Magyar Nemzet, 2013. július (76. évfolyam, 177-207. szám)

2013-07-09 / 185. szám

15 2013. július 9., kedd KllltUffl ‘ kultura@magyarnemzet.hu Mb. rovatvezető: Tölgyesi Gábor Hunyadi János a mozivásznon Bán Mór, a törökverőről szóló nagy sikerű regénysorozat szerzője a dicső magyar múltról és Drakuláról Bán János feltámasztotta tetszhalott állapotából a magyar törté­nelmi regény műfaját. Bán Mór néven kezdte el írni a Hunyadi Já­nosról szóló regénysorozatát, ami rövid időn belül nagy közönség­­sikert aratott. Bár a sorozatnak még koránt sincs vége, már foly­nak a regények alapján készülő egész estés film előkészületei. Bán János: Meg kell tudni szólítani az olvasókat FOTÓ: NAGY BÉLA í:í SZATHMÁRY ISTVÁN PÁL.__________ M ilyen cél mozgatta, amikor ebbe a hatalmas vállalko­zásba fogott?- - A szándék és a cél mindössze az volt, hogy a magyar könyvpia­con legyen végre egy könyvsorozat, amely tematikájában és hangulatá­ban talán hasonló Robert Merle Francia história című sorozatához. Vagyis olyan könyveket szerettünk volna megjelentetni, amelyek az adott történelmi korszakról kalan­dosan, ugyanakkor rengeteg törté­nelmileg hiteles információt közve­títve szólnak az olvasókhoz.- Mit gondol, mi ennek a nagy sikernek az oka?- Ha megnézzük a könyves si­kerlistákat, akkor azt látjuk, hogy a legtöbbet olvasott hazai szerzők közül szinte senki sem tartozik az úgynevezett irodalmi kánonba. Kondor Vilmos, keiner Laura mű­vei kiemelkedően magas példány­számban fogynak, mivel képesek megszólítani a mai olvasót. Ma­gam például törekszem a filmsze­rűségre, arra, hogy a regényeim ne csak szórakoztatók, lebilincselők legyenek, hanem történelmi té­nyeket, érdekességeket közvetít­senek az olvasónak.- Többször nyilatkozott úgy, hogy a kortárs magyar szerzők mintha szándékosan csak a ma­gyar történelem sötét és dicstelen HULLÁMSÁV II Hanthy Kinga__________________ Hajlamosak vagyunk azt gon­dolni, hogy a politikusnak könnyű: csak ül, és amit elé tesz­nek, azt vagy megszavazza, vagy nem. Attól függően, hol ül. Pedig ez egyáltalán nincs így. A politikust ugyanis mindenféle ügyben, érdek­kel felkeresik, és politikus legyen a talpán, aki mindenhez ért, illetve képes kizárni a lobbizóval kapcso­latos érzelmeit. Ezért aztán kelle­metlen helyzetbe kerülhet, amikor olyanért lobbizik, amiért nem kelle­ne. A botrányokat kavaró földtör­vényt az emberek többsége például egyáltalán nem érti - bár természe­tesen megvan róla a véleménye -, és nem is egyszerű olvasmány. így nem irigyelhetjük azokat a képvise­lőket, akik maguk nem szakértők a témában, de naponta szembesül­nek a saját választó gazdáik gond­jaival és panaszaival. Hogy tudják eldönteni, hogy kin kell még való­ban könnyíteni, és ki az, áld csak próbálkozik, ha már arra jár? A magyar föld- és mezőgazda­ság helyzete két évtizede nemcsak viták tárgya, hanem valóban meg­oldatlan is, és nem vet jó fényt a szakpolitikusokra, hogy még min­dig vannak gazdák, akik szerint az egykori pesti ügyvéd, az egy cserép muskátlis Torgyán József volt a leg­jobb szakminiszter. A magyar gaz­dával sem könnyű, mert panaszko­dik, közben - amint ezt a szocialis­ták szeretik mondogatni - légkon­­dis luxustraktoron szántogat. (Nem cserélnénk vele.) A magyar gazdának tehát sok panasza van, korszakaival szeretnének foglal­kozni. Ön szerint mi ennek az oka?