Magyar Nemzet, 2013. július (76. évfolyam, 177-207. szám)

2013-07-08 / 184. szám

Új beruházást tervez a konszern Drágulhat a tankolás Egyiptom miatt régen látott szinten a kőolaj világpiaci ára Tavaly szeptember óta nem volt olyan drága a kőolaj, mint a múlt hét utolsó napján, ami rendkívül kedvezőtlen előjel a hazai üzemanyagárakra nézve. A jegyzésárakban az emelkedést most az egyiptomi politikai helyzet bizonytalansága adja, amely a be­fektetők szerint rányomhatja bélyegét az egész térségre, így az onnan származó olajszállítmányokra is. M­erkány Lóránt______________ T­ovább emelkedhet a dízel ára a héten a hazai kutakon - derül ki a GKI Energiakutató a hét végén közzétett előrejelzéséből. A prognó­zist a társaság elemzői arra alapoz­zák, hogy a múlt héten 1,7 százalék­kal nőtt a gázolaj jegyzésára a medi­terrán üzemanyagtőzsdén, ami 3-4 forintos literenkénti drágulást való­színűsít, a benzin ára azonban ezút­tal változatlan maradhat. Ennél azonban aggasztóbb jelek is mutatkoznak a világpiacon, hi­szen a múlt héten több mint egy éve nem látott szintre emelkedett a kő­olaj ára. A New York-i árutőzsdén a tengerentúlon irányadónak számí­tó WTI típus hordónként 100 dollár fölé drágult, pénteken pedig több mint 101 dolláros áron kereskedtek a világ leghíresebb referenciakeve­rékével. Eközben emelkedett az Eu­rópában meghatározó Brent olaj árfolyama is, amelyet most hor­dónként több mint 105 dolláron je­gyeznek. Igaz, utóbbi esetében az év elején még 120 dollár körüli árat regisztráltak. A mostani emelkedési hullám mégis jelentősnek mondható. A drágulás egyik okaként a szakem­berek az egyiptomi zavargásokat jelölték meg. Noha a térségből sem­milyen jelentés nem érkezett, ami az olajszállítmányok fennakadásá­ra utalt volna, az elemzők szerint a kereskedők mégis attól tartanak, hogy a kormányváltó hangulat olyan erőteljessé válik, amely már az ellátást veszélyezteti. Mint a Bloomberg hírügynök­ség beszámolt, a problémát az je­lentheti, hogy Egyiptom felügyeli a Szuezi-csatornát, valamint a Szuez­­földközi-tengeri vezetéket, a kettő pedig összességében naponta 2,24 millió hordó olaj eljuttatását bizto­sítja a Vörös-tengerről Európába és Észak-Amerikába. A Szuezi-csator­­na jelenleg nyitva áll, pénteken ösz­­szesen 45 hajó haladt át rajta a ha­tóságok tájékoztatása szerint. Azonban nem ez az egyetlen té­nyező, amely felfelé hajtja a kőolaj árát. A makrogazdasági elemzők becslése szerint ugyanis a munka­­nélküliség az Egyesült Államokban 7,5 százalékra süllyedhetett április­ban, ez pedig a gazdaság erősödésé­re utal, amely magasabb olajigényt von maga után. Ebből a szempont­ból a leginkább meghatározó to­vábbra is Amerika, hiszen tavaly a világ olajfogyasztásának 21 százalé­kát adta, míg Kína „csupán” 11 szá­zalékot tett ki.­­ Az olaj iránti kereslet fokoza­tosan nő majd az év második felé­ben, több ország, főként az Egyesült Államok gazdaságának felfutása miatt - vélekedett Ken Hasegawa, a tokiói Newedge Group energetikai elemzője. Ugyanakkor a Bloom­berg kérdésére hozzátette, nincs hi­ány jelenleg az olajellátásban, így az emelkedés mértéke is csak korláto­zott lehet. Ugyanerre jutott a Goldman Sachs befektetési bankcsoport is, amely elemzésében a következő három hónapra nézve továbbra is hordónként 105 dollár körüli Brent-árat jósol. A WTI és a Brent jegyzésárának változása HÍRÖSSZEFOGLALÓ M­integy húszmilliárd forint összegű beruházást hajtott végre Magyarországon a düssel­dorfi székhelyű Henkel konszern az elmúlt