Magyar Nemzet, 2014. április (77. évfolyam, 89-117. szám)

2014-04-02 / 90. szám

7 Vállalkozási szerződés , mely létrejött egyrészről a Magyar Villamos Művek Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely: Cégjegyzékszám: Adószám: Képviseletében: Továbbiakban: 1011 Budapest, Vám u. 5-7. 01-10-041828 10760798244 Mártha Imre, vezérigazgató, Megrendelő másrészről a Szigetvári és Társai Kommunikációs Korlátolt Felelősségű Társaság Székhelye: Cégjegyzékszám: Adószám: Képviseletében: Bankszámla száma: Számlavezető bank: Továbbiakban: 1094 Budapest, Tűzoltó u. 31. 01-09-879172/3 13903934-2-43 Szigetvári Viktor, ügyvezető igazgató 10700440-44637208-51100005 CIB Bank ZRt. Vállalkozó 1. A szerződés tárgvá - a továbbiakba Munka Vállalkozó vállalja, hogy a Megrendelő részére jelen szerződés hatálya alatt. Egyszeri, reprezentatív, 1200 főnyi mintasokaságú telefonos véleménykutatással (kérdőívhossz átlagosan 15 perc) felméri a magyar lakosság véleményklímáját a villamosenergia használat és termelés tárgyában általában, valamint a Paksi Atomerőmű új blokkjának építése tárgyában konkrétan­­ vizsgálva a konkrét beruházás ismertségét és megítélését. 4. A vállalkozói díj, fizetési feltételek A vállalkozói díj összesen 2­ 360.000,-Ft + ÁFA, azaz kettőmillió— háromszázhatvanezer forint + ÁFA, ez kiterjed a véleménykutatási költségre, az adatelemzési, kérdőívszerkesztés költségre valamint a kutatási stratégiai elemzés elkészítésére. A jelen pontban meghatározott vállalkozói díj magában foglalja a Vállalkozó összes, a Munka elvégzése során felmerülő költségét. 9 Magyar­­«Isztai - Belföld »,­■ április 2., szerda Szigetvári is jól keresett Pakssal Az Együtt-PM politikusának cége több millió forint közpénzt kapott a bővítés ürügyén Gyurcsány Ferenc, Medgyessy Péter, Józsa István és Harangozó Tamás után egy újabb (volt) szocialista, jelenleg Együtt-PM-es politikusról, Szigetvári Viktorról derítette ki lapunk, hogy cége több millió forintot keresett a paksi atomerőmű bővítésének ürügyén. Szigetvári vállalkozásának a közpénzért cserébe kom­munikációs stratégiát kellett kidolgoznia a bővítés támogatásá­ra. Ma már ő is ellenzi a beruházást. M­ett.hát. Tamás_____________________ M­illiókat keresett a paksi bő­vítés farvizén Szigetvári Vik­tor cége 2008-2009-ben. A Bajnai Gordon-féle Együtt-PM jelenlegi társelnöke - a Szonda Ipsos két ve­zetőjével együtt - 2007-ben hozta létre a Szigetvári és Társai Kom­munikációs Kft.-t, amely 2008 au­gusztusában bruttó 2,7 milliós, majd 2009 márciusában bruttó 2,8 milliós - összesen bruttó 5,5 millió forintos - megbízást kapott a Ma­gyar Villamos Művektől. A szerző­déseket Szigetvári Viktor, illetőleg a villamos művek akkori vezér­­igazgatója, Mártha Imre írta alá. Feladatuk mindkét esetben az volt, hogy egy egyszeri, reprezentatív te­lefonos közvélemény-kutatást ké­szítsenek 1200 ember megkérdezé­sével arról, mi a véleményük a pak­si atomerőmű tervezett új blokkjá­nak építéséről, a paksi üzemidő meghosszabbításáról, illetőleg ál­talánosságban a hazai villamos­­energia-szolgáltatásról. Emellett kutatási stratégiai javaslatot kellett készíteniük az esetleges paksi fej­lesztés „kommunikációs stratégiá­jának támogatásához és hatékony­ságának méréséhez”. Miközben Szigetvári cége 2008- 2009-ben még kommunikációs stratégiát dolgozott ki a paksi bőví­tés támogatására, aközben a bőví­tést lehetővé tevő idei magyar­orosz államközi egyezményt már élesen támadta. Sőt, Jávor Benedek­kel