Magyar Nemzet, 2013. november (76. évfolyam, 298-326. szám)

2013-11-02 / 298. szám

B Magyar Nemzet - Belföld 2013. november 2., szombat Barátok a békében, bajtársak a bajban Újabb állomásához érkezett a magyar és olasz tartalékos ka­tonák együttműködése. Teg­nap baráti közös megemléke­zést tartott Hódmezővásárhe­lyen az Olasz Alpesiek Nemze­ti Szövetsége Trevisóból és a Magyar Tartalékosok Szövet­sége (Matasz) Csongrád me­gyei vezetősége. A Mf.gyf.ri Dávid_____________ K özösen koszorúzta meg az el­ső világháborúban elesettek emlékművét a hódmezővásárhelyi temetőben az Olasz Alpesiek Nemzeti Szövetsége Trevisóból és a Magyar Tartalékosok Szövetsége (Matasz) Csongrád megyei veze­tősége. Előtte mindenszentek ün­nepének tiszteletére olasz nyelvű szentmisén vettek részt, amelyet Alácsi Ervin tábori lelkész száza­dos celebrált. A két szervezet kö­zötti kapcsolatépítés még augusz­tusban kezdődött, amikor szintén népes delegáció látogatott el hoz­zánk. Antonio Dal Fabbronak oroszlánrésze volt az olasz-ma­gyar barátság intézményes elmé­lyítésében. Mindenekelőtt azzal, hogy létrehozta az Olasz Alpesiek Nemzeti Szövetsége Giuseppe Dal Fabbro Tábornok Magyarországi Alpesi Csoportját. Lapunk kérdé­sére elmondta: nagyapja az első világháborúban, édesapja a máso­dik világégés orosz frontján tün­tette ki magát, ő pedig, miután hosszú évek óta itt él, már máso­dik hazájának tekinti Magyaror­szágot. S hogy milyen távlatai le­hetnek a kooperációnak? Itáliában óriásiak a hagyományai a tartalé­kos állomány társadalmi szerep­­vállalásának békeidőben is. Jel­lemző, hogy mintegy négyszázezer tagja van az alpesiek szövetségé­nek. Antonio Dal Fabbro komoly perspektívát lát a magyarországi csoport tevékenységének bővíté­sében. Ma még csak harmincöten vannak, ám folyamatosan nő a lét­szám. Eddigi tagjaik szinte mind­egyike Magyarországon alapított családot, így jól beszélik nyelvün­ket. Tagságot ajánlottak többek között Palotai Jenő nyugalmazott ezredesnek, aki a közös munka egyik motorja. A Matasz Csongrád megyei elnöke felvetésünkre kifej­tette: a kapcsolat kiválóan illesz­kedik abba a magyar kormányzati törekvésbe, hogy a tartalékos állo­mányt minél szélesebb körben vonják be a hadsereg innovációjá­ba. Egyre többen érdeklődnek ide­haza a legnemesebb értelemben vett honvédelemben való részvétel iránt, s ennek az össznemzeti igénynek meg kell felelni. Min­denki meggyőződhetett róla az ár­víz idején is, hogy a tartalékosok munkája pótolhatatlan. Segít be­tölteni azt az űrt, amit a sorállo­mányú katonaság eltörlése hozott. Csakhogy a kötelező tartalékos szolgálatot nyűgként élték meg a polgárok, míg ma szabad válasz­tás, döntés kérdése, hogy tagjaivá akarnak-e válni valamely tartalé­kos szövetségnek. Az együttműködési megállapo­dást most dolgozzák ki, s várható­an jövő év elején Trevisóban végle­gesítik és írják alá. Cél, hogy a vi­lágháborús emlékhelyek, sírok ápolásán túl az egészségügytől a kulturális szféráig, továbbképzésig minden téren segítsék egymást. Közös választott jelmondatuk: „Legyünk barátok békeidőben, hogy a bajban igazi bajtársak le­hessünk.” Az olasz-magyar közös program ma Szegeden folytatódik. Az olasz tartalékosok az I. világháborús emlékműnél fotó: nagy Béla Szűrővizsgálat hajléktalanoknak • Gulyás J. Attila____________ M­ár készülnek a télre a somo­gyi hajléktalanszállók. Siófo­kon már tegnap megnyitották az önkormányzati fenntartású mene­dékhelyet, Kaposváron pedig egész évben várják a rászorulókat. A so­mogyi megyeszékhelyen szájsebé­szeti és prosztata-szűrővizsgálattal is óvnák a fedélnélkülieket. A vizs­gálatokra a kétszázötven utcán élőt a novemberi ellátmányosztás hely­színén várják a szakorvosok - tud­tuk meg a Somogy Megyei Kor­mányhivatal népegészségügyi szer­vezetétől. A november 13-ra terve­zett, Somogyban ez idáig egyedülál­ló akcióban önkéntes segítőként vesznek részt a megyei vöröske­reszt munkatársai, a megyei egész­ségfórum tagjai, a Kaposi Mór Ok­tató Kórház orvosai, és az intézet prevenciós irodájának dolgozói. A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete védernyője alá tartozó kaposvári hajléktalanszállónak egyébként negyvennyolc lakója van, de amint beáll a hideg idő, a hatvanat is elérheti az oda behú­zódók száma. Ők háziorvosi vizs­gálat mellett szájsebészeti és uro­lógiai szűrésre is kötelezettek lesz­nek. A szálló több mint egymillió forint pluszforráshoz jutott, így nemcsak az ott lakóknak, de az ut­cán élő kétszáznegyven kaposvári és város környéki rászorulónak is jut hat hónapon át napi három po­hár forró tea. ««MMIlftlllllillilllIliaiIIIIIWWlWilll Elhunyt szeretteink emlékére Milliók gyújtottak gyertyát mindenszentek ünnepén és halottak napján Több millióan látogatnak ki mindenszentek és halottak napján rokonaik, ismerőseik sírjához, ezért a temetők va­sárnap estig hosszabb ideig tartanak nyitva. Mások vi­szont otthon, gyertyagyújtás­sal emlékeznek szeretteikre. HÍRÖSSZEFOGLALÓ N­ ovember 1-je, mindenszentek ünnepe a katolikus egyház­ban az összes üdvözölt lélek emlék­napja, a protestantizmus pedig az elhunytakról emlékezik meg ilyen­kor. Az ünnep Magyarországon 2000-ben, ötven év elteltével lett is­mét munkaszüneti nap. A IV. században mindenszentek ünnepét a pünkösd utáni első va­sárnap ülték meg, az ortodox ke­resztény egyház ma is ekkor tartja. Kezdetben az összes keresztény vértanúra, később „minden tökéle­tes igazra” emlékező ünnep a VIII. században tevődött át november 1- jére, egy kelta ünnep időpontjára. Általános szokás, hogy minden­szentek napján rendbe teszik és vi­rággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvé­ért. A gyertya fénye az örök világos­ságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a „temetők nagy keresztjénél” ma is elimádkozzák mindenszentek litániáját, és meg­áldják az új síremlékeket. Magyarország egyes vidékein e napon harangoztattak a család ha­­lottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartot­ták, hogy a halottak ezen az éjsza­kán kikelnek a sírból, így a családi lakomán nekik is terítettek, s min­den helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. A mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik az angolszász eredetű halloween is, ennek elnevezése az angol All Hallows Eve kifejezésből származik, amely magyarul annyit tesz: mindenszentek éjszakája. Ez a kóbor lelkek, a kelták halotti istené­nek éjszakája. A november 2-i halottak napja pedig fokozatosan vált egyházi ün­nepből általános megemlékezéssé az elhunytakról. Az ünnep pedig jó­val későbbi eredetű: Szent Odiló clunyi apát 998-ban vezette be em­léknapként a Cluny apátság alá tar­tozó bencésházakban. Hamarosan a bencés renden kívül is megülték, és a XIV. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette. A megemlé­kezés a halottakról, elhunyt szeret­teinkről, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katoli­kus hittételén alapul. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn- és büntetéste­­her van még lelkükön, Isten színe előtt meg kell tisztulniuk. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradot­taknak, hogy tehetnek valamit el­költözött szeretteikért imával, ve­­zekléssel, szentmisével. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak. E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. A szokáshoz kapcsolódó némely népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a világosban a „véletlenül ki­szabadult lelkecskék” újra visszata­láljanak a maguk sírjába, ne nyug­talanítsák az élőket. Azért kell meg­szépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lak­helyükben. A bukovinai magyarok - ahogy más kultúrákban is szoká­sos - még ennivalót is vittek ilyen­kor a temetőbe. Az ünnepen a budapesti teme­tők vasárnap estig a szokásosnál hosszabb ideig, 7 órától 20 óráig tartanak nyitva. Az új köztemető­ben és a Fiumei úti sírkertben in­gyenesen igénybe vehető, 8 és 17 óra között közlekedő mikrobuszok segítik a közlekedést. Gépjármű­vekkel az ünnepek alatt tilos a be­hajtás a temetőkbe az új köztemető és a Fiumei úti sírkert kivételével. A temetőkben megerősítették a ren­dészeti szolgáltatást. Az ünnepen sűrűbben járnak a tömegközlekedési járművek a te­metőket érintő vonalakon, s több rendkívüli járatot is indítanak: az új köztemetőbe a 68A, a Budafoki te­metőbe az 58A, a Csepeli temetőbe pedig a 38B rendkívüli autóbuszjá­ratokkal is el lehet jutni. Emlékezők halottak napján a fővárosi Farkasréti temetőben FOTÓ: BÉRES ATTILA Támogatás Abasárnak Kormányzati forrásból új vízvezetéket építenek Azonnali, több mint negyedmilliárd forint forrást juttat a kor­mány Abasárnak, hogy meg tudják oldani a településen az erő­sen szennyezett vezetékes víz okozta problémákat. Közben sú­lyos mulasztásokra derült fény: egy vizsgálat már 2010-ben ki­mutatta a veszélyes szennyeződés jelenlétét. Kezdeményezték a megyei tiszti főorvos felmentését. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A kormány szerdai ülésén ho­zott döntésével kétszázhat­vanmillió forinttal támogatta az abasári vezetékes víz szennyezése okozta probléma megoldását - je­lentette be csütörtökön a telepü­lésen Horváth László Heves me­gyei kormánymegbízott. Eszerint Mátrafü­red és Abasár között egy külön, 3,9 kilométeres vezetéknek kell épülnie, amire 90 millió forin­tot adnak.­­ A környezeti károk fel­derítésére és az Abasár környéki vízkészletek feltérképezésére 170 millió forintot biztosít a kormány - tette hozzá. Ismert, Abasáron októ­ber 7. óta korlátozzák a vezetékes víz fogyasztását, mert az abban ta­lálható szén-tetraklorid, valamint triklór- és tetraklór-etilén-szennye­­ződés mértéke meghaladta a határ­értékeket. Horváth László a tájékoztatón emlékeztetett arra: a szennyező­désre a rendszert üzemeltető Észak-magyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) Zrt. október 2-i mintavétele nyomán derült fény. Hozzátette, 2013 májusában már volt olyan mérés, amely a szen­­­nyező anyagok határérték feletti koncentrációját mutatta ki, így az üzemeltető súlyos jogszabályi mu­lasztást követett el, mert nem érte­sítette az illetékes hatóságot. A népegészségügyi szakigazgatási szerv pedig nem állapította meg a szennyeződés tényét az ÉRV júliu­si negyedéves beszámolójából. - Ezen mulasztások miatt öt hóna­pot késtek a szükséges intézkedé­sek - emelte ki. Horváth László szerint a helyze­tet súlyosbítja, hogy 2013-at meg­előzően sem jártak el kellő alapos­sággal a rendszer üzemeltetői: már 2010-ben volt olyan mérés, amely a szennyeződés határérték közeli mértékét mutatta. Ekkor még az Abasár Vízgazdálkodási Nonprofit Kft. volt az üzemeltető. A kormány­­megbízott hangsúlyozta: felvetődik a felelősség kérdése az Abasár Víz­gazdálkodási Nonprofit Kft., az ÉRV Zrt. és a népegészségügyi szakigazgatási szerv esetében is. Közlése szerint a vizsgálat lezárul­táig kezdeményezte a megyei tiszti főorvos felmentését. Annak kiderí­tésére pedig, hogy a víz fogyasztása okozott-e egészségkárosodást, cél­zott szűrővizsgálatokat kezdemé­nyez a kormánymegbízott. Horváth László jelezte: a múlt héten megkezdett ideiglenes veze­tékhálózat kiépítése a vártnál gyor­sabb ütemben halad, már a jövő hét közepén megindulhat a vezetékes­­ivóvíz-szolgáltatás a településen. Ez a vezeték Mátrafü­red felől Pálos­­vörösmarton át szállítaná a szüksé­ges napi hatszáz köbméternyi egészséges vizet. Kitért ugyanakkor arra is, hogy az elmúlt időszak mé­rései szerint a szennyeződés több vízbázist is elérhet, s nemcsak a 2500 abasári lakost fenyegeti, ha­nem a térségben élő több mint 50 ezer embert. Október 7. óta ideiglenes ivóvízellátás van Abasáron fűtő: mti/komka Péter Temetőt takarítottak a tűzoltók 18 Borsodi Attti.a_________________ T öbb százezer forint értékű ön­kéntes munkával segítette múlt hétvégén a Pilisszentiváni Pol­gárőrség és Tűzoltó Egyesület a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gulácsot. - Hamarosan betelik a je­lenleg működő temetőnk. Kézen­fekvő volt, hogy az 50 éve használa­ton kívüli temetőnk megnyitásával oldjuk meg a gondot, de a körülbe­lül egyhektáros területet benőtte a gaz és a növényzet, így ki kellett ta­karítani - mondta Wass Albert pol­gármester. Ám gondot jelentett, hogy Gulácson senkinek nem volt vizsgája a fák kidöntéséhez. Arra pedig nem volt pénz, hogy vállalko­zókkal tetessék rendbe az ingatlant.­­ A pilisszentiváni önkéntes tűzol­tók szerencsére a segítségünkre si­ettek, s két nap alatt több száz olyan fát vágtak ki, daraboltak fel, amely akadályozta a temető megnyitását. Ezek bármikor rádőlhettek volna a sírokra, vagy leszakíthatták volna a villanyvezetéket. A faanyagot a he­lyi római katolikus egyház kapja.­­ Évtizedes kapcsolatunk van a településsel, már a 2001-es árvíznél is segítettünk Gulácson. Számít­hatnak ránk a jövőben is, hisz Gu­­lács tiszteletbeli Szentiván - muta­tott rá Bodnár Ferenc, a Pilisszent­iváni Polgárőrség és Tűzoltó Egye­sület elnöke, a község díszpolgára. A pilisszentiváni tűzoltók ellátá­sát Vass Albert állta, míg az önkén­tesek utaztatását Kerezsi Loránd al­polgármester, a Szentiváni Charta Országos Egyesület elnöke. Ő szin­tén a falu díszpolgára.

Next