Magyar Nemzet, 2013. július (76. évfolyam, 177-207. szám)
2013-07-09 / 185. szám
kultura@magyarnemzet.hu Mb. rovatvezető: Tölgyesi Gábor Hunyadi János a mozivásznon Bán Mór, a törökverőről szóló nagy sikerű regénysorozat szerzője a dicső magyar múltról és Drakuláról Bán János feltámasztotta tetszhalott állapotából a magyar történelmi regény műfaját. Bán Mór néven kezdte el írni a Hunyadi Jánosról szóló regénysorozatát, ami rövid időn belül nagy közönségsikert aratott. Bár a sorozatnak még koránt sincs vége, már folynak a regények alapján készülő egész estés film előkészületei. 1:1 SZATHMÁRY ISTVÁN PÁL.__________ ilyen cél mozgatta, amikor ebbe a hatalmas vállalkozásba fogott? - - A szándék és a cél mindössze az volt, hogy a magyar könyvpiacon legyen végre egy könyvsorozat, amely tematikájában és hangulatában talán hasonló Robert Merle Francia história című sorozatához. Vagyis olyan könyveket szerettünk volna megjelentetni, amelyek az adott történelmi korszakról kalandosan, ugyanakkor rengeteg történelmileg hiteles információt közvetítve szólnak az olvasókhoz. - Mit gondol, mi ennek a nagy sikernek az oka? - Ha megnézzük a könyves sikerlistákat, akkor azt látjuk, hogy a legtöbbet olvasott hazai szerzők közül szinte senki sem tartozik az úgynevezett irodalmi kánonba. Kondor Vilmos, Weiner Laura művei kiemelkedően magas példányszámban fogynak, mivel képesek megszólítani a mai olvasót. Magam például törekszem a filmszerűségre, arra, hogy a regényeim ne csak szórakoztatók, lebilincselők legyenek, hanem történelmi tényeket, érdekességeket közvetítsenek az olvasónak. - Többször nyilatkozott úgy, hogy a kortárs magyar szerzők mintha szándékosan csak a magyar történelem sötét és dicstelen korszakaival szeretnének foglalkozni. Ön szerint mi ennek az oka? - A mai napig létezik az a rossz beidegződés, miszerint nem szabad büszkének lennünk a történelmünkre. Mondok egy példát. Áder János belgrádi látogatásával fontos állomásához érkezett a magyar-szerb megbékélés folyamata. De ha visszamegyünk néhány évtizedet, akkor azt látjuk, hogy Cseres Tibor megírta a hideg napok történetét, vagyis a magyarok újvidéki rémtetteit, és abból film is készült. De vajon mikor készül szerb film arról, hogy milyen szörnyűségeket követtek el a szerbek a magyarok ellen? Eltekintve Várkonyi Zoltán hatvanas években készült produkcióitól, a magyar alkotók alig törekedtek arra, hogy a magyar történelem fényesebb fejezeteit is megmutassák. - Hunyadi János származását illetően elég sok elmélet létezik, a románok éppúgy magukénak vallják, mint a szerbek. Ön egyértelműen amellett foglal állást, hogy Hunyadi kun származású kenéz volt. Ez a vita valószínűleg soha nem jut nyugvópontra. Tizenhárom teóriát gyűjtöttem össze az sorozat egyik kötete végén a származásával kapcsolatban. De mivel nincsenek meg sem Hunyadi János, sem Mátyás csontjai, így genetikai vizsgálat sem dönthet ebben a kérdésben. A regényben persze állást kellett foglalnom. A XV. századi havasalföldi és moldvai társadalom etnikailag rendkívül sokszínű és érdekesen rétegzett volt, amelynek vezető rétege jórészt tatár, kún és besenyő kenézekből állt. Azt pedig tudjuk, hogy a Hunyadi-család ebből a vezető rétegből került ki. Hozzáteszem: Hunyadi azon kevés magyar hős egyike, akire a környező országok népei nem ellenségként tekintenek. - Előkerül még egy nagyon ismert történelmi figura is a regényekben, nevezetesen Vlad Tepes, vagy ahogy a világ ismeri, Drakula. Azt olvastam, hogy ezzel egyfajta igazságtétel is volt a célja. Nisír 7: -T: 77 iSilfilf - A románok rendkívül ügyes propagandamunkával ötven-hatvan év