közösen népszavazást kezdemé­nyezett a következő kérdéssel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az ál­lamadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?” A kezdeménye­zést a Nemzeti Választási Bizottság februárban elutasította, mivel alap­törvény-ellenes nemzetközi szerző­désbe foglalt kötelezettségről nép­szavazást tartani. A Magyar Nemzet birtokába ke­rült a Szigetvári-cég közvélemény­kutatása alapján elkészített prezen­táció, amely a 2008. augusztusi és a 2009. márciusi felmérés összesített adatait tartalmazza. A kutatást a Haza és Haladás Egyesület oszlopos tagja, a Szigetvárival több közös ta­nulmányt jegyző Vető Balázs készí­tette. A dokumentumból többek között kiderül, hogy a szocialista szavazók fontosabbnak tartják az atomenergiát, mint a Fidesz szava­zói. De az a tendencia is látszik, hogy a két felmérés között eltelt hét hónapban jelentősen csökkent az atomenergiát elutasítók aránya. Sőt, egy-egy felmérésen belül­ azt is vizsgálták Szigetváriék, hogy a kér­dések előtt, illetőleg a kérdések és az elhangzott információk után mi a véleményük az atomenergiáról az embereknek. Arra jutottak, hogy a kérdések után még többen várnak rá nyitottá, mint az elején. Például 2008 augusztusában a kérdezés előtt 41, a kérdezés végén már 51 százalék vélte teljesen vagy inkább elfogadhatónak az atomenergia fel­­használását energiatermelésre. Hét hónappal később a kérdezés előtt 48, a végén pedig már az összes megkérdezett 58 százaléka felelte ugyanezt. A paksi bővítésről 2008- ban 60, 2009-ben már 69 százalék gondolta azt, hogy jelentősen csökkenti hazánk függését a kül­földi energiaforrásoktól. A bővítést 2008-ban az összes megkérdezett 64 százaléka támogatta - az MSZP- seknél 79, a fideszeseknél pedig 68 százalék volt ez az arány. Sziget­váriék kutatása szerint a paksi atomerőmű üzemidejének meg­hosszabbításával az MSZP-szava­­zók 90-92, a Fidesz-szimpatizánsok 77-83 százaléka értett egyet. Érde­kesség, hogy a szocialista szavazók közül arányaiban többen gondolták azt, hogy a bővítés engedélyezésé­hez elegendő egy országgyűlési ha­tározat (2008-ban 48, 2009-ben 46 százalék), mint a fideszeseknél (2008-ban 42, 2009-ben 35 száza­lék). Az MSZP-szimpatizánsok 47 százaléka vélte úgy, hogy kizárólag megújuló energiaforrásokkal nem lenne megoldható az ország villa­­mosenergia-ellátása, míg a fidesze­­seknek csupán 33 százaléka. 2009 márciusában a szocialista szimpa­tizánsok 76, a fideszesek 70 száza­léka mondta azt, hogy szükséges lenne újabb erőművet építeni a következő öt esztendőben. Az ösz­­szes megkérdezett 24 százaléka vá­laszolta azt, hogy új atomerőműre lenne szükség. A Szigetvári és Társai Kommu­nikációs Kft.-t a Szonda Ipsos két vezetőjével, Levendel Ádám elnök­vezérigazgatóval és Sterk Péter ve­zérigazgatóval közösen alapította Szigetvári Viktor még 2007 elején. A cég ars poeticája így szól: „Távol tartjuk magunkat Magyarország közéletének nyilvános értelmezésé­től, nem követünk személyes kom­munikációs napirendet. Hiszünk azonban abban, hogy progresszív elvekkel és gondolatokkal minden­napi munkánk által hozzájárul­hatunk felelős közösségek és egy él­hető ország kialakításához”. Mot­tójuk pedig ez: „A kommunikáció nem az ügyes és megtévesztő mani­puláció ipara, hanem a dolgok né­ven nevezésének művészete”. Ez azért is különös, mivel éppen Szi­getvári Viktor volt az MSZP kam­pányigazgatója a 2006-os ország­­gyűlési választások idején, amely után Gyurcsány Ferenc akkori