- A mai napig létezik az a rossz beidegződés, miszerint nem szabad büszkének lennünk a történel­münkre. Mondok egy példát. Áder János belgrádi látogatásával fon­tos állomásához érkezett a ma­gyar-szerb megbékélés folyama­ta. De ha visszamegyünk néhány évtizedet, akkor azt látjuk, hogy Cseres Tibor megírta a hideg napok történetét, vagyis a magyarok újvi­déki rémtetteit, és abból film is ké­szült. De vajon mikor készül szerb film arról, hogy milyen szörnyűsé­geket követtek el a szerbek a ma­gyarok ellen? Eltekintve Várkonyi Zoltán hatvanas években készült produkcióitól, a magyar alkotók alig törekedtek arra, hogy a magyar történelem fényesebb fejezeteit is megmutassák.- Hunyadi János származását il­letőén elég sok elmélet létezik, a ro­mánok éppúgy magukénak vallják, mint a szerbek. Ön egyértelműen amellett foglal állást, hogy Hunyadi kun származású kenéz volt.- Ez a vita valószínűleg soha nem jut nyugvópontra. Tizenhá­rom teóriát gyűjtöttem össze az so­rozat egyik kötete végén a szárma­zásával kapcsolatban. De mivel nincsenek meg sem Hunyadi Já­nos, sem Mátyás csontjai, így gene­tikai vizsgálat sem dönthet ebben a kérdésben. A regényben persze ál­ebbe a termés mindenképpen bele­tartozik. Vagy túl sok, vagy túl ke­vés. És ha nálunk bő a termés, ak­kor jó eséllyel másoknál is. Túlter­meléskor a gabona olcsóbb, nem érdemes azonnal eladni, viszont a tároláshoz raktár kell, és főleg tőke az új vetéshez, a termés meg még csak várja, hogy jobb ára legyen. Nem irigyelhetjük tehát Náray Ba­lázst, aki a Kossuth rádió Ütközőjé­ben próbálja kideríteni, hogy jól járnak-e a gazdák a jó terméssel, vagy nem. Aztán kiderül, hogy nem lesz itt ütközés, hiszen a termelők elnöke, Vancsura József és a keres­kedők elnöke, Lakatos Zoltán régi motoros, sőt lényegében egy moto­ron ülnek. Nemhogy egymásnak nem feszülnek, egyenesen egy kö­vet fújnak. Viszont megtudjuk, hogy idén ötmillió tonna búza vár­ható, szemben a tavalyi 3,7 millió­val. Ebből 2,3 millió kell a hazai ke­nyérre, a többi mehet a külpiacra. A tonnánkénti ár 47 ezer forint, ez ta­valy ősszel még 67 ezer volt. A ku­koricával tavaly mellélőttek, mert egymillió tonna van raktáron, a napraforgóval viszont nem lesz gond. Mindez senkiben ne keltse azt az illúziót, hogy a jó búzatermés következtében lemegy a kenyér ára, mert most itt az útdíj. Igaz, hogy a betakarítás alatt a mezőgazdasági termékek szállítójának nem kell fi­zetnie, viszont azért kell, hogy el­jusson vele a raktárba, onnan meg a kikötőbe, és most ez viszi el a mi ol­csóbb kenyerünket. Úgyhogy az lenne a jó, ha a raktárig meg a kikö­tőig sem kellene fizetni útdíjat. És nem kétséges, hogy ezért már meg is indult a lobbizás. Hát így irigyel­jük mi a politikusokat! lást kellett foglalnom. A XV. száza­di havasalföldi és moldvai társada­lom etnikailag rendkívül sokszínű és érdekesen rétegzett volt, amely­nek vezető rétege jórészt tatár, kün és besenyő kenézekből állt. Azt pe­dig tudjuk, hogy a Hunyadi-család ebből a vezető rétegből került ki. Hozzáteszem: Hunyadi azon kevés magyar hős egyike, akire a környe­ző országok népei nem ellenség­ként tekintenek.- Előkerül még egy nagyon is­mert történelmi figura is a regé­nyekben, nevezetesen Vlad Tepes, vagy ahogy a világ ismeri, Draku­­la. Azt olvastam, hogy ezzel egyfaj­ta igazságtétel is volt a célja. Minden kornak megvan a ma­ga csodafegyvere, csak éppen a mából szemlélve ezek nem fel­tétlenül tűnnek annyira félel­metesnek. Pedig az igazság az, hogy a cseh husziták által fej­lesztett, ágyúkkal is felszerelt harci szekér alkalmazása túlzás nélkül hadászati forradalom­ként hatott a XV. században. H SZATHMÁRY______________________ Ahogy az is, hogy egyszerű em­berek hétköznapi eszközökkel fegyverezték fel magukat, és a lova­gi hadviselés korszakának véget vetve szervezett és parancsokra épülő modern hadsereget hoztak létre. Arról, hogy hogyan is néz ki a már említett harci szekér, valamint milyen fegyvereket forgattak a cseh hitújítók, a következő hónapokban több magyarországi