alatt tökéletesen el tudták hitetni Nyugaton, hogy ők állították meg Vlad Tepes vezetésével a törököket. Bizonyos szempontból megértem a románokat, hiszen ki ne szeretné szebbnek látni a történelmét a valóságosnál. - Történelmi regények szerzőjeként nyilván eltöprengett már azon, hogy létezik-e egyáltalán egyetlen történelmi igazság. - Nincs egyetlen történelmi igazság, Kelet-Európában pedig még kevésbé. Nekünk azonban elsősorban a magyar nézőpontot kell érvényesítenünk, a tanulságot úgyis mindenki egyedileg vonja le. Nagy nemzeti hőseinkről máig nem készültek igazi történelmi mozifilmek, mondjuk Hunyadi Jánosról vagy Szent Istvánról. Ez olyan, mintha a franciák soha nem készítettek volna filmet Napóleonról. A Hunyadi-kor talán a legdicsőségesebb hazánk történelmében, ennek ellenére nem ismerjük mélységeiben. Mindenki hallott például Nándorfehérvár 1456-os ostromáról, de csak nagyon kevesen tudják, hogy tizenhat évvel korábban is ostromolták már a várat a törökök, fél éven keresztül. Ez volt az első olyan ostrom, amikor a törökök föld alatti aknát ásva próbáltak bejutni egy várba, és a feljegyzéseik szerint 17 ezren maradtak ott, miután berobbant. A mi történelmünk olyan gazdag, hogy egy ilyen jelentős eseményről is el tudunk feledkezni, mert voltak még fontosabbak is. - Úgy tudom, tervben van az is, hogy film készül a regények alapján. Hol tart az ötlet? - A Hunyadi-regények mozgóképes feldolgozására igazából egy tévésorozat lenne a megfelelő keret, de jelenleg inkább egész estés filmek támogatására lehet pályázni. Nagyon jó lenne, ha készülne film Hunyadiról, de csak akkor, ha nem lesz silány és szegényes. Nemrég mutattak be egy hatalmas török szuperprodukciót, Fetih 1453 címmel Mohamed szultánról, Konstantinápoly meghódítójáról. Talán egy napon Hunyadi Jánosról is készül film, ha már megverte ezt a világhódító Mohamedet Nándorfehérvárnál... Bán János: Meg kell tudni szólítani az olvasókat FOTÓ: NAGY BÉLA Egy cserép muskátli és a kenyerünk HULLÁMSÁV II Honthy Kinga__________________ Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a politikusnak könnyű: csak ül, és amit elé tesznek, azt vagy megszavazza, vagy nem. Attól függően, hol ül. Pedig ez egyáltalán nincs így. A politikust ugyanis mindenféle ügyben, érdekkel felkeresik, és politikus legyen a talpán, aki mindenhez ért, illetve képes kizárni a lobbizóval kapcsolatos érzelmeit. Ezért aztán kellemetlen helyzetbe kerülhet, amikor olyanért lobbizik, amiért nem kellene. A botrányokat kavaró földtörvényt az emberek többsége például egyáltalán nem érti - bár természetesen megvan róla a véleménye -, és nem is egyszerű olvasmány, így nem irigyelhetjük azokat a képviselőket, akik maguk nem szakértők a témában, de naponta szembesülnek a saját választó gazdáik gondjaival és panaszaival. Hogy tudják eldönteni, hogy kin kell még valóban könnyíteni, és ki az, áld csak próbálkozik, ha már arra jár? A magyar föld- és mezőgazdaság helyzete két évtizede nemcsak viták tárgya, hanem valóban megoldatlan is, és nem vet jó fényt a szakpolitikusokra, hogy még mindig vannak gazdák, akik szerint az egykori pesti ügyvéd, az egy cserép muskátlis Torgyán József volt a legjobb szakminiszter. A magyar gazdával sem könnyű, mert panaszkodik, közben - amint ezt a szocialisták szeretik mondogatni - légkondis luxustraktoron szántogat. (Nem cserélnénk vele.) A magyar gazdának tehát sok panasza van, ebbe a termés mindenképpen beletartozik. Vagy túl sok, vagy túl kevés. És ha nálunk bő a termés, akkor jó eséllyel másoknál is. Túltermeléskor a gabona olcsóbb, nem érdemes azonnal eladni, viszont a tároláshoz