mi­niszterelnök, MSZP-elnök ismerte el balatonőszödi beszédében, hogy „hazudtunk reggel, éjjel meg este”. Szigetvári Viktor 2001-ben ke­rült az MSZP-hez, 2003-ban Gyur­csány Ferenc sportminiszter tit­kárságvezetője, 2004-től helyettes államtitkárként a kormányzati hir­detések kezelője, majd az MSZP kampányigazgatójaként a 2006-os választási felkészülés irányítója. Végül 2006 őszén távozott időlege­sen Gyurcsány kampánycsapatá­ból, miután vitába keveredett a mi­niszterelnöki kabinet szerkezeté­ről. A 2007-ben létrehozott kom­munikációs cégből 2009-ben ki­szállt, ám 2010-ben visszatért, és az Opten cégtár tanúsága szerint je­lenleg is ő annak ügyvezetője és többségi tulajdonosa. Cikkünk írásakor a társaság honlapja elérhetetlen volt, ám ko­rábban még az szerepelt rajta, hogy a cég vezető elemzője Báder József, aki 2003-2004-ben a sportminisz­tériumban tevékenykedett Gyur­csány Ferenc akkori sportminiszter mellett, volt Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester sajtósa is, majd politikai elemzőként, szö­vegíróként és kommunikációs ter­vezőként a kancellárián segítette a kormányfőt. Báder önéletrajzának tanúsága szerint munkásságának egyik meghatározó élménye volt a 2004-es népszavazási kampányban való részvétel, amelyben a határon túli nemzettársaink magyar állam­­polgárságának megadása ellen agi­tált. A korábban még működő hon­lap szerint a Szigetvári Kft. straté­giai tanácsadója Angster László, aki 2000-ben az SZDSZ-nek készített politikai reklámokat, de 2002-ben már az MSZP kampányát segítette. Szigetvárihoz és Báderhez hason­lóan ő is előbb a sportminisztéri­umban, majd a kancellárián kama­toztatta politikai kommunikációs tapasztalatait Gyurcsány Ferenc mellett, mint kreatív tanácsadó. Emlékezetes, a 2010-es kor­mányváltás előtt az akkor még az MSZP-s Józsa István és az ugyan­csak szocialista Gábor József tulaj­donában lévő Gépkar Kft. nem ke­vesebb, mint 6,6 milliárd forintnyi (napi 1,7 milliós) megrendelést kapott a paksi atomerőműtől. Medgyessy Péter volt miniszterel­nök cége 1991-ben 9,5 millió forin­tért adott tanácsokat az erőmű - később szocialista képviselőjelölt­ként induló - vezérigazgatójának, Pónya Józsefnek, 1997-98-ban pe­dig egy másik szocialista politikus­vezérigazgató, Szabó József rendelt meg havi nyolcmillió forintért, ösz­­szességében nyolcvanmillióért ta­nácsokat a Gyurcsány Ferenc érde­keltségébe tartozó Agora Marke­ting Kft.-től. A Gyurcsány-cég fel­adata az erőmű bővítésének nép­szerűsítése volt, de az állami válla­lat felügyelőbizottsága semmilyen kézzelfogható nyomát nem találta munkavégzésnek. Szintén millió­kat keresett a kormányváltás előtt a paksi atomerőműben az MSZP jelenlegi elnökségi tagja, Haran­gozó Tamás, aki tizenhárom hóna­pig volt a vállalat igazgatósági tagja a Gyurcsány-Bajnai-kormányok idején, és ezalatt mintegy 3,3 milli­ós fizetést kapott a cégtől. Az atomerőműből korábban hasznot húzó balliberális politiku­sok közös jellemzője, hogy ma már élesen támadják a paksi bővítést. Szigetvári Viktor (képünkön) cégének megbízását a MVM akkori vezetője, Mártha Imre írta alá FOTÓ: TÓTH TIBOR 4-­ár­ Szerződtek az erőmű bővítéséről Oroszország és Magyarország aláírta a paksi atomerőmű bővítésére szánt mintegy tízmilliárd euró értékű állami hitelnyújtásról szóló kor­mányközi megállapodást - közölte a Vedomosztyi című orosz napilap. Az újság Szer­­gej Sztorcsak orosz pénzügy­miniszter-helyettesnek az In­terfax orosz hírügynökség számára adott tájékoztatására hivatkozott. Lázár János ál­lamtitkár megerősítette a hírt, az ellenzék tiltakozik. 