Magyar Nemzet, 2014. augusztus (77. évfolyam, 208-236. szám)
2014-08-06 / 213. szám
Putrik helyén fóliasátrak Cserdiben Bogdán László polgármester azt akarja elérni, hogy a cigányok képesek legyenek megváltozni Nincs arra azonnal ható gyógyszer, hogy megváltozzanak a cigány emberek - vallja Cserdi polgármestere, Bogdán László. A többségében romák lakta falu első embere „köcsögmentesítésre” viszi a fiatalokat, és ha kell, akkor kukákban turkál. Csak azért, hogy bebizonyítsa, miért nincs pénzük kenyérre. Egy falu, ahol az elrontott öntözőrendszer tanítja felelősségre az embereket, és ahol a putrik helyén ma fóliasátrakban termelik azt a zöldséget, amiért neves pécsi éttermek kapkodnak. Bóka Máté:________________ Nincs messze Pécstől Cserdi, alig húsz kilométert kell csak nyugat felé utazni a megyeszékhelytől a faluba. A község a több száz baranyai település tipikus példája: a XIX. században telepítettek be németeket a magyarok mellé, a cigányok pedig maguktól érkeztek. Annyiban viszont eltér az általánostól, hogy ma a település 420 lakójának többsége roma, ahogyan a polgármester is. A fiatal cigány férfi 8 éve vezeti azt a községet, ahol állítása szerint korábban évente 600 bűneset volt, ma csupán néhány terménylopás fordul elő. - Két év alatt 18 bűncselekmény volt a faluban, persze most olyanokat is bejelentenek, ha három gyerek leszed pár szem szőlőt - mondja Bogdán László, akivel a szépen rendben tartott település hivatalában találkoztunk. Nem volt mese, oda kellett állni az emberekhez. Ez nem pozíció kérdése, nem lehetünk közömbösek. Bogdán azt mondja, ő nem tett, tesz mást, csupán beszélt, beszél az emberekkel, és megpróbálja meggyőzni őket, mi a helyes. Neki nincs más választása, mert a Jóisten ezt a feladatot adta neki, ezt kell csinálnia, mondja. Nincs kétsége afelől, hogy ez egy eléggé rögös út, sőt. Kemény ítéletet mond a cigányokról, mert szerinte bizonyos bűncselekményeket cigányok követnek el. A fémlopásokat, a falopásokat vagy a garázdaságot hozzánk lehet kötni - ezek jelen vannak a társadalomban. Én túl liberális nem leszek ebben a témában, és cigány emberként a szabadelvűséget nem tudom hova tenni - érvel a katolikus faluvezető, aki azért nem tartja magát templomi embernek. Persze megjegyzi, hogy ne gondolják róluk, hogy beléjük van kódolva a verekedés, a lopás, hiszen a romák is meg akarnak mindenkinek felelni, de mindig kapnak egy horgot, és nem tudnak felülkerekedni. Szenvedélyesen azzal folytatja, hogy alapvetően a magyarok intelligensebbek náluk, cigányoknál, akik nem tudnak viselkedni. - Nem tudjuk, hogyan kell egy áruházban vásárolni. Megfogunk 30 kenyeret, de senki sem akarja utánunk már megvenni. Orsós Bözsi csak igényes akart lenni, a legjobbat kiválasztani, közben 29 selejtet gyártott. Mert Bözsi nem volt tiszta. Ez helytelen. De az sem menő, ha leszakad a nyaklánc az emberen, mert olyan súlyos, vagy ha tagbaszakadt cigány fekete BMW- ből száll ki - szögezi le. - Segítünk a magyaroknak is, nehogy rosszul ítéljenek meg. Mégis úgy gondolom, hogy egy intelligens ember intelligensen tudja meghozni a döntéseit, és túl tud lépni az érzelmein, de a magyarok mégsem tudnak felülkerekedni a cigányok viselkedésén. Nincs erre gyógyszer, ami azonnal megoldaná a gondokat. Pedig csak az a baj velünk, hogy nem tudunk viselkedni - mondja Bogdán. Arra a kérdésre, hogy ő mégis mit ért intelligencia alatt, azt válaszolja, ez adottság arra, hogy képesek legyenek megváltozni. Cserdiben valami már elindult. Tíz disznót kapott tíz család, az állatok tápját állja a község, a családoknak nevelniük kell, és majd levágniuk a hízókat - később ki is kell fizetniük a hús árát. Ezekben a hetekben a cserdiek folyamatosan kapálnak a közeli földeken, miután a falu bérkapálást is vállalt, a közmunkások a putrik helyén felhúzott