raktár kell, és főleg tőke az új vetéshez, a termés meg még csak várja, hogy jobb ára legyen. Nem irigyelhetjük tehát Náray Balázst, aki a Kossuth rádió Ütközőjében próbálja kideríteni, hogy jól járnak-e a gazdák a jó terméssel, vagy nem. Aztán kiderül, hogy nem lesz itt ütközés, hiszen a termelők elnöke, Vancsura József és a kereskedők elnöke, Lakatos Zoltán régi motoros, sőt lényegében egy motoron ülnek. Nemhogy egymásnak nem feszülnek, egyenesen egy követ fújnak. Viszont megtudjuk, hogy idén ötmillió tonna búza várható, szemben a tavalyi 3,7 millióval. Ebből 2,3 millió kell a hazai kenyérre, a többi mehet a külpiacra. A tonnánkénti ár 47 ezer forint, ez tavaly ősszel még 67 ezer volt. A kukoricával tavaly mellélőttek, mert egymillió tonna van raktáron, a napraforgóval viszont nem lesz gond. Mindez senkiben ne keltse azt az illúziót, hogy a jó búzatermés következtében lemegy a kenyér ára, mert most itt az útdíj. Igaz, hogy a betakarítás alatt a mezőgazdasági termékek szállítójának nem kell fizetnie, viszont azért kell, hogy eljusson vele a raktárba, onnan meg a kikötőbe, és most ez viszi el a mi olcsóbb kenyerünket. Úgyhogy az lenne a jó, ha a raktárig meg a kikötőig sem kellene fizetni útdíjat. És nem kétséges, hogy ezért már meg is indult a lobbizás. Hát így irigyeljük mi a politikusokat! 15 2013. július 9., kedd KultOffl . A husziták meg a teve A Varsói Állami Régészeti Múzeum vándorkiállítása Szolnokon Minden kornak megvan a maga csodafegyvere, csak éppen a mából szemlélve ezek nem feltétlenül tűnnek annyira félelmetesnek. Pedig az igazság az, hogy a cseh husziták által fejlesztett, ágyúkkal is felszerelt harci szekér alkalmazása túlzás nélkül hadászati forradalomként hatott a XV. században. _ SZATHMÁRY______________________ Ahogy az is, hogy egyszerű emberek hétköznapi eszközökkel fegyverezték fel magukat, és a lovagi hadviselés korszakának véget vetve szervezett és parancsokra épülő modern hadsereget hoztak létre. Arról, hogy hogyan is néz ki a már említett harci szekér, valamint milyen fegyvereket forgattak a cseh hitújítók, a következő hónapokban több magyarországi múzeumban is meggyőződhetnek az érdeklődők. A Varsói Állami Régészeti Múzeum Isten katonái - Jan Zizka és a husziták a keresztes lovagrenddel vívott harcban című vándorkiállítása június 27-én Szolnokra ért el, itt a Szolnoki Galéria tágas terében augusztus 20-ig várják a stílszerűen szekérkerekekre rögzített tablók, valamint fegyverek a huszitizmus történetére kíváncsi látogatókat. Persze nincs mit csodálkozni azon, hogy Magyarországot is végigturnézza ez a vállalkozás, hiszen kimondottan „visegrádi” kötődésű témáról van szó. Ahogy a kiállítás lengyel kurátora, Marek Zalewski lapunknak elmondta, nem csak Dél-Lengyelországban, de az akkori magyar királyság területén is pusztítottak huszita rablóbandák a mozgalom után. A Hunyadiak is szembekerültek velük, ám később nem egy közülük már Mátyás király híres Fekete Seregében kamatoztatta tudását. A kiállítás középpontjában a lengyel festőóriás, Jan Matejko A grünwaldi csata című festményének reprodukciója áll, amelyen feltűnik a legendás huszita vezér, Jan Zizka is. Maga a kiállítás létrejötte is érdekesnek mondható. Furcsának tűnhet, hogy egy ismert cseh sörmárka, a Pilsner Urquell gyártója szponzorálta a tárlatot. Ennek a miértjére Marek Zalewski világított rá. A kiállítás szervezése során történelmi érdekességre bukkant: a husziták szolgálataikért egy alkalommal ugyanis nemcsak zsoldot kaptak, hanem egy igazi tévét is, ami elkísérte őket Pilsen városának ostromakor is. A város védői elragadták tőlük az állatot, Zsigmond király pedig vitézségük elismeréseként beletetette az állatot a város címerébe. Ez a címer díszeleg a mai napig a sörcímkéken, a történet pedig elég lefegyverző volt ahhoz, hogy a sörgyár marketingigazgatója az ügy mellé álljon. A husziták lengyel területen való működése viszonylag elfeledett fejezete a történelmünknek - állítja Wojciech Brzezinski, a lengyel múzeum igazgatója, ugyanakkor azt is hozzáteszi, érdekes módon egy lengyel fantasyíró, a világhírű Andrzej Sapkowski huszita témájú regénysorozata sokat tett a korszak népszerűsítéséért. A szerző fantasyelemekkel vegyített trilógiája második kötetének címét kapta a kiállítás is. Az anyag a tervek szerint őszszel a miskolci Herman Ottó Múzeumba költözik majd át, a lengyelek pedig további együttműködéseket terveznek, mindenekelőtt a rendkívüli újkőkori gyűjteménnyel rendelkező szentendrei Ferenczy Múzeummal. A kiállítás a huszita és a keresztes harcosokat mutatja be fotó: nagy Béla Ötletpályázat a múzeumnegyedre Nyitt ötletpályázatot írt ki a Szépművészeti Múzeum a Városligetbe tervezett múzeumnegyed épületeinek elhelyezésére és az ezzel összefüggő környezetalakítási feladatokra. A 15 millió forint díjazású pályázat leadási határideje szeptember eleje, az eredményeket október 3-án ismertetik. Az elképzelések szerint a nemzetközi építészeti tervpályázatot 2013 második felében írják ki. A pályázat a Magyar Építész Kamara honlapján elérhető. (MTI) Magyarország sikere Washingtonban A Smithsonian Folklife Fesztivál történetében rekordot döntött a Magyarország részvételével megtartott rendezvénysorozat látogatottsága. Fontos kormányzati célkitűzés, hogy a diaszpórában élő magyarok is megismerkedjenek őseik kultúrájával, és Magyarországra is ellátogassanak. (MTI) Bartók-szeminárium Szombathelyen Szerdán kezdődik a nemzetközi Bartók-szeminárium és fesztivál Szombathelyen. A fesztivál kiemelkedő eseménye Eötvös Péter Cello Concerto Grossójának magyarországi bemutatója lesz július 12-én. A nyitó hangverseny péntek este, a záró július 19-én lesz. (MTI) Operettművek Berlinben Operettreneszánszt hirdetett a berlini Komische Operben Nánási Henrik, a színház fő-zeneigazgatója. Először az 1932-ben készült Das Blaue vom Himmel című filmet vetítik, majd a Roxy és csodacsapata látható, végül Alpár Gittával a főszerepben a Bál a Savoyban-t mutatják be. (MTI) A színház- és táncművészetre 158 millió jut ■ MTI______________________ Több mint 200 pályázó összesen 158 millió forint támogatást nyert a színházak és táncegyüttesek számára meghirdetett, kiemelt művészeti célok támogatását célzó pályázaton - tájékoztatott az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztálya. A döntést Halász János kultúráért felelős államtitkár a határidő lejárta előtt három héttel hozta meg. Hosszú évek óta az idén újra igényelhettek támogatást színházak országos és külföldi vendégjátékaik támogatására, és ismét lehetett pályázni színházi nevelési programokra is. A 307 beérkezett pályázatból 203 kapott támogatást. A legtöbb pályázat a színházak belföldi vendégjátékainak, a kortárs magyar drámák megírásának és színpadra kerülésének, valamint a színházi nevelési programoknak a támogatására érkezett. A beérkezett pályázatok és támogatási igények alapján - a szakmai kuratóriumok javaslatait elfogadva - a meghirdetettnél több pénz jutott a színházi nevelési programokra, a színházi előadások országos forgalmazására és a táncművészeti szervezetek programjaira. A 2013. június 1. és 2014. május 15. között megvalósuló programok támogatási szerződéseit a Nemzeti Kulturális Alap igazgatósága köti meg a nyertesekkel.