18 Munkatársunktól.__________________ H­uszonegy év alatt kell visz­­szafizetni a magyar félnek a paksi atomerőmű bővítésére szánt orosz állami hitel ténylege­sen felhasznált összegét - írta a Vedomosztyi és az Interfax. Az első hiteltörlesztést a paksi atom­erőmű 5-ös és 6-os energiablokk­jának működésbe lépése után, legkésőbb 2026. március 15-én kell eszközölni. Az orosz hírfor­rások alapján a magyar fél ugyan­akkor 2014-től évi 3,95 százalé­kos kamatot fizet az orosz állami hitelért az atomerőművi blokkok működésbe lépéséig, de nem ké­sőbb, mint 2026. március 15-ig. A hiteltörlesztés első 7 évében 4,50 százalékos, a második 7 évben 4,80 százalékos, az utolsó 7 évben pedig 4,95 százalékos lesz a köl­csön kamata. A mintegy 10 mil­­liárd euró értékű orosz állami hitelt Magyarország 2014 és 2025 között használhatja fel a paksi atomerőmű bővítésére, és azt euróban fizeti vissza. Lázár János Miniszterelnök­séget vezető államtitkár tegnap megerősítette, hogy Magyaror­szág aláírta a megállapodást. Mint elmondta, a megállapodást az Országgyűlés elé terjesztik, a megalakuló parlament tárgyal­hatja meg azt. Hozzátette: a doku­mentumot Brüsszel számára is rendelkezésre bocsátották. A kor­mány két megállapodás aláírását tervezte az orosz féllel. Az első a nemzetközi nukleáris együttmű­ködésről szólt, amelyet már ko­rábban aláírt a kabinet, és azt be is nyújtotta az Országgyűlésnek. A parlament ezt megtárgyalta, a ja­vaslat végszavazásra vár.­­ Ez a szerződés azonban csak akkor lép hatályba, ha Magyarország a pénzügyi megállapodást is meg­köti az orosz féllel, és a parlament azt is elfogadja - hangsúlyozta az államtitkár. Az ügyben tegnap véleményt formáltak az ellenzéki pártok is. Felszólították a kormányt: adjon tájékoztatást arról, hogy mikor és milyen feltételekről szóló hitel­megállapodást írt alá a paksi erő­mű bővítéséhez kapcsolódóan. Szerintük Orbán Viktor „történel­mi hibát” követ el, mert még ak­kor is fizetni kell majd a hitelt, amikor már rég nem ő lesz a mi­niszterelnök. A szocialisták hozzá­tették, a kormány sunyin elhall­gatta „a magyar embereket har­minc évre súlyosan eladósító” paksi szerződés aláírását, hiszen azt először egy orosz lap közölte. Bajnai Gordon, az Együtt- PM-szövetség vezetője azt mond­ta, a hitelszerződés aláírásával Orbán Viktor a választás előtt pár nappal kész helyzetet akar terem­teni. - A hitelszerződéssel a kor­mányfő több mint harminc évre Oroszországhoz láncolja Magyar­­országot, és a kormány viselkedé­se csak akkor érthető, ha magán­érdek áll mögötte - jelentette ki Bajnai. KISTAFÍROZTÁK A CÉGET. Nem csak a paksi bővítés ürügyén jutott jelentős közpénzekhez Szigetvári Viktor cége a Gyurcsány-Bajnai­­kormányok idején. A vállalkozás 2009-ben például több mint két­millió forintot kapott a kancelláriá­tól egy hatvanoldalas ,szakértői anyagért­, amely a dél-alföldi régió nagytelepüléseinek 2000 és 2006 közötti szociográfiai, demográfiai és infrastrukturális helyzetének vál­tozását dolgozta fel. A Szigetvári­cég 2008-ban a Bajnai Gordon fel­ügyelte Nemzeti Fejlesztési Ügy­nökségnek több mint hétmillió fo­rintért végezhetett stratégiai terve­zést,­­eredménykommunikációt’, emellett bedolgozhatott többek között a Honvédelmi Minisztérium­nak, a Nemzeti Közlekedési Ható­ságnak, a Digitális Átállásért Felelős Kormánybiztos Hivatalának és a gazdasági minisztériumnak is. (MN)

Next