múzeumban is meggyőződhetnek az érdeklődők. A Varsói Állami Régészeti Múzeum Isten katonái - Jan Zizka és a huszi­ták a keresztes lovagrenddel vívott harcban című vándorkiállítása jú­nius 27-én Szolnokra ért el, itt a Szolnoki Galéria tágas terében au­gusztus 20-ig várják a stílszerűen szekérkerekekre rögzített tablók, valamint fegyverek a huszitizmus történetére kíváncsi látogatókat. Persze nincs mit csodálkozni azon, hogy Magyarországot is vé­gigturnézza ez a vállalkozás, hiszen kimondottan „visegrádi” kötődésű témáról van szó. Ahogy a kiállítás lengyel kurátora, Marek Zalewski lapunknak elmondta, nem csak Dél-Lengyelországban, de az akko­ri magyar királyság területén is pusztítottak huszita rablóbandák a- A románok rendkívül ügyes propagandamunkával ötven-hat­­van év alatt tökéletesen el tudták hitetni Nyugaton, hogy ők állították meg Vlad Tepes vezetésével a törö­köket. Bizonyos szempontból meg­értem a románokat, hiszen ki ne szeretné szebbnek látni a történel­mét a valóságosnál.- Történelmi regények szerzői­jeként nyilván eltöprengett már azon, hogy létezik-e egyáltalán egyetlen történelmi igazság.- Nincs egyetlen történelmi igazság, Kelet-Európábán pedig még kevésbé. Nekünk azonban el­sősorban a magyar nézőpontot kell érvényesítenünk, a tanulságot úgy­mozgalom után. A Hunyadiak is szembekerültek velük, ám később nem egy közülük már Mátyás ki­rály híres Fekete Seregében kama­toztatta tudását. A kiállítás középpontjában a lengyel festőóriás, Jan Matejko A grünwaldi csata című festményé­nek reprodukciója áll, amelyen fel­tűnik a legendás huszita vezér, Jan Zizka is. Maga a kiállítás létrejötte is érdekesnek mondható. Furcsá­nak tűnhet, hogy egy ismert cseh sörmárka, a Pilsner Urquell gyártó­ja szponzorálta a tárlatot. Ennek a miértjére Marek Zalewski világított rá. A kiállítás szervezése során tör­ténelmi érdekességre bukkant: a husziták szolgálataikért egy alka­lommal ugyanis nemcsak zsoldot kaptak, hanem egy igazi tevét is, ami elkísérte őket Pilsen városának ostromakor is. A város védői elra­gadták tőlük az állatot, Zsigmond király pedig vitézségük elismerése­ként beletetette az állatot a város cí­is mindenki egyedileg vonja le. Nagy nemzeti hőseinkről máig nem készültek igazi történelmi mozifilmek, mondjuk Hunyadi Já­nosról vagy Szent Istvánról. Ez olyan, mintha a franciák soha nem készítettek volna filmet Napóleon­ról. A Hunyadi-kor talán a legdi­csőségesebb hazánk történelmé­ben, ennek ellenére nem ismerjük mélységeiben. Mindenki hallott például Nándorfehérvár 1456-os ostromáról, de csak nagyon keve­sen tudják, hogy tizenhat évvel ko­rábban is ostromolták már a várat a törökök, fél éven keresztül. Ez volt az első olyan ostrom, amikor a törökök föld alatti aknát ásva pró­báltak bejutni egy várba, és a fel­jegyzéseik szerint 17 ezren marad­tak ott, miután berobbant. A mi történelmünk olyan gazdag, hogy egy ilyen jelentős eseményről is el tudunk feledkezni, mert voltak még fontosabbak is.- Ügy tudom, tervben van az is, hogy film készül a regények alap­ján. Hol tart az ötlet?- A Hunyadi-regények mozgó­képes feldolgozására igazából egy tévésorozat lenne a megfelelő ke­ret, de jelenleg inkább egész estés filmek támogatására lehet pályáz­ni. Nagyon jó lenne, ha készülne film Hunyadiról, de csak akkor, ha nem lesz silány és szegényes. Nemrég mutattak be egy hatalmas török szuperprodukciót, Fetih 1453 címmel Mohamed szultán­ról, Konstantinápoly meghódító­járól. Talán egy napon Hunyadi Jánosról is készül film, ha már megverte ezt a világhódító Moha­medet Nándorfehérvárnál... merébe. Ez a címer díszeleg a mai napig a sörcímkéken, a történet pe­dig elég lefegyverző volt ahhoz, hogy