Magyar Nemzet, 2014. február (77. évfolyam, 31-58. szám)

2014-02-18 / 48. szám

4 Bővülnek az átmeneti otthonok Csaknem húsz százalékkal nőtt a gyermekgondozást biztosító intézményekben működő helyek száma A lakhatási, életviteli gondok vagy bántalmazás miatt átmeneti el­helyezésbe került gyerekek csaknem 90 százalékát ma már csalá­dok átmeneti otthonában helyezik el, ahol a gyermek édesanyjával együtt élhet - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elem­zéséből. Az adatok szerint az aktív munkaviszonnyal nem rendel­kezők, a sokgyermekes szülők, illetve a roma családok nagyobb arányban szorulnak rá az átmeneti segítségre, mint a többiek. _ Farkas Mi­unda_____________ C­saknem húsz százalékkal nőtt a gyermekek átmeneti gondo­zását biztosító intézményekben a férőhelyek száma az utóbbi három évben. Jelenleg 4469 férőhely áll rendelkezésre, hatszázzal több, mint 2009-ben - derül ki a KSH elemzéséből. A döntéshozók az el­látórendszert fokozatosan úgy ala­kították át, hogy a szülőkkel való együttes elhelyezés legyen az elsőd­leges, és a gyermekek egyedüli el­helyezése mindinkább háttérbe szoruljon. Mára az érintett gyerme­kek 99 százalékát olyan otthonban helyezték el, ahol édesanyjuk vagy édesapjuk velük együtt lakik. Ezt a törekvést bizonyítja az is, hogy a gyermekek átmeneti otthonaiba befogadott szülők száma 2012-ben egy év alatt a duplájára nőtt. Évente több mint 7000 gyermek szorul lakhatási, elhelyezési, maga­tartási vagy bántalmazásával össze­függő problémák miatt átmeneti gondozásra. Az érintettek 70 száza­léka kevesebb mint fél évig él gon­dozásban, egyébként legfeljebb 12 hónapig helyezhető el átmenetileg. Az átmeneti gondozás azokon a gyermekeken segít, akiknek a fel­ügyeletét vagy lakhatását családja egy adott élethelyzetben nem tudja megoldani. A szülő joga gyermeke neveléséhez akkor sem sérül, ha a gyermeket tőle külön helyezik el. A gondozásban részesülő gyermekek száma az elmúlt években emelkedő tendenciát mutatott. 2012-ben 7513 kiskorúnak biztosítottak el­látást. A gyermekeket időlegesen gyer­mekek átmeneti otthonában, csalá­dok átmeneti otthonában vagy he­lyettes szülőnél lehet elhelyezni. A családok átmeneti otthonában a szülő kérelmére együttesen helyez­hető el a gyermek és szülője, sőt, kérelemre az anya élettársát vagy férjét is befogadják. Az utóbbi hat évben rendelkezésre álló 3500-4500 férőhely kilencven százalékát a csa­ládok átmeneti otthonai biztosítot­ták. Pozitívum, hogy az ideiglene­sen elhelyezett gyermekek közül minden második később a szülei­hez vagy más hozzátartozójához mehetett haza. Csupán az ottho­nokban megforduló gyermekek tíz százaléka került vissza két éven be­lül ugyanabba az intézménybe. Az átmeneti gondozásból kikerülők közül évente átlagosan a távozók öt százaléka kerül gyermekotthonba vagy nevelőszülőhöz. Ezekben az esetekben a gyermek vagy a család problémája olyan súlyossá vált, hogy a megoldást csak a gyermek családból való kiemelése jelentette. A népszámlálás során vizsgálták az átmeneti intézménybe bekerült gyermekek és szülők iskolai vég­zettségét, és rákérdeztek a nemzeti­séghez való tartozásukra is. Azok­nak a gyermekeknek, akiknek ho­vatartozása ismert, 22 százalékuk első- vagy másodsorban a roma ki­sebbséghez tartozott, miközben a teljes népességre vonatkozó adatok alapján csak a 0-17 éves magyaror­szági népesség 6,9 százaléka tarto­zott a cigány nemzetiséghez. Az át­meneti otthonokban élő 16-17 éves fiatalok 13 százaléka nem végezte még el az általános iskola 8 osztá­lyát. A kedvezőtlen mutató okozója a súlyos családi problémák mellett az is, hogy az átmeneti otthonok­ban tartózkodó gyerekek között jó­val magasabb a fogyatékossággal élők aránya, mint általában. Az át­meneti otthonok gyermeklakóinak 6,5 százaléka él valamilyen fogyaté­kossággal és 6,7 százalékuknak van tartós betegsége, míg a teljes népes­ségen belül ez az arány 1,6, illetve 4,5 százalék. A KSH rámutat arra is: az alacsony iskolai végzettségűek, aktív munkaviszonnyal nem ren­delkezők, a sokgyermekes szülők és a roma családok nagyobb arányban kerülnek családok átmeneti ottho­nába, mint a többiek. Átmeneti gondozásban részesülők száma December 31-i adatok Hl Szülők BH Gyermekek Családok átmeneti otthona 4071 2009 2010 2011 2012 Gyermekek átmeneti otthona Helyettes szülői hálózat és önálló helyettes szülő 63 