öt évben, és másfél éven belül újabb, milliárd forintban számolva is két számjegyű beru­házást tervez az országban. Fábi­án Ágnes, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója azt köve­tően nyilatkozott az MTI-nek, hogy lezárult a társaság körös­­ladányi gyárában egy 2011-ben el­indított, 4,6 milliárd forint össz­költségű beruházás. Fábián Ágnes elmondta: ezzel a beruházással a körösladányi gyárban 16 új mun­kahelyet hozott létre a Henkel, amely fontos lépés a jelentős munkanélküliséggel küzdő Békés megyében. A Henkel tavalyi ma­gyarországi beruházásainak érté­ke elérte a 8,6 milliárd forintot, el­sősorban hazai gyárainak fejlesz­tése révén. Ujhelyiné Mojzsis Anna gyár­igazgató az MTI-nek elmondta: az Új Széchenyi-terv keretében, az EU Európai Regionális Fejlesztési Alapjának társfinanszírozásával két pályázat révén együttesen 907 millió forint támogatást nyert el a körösladányi beruházás. A több milliárd forint értékű fejlesztéssel bővített körösladányi gyárban ál­lítják elő a Henkel egyik új, innova­tív termékét, a Persil Duo-Caps mosókapszulát, amelyet Magyar­­országról szállít a nemzetközi piac­ra a vegyipari vállalat. A körös­ladányi gyáregység több mint 25 országba, Portugáliától Kínáig szállítja exporttermékeit, a legtávo­labbi szállítási cím mintegy tízezer kilométerre van Körösladánytól - tette hozzá a gyárigazgató. A Henkel Magyarország évek óta a jelentős vállalatok közé tarto­zik az országban, a Figyelő top 200 2011. évi listája alapján az árbevé­tel szerint a 86. legnagyobb cég Magyarországon. Fábián Ágnes ki­emelte: a Henkel Magyarország ár­bevétele tavaly közel 95 milliárd forint volt. Ezen belül jelentős volt az exporttevékenység, a 94,8 mil­liárd forintos teljes árbevételnek több mint fele - 49,5 milliárd fo­rint - származott a Magyarorszá­gon előállított termékek külföldi értékesítéséből- - fűzte hozzá. Rá­mutatott: a foglalkoztatottság te­rén is jól szerepel a vállalat, a Hen­kel Magyarországnál a foglalkozta­tottak száma több mint 10 száza­lékkal emelkedett 2012-ben, így a cégnél a dolgozók éves átlagos lét­száma 614-re nőtt, a 2011-es éves átlagos 550 foglalkoztatotti lét­számról. A Henkel Magyarország Kft. magyarországi tevékenységének alappillérei a két itt működő gyá­ra, Körösladányban és Környén. Wolfgang Weber, a Henkel regio­nális gyártásirányítási igazgatója szerint a vállalat további fejleszté­seket tervez a körösladányi gyár­ban, remélhetően néhány éven be­lül újabb, milliárd forintban két számjegyű beruházás várható.­­ Egy technológia telepítése sok tényezőn múlik. A körösladányi üzem fejlesztése mellett nagy sze­repet játszott a gyár eddigi teljesít­ménye, a kiváló munkatársak és az innovatív, rugalmas munkavégzés - mondta Wolfgang Weber. Útvonalakat tesztelnek a légi irányítók Ml Erdősz_________________ R­övidebb repülési idő és üzem­anyag-megtakarítás - elsősor­ban ez a célja annak a kutatásnak, amely a budapesti légi irányító tár­saságnál, a HungaroControlnál zaj­lik. A társaság K + F és szimulációs központjában (Center of Research, Development and Simulation, CRDS) a Balti-tenger és Dél-Ma­­gyarország között húzódó térség összesen 12 új, rövidített repülési útvonalát tesztelték a magyar, a lengyel és a szlovák légiforgalmi irányító szolgálat szakemberei. Mint azt közleményében a HungaroControl kiemeli, az ún. „free route”, vagyis szabad útvonal koncepció bevezetésével éves szin­ten 4-5 százalékkal, összesen leg­alább 117 ezer kilométerrel csök­kenhetne a vizsgált