Magyar Nemzet, 2013. augusztus (76. évfolyam, 208-237. szám)
2013-08-26 / 232. szám
Misi atya fegyvere a gitár és az imádság Hodászon 750 görög katolikus cigány hívő dicséri az Urat Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspök Mihalovics Mihály már szolgált Hodászon. Felszentelt papként folytatni személyében a nyár elején új káplánt küldött a 750 hí szeretné, amit gitárral és imádsággal korábban éskezvet számláló Hodászi Görög Katolikus Cigány Egyház- lett: megóvni a fiatalokat a rossz döntésektől, és feleközségbe. Az új segédlelkész diakónusként korábban fősségteljes felnőtté nevelni őket. És Dombi Margit____________________ E gyházunknál évszázados hagyománya van a cigányság felemelkedését, beilleszkedését segítő missziónak. A múlt században ennek a küldetésnek a legelhivatottabb képviselője Sója Miklós atya volt, aki Hodászon egy mélyen vallásos, együtt cselekedni, együtt gondolkodni képes közösséget hozott létre. Erre a gyülekezetre nagy figyelmet kell fordítanunk, meg kell őriznünk értékeit a XXI. század sokszor szélsőséges gazdasági és társadalmi körülményei között is - válaszolta Kocsis Fülöp püspök arra a kérdésünkre, hogy miért van szüksége a Hodászi Görög Katolikus Cigány Egyházközségnek két papja, Mihalovics Mihály és Orosz István parókus személyében. A 3500 lakosú Hodászon mintegy 1500 cigány él. Közülük ezer oláh, 500 magyarcigány. Az előbbiek túlnyomó része görög katolikus, kisebbik részük a Hit Gyülekezetének tagja, utóbbiak pedig többnyire a református egyház hívei. A községbe frissen kinevezett Mihalovics Mihály ebben a közegben - felekezettől függetlenül is - a fiatalok drogtól való megóvását tartja az egyik legfontosabb feladatának. - Felmérések bizonyítják, és ezek az én személyes tapasztalataim is, hogy a cigány fiatalok - elsősorban a fiúk - körében is rohamosan terjed a kábítószerezés. Az a küldetésem, hogy ezt a folyamatot lassítsam, ha lehet, megállítsam, visszafordítsam. A cigány fiatalok lelkéhez a zenén keresztül vezet az út, tapasztalom, hogy a gitárkísérettel együtt énekelt dalok közelebb visznek egymáshoz bennünket - mondja. A 25 éves Misi atya felesége szintén a cigánypasztoráció elkötelezettje, a tanulási nehézségekkel küszködő, társadalmi-gazdasági hátrányok miatt rosszul teljesítő gyermekek fejlesztését választotta élethivatásul. Még tanul, emellett a helyi óvodában, a szintén lelkészfeleség Orosz Istvánná keze alatt dolgozik. Utóbbi aszszony a férjével együtt azt is vállalta, hogy a két lelkes fiatalnak segítsen megtalálni a helyét a görög katolikus cigány közösség szolgálatában. Hodászon vasárnaponként két görög katolikus istentisztelet van. Eddig mindkettőt Orosz István parókus mutatta be, május elsejétől azonban megoszlik a feladat: az egyik héten a magyar hívek templomában Mihalovics Mihály, a cigány templomban Orosz István misézik, aztán fordítva. A cigány és magyar templom, illetve gyülekezet elkülönítése nem a többségi társadalomtól eredő szegregáció: a cigány hívők ragaszkodnak ahhoz, hogy így legyen. Álláspontjukat az istentiszteletre gyülekező emberek között ácsorgó kisebbségi önkormányzati vezető, Lakatos Kálmán magyarázza meg. - A cigányságnak önállósulnia kell, meg kell állnia a saját lábán. Ehhez pedig nemcsak hit kell, de kell saját templom is - szögezi le határozottan. Ezen a ponton azonban nem áll meg, beszél arról is, hogy a cigányságnak önálló értelmiségre is égető szüksége van, és hogy ezt elérjék, a szülőknek meg kell érteniük, hogy el kell engedniük maguk mellől a gyermekeiket tanulni. Ennek a gondolata azonban még idegen az oláhcigányság életét nagyon mereven szabályozó belső törvényektől, de Hodászon ma már ott tartanak, hogy van olyan család, amelyik nemcsak a fiait, de