Magyar Nemzet, 2014. március (77. évfolyam, 59-88. szám)
2014-03-10 / 68. szám
gazdasag@magyarnemzet.hui Utazás * Madar Nemzet 2014. március 10., hétfő Szerkesztette: Szabó Emese Krím félsziget: turizmus elhalasztva A szakemberek szerint csak évek múlva lehet újra kedvelt úti cél ez a csodaszép tengerparti terület Magyarországról eddig is kevés utazási iroda szervezett kirándulást a Krím félszigetre, és az új háborús - helyzetre jellemző, hogy a más esetben szívesen nyilatkozó turisztikai szakemberek most nem akartak névvel szerepelni. Ennek pszichológiai okai vannak: az utazásszervező cégeknek az az érdekük, hogy nevüket kellemes élményekkel kapcsolják össze az olvasók, ne konfliktusokkal. Lukács Csaba_______________ I dén szeptemberre tervezett nyolcnapos kirándulást a Krím félszigetre az a vidéki iroda, amely jellemzően törzsutasoknak szervez kirándulásokat, így gyakorlatilag minden évben új helyszínt kell keresnie. A picit több mint háromszázezer forintért meghirdetett kirándulásra voltak már érdeklődők, de a kialakult helyzet miatt valószínűleg elmarad az út annak ellenére, hogy szeptemberig még normalizálódhat a helyzet. - Majd évek múlva újra próbálkozunk - mondta az iroda képviselője, de arra megkért, hogy a cég nevét ne írjuk le. Hasonlóan döntöttek a nagy nemzetközi ügynökségek is. Akad például olyan német óriáscég, amely egész egyszerűen minden idei, a térségbe szervezett útját törölte az ukrán-orosz konfliktus miatt. De másutt is az a jellemző, hogy legalábbis nyárig halott régiónak tekintik az országrészt. A csúcsszezon egyébként áprilisban kezdődne a térségben, a foglalások pedig már jóval korábban megtörténnek, így ha napokon belül le is zárulna a konfliktus (amire gyakorlatilag nincs esély), akkor is dollármilliós veszteséget jelentene a régió turisztikai szereplőinek. Érdemes leltározni, mit láthattak azok, akik még a konfliktus előtt eljutottak a Fekete-tenger északi partjára. Szevasztopolban egy múzeumban a Feszty-körképhez hasonló panorámát a szevasztopoli csatáról a híres feketetengeri flotta hajóival. Balaklaván egy barlangban ma már megtekinthető az egykor szupertitkos tengeralattjáró-kikötő. Foroson (Jalta közelében) az egykori Gorbacsov-villa, az Aj Petri-hegyen a száz méter magas Ucsanszu-vízesés. A jó borok kedvelői kóstolhattak kitűnő nedűket a Masszandra (ez a leghíresebb ukrán borvidék) elegáns borpincéiben, Alupkában pedig a Krím félsziget egyik jelképe, a tenger fölé hajló sziklaszirtre épült csodás picike kastély, a Fecskefészek (Lasztocskino gnyezdo) látható. A korábban már említett Jaltán, Ukrajna legfelkapottabb üdülővárosában van a Livádia Palota - itt írták alá a politikusok 1945-ben az ominózus egyezményt. Érdemes ellátogatni Bahcsiszerájba is, ahol megcsodálhatjuk a kán palotáját, a fehér márványból épült Könnyek kútját és az aranykupolás Mennybemenetel kolostort. A krími tatárok épített öröksége számtalan helyen megtalálható. Ilyen például a Csufut-Kale sziklaerőd, mely valóságos barlangváros, a kánok erődítményként használták az Arany Hordával vívott küzdelmekben. E sorok írója pár éve járt a térségben, amikor kolozsvári magyar régészek kiástak egy jégbe fagyott mamutbébit egy barlangban. Már akkor is gyakorlatilag határátkelőhely volt a félsziget bejáratánál (autóval mentünk Budapestről). Nem voltak jó tapasztalataink: angolul szinte senki sem beszélt, csak oroszul lehetett boldogulni, a hatalmas hotelek az ittragadt szocializmust idézték, és a magánszállásokat agresszív nepperek kínálgatták. A Fekete-tenger partján áll a Krím félsziget leghíresebb építménye, a Fecskefészek kastély FOTÓ: EUROPRESS/AFP/BRUNO Morandi M Kezdődik a szezon a zöld területeken Felkapott lett az ökoturizmus: évi majd másfél millió látogató keresi fel nemzeti parkjainkat A Magyarországon található tíz nemzeti park egész évben nyitva tart. A csendesebb