a sörgyár marketingigazgató­ja az ügy mellé álljon. A husziták lengyel területen való működése viszonylag elfele­dett fejezete a történelmünknek ­­állítja Wojciech Brzezinski, a len­gyel múzeum igazgatója, ugyan­akkor azt is hozzáteszi, érdekes módon egy lengyel fantasyíró, a világhírű Andrzej Sapkowski hu­szita témájú regénysorozata sokat tett a korszak népszerűsítéséért. A szerző fantasyelemekkel vegyített trilógiája második kötetének cí­mét kapta a kiállítás is. Az anyag a tervek szerint ősz­szel a miskolci Herman Ottó Mú­zeumba költözik majd át, a len­gyelek pedig további együttműkö­déseket terveznek, mindenekelőtt a rendkívüli új kőkori gyűjte­ménnyel rendelkező szentendrei Ferenczy Múzeummal. Ötletpályázat a múzeumnegyedre Nyűt ötletpályázatot írt ki a Szép­­művészeti Múzeum a Városli­getbe tervezett múzeum­negyed épületeinek elhelyezé­sére és az ezzel összefüggő környezetalakítási feladatok­ra. A 15 millió forint díjazású pályázat leadási határideje szeptember eleje, az eredmé­nyeket október 3-án ismerte­tik. Az elképzelések szerint a nemzetközi építészeti tervpá­lyázatot 2013 második felé­ben írják ki. A pályázat a Ma­gyar Építész Kamara honlap­ján elérhető. (MTI) Magyarország sikere Washingtonban A Smithsonian Folklife Fesztivál történetében rekordot döntött a Magyarország részvételével megtartott rendezvénysorozat látogatottsága. Fontos kor­mányzati célkitűzés, hogy a diaszpórában élő magyarok is megismerkedjenek őseik kul­túrájával, és Magyarországra is ellátogassanak. (MTI) Bartók-szeminárium Szombathelyen Szerdán kezdődik a nemzetközi Bartók-szeminárium és feszti­vál Szombathelyen. A fesztivál kiemelkedő eseménye Eötvös Péter Cello Concerto Grossó­­jának magyarországi bemuta­tója lesz július 12-én. A nyitó hangverseny péntek este, a zá­ró július 19-én lesz. (MTI) Operettművek Berlinben Operettreneszánszt hirdetett a berlini Komische Operben Nánási Henrik, a színház fő-zeneigazgatója. Először az 1932-ben készült Das Blaue vom Himmel című filmet vetítik, majd a Roxy és csodacsapata látható, vé­gül Alpár Gittával a főszerep­ben a Bál a Savoyban-t mu­tatják be. (MTI) A színház- és táncművészetre 158 millió jut ■ MTI______________________ Több mint 200 pályázó összesen 158 millió forint támogatást nyert a színházak és táncegyüttesek számára meghirdetett, kiemelt mű­vészeti célok támogatását célzó pá­lyázaton - tájékoztatott az Emberi Erőforrások Minisztériumának saj­tóosztálya. A döntést Halász János kultúráért felelős államtitkár a ha­táridő lejárta előtt három héttel hozta meg. Hosszú évek óta az idén újra igé­nyelhettek támogatást színházak országos és külföldi vendégjátékaik támogatására, és ismét lehetett pá­lyázni színházi nevelési progra­mokra is. A 307 beérkezett pályá­zatból 203 kapott támogatást. A legtöbb pályázat a színházak belföldi vendégjátékainak, a kor­társ magyar drámák megírásának és színpadra kerülésének, vala­mint a színházi nevelési progra­moknak a támogatására érkezett. A beérkezett pályázatok és támo­gatási igények alapján - a szakmai kuratóriumok javaslatait elfogad­va - a meghirdetettnél több pénz jutott a színházi nevelési progra­mokra, a színházi előadások orszá­gos forgalmazására és a táncművé­szeti szervezetek programjaira. A 2013. június 1. és 2014. május 15. között megvalósuló programok tá­mogatási szerződéseit a Nemzeti Kulturális Alap igazgatósága köti meg a nyertesekkel. Egy cserép muskátli és a kenyerünk IIÍsíí 7: -T: 77 iSilfilf A husziták meg a teve A Varsói Állami Régészeti Múzeum vándorkiállítása Szolnokon A kiállítás a huszita és a keresztes harcosokat mutatja be fotó: nagy Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék