Magyar Nemzet, 2014. június (77. évfolyam, 149-176. szám)

2014-06-28 / 174. szám

Mapr tanzet Magazin 2014. június 28., szombat Régi térképek három dimenzióban- Világhálón a Révai-nagylexikon, a parlament és az agitprop anyagai Gombnyomásnyi idő Mindent digitalizálnak. ElŐbb-utóbb az interneten láthatjuk, olvashatjuk a könyvtárak gyűjteményeit, könyveket, napilapokat, folyóiratokat, térképeket, a levéltárakban őrzött dokumentumokat, fontos jegyzőkönyveket. Egy részük már most elérhető az adatbázisokat kezelő cég, az Arcanum jóvoltából. Évente ötmillió oldalnak készül el az elektronikus verziója, s válik hozzáférhetővé a nagyközönség számára. ÍPpthfi Tibor_______________________________________ lőttem a Zichy-móló. A tenger fölött repülök számítógéppel, a furcsa időutazás a XIX. század végére visz. Fiume partvidékét nézem, az egykor corpus sepa- ratumként a Szent Koronához tartozó magyar tengermellé­ket. A városba vasút érkezett Magyarországról, megépítését az 1847-48-as rendi ország- gyűlés határozta el Széchenyi ösztönzésére. Az éjben az Adria felé zakatoló lokomotívról Kosztolányi is írt az Esti Kornélban, ahogy a vonat kibukkant az alag­útból, s „a Scoglio di San Marco komorlott föl, a régi kalózvár romja”. Majd feltűnt az első olasz ház, a pá­lyaudvar. A sínek innen - jól látom a partvidéket felülről - Voloscába vezetnek, a mai Voloskóba, ahol Andrássy Gyula (I.) miniszterelnök, később a Monarchia közös külügyminisztere meghalt annak idején. Az 1869 és 1887 között készült harmadik császári katonai felmé­rés térképét nézegetem Ausztria-Magyarországról, s mellé a Google műholdas szolgáltatását nyitom meg. A térképek háromdimenziósak, nemcsak a műhold- felvétel, de a katonai felmérés is. Szabad szemmel nem nagy az eltérés a kettő között, pedig amint a weblapon olvasom, a korabeli ábrázolások közép­pontjaitól elindulva olykor 10-20, a régebbiek eseté­ben 60-80 méteres is lehet az eltérés. Észak felé repülök: vonalkázott hegyek dombo­rodnak, elérem a Dunántúlt. Balinkánál gémeskuta- kat látok; még a legkisebb falvak házait is külön jelöl­ték. És a székesfőváros: a királyi palota a várban még a századfordulós bővítés előtti állapotában tűnik fel, a Tabánban apró házak tornyosulnak egymás fölé. Esti időtöltésem ez; a különleges honlapot aznap délelőtt ismertem meg a budai vár egyik rejtett, fe­hérre meszelt, boltíves termében, ahol hatalmas gé­peknél folyamatosan digitalizálják a régi könyveket, periodikákat. Ez az Arcanum Adatbázis Kft. egyik műhelye, ott készült az ELTE TTK geofizikai és űrtu­dományi tanszéke segítségével a világszerte egyedül­álló anyag: a Föld görbületét figyelembe véve illesz­tették össze a több ezer szelvényes katonai térképe­ket. A publikálok tehát nemcsak digitalizálták a kora­beli felmérések eredményeit, hanem modern térin­formatikai eszközökkel úgy jelenítették meg, ahogy az adott kor emberei sohasem láthatták. Az Arcanum honlapjáról egy kattintás a különlegességet bemutató Mapire weblap. (A Mapire feloldása: Historical MAPs of the Habsburg EmpIRE.) A Habsburg Birodalom összegyűjtött térképei közül jelenleg teljesen az 1806 és 1869 közötti második katonai felmérés, részlege­sen az első (1763-1787) és a harmadik anyaga talál­ható meg itt. Ezek összekapcsolhatók, összevethetők, sőt kiegészíthetők azokkal a szöveges információk­kal, amelyek könnyűszerrel elérhetők a gyűjtemé­nyes, gazdag honlapról. Rögtön fellapozom a Fiumé- re vonatkozó 1880-as, illetve 1910-es népszámlálás­ról megjelent kötetek digitalizált verzióit. Elég meg­adnom a keresőszót, s máris jönnek az eredmények a lakosságról, a házak, háztartások, utcák számáról, a nemzetiségi