téli hónapok után e hónaptól dübörög a főszezon, kockásliliom-túrától a túzokdürgésen át a tavaszi szöszmötölésig jobbnál jobb programok közül választhatunk a hazánk 5 százalékát lefedő területeken. MDF.KF.Rt.F. SZ.ABOI.CS___________ Múlt héten a budapesti Természettudományi Múzeumban mutatták be a magyar nemzeti parkok „márkanagykövetét”, Máté Bence természetfotóst. Az eseményen egyúttal megnyitották a nemzeti parkok idei kampányát is, melynek célja, hogy népszerűsítse a tíz hazai nemzeti park gazdag programkínálatát. Hazánk területének tíz százaléka természetvédelmi terület, 5 százaléka pedig nemzeti park - tudtuk meg Kiss Gábortól, a Vidékfejlesztési Minisztérium tájvédelmi, barlangvédelmi és ökoturisztikai osztályának vezetőjétől. A nemzeti parkok alapfeladata kezdettől fogva a természeti értékek nagyközönségnek való bemutatása is, a környezetvédelmi szemléletformálás. Nemzetközi szerződések is előírják, hogy a parkok egy részét meg kell nyitni a látogatók előtt, és az elmúlt évtizedben hazánkban is komoly szemléletváltás ment végbe ezen a téren. Az érdeklődés folyamatosan növekszik: az eddigi rekordot 2012- ben mérték, a minigisztrált látogató nőtt megá nevezeti parkok programjait, látogatóközpontjait (2013-as adat még nem áll rendelkezésre). Kiss Gábor szerint nagyságrendekkel nagyobb lehet azok száma, akik végigjárták a tanösvényeket, vagy épp csak védett területen túráztak. - A nemzeti parkok főszezonja hagyományosan áprilistól októberig tart, de szándékunk, hogy ezt kiterjesszük, végtére is az ökoturizmus tizenkét hónapon át „űzhető” - mondja az osztályvezető. - Télen is több programot szerveztünk, a márciust pedig kineveztük a barlangtMTIlap láttak, amelyben országisáé több mintt harminc barlang látogatható 10-50 százalékos kedvezménnyel, és a vendégeket különleges barlangi programok is várják. Az Aggteleki-karszt barlangjaiba egész hónapban 10 százalékos kedvezménnyel juthatunk be - értesülünk Balog Orsolyától, a nemzeti park marketingasszisztensétől. Március 28-30. között szezonnyitó akció is lesz, ekkor ha a három legdrágább, naponta induló túra közül (vörös-tói középtúra, Rákóczi-, illetve Vass Imre-barlangtúra) kettőt meglátogatunk, a kezelt jegyek fel- SS fetásásaf1 kedvezményé?^Áron ffjsíthetjük meg az aggteleki vagy a jósvafői rövid túrát. Március 15- én tavaszi hérics- és kökörcsintúrára is várják az érdeklődőket Aggteleken (erről is a nemzeti park számos más programjáról információ kapható az aggtelei Tourinform 06-48/503-000-as telefonszámán). A Fertő-Hanság Nemzeti Park szezonnyitó rendezvénye, a tavaszi tőzike virágzása az enyhe tél miatt valamivel korábbra tolódott, ezért innen inkább a park túzokközpontú programjait ajánljuk. A Magyar Madártani Egyesület idén ünnepli negyvenedik évfordulóját, ezért 2014 a túzok védelmének éve - mondja a park turisztikai referense, Kiss Miklós. A jubileum apropóján a Fertő-Hansági Nemzeti Parkban áprilisban túzokmegfigyeléses programokat rendeznek, melynek során szakértők vezetésével nézhetjük meg például a túzokkakasok impozáns udvarlását és a tavaszi túzokdürgést. (Részletek és jelentkezés a honlapon: fhnp.nemzetipark.gov.hu.) - A Balaton-felvidéki Nemzeti Park több mint száz nyár túrát és programot szervez idén - tájékoztat Kopek Annamária, a park munkatársa. A tihanyi Levendula Ház Látogatóközpont bemutatja a Tihanyi-félszigetet, márciusban tavaszi szöszmötölésre várják a gyerekeket és a felnőtteket. Monoszlónál a Hegyestűn sétálhatunk az egykori vulkán belsejében, Kápolnapusztán pedig az ország legnagyobb bivalybemutatóhelye látható. Az őrségi Nemzeti Parkban április 12-én tartják a kockásliliomtúrát. Ennek kiindulási helye a csákánydoroszlói benzinkút. Indulás tíz órakor, a táv öt kilométer. A túra során láthatók a bükksi földvár és az egykori Magyarbükki település nyomai is. A Barlangok hónapjához kapcsolódnak a Duna-Dráva Nemzeti Park aktuális programjai: az abaligeti barlang, a tettyei mésztufa-barlang és az orfűi Mészégető-fíorrások barlangja különleges élményt ígér. Ahogyan az abaligeti Denevérmúzeum is, ahová - hasonlóan a barlanghoz - március 17. és 23. között 50 százalékos kedvezménnyel lehet belépni. Tíz nemzeti parkunk minden programját itt nem tudjuk bemutatni - ezekről tájékozódhatunk a Nemzetipark.gov.hu oldalon vagy a Tourinform-irodákban. Kultúrestekkel készül a zirci apátság Sajttal és sörrel, orgonakoncertekkel, hangversenyekkel, íróolvasó találkozókkal, versünneppel, templomok éjszakájával, kamaraszínházi estekkel, lelkiségi előadás-sorozattal készül önállósága kétszázadik évfordulójának megünneplésére a zirci apátság. A hozzá tartozó látogatóközpont első féléves műsortervét múlt héten mutatták be. György Zsombor Szeretnék feltámasztani a szerzetesek régi hagyományait a zirci ciszterci apátságban, ahol a rend tagjai ismét sajtot és sört fognak készíteni, ezeket pedig a vendégek meg is kóstolhatják majd a látogatóközpontban. Utóbbi nyolc hónapja nyitotta meg kapuit, és mint Ring Júlia ügyvezető múlt heti sajtótájékoztatóján elmondta, azóta több mint tizennyolcezren érkeztek hozzájuk. A szerdai esemény apropója az volt, hogy a zirci apátság programsorozattal készül megünnepelni kétszáz éves önállóságát. Ennek keretében orgonakoncertek, hangversenyek, író-olvasó találkozók, versünnep, templomok éjszakája, kamaraszínházi estek, lelkiségi előadások várják az érdeklődőket. Mint a sajtó munkatársai Dékány Á. Sixtus apáttól megtudhatták, az 1814-es esztendőt megelőző időszakban I. Ferenc király a legtöbb apátságot, köztük a pilisit és a pásztóit is helyreállította, vezetésüket 1812-ben bízta Dréta Antal zirci perjelre. Két évvel később Dréta Antalt zirci apáttá nevezte ki a király, a zirci intézmény vezetői ekkortól viselik a hármas, Zirc-Pilis- Pásztó apáti címet. Küldetésük a kezdetektől a fiatalokkal való foglalkozás volt; a Budán, Székesfehérváron, Pécsen és Egerben is iskolát működtető rend ünnepségének szlogenje így nem meglepő: 200 év az ifjúság szolgálatában. A másik érdekesség a zirci arborétum ügye. A rendszerváltozás után az apátság szűkösebb lehetőségei miatt nem kérte vissza az annak idején elorzott zöld területet, ám a mostani vezetés már igényt formált rá. A tulajdonjog visszaadása egy tavaly év eleji kormánydöntés alapján folyamatban van, a zirci angolkert üzemeltetését pedig múlt hónaptól az apátság vette át. Zirctől nem messze, Bakonybélben van hazánk első számú komplex csillagászati ismeretterjesztő centruma, a Pannon Csillagda. E létesítmény idei esti programjain Galileo Galilei itáliai csillagász születésének négyszázötvenedik évfordulójáról emlékezik meg. A nagyszerű természettudós számos forradalmi felfedezést tett, ezek közül a legfontosabbak azok, melyek rámutattak a geocentrikus, azaz Föld-központú világkép tévedéseire. Távcsövével ő pillantotta meg először a Jupiter négy legfényesebb holdját, ezeket az égitesteket azóta is Galilei-féle holdaknak nevezi a tudomány. Ezeket a csillagda távcsövén át saját szemükkel is megpillanthatják látogatók. VARÁZSLATOK. Alá szeret fotózni, megméretheti magát a Varázslatos Magyarország programban szervezett pályázatokon. A tavalyi pályázat díjait már kiosztották (ennek kiállítása április 21-ig tekinthető meg a Magyar Természettudományi Múzeum kupolatermében). A Varázslatos Magyarország Természetfotó Nonprofit lót havi pályázatokat is hirdet A nemzeti parkjaink csodáit bemutató képeket rangos zsűri értékeli, erről részleteket a Varazslatosmagyarorszag.hu weboldalon vagy telefonon (06/70-515-7288) lehet megtudni. Gémeskút a Duna-Dráva Nemzeti Parkban, Szentborbás mellett A környéken található az egyik legértékesebb drávai holtág, a Mrtvica is FOTÓ: TÓTH TIBOR Idén Galileire koncentrál a csillagda