Átmeneti gondozásban részesülők összesen 4469 2009 2010 2011 2012 Forrás: KSH / MN-grafika Több milliárd forintos adminisztratív költségektől is megszaba­dulhatnak a hazai önkormányzatok azzal, hogy az állam átvállalta összesen körülbelül 1100 milliárd forintos adósságukat - derült ki lapunk körkérdéséből. Dunaújvárosban és Sopronban a teljes fu­tamidő alatt a háromszázmillió forintot is meghaladja a megtaka­rítás, de más településeken is milliókat spórolnak meg. B Borsodi Attii.a_____________ A kár több tíz millió forintot is megtakaríthat évente egy-egy önkormányzat azzal, hogy az állam átvállalta az adósságát, így most már nem a település fizeti az adós­ságszolgálat adminisztratív költsé­geit. Emlékezetes, az állam alig több mint két év alatt, négy lépcső­ben vállalta át az önkormányzatok adósságát. Első körben, 2012. janu­ár elsejétől a megyéket konszolidál­ták. Az önkormányzatok pénzügyi helyzetének rendezése az ötezer fő alatti települések adósságának át­vállalásával folytatódott az év vé­gén. Az érintett 1710 önkormány­zattól akkor ötvenmilliárd forint, 94 millió svájci frank és 2,9 millió euró adósságot vettek át. Tavaly nyáron fellélegezhettek azok az ötezres lélekszám alatti települések is, amelyek adósságát tavaly de­cemberben nem vállalta át automa­tikusan az állam. Ekkor kezdődött az ötezernél nagyobb lélekszámú települések adósságkonszolidációja is, amely most, e hónap végén feje­ződik be a negyedik körben. Ezzel két év alatt összesen körülbelül 1100 milliárd forintnyi tehertől mentesülnek az önkormányzatok. Lapunk annak járt utána, hogy az önkormányzatok eddig mennyit fi­zettek az adósságszolgálat admi­nisztratív költségeire, és így mit ta­karítanak meg azzal, hogy az állam átvállalta a terheiket. A helyzet tele­pülésenként erősen változó. Dunaújvárosban - a helyi ön­­kormányzat közlése szerint - éven­te körülbelül húszmillió forintot emésztettek fel az adósságszolgá­lathoz kapcsolódó adminisztratív költségek. Tavaly ez az összeg több mint 21,5 millió forint volt, ami fő­ként a kötvénykibocsátások éves kezességi díja miatt volt ilyen tete­mes összeg. A város jelezte, hogy a kötvény futamidejének vége 2030. június 30., és addig a város össze­sen több mint 344 millió forint ad­minisztratív költséget spórol meg. Hasonló nagyságrendű a meg­takarítás Sopronban is, ahol az ön­­kormányzat azt közölte: közvetle­nül a hitellel és kötvénnyel kapcso­latban megszűnik a szerződés sze­rint felszámított átalánydíj, ügynö­ki díj. Ez tavaly csaknem 45 millió forint volt, ám az évente esedékes összeg a tőketörlesztés ütemében csökken. A szerződés lejártáig szá­mított ilyen adminisztrációs költ­ség azonban így is elérné a 300 mil­lió forintot.­­ A számlavezető pénz­intézetnél e jogcímen megtakarítás nem keletkezik, mivel a díjat és egyéb költségeket nem érinti a vele szemben fennálló kötelezettség megszűnése. A többi hitelező ese­tében felszámított számlavezetési díj éves szinten 1,66 millió forint, így a kötvénylejáratig számított összeg körülbelül 20 millió forint - tették hozzá. Éves szinten több millió forin­tos a megtakarítás Komlón is, ahol a különböző adminisztrációs költ­ségek tavaly 4 millió forintot tettek ki, vagyis több tíz millió forintot spórolnak a teljes futamidő alatt. Miskolcon 2013-ban az adósság­­szolgálat részeként utalt tőke- és kamatösszegek után fizetett jutalék összesen 1,33 millió forint volt. Je­lezték, hogy egyéb járulékos költség nem merült fel. Zalaegerszegen a tételek utalásával kapcsolatos költ­ségekről adtak információt, e sze­rint ott éves szinten a költségek kö­rülbelül 300 ezer forintra tehetők, ami a teljes futamidőre vonatkoz­tatva 4-5 millió forintra rúg. Nagy­kanizsán úgy kalkulálnak, hogy a teljes futamidő alatt körülbelül 13,3 millió forintot takarítanak meg. Cegléden minden adminisztratív tétel a kamatokba van beépítve, így ott külön költség nem jelentkezik. Nagykőrösön azt közölték, nem bo­csátottak ki kötvényt, és mivel a bankjuknál jó adósoknak számítot­tak, így a hiteleket más költségek nem terhelték. Tatabányán az adósságkonszolidációban részt ve­vő bankok közül egyik sem számolt fel a hitelszámlanyitáshoz és a számlavezetéshez kapcsolódóan külön díjat. A fővárosban és Szol­nokon szintén minimálisra teszik az adminisztratív költségeket. Tállai András, a Belügyminisz­térium önkormányzati államtitkára igazán nagy segítségnek az adóssá­gok átvállalását tartja. - Az, hogy a települések megszabadultak az ad­minisztrációs költségektől, szintén pozitívan hat a gazdálkodásukra - tette hozzá. * M­illiárdok maradnak a településeknél Az önkormányzatok nem csak a kamat- és tőketörlesztéstől mentesülnek az adósságkonszolidációval Z EGÉSZSÉGET A BÜFÉBŐL. A mai szülők tíz évet vesznek el gyerme­keik életéből azzal, ahogyan etetik őket - idézte tegnap a híres brit szakács, Jamie Oliver mondását Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter a budai Móricz Zsig­­mond Gimnáziumban Láng Zsolt II. kerületi fideszes polgármesterrel közösen hirdette meg Az Iskolabü­fék egészséges változása című ver­senyt több kategóriában. Céljuk, hogy a közétkeztetésben már be­vezetett egészséges táplálkozásra a kereskedők és a diákok is vevők legyenek, s minél több friss hazai zöldséget, gyümölcsöt és azok fel­használásával készült ételeket, ita­lokat kínáljanak és egyenek. Varga Mihály kiemelte: ezért vezettek be mindennapos testnevelést, az úgynevezett chipsadót, az iskola­tej- és­­gyümölcs-, valamint a min­tamenza programot (Sz. Zs.) FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS Márciusban díjazzák az év orvosát A hazai orvosok és egészség­­ügyi szakdolgozók társadalmi megítélését és megbecsülését kívánja erősíteni az Astellas­­díj, amellyel idén hetedik al­kalommal tüntetik ki a bete­gek és a szakma elismerését kivívó gyógyítókat. ■ Sz­al­ai Laura________________ H­azánkban az elmúlt évtize­dekben az orvosi szakma és hivatás rangja jelentősen vesztett értékéből, miközben az egészség­­ügyi intézményekben számos olyan szakember dolgozik, akinek mun­kája meghatározó a gyógyellátás eredményessége szempontjából. Markovich György, az Astellas Pharma ügyvezető igazgatója rá­mutatott arra, míg a sajtóban és a médiában szinte napi rendszeres­séggel jelennek meg hírek esetleges orvosi műhibákról vagy egyéb, az egészségüggyel kapcsolatos negatív tapasztalatokról, addig szinte telje­sen elfeledkezünk a jóval nagyobb számban előforduló, mindennapos pozitív példákról. Éppen ezért cél­ként tűzték ki, hogy az ágazatban naponta tapasztalható pozitív tör­ténetek és a gyógyulást szolgáló pél­daértékű orvos-beteg kapcsolatok minél nagyobb nyilvánosságot kap­janak.­­ Lehet szó háziorvosról, kórházi vagy egyéb intézményben tevékenykedő kollégáról, a lényeg, hogy a páciensek által elismert gyó­gyítók kerüljenek a figyelem közép­pontjába - tette hozzá Markovich György. A kezdeményezéshez az elmúlt években a hazai egészségügy több társadalmi és szakmai szervezete csatlakozott, így az Astellas-díj - Az év orvosa pályázat ma már a Ma­gyar Orvostársaságok és Egyesüle­tek Szövetsége, valamint a Magyar Kórházszövetség partnerségével zajlik. Míg kezdetben csak a bete­gek jelölhették orvosaikat saját ke­zelésük, gyógyulásuk történetének megírásával, ma már az orvos­szakma jeles képviselői is közvetlen lehetőséget kapnak a legjobb telje­sítményt nyújtó kollégák felterjesz­tésére. A gyermekek pedig az Astellas gyermekrajzpályázaton „mesélhetik el” kedvenc doktor nénijükkel vagy doktor bácsijukkal kapcsolatos élményeiket. A zsűriben hazai szaktekintélye­ken túl akadémikusok, az itthoni orvosképzésben érintett egyetemek vezetői működnek együtt. Az év or­vosa pályázat fővédnöke Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki lapunknak hangsúlyoz­ta: a magyar egészségügyben na­gyon ritka a pozitív elismerés, ép­pen ezért nagy szó, hogy elindult ez a kezdeményezés. - Fontos, hogy az intézmények és a betegek észre­vegyék azokat a kollégákat, akik nap mint nap nagy erőfeszítéssel, humánus módon dolgoznak. Az Astellas-díj lehetővé teszi, hogy ne maradjanak láthatatlanok - hang­súlyozta Velkey György. Markovich György azt emelte ki, hogy számos tanulmány bizo­nyította, a gyógyulás folyamatában meghatározó szerepet játszik az or­vos-beteg kapcsolat, a bizalom, amelyet a páciens orvosa iránt érez. Az igazgató kitért arra is, az elmúlt években sokat fejlődött az ellátás, és jelentősnek nevezte az egészségügyben dolgozók bérfej­lesztését is. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, a munkavégzés esetében a pénzügyül túl az erkölcsi megbe­csülés is rendkívül fontos. A díjakat március végén adják át, a jelölési határidőkről az Astel­­lasdíj.hu honlapon lehet tájéko­zódni. KV1

Next