fóliasátrakban termelik a pritaminpaprikát, a chilit, a rengeteg paradicsomot. Viszik is a pécsi éttermek a bioélelmiszert. A fóliasátrak felállítását a Youtube-ról lestem el, folyamatosan tanulunk, egymástól is - fűzi tovább. - Kitaláltam egy öntözőrendszert, ami nem működik, rendszeresen eldugul. Az elején még bántott, hogy Laci, ezt találtad ki, és nem jó, de rájöttem, hogy az a jó, hogy rossz. A polgármester szerint a közös gond arra sarkallja az embereket, hogy oldják meg mindennap ugyanazokat a problémákat: algás a víz, és eldugulnak a kapillárisok. Ez motiválja az embereket, egész nap ütögetik az apró folyókákat, pumpálják, hogy csöpögjön a víz. Ez azt sugallja, nem mindent old meg a pénz. Valójában zseniális, mert mindig rossz és mindig javítani kell. Mi, cigányok sosem csináltuk ezt, és most lehet, mi vagyunk a legnagyobb cigány közösség, amelyiknek fél hektáron van fóliasátra. Közmunkán keresztül dolgoznak a földeken. Nem tudom, miért támadják, hiszen a kaszálás is fontos, mindennek megvan az ideje vagy helye. Ha van vöröshagymád és krumplid, és közben kell kaszálnod, azt mondod, hát megcsinálom. Abban hiszek, hogy a cigányok életében a munka tudna igazi változást hozni, a kétkezi munka és a föld, amit ha megművelsz, akkor javakat termelhetsz. De egyelőre Cserdiben nem csak erről van szó. Tavaly ugyanis rengeteg élelmiszert osztottak szét Pécsen azzal a felhívással, hogy „Önöknek termeltük, nem önöktől loptuk.” Az idén pedig 20 tonnát szeretnének szétosztani a rászorulóknak. A köz pénzéből a közért kell dolgozni. Ezt meg kell tanulni. Ha mindenki levenne a paprikából csak egyet, és 82 ember tenné ezt az év 365 napján, akkor hol tartanánk? - kérdezi hipotetikusan. Bogdán László megnyilvánulásaiból az derül ki, hogy nem szimplán egy polgármester, aki irányítja települését, pénzügyi, politikai döntéseket hoz, hanem egyfajta lelki vezető, tanító. - Sokan kérdezik, ki vagyok? Én magyar és cigány vagyok. Ma egyetemeken tart előadásokat, de roma önkormányzatok meghívásának is eleget tesz. Az utóbbiakhoz csakis azért, hogy valahogyan rávegye őket a maga módján, ne legyenek cigány önkormányzatok. Semmi értelme. Ha mi táncolni, énekelni akarunk, ahhoz nem kell egy vas sem az államtól. Ha cigányként ütni akarom a térdem, akkor én azt megteszem, bármikor. Ezek az önkormányzatok többet ártanak a cigányságnak, mint amit hoznak, miközben több ezer ember él meg ebből a cigány buliból. Az egyetemeken viszont más a cél. Meg akarom a magyarokat erősíteni abban, hogy ők valóban sokkal tanultabbak, mint mi, de tessék akkor ennek megfelelően is viselkedni, és tessék akkor minket arra szintre felhívni. Az nem megy, hogy közönyösek vagyunk, utálkozunk - mondja Bogdán László felindultan. Az előadások témáit az általa alkalmazott módszerek adják, így például a „köcsögmentesítésről” is beszél, ami egyszerű brutalitásában arról szól, hogy elrettentésképp megmutatja a falu fiataljainak a börtönt, hogy belülről lássák, mi várhat rájuk, ha rossz útra térnek. Mostanában, a „köcsögmentesítés 2.” akcióban a falu cigány lányait viszi el az egyetemre. Róluk ugyanis azt tartják, hogy 12 évesen szülnek, Bogdán viszont meg akarja nekik mutatni: van másik út is. De nem csak egyetem lehet cél, hiszen válhatnak belőlük fodrászok, cukrászok. Úgy sem lesz minden cigányból diplomás, vélekedik. A falu mostani nyolcadikosai viszont újabban mind egyetemre akarnak menni és komolyan ösztönzik is a falu diákjait. Eldöntöttük, aki jó tanuló lesz, az kap egy számítógépet. Eddig harmincat tudtam szerezni, de ötvennyolcan vagyunk - közben büszkén mutatja az egyik Lakatos leányka kitűnő bizonyítványát. A faluvezető az elmúlt években nagyon közvetlen kapcsolatot alakított ki a falusiakkal. A polgármesterhez bárki bemehet, elmondhatják a gondjukat, bajukat, sőt a fiatalok