repülési útvo­nalakon a ténylegesen lerepült tá­volság, és ezzel minimum 1100 ton­nával kevesebb káros anyag kerül­hetne a levegőbe. A légitársaságok így évi legalább 714 ezer liternyi ke­rozint, azaz közel félmillió dollárnyi üzemanyag-költséget takaríthatná­nak meg, nem beszélve a karban­tartási és amortizációs költségek­ről, továbbá a személyi jellegű rá­fordításokról. A Budapesten tesz­telt innovatív forgalomszervezési módszer az egész európai légtér működtetésére hatással lehet. A megtakarítások mellett átlagosan 3,5 perccel rövidülhetne a menet­idő, és 4,6 százalékkal kevesebb ká­ros anyag kerülhetne a környezet­be. A programban Ausztria, Hor­vátország, Szlovénia és Szerbia megfigyelőként vett részt. IMlMlBllilllBlllillllWlllilllillllllllltllllllW Beszállás keresztkérdésekkel Önálló biztonsági céget hozott létre a Budapest Airport Nem elégszenek meg a kötele­ző biztonsági vizsgálatokkal, ezért azokon kívül is kérdése­ket tesznek fel utasaiknak a re­pülőtéren bizonyos légitársa­ságok. Eközben éppen a biz­tonsági tevékenység átszerve­zésével igyekszik gyorsabb és rugalmasabb beszállást bizto­sítani a Budapest Airport. __Jámbor Gyula________________ A légi utas még a fapados tár­saságok korában is kivételes utazó. Nem csoda, ha szolgáltatók hada igyekszik kapcsolatba kerül­ni vele azokban az órákban, ami­kor a beszállásra vár. De nemcsak a kereskedők vagy banki szolgál­tatók szólítják meg - alkalman­ként szó szerint - a repülőtéren, hanem néha a maga választotta lé­gitársaság is. Az egyik neves légi fuvarozó utasfelvevő pultja előtt kérdezőbiztosok tesznek fel első pillantásra meghökkentően sze­mélyes kérdéseket a felszállásra várakozónak. Például hogy társsal vagy egyedül él-e, és hogy otthon ki szokott becsomagolni. A pár perces beszélgetés végére persze kiderül, hogy a biztonsági embe­rek nem az utas magánéletét kí­vánják behatóan vizsgálni, hanem oda lyukadnak ki, volt-e módja valakinek kettesben maradnia a bőröndjével, magyarul elhelyez­­hetett-e benne bármilyen veszé­lyes tárgyat. Más légitársaság is végez előszűrést a beszállópultok­­nál, ám főleg azért, hogy a csoma­gok mérete megfeleljen a cég által támasztott követelményeknek. Persze a nyári csúcsforgalom idején döntő, hogy maga a kötele­ző biztonsági vizsgálat gyorsan és megfelelő hatékonysággal men­jen. Nem véletlen, hogy a Buda­pest Airport a fél év fordulójára időzítette saját biztonsági cége, a BUD Security Kft. beindítását. Mint Kurucz László, a cég kom­munikációs munkatársa lapunk kérdésére elmondta, az új cég az­zal a 65 munkavállalóval indul, akiket korábban munkaerő-köl­csönzőtől bérelt a Budapest Air­port. Ezek a dolgozók ugyanúgy a biztonsági személy- és csomagel­lenőrzésben tevékenykednek, mint a repülőtér-üzemeltető saját, főállású alkalmazottai, azonban a BUD Security Kft. ezután határo­zatlan idejű, stabil álláslehetősé­get kínál nekik, lényegesen jobb és átláthatóbb feltételekkel. A saját tulajdonú biztonsági cég megalakítását az indokolta, hogy a Malév leállását követően teljesen átalakult a menetrend és az utasforgalmi felépítés, vala­mint a csúcsidők eloszlása, erre pedig a repülőtér üzemeltetőjének mindenképpen figyelnie és reagál­nia kell. Emiatt döntött a Buda­pest Airport a rugalmasabban működő cégmodell mellett. A célt saját, 100 százalékos tulajdonban lévő leányvállalat létrehozásával lehetett a lehető leghatékonyab­ban elérni. Ez a cég az anyaválla­lattól függetlenül már új piaci le­hetőségekre is gyorsan reagálhat, más