megoszlásról. Az Arcanum a rendszerváltozás idején alakult, ere­detileg azzal a céllal, hogy megteremtse az akkori Ma­gyar Szabadalmi Hivatal elektronikus szabadalmi adatbázisát, a korabeli számítógépes lehetőségeknek megfelelően - tudom meg délelőtt az Országos Széché­nyi Könyvtár által biztosított várbeli műhelyben az Ar­canum egyik vezetőjétől, Somfay Örstől Ma már törté­nelmi érdekesség az akkori szabadalmak egy része, a téma kutatói haszonnal böngészhetik a gyűjteményt. Később az Arcanum, lassanként elszakadva erede­ti céljától, más arculatot választott magának. Hama­rosan az akkor legkorszerűbb megoldással CD-re, il­letve DVD-re került a Biblia, néhány jelentősebb szép- irodalmi mű és a közönség által keresett népszerű al­kotás. A könyveket kezdetben még gépelték, azonban ez sok munkával járt, ezért 2008-ban változtattak a módszeren. Szkennereket vásároltak, amelyek az ere­deti művek lapjait - jó minőségű, nagy felbontású fényképfelvételhez hasonlóan - rögzítették a számító­gépen, hozzárendelve az automatikusan felismertetett kereshető szöveget. Az internet fejlődésével, gyors ter­jedésével már nemcsak a hagyományos adathordozó­kon, hanem a világhálón bocsátották a közönség ren­delkezésére anyagaikat. Ekkor már a népszerű iroda­lommal szemben a tudományos műveket, gyűjtemé­nyeket, művészeti munkákat kívánták így megjelení­teni az egyre bővülő számítógépes közönség számára. Többnyire könyvtárak, levéltárak, országos közgyűj­temények anyagaival dolgoznak. A digitalizálás - tudom meg Somfay Örstől - érte­lemszerűen egybeesik A dokumentumok rendszere­zésével, az állományrevízióval. Sokszor még maguk a szakemberek is meglepődnek, hogy ennek köszönhe­tően milyen elfeledett iratok kerülnek elő a polcok mélyéről. Hogy restaurálni vagy digitalizálni érde­mes-e előbb, azt a közgyűjtemények munkatársaival közösen döntik el. A különböző levéltárak, könyvtá­rak dokumentumai egymással kiegészülve, olykor két gombnyomásnyi idő alatt elérhetők, összevethe­tők. A számítógép előtt ülve nem kell napokat várni az anyagok kiadására, vagy átsétálni más könyvtárba egy-egy periodika hiányos lapszámáért. Mindez, teszi hozzá, beláthatatlan változásokat indíthat el a például a történelmi kutatásban. Éves kapacitásuk ötmillió oldal, eddig már húsz­milliónyit digitalizáltak, amiből tíz el is érhető az Ar­canum honlapjáról. Számítógépre vitték s közrebo­csátották az ország összes múzeuma által kiadott, méltatlanul elhanyagolt szakkönyveket, csaknem kétmillió oldalon. Képeslapgyűjteményükben 300 ezer anzikszra kereshetünk rá öt intézmény, a Zemp­léni Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Ma­gyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és a Damjanich Já­nos Múzeum jóvoltából. Az oldalt több ezren látogat­ják naponta. Digitalizálták az összes Mohács előtti, mintegy százezernyi magyar oklevelet, ezeket is megtekinthe­ti bárki a neten. A következmény: az oklevélgazda Magyar Nemzeti Levéltárból szinte eltűntek a közép­kor tudósai, pontosabban immár megsokszorozódva kutatnak otthon a honlapon. Elkészült Kitaibel Pál (1757-1817) herbáriumának elektronikus verziója is. A jeles botanikus az 1790-es évektől haláláig több, hónapokig tartó gyűjtőutat tett a Kárpát-medencé­ben. A sokak munkájával jórészt a XX. században ka­talogizált adatbázis ma már könnyűszerrel elérhető az interneten. A gyűjtésből származó, több papír kö­zé rendezett növények mindegyikéről készült fotó, számuk megközelíti a tizenhatezret. Böngészhető a Magyar Mezőgazdasági Múzeum képzőművészeti gyűjteményének katalógusa, a buda­pesti Egyetemi Könyvtár alapkatalógusa, illetve a Magyar Zsidó Levéltár iktatókönyvei. Ha kedvem tartja, vagy a munkám úgy kívánja, fellapozhatom többek között a Czuczor-Fogarasi-féle nyelvszótárt, az életrajzi, a néprajzi, a világirodalmi lexikont, a Magyar tájszótárt, a Magyar nyelvtörténe­ti szótárt, A magyar nyelv történeti-etimológiai szó­tárát, az általános lexikonok közül pedig a Pallast és a Révait. Olvashatjuk az országgyűlések naplóit, iro­mányait is 1861-től napjainkig.