még ki is küldik a faluvezetőt, ha a téma épp olyan. - Ha azt mondják nekem, hogy legyek szíves kimenni, miért is ne tenném meg? Ez így normális. Ők határozzák meg a mi jövőnket - mondta abban a polgármesteri irodában, ami talán a legkülönlegesebb az országban: rengeteg papírlap lóg a plafonról, azokon rövid példamondatok, fogadalmak, tanítások. Több mint ezer ilyen van, mindegyiket a Cserdiben élők írták, és függesztették ki a polgármester szobájába. - Ha esik az eső, akkor nekiesünk egymásnak, és tágítjuk a másik világot. Legfőképpen a viselkedésen próbálunk meg javítani. Normákról beszélünk és azokról sztereotípiákról, amelyeket a cigányokról hallani. Az iratokon olvasni arról, hogy kihez forduljunk, ha nincs kenyérre pénz, és mégis hogyan kérjünk. Miért van, hogy gyártjuk futószalagon a gyerekeket? - magyarázza. De Bogdán szobájában lógnak családi költségvetések is, ezeken kiszámolják, egyegy családnak mennyi a bevétele és a kiadása a hónapban, így ha azért mennek hozzá, hogy nincs pénzük, akkor van mit megmutatni. - Panaszkodunk arról, hogy nincs pénzünk kenyérre, miközben a szemétben ott van 50 Mars csokoládé papírja, vagy tucatnyi a 160 forintos feles üres üvegjéből - mondja a polgármester, aki egy ideje a kukákat is kiborítja és átnézi, hogy kiderüljön, ki milyen felesleges dologra költi el a pénzét. - Gyűjtöm az üres alkoholos üvegeket, amelyekből egy kisebb hegyet fogok létrehozni, amelynek talapzatára bárki ráírhatja, a piáért kiadott pénzből mit vehetett volna. Mert ő azt állítja, reggelente senki nem tart pisztolyt az ember fejéhez, hogy aznap ne legyen tisztességes, ne tisztességesen tartsa el a családját. Az embert nem azért nem veszik fel dolgozni valahová, mert cigány, hanem azért, mert nem tud viselkedni. Ha nekünk nemet mondanak, akkor mi ezt úgy éljük meg, az a cigánynak szól. Ezek érzelmi kérdések. Ember vagy, vagy nem? Ez a kérdés. Viselkedjünk úgy, hogy tiszteljenek mint embert! A cserdi polgármestert a módszerei, irányítási gyakorlata miatt igen sokan megkeresték már. Sokan követnék a példát, de amikor a pénz merül fel, akkor én kiszállok a beszélgetésből, legtöbben azt nézik, mennyi hasznuk lehet ebből az egészből, hogy mekkora buli ez. Bogdán azt sem tagadja, hogy volt munkahelyéről lopás gyanúja miatt kellett eljönnie. Ám szerinte csak bemártották, hiszen bírósági vitája van a munkáltatójával. - Majdnem húsz évig dolgoztam a cégnél, soha nem vetült rám ilyen árnyék. Ügyetlen voltam. .Túl kemény vezetőként gyűlöltek a beosztottak, és könnyű volt velem szemben tanúkat szerezni. Én is csak egy cigány maradok ebből a szempontból, végzem a dolgom. Bogdán végezetül azt mondta: „Nem vagyok nagyon tehetséges, az Isten azt adta, hogy dolgozzak, ahogy tudok, legyek egyszerű cigány ember, aki szereti a hazáját.” EZT ÍRTÁK A CSERDIEK - SZEMEZGETÉS AZ IRATOKBÓL .Ha munkahelyen pontosan megjelenek, akkor mind a munkatársaim, mind a munkám felé való tiszteletemet jelzem. Ezért időben fel kell kelni, hogy a gyermekeimet el tudjam látni és kísérni, mert még felügyeletre van szükségük."I .2014-es cél: Fogadjuk el egymást úgy, amilyenek vagyunk... Bocsánatot szeretnék kérni, mert az otthoni problémáim miatt kicsit ingerültebb voltam. Szeretnék változtatni modoromon, viselkedésemen... A tervem, hogy a házamat kívülről lefessem." ,Mit tegyünk? Fejlesszük a gyerek személyiségét, jó példát mutassunk, türelmesek legyünk, tartsuk be a szabályokat" ,Mit várok el az önkormányzattól? Ahogy eddig is, ne csak hivatalként működjön. Itt nincs külön ügyfélfogadási idő, bármikor ide lehet jönni... Legfőképpen csak annyit várhatok, amit én nyújtok." Bogdán László (az előtérben) szervezi a romák munkáját. Vallja, a köz pénzéből a közért kell dolgozni, ezt meg kell tanulni Pécsett adják el a bioélelmiszert FOTÓK: MÖLLER ANDREA