Magyar Nemzet, 2013. szeptember (76. évfolyam, 239-267. szám)

2013-09-16 / 253. szám

ik­ 2013. szeptember 16., hétfő Rovatvezető: Villányi Károly Jobbik: Demszky érinthetetlen A Jobbik szerint elfogadhatatlan, hogy megszüntették azt a nyo­mozást, ami azért indult, mert a főváros vezetése 2006-ban ingyenes átadta a Budapest Airportnak (BA) a ferihegyi re­pülőtéren található taxidrosz­­tok üzemeltetését öt plusz öt évre. A BA-nak körülbelül 200 millió forint bevétele szárma­zott a drosztok üzemeltetésé­ből, a nyomozás pedig megál­lapította, hogy a cég akkori ve­zetősége közvetlenül Demszky Gábort kereste meg az ügyben, és a főpolgármester utasítására változtatták meg az erre vonat­kozó rendeletet. A Jobbik sze­rint ez azt bizonyítja, hogy Demszky Gábor „még mindig érinthetetlen”. (MTI) Akadálymentesítés EU-pénzből Európai uniós támogatással vál­nak akadálymentessé, vala­mint jutnak korszerű eszkö­zökhöz a megváltozott mun­kaképességgel és fogyatékkal élők ellátási ügyeiben eljáró rehabilitációs szervek megyei központjai - közölte Soltész Miklós. A szociális és család­ügyért felelős államtitkár hangsúlyozta, a rehabilitációs területi szervezetek végleges helyükre kerültek, a következő bő egy évben pedig csaknem négymilliárd forintból tizenhét településen alakítanak ki ne­kik korszerű, infokommuni­kációs és fizikai szempontból is teljes egészében akadály­­mentes székházat, tizenöt tele­pülésen meglévő ingatlant újí­tanak fel, két helyszínen pedig új székház épül. (MTI) Az egészségügy lábadozik Az MSZP szerint a pénzkivonás, az intézmények államosítása, az osztálybezárások és az orvoselvándorlás miatt össze­omlás előtt áll az egészségügy. A Fidesz szerint az MSZP állí­tásával szemben az egészség­ügy nem omlik össze, hanem „a szocialista kormányzás vég­zetes rombolása után” jelenleg „lábadozik, erősödik”. A párt hangsúlyozza, hogy a béreme­lési program, a fejlesztések és az adósságrendezés segíti a talpra állást. (MTI) Megújul a debreceni zsidó negyed Európai uniós pályázati forrásból megújul a debreceni zsidó ne­gyed - jelentette be a Debrece­ni Zsidó Hitközség elnöke. Horovitz Tamás tájékoztatása szerint az 520 millió forintos beruházással megújul a helyi zsinagóga, amely a vallási ren­dezvények mellett konferen­ciáknak, koncerteknek, kiállí­tásoknak is helyet ad majd, a negyed pedig turisztikai szere­pet is kap, ahol információs központot, konyhai skanzent, pincegalériát, művészetek ud­varát alakítanak ki. (MTI) Verespatakért aggódik az LMP A Lehet Más a Politika nyílt levél­ben fordult Orbán Viktorhoz és Mesterházy Attilához, hogy vessenek be mindent, hogy a Verespatakra tervezett cia­­nidos aranybánya ne nyisson meg. A párt arra kérte a mi­niszterelnököt, hogy utasítsa kormányának illetékes tagjait a határozottabb, magyar ér­dekeknek megfelelő fellépés­re. Az MSZP elnökét pedig arra, hogy az ügyben használ­ja ki az európai szocialisták Európai Parlamenten belüli súlyát. (MTI) Ezren a missziókban Afganisztánból a Balkánra csoportosítják át erőinket Továbbra is csaknem ezer fővel vesz részt a Magyar Honvédség a NATO katonai misszióiban. Az Afganisztánban felszabaduló erő­ket a Balkánra csoportosítják át - közölték a NATO katonai bi­zottságának budapesti ülésén.­ ­ Haras­ti Cyill­a_________________ E­zerfős műveleti szerepvállalá­sát a jövőben is fenn akarják tartani a Magyar Honvédségnek, ezért megkezdődött annak a terve­zése, miként alkalmazhatják majd más területen az afganisztáni kivo­nulással felszabaduló erőket. Az átcsoportosítás fő iránya a Balkán lehet. Hende Csaba honvédelmi mi­niszter hangsúlyozta a Nyugat-Bal­kán, így Koszovó biztonságának kiemelt jelentőségét. Kijelentette: a KFOR-művelet kulcsfontosságú a régió biztonságát tekintve, és elő­reláthatóan a jövőben is az marad. - A katonai erő fontos eszköz a biz­tonság szavatolása szempontjából, bár a helyzetet a NATO egyedül nem képes megoldani - fogalma­zott a miniszter. Megjegyezte: Észak-Koszovó helyzetének rende­zésében szükséges végrehajtani az Európai Unió által támogatott poli­tikai megállapodást. - A szövetség­nek továbbra is támogatnia kell a koszovói biztonsági szektort, külö­nös tekintettel a Koszovói Bizton­sági Erőre - tette hozzá. Hende Csaba üdvözölte, hogy