reptéri cégek számára is nyújthat biztonsági szolgáltatáso­kat itthon vagy akár külföldön is. A hatékonyabb és rugalmasabb szervezéssel pedig elsőként köz­vetlenül az utasok járnak jól, hi­szen rövidebb lesz a várakozási idő elutazás előtt. Az új leányvál­lalattól a Budapest Airport a biz­tonsági ellenőrzés színvonalának további emelését, ugyanakkor na­gyobb hatékonyságot is vár. Emellett ahogy az új biztonsági cég biztonsági és védelmi tevé­kenységekkel bővül, úgy teremt egyre több munkahelyet a repülő­téren. A cég létrehozáskor meg­vizsgálták az Európa legnagyobb repülőterein működő rendszere­ket, és igyekeztek a legjobb ipar­ági gyakorlatokat bevezetni itt a budapesti repülőtéren. Több mo­dell létezik a kizárólag saját mun­kaerő foglalkoztatásától kezdve a leányvállalat alkalmazásán ke­resztül egészen a független har­madik szolgáltató bevonásáig. A budapestihez hasonló rendszer működik Bécsben, Frankfurtban és Párizsban is. Ferihegyen gyorsítanák az ügymenetet fotó: hegedűs Márta 11 2013. július 8., hétfő Gazdaság gazdasag@magyarnemzet.hu Rovatvezető: Nánási Tamás Vizsgálatot szeretnének Szabó Mátéhoz, az alapvető jogok biztosához fordul a takarék­szövetkezeti törvény miatt az Együtt-PM. Ennek oka, hogy szerintük a kormány nem fon­tolta meg érdemben a köztár­sasági elnök javaslatát, a név szerinti voksolással újból megszavazott, a takarékszövet­kezetek államosításáról szóló törvény pedig továbbra is sérti a szövetkezeti elvet, a tulajdon­jogot, a jogbiztonságot. Emiatt az Együtt-PM azt szeretné, ha a biztos élne jogával, és kérné a törvény alkotmánybírósági vizsgálatát. (MN) Egymilliárdos fürdőfejlesztés Több mint egymilliárd forintos beruházásból, várhatóan az év végére elkészül a Heves megyei Demjén melletti Cascade Hotel 6500 négyzetméteres barlang­fürdő-komplexumának első üteme. A demjéni termálvölgy­ben zajló fejlesztéstől a megye idegenforgalmának további erősödését várják, a tulajdono­sok számítása szerint a beru­házás eredményeként a ter­málvölgy látogatóinak száma 2017-re eléri a 320 ezret. A fej­lesztés 500 millió forint támo­gatást nyert el az Új Széchenyi­­terv keretében. (MTI) Csúszik a lengyel euró A lengyel miniszterelnök szerint Lengyelország még hosszú évekig nem lesz képes az Euró­pai Unió közös pénzének beve­zetésére, mert a kormánynak nincs meg a kellő többsége, hogy végrehajtsa az ehhez szükséges alkotmánymódosí­tást. A Gazeta Wyborcza című napilapban megjelent interjú­ban Donald Tusk azt mondta, szerinte egy ilyen jellegű mó­dosítás támogatásához még a következő, 2015-ben esedékes választás után sem lesz elegen­dő EU-párti képviselő a parla­mentben. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az áttérés a közös pénzre jóval 2020 utánra maradna. Ráadásul friss közvélemény-kutatások szerint az ország lakosságának csak kevesebb mint egyhar­­mada támogatja, hogy Varsó bevezesse az eurót nemzeti valutaként. (MTI) Hosszabb lesz a felszámolás December végéig meghosszabbí­totta a területileg illetékes cég­bíróság a tavaly ősszel leállt kapuvári húsgyárat tulajdonló két társaság felszámolási eljá­rását - írja a Kisalföld. A cikk szerint akkor van esély a dol­gozók járandóságának kifizeté­sére, ha eredményes lesz a va­gyonra a napokban kiírt máso­dik pályázat; ha nem, akkor „borítékolható a kapuvári hús­ipar megszűnése”. A lap emlé­keztet arra is, hogy az üzem tartozásai körülbelül 7,6 mil­liárd forintot tesznek ki, ebből 3,5 milliárdra tehetők a beszál­lítói követelések. (MTI)

Next