- Mit írjunk be, mire kíváncsi? - fordul hozzám Somfay Örs. Mit is? - gondolkodom el. Hirtelen alig jut eszem­be valami a sok közül, amire valóban rákeresnék. Szeretnék olyat kérni, amivel fel tudom adni a leckét. Legyen nehezen hozzáférhető információ. Hirtelen ugrik be az ötlet: a többpártrendszer Magyarországon formálisan nem szűnt meg 1949 után, a totális kom­munista hatalomátvételt követően sem. A szerveze­tek kiüresedve vegetáltak a hatvanas évek elejéig, iro­dát tartottak fenn Budapesten. A kérdés ehhez kap­csolódik.- Mondja meg, Somfay úr, mikor szólaltak fel ezek­nek a pártoknak a nevében utoljára az Országgyűlés­ben? Illetve: mikor tettek utoljára említést róluk? A férfi határozott mozdulattal az Országgyűlési Napló mappára kattint, aztán gyors tempóban kere­sőszavakat ír be. Az eredmény hamarabb érkezik, mint gondolnám: hivatalosan a Nemzeti Parasztpárt nevében 1949. december 21-én, a kisgazdapártéban és a Független Magyar Demokrata Pártéban 1950 májusában szólaltak fel utoljára. A rekorddöntő a Magyar Radikális Párt, szónoka, a nagyon idős Har­rer Ferenc 1950 decemberében kért szót. Azután né­hány éves szünet következett, majd Kádár János, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnö­ke szidalmazta név szerint az egykori koalíciós part­nereket 1957-ben. Elégedett vagyok. Mellettünk idősebb szakállas férfi dolgozik, egy­házi anyakönyveket szkennel. A magyarországi evan­gélikus egyház a reformáció 500. évfordulójára, a 2017-es emlékévre az Evangélikus Országos Könyv­tár és az Evangélikus Országos Levéltár anyagaiból szeretné elkészíttetni és a nagyközönség elé bocsáta­ni a Magyar Evangélikus Digitális Tár adatbázisát. Ezzel foglalkoznak most. Következő feladatuk az országos hírlapok digitali­zálása. A vidékiek jelentős részét már elkészítették, keresőszavakkal könnyen elérhetővé tették. (Ezfenkí- vül megtalálható az Arcanum honlapján például a Vasárnapi Üjság, a Magyar Távirati Iroda egykori kő­nyomatos híranyaga, a Századok című történelmi szakfolyóirat.) Most következik a Pesti Hírlap, a Pes­ti Napló, a Budapesti Hírlap, a jelenleg is megjelenő napilapok közül a korabeli mérete miatt szkennel- hető Népszava. A cég bár magánvállalkozás, a munka jelentős ré­sze kultúrmisszió. Hirdetéseik nincsenek, állami pá­lyázatokból tartják fenn magukat, tudom meg a bú­csúzásnál Somfay Örstől. Aznap este tovább maradok a számítógépnél. Miután elhagyom Fiúmét és a térképeket, újabb ér­dekességekre bukkanok: az MSZMP agitációs-pro- paganda bizottságának üléseiről készült jegyző­könyvekre. (Az eredeti iratokat a Magyar Nemzeti Levéltár őrzi.) Megtudom, milyen - a szomszédos országokkal folytatott - korabeli történészviták ke­rültek terítékre hajdanán, aztán a napilapokról szó­ló jelentéseket olvasom. A Magyar Nemzetről szüle­tett 1967-es iratban például ez szerepel: rosszak a technikai körülmények, a nyomda fél évszázados gépekkel dolgozik. Még egy téma a hatvanas évek végéről: félhivatalos kormánylapot kell alapítani Független Magyarország vagy Nemzeti Hírlap cím­mel. Búcsúzóul visszatérek a Zichy-mólóhoz, aztán Trieszt felé folytatom utamat. Az Adria és a fiumei Zichy-móló. Húszmillió oldalnyi digitalizált anyag

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék