Magyar Nemzet, 2014. augusztus (77. évfolyam, 208-236. szám)
2014-08-01 / 208. szám
Milfföld Belföld 2014. augusztus 1., péntek Egyre több bölcsőde és óvoda újul meg Újabb bölcsődét adtak át tegnap a kormány négy éve elkezdett intézményfejlesztési programjának keretében. Ezúttal Balatonlellén épült minden igényt kielégítő épület 113 millió forintból. Veszprémben és Tatabányán pedig jelentős óvodai fejlesztések valósultak meg az elmúlt időszakban. A két város összesen 30 óvodáját csaknem 120 millió forint értékben újították fel. i Vass-Gabay Dorka____________T öbb mint százmillió forintos beruházás eredményeként épülhetett meg a balatonlellei Füles Mackó bölcsőde, amelynek átadásán az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára is részt vett. Novák Katalin beszédében arra hívta fel tegnap a figyelmet, hogy a gyermek biztonságos felügyelete elengedhetetlen ahhoz, hogy egy édesanya visszatérhessen a munka világába. Felidézte, a kormány elmúlt években hozott családpolitikai intézkedéseinek jelentős része erre fókuszált. Mind a munkahelyvédelmi akcióterv, mind a gyed extra abban segít, hogy a választás szabadságának megadása mellett támogassa az édesanyáknak, és járulékfizetés csökkentésével ösztönözze a munkaadókat a kismamák visszavételére - fogalmazott Novák Katalin. Veszprémben és Tatabányán is jelentős óvodai fejlesztések valósultak meg az elmúlt időszakban. A két város összesen 30 óvodáját érintette a felújítási program. Veszprém hat körzetének 13 óvodájában csaknem hetvenmillió forintból valósultak meg fejlesztések. Közel 21 millió forintot fordítottak eszközbeszerzésre, megújultak az udvari játszóterek, korszerű, biztonságos, szabványoknak megfelelő játékokat, játszó és fejlesztőeszközöket, kül- és beltéri bútorokat szereztek be. Emellett 121 dolgozó részesült különböző képzésekben, összesen 27 millió forint értékben, és csaknem hétmillió forintot fordítottak 26 nevelési-szakmai programra. Tatabánya önkormányzati óvodái is megújultak, itt 17 intézményben hajtottak végre fejlesztési programot csaknem 100 millió forint értékben. Ennek részeként képzést szerveztek, játszóeszközöket fejlesztettek, bútorokat szereztek be, és új kültéri játszószert állítottak fel. Novák Katalin Egyetemi visszaélések Milliárdos szabálytalanságokat tárt fel a kormányzati szerv Folytatás az 1. oldalról . A jelentésből kiderül: a szúrópróbaszerűen megvizsgált 686 milliós személyi kifizetés ötöde, 139 millió jogsértő volt. 668 millió forint mehetett el külföldi utakra, a gazdálkodástudományi kar dékánja állítólag száz éjszakát töltött átlag feletti vagy luxusszállodákban. A Corvinuson 132 milliót költöttek el átgondolatlan informatikai fejlesztésekre, vagy később nem hasznosított tanulmányokra, ráadásul 287 millió forint ment el úgy, hogy nem tartották be a közbeszerzési előírásokat. Az egyetem emellett 339 ezer forint megbízási díjat fizetett saját főtitkára ügyvédi irodájának, aki még 218 ezres tanári és 681 ezer forint főtitkári fizetésben is részesült. A lap szerint a Nyugat-magyarországi Egyetemen 4,1 milliárd forintot fizettek ki pótlékokra és keresetkiegészítésre, amiből a dolgozók 70 százaléka kapott - vagyis a gyanú szerint nem a többletmunkát díjazták, hanem rejtett fizetésemelést hajtottak végre. Az európai uniós projektek egyes résztvevői bérük többszörösét kaphatták. Az NYME Hallgatói önkormányzata (HÖK) egy ökörsütés