a budapesti vezérkari főnöki találkozónak Af­ganisztánon túl kiemelt témája az úgynevezett kapcsolt erők kezde­ményezés. Mint mondta, ennek egyik fő eleme - a kiképzés és a gyakorlatok mellett - a NATO-rea­­gálóerők fejlesztése, amelyhez le­hetőségeihez mérten Magyaror­szág is hozzá fog járulni, például a pápai bázisrepülőtéren működő lé­­giszállító-képesség fejlesztésével vagy a budapesti egészségügyi ki­válósági központtal. A miniszter kitért továbbá arra, hogy a gazda­sági válság negatívan érintette a szövetséget is. A magyar kormány ennek ellenére határozatban köte­lezte magát, hogy 2013 és 2015 kö­zött a honvédelmi tárca költségve­tési támogatása nem csökken, majd 2016-tól kezdődően a GDP- részarány évi legalább 0,1 százalé­kos növelésével 2022-re eléri a GDP nagyjából 1,4 százalékát. Benkő Tibor vezérezredes a konferencia sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy a Balkánra csoportosíthatja át az afganisztáni misszióból felszabaduló erőket a Magyar Honvédség. Knud Bartels vezérezredes, a NATO katonai bizottságának elnö­ke szintén a koszovói misszió je­lentőségéről beszélt. Mint mondta, a NATO előrelépést tapasztalt Ko­szovóban, de van még tennivaló, ezért a szövetség koszovói erői (KFOR) készenlétben maradnak. A tanácskozáson megvitatták a Kö­zel-Keleten és Észak-Afrikában ki­alakult biztonsági helyzetet, bele­értve Szíriát is. Ezzel kapcsolatban a vezérezredes felidézte: a NATO tavaly döntött arról, hogy Törökor­szág légvédelmi képességét meg­erősíti annak érdekében, hogy az ország lakosságát megvédje. Benkő Tibor vezérkari főnök megismételte Hende Csaba mi­niszter korábbi felajánlását. El­mondta, hogy a Magyar Honvéd­ségnek jó felszerelése van a vegyi fegyverek felderítésére, hatásának értékelésére, elemezésére, és ezek esetleges megsemmisítését is el tudja végezni. Így ha Magyarorszá­got megkeresik, a szíriai vegyi fegyverek ártalmatlanításához a honvédség szakértőit és az erre a feladatra alkalmas mobil laborató­riumunkat is felajánljuk, amelyet más nemzetközi színtereken is al­kalmaztak. Hende Csaba (középen): A kormány kötelezte magát, hogy a védelmi költségvetés nem csökken fotó: Máté Péter Csontos menekült volna Megfenyegették a romagyilkosságok negyedrendű vádlottját FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL • Ez azért is fontos, mert a hajdúhadházi bázison tárolják - komoly biztonsági rendszerrel őrizve - a debreceni alegységek fegyvereit. Csontos Istvánt 2004-től egy­szerű besúgóként alkalmazták a KBH-nál, majd regisztrált titkos kapcsolat lett. Mivel továbbra is jól végezte a dolgát, 2007-ben pénzjutalmat kapott. Ezekben az időkben már jelentett a tartótiszt­jének a másodrendű vádlottról, Kiss Istvánról a 2006-os zavargá­sokkal kapcsolatban. A szerződé­ses katona 2009 februárjában le­szerelt, a KBH titkos kapcsolati kontingenséből viszont csak 2009 májusában törölték, amikor már megtörtént a tiszalöki gyilkosság, amelyben a vád szerint sofőrként Csontos is részt vett. Ezután, a KBH belső jelentésének állítása alapján, H. Ernő, Csontos egykori tartótisztje csak 2009 júliusában találkozott a későbbi vádlottal. A Honvédelmi Minisztérium (HM) szerint ezen a találkozón a tartótiszt nem kapott konkrét in­formációkat a cigánygyilkossá­gokról, pedig a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a katonai és a polgári elhárításnak is külön hírigényként jelölte meg az információgyűjtést Csontosról és társairól, akikre rendőri igazoltatás nyomán figyel­tek fel a hatóságok. Az NNI nem­rég nyilvánosságra hozott irata szerint 2009 augusztusában - az őrizetbe vétel után - már Csontos katonai múltjáról kért konkrét adatokat, de a KBH a válaszában még csak utalást sem tett a titkos biztonsági kapcsolatra. A hat áldozattal és több sebe­sülttel járó romagyilkosságok ügyében Kiss Árpádot, Kiss Ist­vánt és Pető Zsoltot tényleges élet­­fogytiglanra, Csontost 13 évi fegy­­házra ítélték nem jogerősen. belpol@magyarnemzet.hu Sólyom László mint csodafegyver? Külső, szellemi támogatást nyújthat az LMP kampányához Sólyom László volt államfő - értesült lapunk. Az ellenzéki párt várhatóan az év végéig megnevezi egyéni jelöltjeit és listás politikusait. M Katona-Ph.hál.