Magyar Nemzet, 2014. január (77. évfolyam, 1-30. szám)

2014-01-02 / 1. szám

­ A hazaszeretet évéről beszélt Áder János A hazaszeretet jegyében kö­szöntötte az új évet Áder Já­nos. A köztársasági elnök ün­nepi beszédében hangsúlyoz­ta, a hazaszeretet egyszerre je­lenti egymás tiszteletét és ön­magunk elfogadását, azt, hogy a mai magyaroknak van mire büszkének lenniük. HÍRÖSSZEFOGLALÓ T­örténelmünk 2014-es eszten­dejének lapjára egy szót most én is szeretnék felírni. Egyetlen szót. A hazaszeretet szavát. A nagy szavak pátosza helyett az életöröm­mel megélt hazaszeretetét - fogal­mazott újévi köszöntőjében Áder János. A köztársasági elnök szerint mindez egyszerű kimondása an­nak, hogy szülőföldünk épp úgy a sajátunk, mint szüleink vére az ere­inkben. - A hazaszeretet egyszerre jelenti egymás tiszteletét és önma­gunk elfogadását. Mindannak megbecsülését, amit eleink ránk hagytak, amit közösen őriztünk meg, és amit az utánunk jövőknek szeretnénk továbbadni. Azt a pilla­natot, amikor egymásra ismerünk önmagunkban, és önmagunkra is­merünk egymásban - tette hozzá az államfő. Hangsúlyozta, hazasze­retet nélkül nem volna hazánk. Himnuszunk, közös történetünk, szabadságunk és függetlenségünk, nem lenne kultúránk, tudomá­nyunk, megannyi világraszóló tel­jesítményünk. - Nem volna nyelv, amelyen magyarul vallhatnánk szerelmet, és amelyen magyarul szólíthatnánk édesanyánkat. A ha­zaszeretet számomra s mindezt együtt jelenti - jelentette ki Áder János, aki szerint a mai magyarok­nak van mire büszkének lenniük, van mit gyermekeinknek tovább­adnunk, van hazánk, van múltunk és van jövendőnk, van miért őrizni szívünkben a reményt. A köztársasági elnök ünnepi beszédében emlékeztetett, hogy huszonöt évvel ezelőtt az első szó, amelyet az új év tiszta lapjára kö­zösen felírtunk, a szabadság volt. Annak ellenére, hogy huszonöt év­vel ezelőtt még idegen katonák ál­lomásoztak hazánkban, még szö­gesdrót választott el bennünket Európától, nem voltak szabad vá­lasztások, és nem gyakorolhattuk szabadságjogainkat.­­ Mi, magya­rok mégis úgy döntöttünk, szaba­don akarunk élni, szabadon aka­runk lélegezni, szabadon akarunk dönteni arról, miként rendezzük közös dolgainkat. Huszonöt évvel ezelőtt ki tettel, ki gondolattal, ki félelem nélkül kimondott szavak­kal, ki pedig a szívében táplált re­ménnyel vált részévé a sok évtize­des diktatúrát lebontó változásnak - mondta Áder János, hangsúlyoz­va, hogy a 2014-es esztendőben pedig immár a hetedik szabad vá­lasztáson írhatjuk tovább szabad­ságunk legújabb kori történetét. Áder János 2014. január 2., csütörtökBelföld Magyar N­emzet ­ I9HH ! Tavaly a kormánypártok győztek A közvélemény-kutatások szerint a szocialisták nem tudták növelni a támogatottságukat Hónapról hónapra növelte tá­mogatottságát az elmúlt esz­tendőben a Fidesz-KDNP, a közvélemény-kutató intézetek mindegyike jelentősen erő­sebbnek mérte a kormánypár­tokat decemberben, mint még az előző év elején. Az ellenzék eközben gyakorlatilag stag­nál: míg az MSZP-s tábor szin­te változatlannak tűnik, Baj­­naiék egész évben az ötszáza­lékos bejutási küszöb közelé­ben egyensúlyoztak.­ ­ Katona Mariann_____________ N­agyjából tíz százalékkal nö­velte szavazótáborát a teljes népességen belül a Fidesz és a KDNP a 2013-as évben a közvéle­mény-kutatásokat végző intézetek adatai szerint. Még a kormányzó pártokat tavaly év elején legala­csonyabban - 19 százalékon - mérő Ipsos szerint is jelentős nö­vekedés tapasztalható, hiszen de­cemberben már 26 százalékos tá­bort mértek. A Tárkinál 20-ról 28 százalékra, míg a Századvégnél 21-ről 31 százalékra nőtt a Fidesz- KDNP tábora. A Medián - ahol 27-ről 37-re nőtt a kormánypár­tokkal szimpatizálók aránya -nemrég úgy fogalmazott, hogy né­hány hónappal a tavaszi ország­­gyűlési választás előtt már-már behozhatatlannak tűnik az előny. Míg tehát a Fidesz és a KDNP stabil növekedést könyvelhetett el az elmúlt esztendőben, a ballibe­rális ellenzék összességében a tren­dek szerint stagnál. Új szavazókat nem igazán tudtak megszólítani, inkább csak a már meglévő tábor­ban tapasztalható mozgások miatt változtak a számok. Az ellenzék legerősebbjének számító MSZP a kutatások szerint az elmúlt év ele­jén még 13-16 százalékos támoga­tottság mellett decemberre 10-15 százalékra esett vissza. Év közben kimagasló eredményeket - a fel­mérések szerint - nem tudott pro­dukálni, ráadásul a Tárki szerint márciusban egy rövid időre egy számjegyűre, kilenc százalékra apadt a támogatottságuk. Ehhez hasonlóan inkább csökkenő ten­denciát tudott felmutatni a Bajnai Gordon vezette Együtt-PM is a tel­jes népességen belül. Az ötszázalé­kos parlamenti bejutási küszöb kö­zelében egyensúlyozó pártnak szá­mos esetben három százalékot mértek, év végére is csak a Néző­pontnál érték el a listás parlamenti helyeket jelentő hat százalékot. Ez­zel szemben Gyurcsány Ferenc for­mációja növekedésnek indult, a ja­nuárban még egyszázalékosra mért törpepárt három-négy száza­lékosra bővítette táborát, de így sem ugrotta meg az Országgyűlés­be kerüléshez szükséges küszöböt. A Jobbik érdemi változások nél­kül zárta az elmúlt esztendőt. A ra­dikális párt támogatottsága a teljes népességen belül 7 és 11 százalék között mozgott a különféle közvé­lemény-kutatóknál, a hónapról hó­napra mért eredmények csak mi­nimális elmozdulásokat mutattak. Az LMP ugyanakkor a korábbi belső vitákat lezáró tavaly év eleji pártszakadással igazi törpepárttá zsugorodott. Általában két-három százalékos tábort mértek az inté­zetek, rendre a parlamenti küszöb alatt. Egyedül a Nézőpont kutatá­sai szerint emelkedett a nyári hó­napokban öt százalék fölé a támo­gatottságuk, év végére azonban már ott is csak három százalékot értek el. A Nézőpont Intézet nemrég publikált felmérése azt is kimutat­ta, hogy a magyarok relatív több­sége, 49 százaléka azt szeretné, hogy a 2014-es választás után is Orbán Viktor alakítson kormányt. Úi vezető pártok támot Az összes választó körében, százalék Tárki 40 látottsága 2013-ban Medián Nézőpont Intézet 35 m ^ jk A . y 30 25 aT/­M mszp 15 mszp mszpW " r/' 5 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1. III. V. VII. IX. XI. i—i—i—i—i—i—i~i i—i—i—i—i I. Ili. V. VII. IX. XI. forrás: m i—i i—i—i—i i i—i—i—i 1. III. V. VII. IX. XI. Tárki, Medián, Nézőpont Intézet / MN-grafika Egész éven át váratták Gyurcsányékat A volt miniszterelnök pártjának jelöltjei egyelőre nincsenek rajta a balliberális közös listán Nem tudott megegyezni tavaly Gyurcsány Ferenc a szocialisták­kal és az Együtt-PM-mel, noha a volt kormányfő belépett volna a két párt által fémjelzett ellenzéki szövetségbe. Gyurcsány szá­mos alkalommal érvelt amellett, hogy a balliberális ellenzéki erőknek közös miniszterelnök-jelöltre lenne szükségük. B Biitsraczky Zni tán__________ A szocialisták és a Bajnai Gor­don-féle Együtt-PM megál­lapodásának kritizálásával és a teljes körű összefogás gondolatát erőltetve igyekezett Gyurcsány Fe­renc belépni 2013-ban a balliberá­lis ellenzéki szövetségbe. Az MSZP és Bajnaiék még áprilisban jutot­tak egyezségre a koordinált egyéni jelöltindításról, de külön listát ál­lítanak, és jelen állás szerint nem lesz közös miniszterelnök-jelölt­jük sem a tavaszi országgyűlési választáson. Vagyis sem a közös választási lista kialakításában, sem a Demokratikus Koalícióval való tárgyalások megkezdésében nem egyeztek meg. (Gyurcsány május elsejei beszédében teszeto­­szának minősítette az ellenzéki erőket, és kijelentette, hogy „utál­ja a pávatáncot”. A volt kormány­fő közös ellenzéki listát sürgetett, mert úgy vélte: csak így győzhet­nek 2014-ben.) Augusztusban az­tán Bajnaiék és a szocialisták megállapodtak, hogy nem lesz kö­zös lista, és közös miniszterelnök­jelöltet sem indítanak, az erről szóló szerződést pedig október 22- én írták alá. A Gyurcsány vezette Demokra­tikus Koalíció szeptemberben tár­gyalt ugyan az MSZP-vel, de nem sikerült megállapodniuk, a szocia­listák ugyanis a volt miniszterel­nök visszalépését szabták feltéte­lül. Cserébe DK-s politikusok kap­hattak volna helyet az MSZP listá­ján, és négy egyéni körzetben ad­ták volna át nekik az indulási jo­got. Gyurcsányék azonban nem fogadták el a szerintük megalázó ajánlatot. Gyurcsány ezután is felhívta magára a figyelmet. Októberben arról beszélt, hogy miniszterel­nöksége alatt valószínűleg voltak „táskás emberek”, akik jöttek­­mentek a szocialistáknál. Szerinte abban az időben „sok helyről ván­dorolt oda a pénz, Európából nem nagyon”. Hozzátette: „ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk”. Az MSZP részéről akkor hiva­talosan az Állami Számvevőszék jelentésére hivatkoztak, amely ki­mutatta, hogy Mesterházy Attila elnöksége idején rendben voltak a párt pénzügyei. Volt, aki a bajai videóbotrányt is a DK-nak tulaj­donította. Szanyi Tibor szerint az MSZP-t kínos helyzetbe hozó ügy valójában Gyurcsányéktól ered (lásd keretes írásunkat). Október 23-ra is készült a volt kormányfő: közös ünneplésre, il­letve demonstrációra hívta meg Bajnait és Mesterházyt. A nagy­szabású összejövetel megvalósult, a nemzeti ünnepen felszólalt a há­rom pártelnökön kívül még Fodor Gábor, Kuncze Gábor, Ungár Klá­ra és Szabó Tímea is. A legna­gyobb visszhangot azonban Gyur­csány beszéde váltotta ki: noha az esemény előtt megállapodtak ab­ban, hogy egyik felszólaló sem bí­rálja a többi szereplőt, a volt mi­niszterelnök mégis hevesen kriti­zálta az MSZP és az Együtt-PM előző napon aláírt megállapodá­sát, mondván az ellenzéki oldal­nak nem több, hanem csak egyet­len miniszterelnök-jelöltre, közös listára és közös egyéni jelöltekre van szüksége. Felszólította Bajnait és Mesterházyt, hogy egyikük, vagy mindkettejük lépjen hátrébb valakinek a javára, sőt azt is fel­ajánlotta, hogy ha ő lenne az ösz­­szefogás akadálya, kész háttérbe vonulni. Beszédének hatására ké­sőbb a tömeg összefogást követelő skandálással fojtotta bele a szót Mesterházyba, amikor az MSZP elnöke színpadra lépett. Habár Gyurcsány a közönség­nél sikert aratott, az MSZP és az Együtt-PM körében igencsak népszerűtlen lett akciójával. Két nappal az ünnepség után a két párt közleményben is lezártnak nyilvánította a szövetségeskere­sési időszakot, a rendezvény szán­dékos megzavarása „felőrölte a tárgyalásokhoz szükséges mini­mális tárgyalási alapot”. Azóta viszont több szocialista politikus is megengedőbben be­szélt a lehetséges összefogásról. Lendvai Ildikó novemberben azt nyilatkozta a HVG-nek: „Gyur­csány Ferenc itt van, bejött a szo­bába”. A szocialisták volt elnöke egy decemberi lakossági fórumon is arról beszélt, hogy valamilyen megállapodás biztosan lesz párt­jaik között. Kovács László is úgy vélekedett, hogy a baloldal győzel­méhez „szükség lenne a Demok­ratikus Koalíció 100-200 ezer tá­mogatójára”. Ismert, mindkét ve­terán politikus tagja a Mesterházy Attilát tanácsokkal ellátó, sokszor „vének tanácsának” nevezett, újonnan alakult testületnek. Gyurcsány is igyekszik tovább erőltetni az összefogás gondolatát. Bajnai Gordon november közepén egy interjúban közölte, hogy akár hajlandó is lenne tárgyalni a DK- val, ha Gyurcsány képes helyreál­lítani az iránta való bizalmat. Gyurcsány ekkor arról beszélt, hogy egy kávé vagy egy pohár bor mellett szívesen tárgyalna Bajnai­­val, ugyanakkor hivatalos egyezte­tések máig sem voltak. Gyurcsány november végén még egyszer pró­bálkozott: az ATV-nek nyilatkoz­va felkérte a szocialistákat és az Együtt-PM-et, hogy december 10-ig kérjenek felhatalmazást tes­­tületeiktől egyeztetések megkez­désére a DK-val. Mindez azonban süket fülekre talált. Vadai Ágnes és Gyurcsány Ferenc: jól bevásároltak FOTÓ: NAGY BÉLA BOTRÁNY BAJÁN. A botrányos bajai videót amelyen egy közvetítő pénzt ad át helyi romáknak azért hogy a Fidesz­­re szavazzanak az időközi választáson, október 18-án hozta nyilvánosságra a HVG.hu. A felvételről azonban kiderült hogy hamis, és egy akkor még DK-tag helyi roma vezető, Kőrös Gusztáv készítette. Állítása szerint a szocialisták meg­rendelésére dolgozott a videót pedig pusztán egy szava­­zatvásárlásról szóló oktatófilmnek szánták Az ügyben a szocialista Harangozó Tamás feljelentést tett Később kide­rült hogy a filmet az MSZP juttatta el a hírportálhoz, bár érintettségüket a szocialisták sokáig tagadták A botrányba belebukott Déri Balázs, az MSZP-frakció kommunikációs vezetője. Hétfőn kiderült a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-fő­kapitányság bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást mivel a videó a megismételt bajai időközi vá­lasztás után készült így nem befolyásolhatta a szavazás eredményét A Hír TV szerint azonban a készítők ellen és a szocialisták feljelentése miatt hamis vád gyanújával indul­hat eljárás az ügyben, a rendőrség továbbította az iratokat a Központi Nyomozó Főügyészségre.

Next