lányait is elengedi más településen lévő iskolába, gimnáziumba - mondja büszkén a kisebbségi vezető. Lakatos Sándor, a gyülekezet kántora és vezetője ehhez hozzáfűzi: a hodászi cigányok sem tudtak volna elindulni a felemelkedés útján az egyház cigánypasztorációja, a már említett Sója Miklós atya türelmes és áldozatos munkája nélkül, ő sem elégedett, úgy gondolja, sokkal több feladat van még előttük, mint amennyit már elvégeztek, de erős hittel mondja, azt is csak megoldják majd valahogy. Tizenegy óra, kezdődik a liturgia. Cigányul és magyarul folyik, a szent énekeket az ottani oláhcigány közösség cerhári nyelvén éneklik a hívők. A heti tanítások egyikét magyarul mondja el a parókus. - Férj a feleség nélkül nem üdvözülhet, feleség a férj nélkül nem üdvözülhet - hirdeti, talán nem minden célzatosság nélkül a gyülekezet lelkésze. A szertartás alatt a parókust Lakatos Sándor kántor és nyolc ministráns gyermek, hat lány és két fiú segíti. A lelkész és a ministránsok színpompás ruhát viselnek. Később kiderül, hogy nagyon drága kelméből készültek: Kárpátaljáról hozatta be a gyülekezet. A parókus beérte volna egyszerűbb, olcsóbb ruhákkal is, nem úgy a hívek. Ők azon a véleményen voltak, hogy Istent csak a legszebb, legdrágább öltözékben illik dicsérni. A misén felhangzó énekek méltók a ruhákhoz: a kórus nem hibázza el a dallamot, a ministráns lányok csengő-bongó szólója ékesen szárnyal a kántor bársonyos baritonja fölött, a hátsó sorokból pedig a gyülekezet öregjei tévednek időről időre a kórus szólamához. Orgona nincsen, az áhítatos koncert egyetlen instrumentális hangszere egy gitár. A szertartás mégis magával ragadó, magasztos és felemelő. A mise után nem rohannak haza az emberek. Ácsorognak, beszélgetnek. Mihalovics Mihály és felesége is ott diskurál a hívekkel a templomajtóban. Gyermekek, tinédzserek veszik körül, Misi atyának szólítják, kérdezgetik erről, arról. Felelevenítik, hogyan is jutott idáig, a díszes templomi ruhákig, a szépen hangzó énekig, a közösség tagjainak kulturált beszédéig a hodászi gyülekezet. A negyvenes években itt csak földbe ásott kunyhók voltak, Sója Miklós atya azonban nem átallott ezekbe lemenni, nem átallotta összegyűjteni az ott élő híveket, nem restellt cigányul megtanulni, a szent énekeket hívei nyelvére lefordítani, a betűvetést az árokparton tanítani - idézi fel a méltán tisztelt nagy előd tevékenységét a fiatal káplán. Mesél az első kápolnáról is: ezt az ötvenes években építették vályogból a cigányok, és VI. Pál pápa ezerdolláros személyes ajándékából vették meg bele a templomi kellékeket. Miklós atya nem feledkezett meg arról, hogy a tanulás fontosságára figyelmeztesse a híveket, ezért a templom falán az ábécé betűi is helyet kaptak - mondja. A gyönyörű új templom, a példásan rendben tartott Szent Illés Szeretetotthon és az illendően tiszta Családok Átmeneti Otthona által körülölelt téren állva az árokparti prédikációk a távoli múlt romantikus emlékének tűnnek. Pedig a most látható kép nem egészen 25 éve kezdett kialakulni annak nyomán, hogy Kocsis Fülöp elődje, Keresztes Szilárd püspök is odafigyelt Hodászra, és arra, amit Sója Miklós olyan eredményesen végzett ott negyven esztendei szolgálata idején. A templomot 1990- ben, Mosolygó Béla parókussága alatt kezdték építeni, birtokba azonban csak utódja, Gebei Gábor idején vehette a közösség, az ő idejében épültek a szociális intézményeknek otthont adó házak, és a századagos szociális konyha is. Az egyházközség közel nyolcvan cigány embernek ad munkát Hodászon. A szociális intézmények mellett az Angyalok Kertje görög katolikus óvodában is cigány dajkákat alkalmazunk. Ez fontos, mert van olyan kisgyermek, aki behatáskor egyetlen szót sem tud magyarul - mondja Orosz Istvánné, az óvoda vezetője. A manapság már szokatlan cigány megnevezést meg is magyarázza: az itt élő oláhcigányok nem szeretik, ha romának hívják őket: ez a szó ugyanis a nyelvükön nem népnév, pusztán annyit jelent, hogy ember. 2013. augusztus 26., hétfőLátó-Tér * Magyar Nemzet Balog: Nagy veszteség volt a németek kitelepítése HÍRÖSSZEFOGLALÓ Január 19-ét az elűzött magyarországi németek napjának nyilvánította a magyar parlament - közölte Balog Zoltán azon a berlini rendezvényen, amelynek fő témái a hazájukból elűzött kisebbségek, a kisebbségek jogainak biztosítása, valamint a nemzetiségek kulturális erősségének megőrzése voltak. A politikus az MTI-nek elmondta, ezért külön köszönetet mondott Magyarországnak a rendezvény házigazdája, Erika Steinbach, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, a Bundestag emberi jogi és humanitárius bizottságának tagja. A német politikus, aki az elüldözöttek szövetségének az elnöke is, már hosszú ideje követeli, hogy legyen ilyen emléknap Németországban, de egyelőre ilyet csak egy-két tartományban tartanak. Még csak most tervezik, hogy állami szinten is legyen emléknapjuk az elűzött németeknek - mondta az emberi erőforrások minisztere, aki szerint nagy veszteség volt Magyarország számára, hogy a második világháború után több százezer német nemzetiségű embert kitelepítettek. Balog Zoltán előadásában szólt továbbá arról, hogy a Közép- és Kelet-Európában évszázadokon át uralkodó kulturális és történeti sokszínűség örökség megőrzése egész Európa számára fontos. Kiemelte: „Európának a sokszínűségében hiszünk”, a nemzetállamok szuverenitásában, az egyenlő jogok és kötelességek alapján való egyenrangú együttműködésben. Kitért arra is, hogy 2014 tavaszától lehetőség Nagy veszteségnek nevezte az emberi erőforrások minisztere, hogy a második világháború utáni kitelepítésekkel több százezer német nemzetiségű embert veszített Magyarország. Balog Zoltán szombaton Berlinben A haza napja elnevezésű, emberi jogi témájú rendezvényen mondott beszédet az Európa számos országából elűzött németek szervezetei, valamint a német szövetségi kormány képviselője előtt. A politikus szólt arról is, hogy a magyar kormány mit tesz a roma nemzetiségért, lesz arra, hogy a magyarországi nemzetiségek képviselőt küldjenek az Országgyűlésbe. Előadásában elmondta azt is, hogy „Magyarországon, illetve azokban az országokban, ahol volt kommunista diktatúra, ott csak az lehet hiteles antifasiszta, aki hiteles antikommunista is, és fordítva”. Ez a két dolog Magyarországon és Kelet-Európában összetartozik - hangsúlyozta Balog Zoltán. A Benes-dekrétumokra utalva a miniszter azt is megjegyezte, hogy „olyan dekrétumoknak nincs helyük az európai jogrendben, amelyek kollektív bűnösség alapján elítélnek népeket, nemzeteket akár a múltban, akár a jelenben”. A politikus hangsúlyozta, hogy akik a múlt szenvedései, második világháborús szenvedései ügyében kiállnak az elűzöttek mellett, azoknak kötelességük ma is kiállni minden olyan ember és embercsoport mellett, amelyet faji alapon üldöznek. Ennek kapcsán Balog Zoltán elmondta, hogy Magyarországon mit tesznek a roma nemzetiségért, hogy kártérítést terveznek adni a romagyilkosságok áldozatai családjainak. Kitért rá, hogy az oktatásban miként jelenítik meg a magyarországi nemzetiségek kulturális gazdagságát, s hozzájárulását a magyar kultúrához. Balog Zoltán az MTI-nek azt mondta, Erika Steinbach a rendezvényen hangsúlyozta: „Magyarországon épp az ellenkezője történik, mint amit állítanak.” A haza napja elnevezésű emberi jogi témájú rendezvény házigazdája szerint Magyarország példamutató kisebbségi politikát folytat és azt is kiemelte, milyen fontos volt, hogy elindította az európai roma keretstratégiát.