__________________ N­em kizárt, hogy Sólyom László volt köztársasági elnök - ko­rábbi aktuálpolitikai szerepvállalá­sánál is aktívabban - bekapcsoló­dik a választási kampányba, még­hozzá az LMP oldalán - tudta meg a Magyar Nemzet. A pártnak szük­sége is van a segítségre, ugyanis a januári pártszakadás óta a közvéle­mény-kutatások rendszeresen az ötszázalékos parlamenti küszöb alatt mérik őket. Információink szerint a Schiffer András vezette párt azzal tisztában van, hogy Sólyom nem fog konkrét pártpolitikai szerepet vállalni, nem fog belépni az LMP-be, ahogyan nem lesz rajta az országos listáju­kon sem. Éppen ezért egyfajta kül­ső, szellemi támogatásra számíta­nak. Például nyilvános megszólalá­saiban - ha nem is konkrétan, de - az LMP céljaival egyetértésben beszél majd. Ez egyébként már ko­rábban is előfordult. A volt államfő nyáron részt vett az LMP pártala­pítványának, az Ökopolisznak Mer­re van előre? elnevezésű konferen­ciáján. Ott arról beszélt, hogy a jobb- és baloldali séma helyett egy harmadik utat kell járni. A volt ál­lamfő és az LMP vezetőjének kap­csolata régebbre nyúlik vissza, 2005-ben ugyanis Schiffer vezette a Sólyom László köztársasági elnök­ké választását célzó kampányt. Schiffer a Népszabadságnak el­mondta: várhatóan az év végéig meglesznek pártja egyéni képvise­lőjelöltjei, valamint az országgyűlé­si és európai parlamenti listán indí­tandó politikusok nevei. Kijelentet­te: nem foglalkoznak „a 2002-2010 közötti hatalmi elit” szövetségköté­si tárgyalásaival. Jelezte: legna­gyobb ellenfelük az apátia.­­ Ki kell mozdítanunk azokat, akik nem tá­mogatják az utóbbi huszonöt év po­litikai elitjét, és nem nyitottak a szélsőségesek felé sem. Az LMP mögött jelenleg csaknem kétszáz­ezer stabil szavazó áll, ám ez a szám akár félmillióra is megnőhet, ami már tízszázalékos választási ered­ményt jelenthet - fogalmazott. Mráz Ágoston, a Nézőpont Inté­zet vezetője a lapnak elmondta: az LMP kampányának igazi felhajtó­erőt csak az nyújthatna, ha önálló arculatát erősítené, s például közis­mert személyiségekkel tudná bőví­teni személyi kínálatát. Sólyom és Schiffer. Harmadik utat kell járni? fotó: béres attila Ismét módosul az alaptörvény Ötödik alkalommal módosíthatja az Országgyűlés a 2012 január­jában hatályba lépett alaptörvényt, döntés születhet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jegybankba olvasztásáról, vala­mint az alapvető jogok új biztosának megválasztásáról is dönthet ma a parlament. ■ Munkatársunktól_______________ T­itkos szavazással dönt ma a parlament a következő om­budsman személyéről. Áder János köztársasági elnök korábban Szé­kely Lászlót jelölte a posztra, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatója, s az elmúlt években mi­niszteri biztosként koordinálta az új polgári törvénykönyv (Ptk.) elő­készítését. Az Országgyűlés a kép­viselők kétharmadának támogatá­sa esetén hat évre választhatja meg Székely Lászlót, aki a 2007-ben Só­lyom László jelöltjeként ombuds­­manná választott Szabó Mátét kö­vetheti a tisztségben. Dönthet a Ház az alaptörvény ötödik módosításáról, amelynek új szövegét augusztus végén nyújtot­ta be a kormány azt követően, hogy a parlament a nyári ülésszak­ban nem vette napirendre Nav­­racsics Tibor közigazgatási és igaz­ságügyi miniszter júniusban elő­terjesztett eredeti indítványát. A módosítás új változata a vallási kö­zösségekre és a kampányhirdeté­sekre vonatkozó szabályokkal egé­szült ki. Ugyancsak ma születhet döntés a kormány azon indítvá­nyáról, amely megvalósítja a Pénz­ügyi Szervezetek Állami Felügyele­te és a Magyar Nemzeti Bank egy­ségesítését. A szavazások végén két képvi­selő mentelmi jogát is felfüggeszt­heti az Országgyűlés. Balogh József esetében a legfőbb ügyész súlyos testi sértés bűntettének megala­pozott gyanúja miatt indítványoz­ta abban a nagy sajtófigyelmet ki­váltó ügyben, amelyben a vád sze­rint az akkor még kormánypárti politikus áprilisban ittasan bán­talmazta élettársát, aki nyolc na­pon túl gyógyuló sérüléseket szen­vedett. Zagyva György Gyula mentel­mi jogának felfüggesztését a bíró­ság kérte, miután korábbi frakció­társa, jelenleg szintén független Pősze Lajos azzal vádolja, hogy egy vita során arcon köpte őt. A váda­kat korábban mindkét képviselő tagadta.

Next