bevételeit nem tudja igazolni, ami felveti a sikkasztás gyanúját. Az NYME diák-önkormányzati vezetői a közéleti és sportösztöndíjakból 36-40 százalékban részesültek. Az egyetemhez tartozó Savaria Egyetemi Központ HÖK-elnöke például 2012-ben 540 ezer forint közéleti és 218 ezer forint sportösztöndíjat kapott, a gazdasági referens pedig 790 ezer forintot tett zsebre. A lap azt írja: egyéb hallgatói juttatásokkal együtt az elnök átlagbevétele meghaladta a másfél millió forintot. A Heti Válasz szerint a nyíregyházi HÖK-tisztviselők különböző ösztöndíjakkal 880 ezer forintot is kereshettek, ráadásul a kulturális ösztöndíjak 76 százaléka hozzájuk vándorolt. Nyíregyházán 1,8 milliárdot költöttek keresetkiegészítésre, néhány emberre 3-15 millió forint is juthatott. Az átvilágítás igazolja a kormányzati kontroll szükségességét, vagyis a kancellári rendszer bevezetését az egyetemek gazdálkodásában, mivel azok nagy része feneketlen lyukként nyeli el a közpénzt. Miközben mindhárom említett intézmény a csőd szélére került 2013-ra, a Corvinus 1,1 milliárd, az NYME 3,3 milliárd, a Nyíregyházi Főiskola 1,7 milliárd év közbeni költségvetési többlettámogatást kapott. ÁSZ-VIZSGÁLAT. Szabálytalan gazdálkodást állapított meg több felsőoktatási intézmény esetében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) - tájékoztatott tegnap az eddig nyolc intézményt érintő vizsgálatokról a szervezet. Horváthné Herbáth Mária felügyeleti vezető tegnap kijelentette: egyes intézmények megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat, a hallgatói költségtérítéseket pedig nem a kincstárnál vezetett számlán kezelték Megállapították többek közt azt is: a gazdálkodási jogkörök gyakorlása az intézmények többségénél szabálytalan volt a térítési díjakat nem minden esetben alapozták meg önköltségszámítással. (MN) A Budapesti Corvinus Egyetemen is vizsgálódtak fotó: székelyhídi Balázs Kicsi az esély az Ebola hazai felbukkanására MISZAT.AI I.AÍJRA__________________ Kidolgozott eljárásrenddel rendelkezik Magyarország arra az esetre, ha felvetődne az Ebola-vírus behurcolásának gyanúja - tájékoztatta lapunkat Kis Zoltán, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) légútivírus-osztályának vezetője. Hozzátette: nagyon kicsi az esélye annak, hogy a halálos kórokozó megjelenjen hazánkban. A szakember felhívta a figyelmet, hogy a magyar egészségügyi ellátás és a járványügyi felügyelet nagyságrendekkel magasabb szinten áll, mint Afrikában. Itthon az Egyesített Szent István és Szent László Kórház az a kijelölt fekvőbeteg-ellátó intézmény, ahol az ebolában, illetve más vérzéses lázban szenvedő betegek ellátása biztosítható, a páciensből származó minta pedig az Országos Epidemiológiai Központba kerül. Itt a szakemberek néhány órán belül képesek diagnosztizálni a vírust. Az OEK Nemzeti Biztonsági Laboratóriuma 2007 óta működik, ez az egyetlen ilyen közegészségügyijárványügyi célú létesítmény Közép-Európában, hasonlóra az Európai Unióban is csak néhány országban van példa. Az egységben olyan szakemberek dolgoznak, akik egy európai szakértői csapat tagjaként Nyugat-Afrikában járva tájékozódtak a helyzetről és végezték a vírus kimutatását. A laboratórium a legmagasabb biztonsági követelményeknek eleget téve biztosítja a legveszélyesebb kórokozók diagnosztikáját, valamint biztonságos munkavégzést biztosít a dolgozóknak. Vizsgálják a telepprogramok hatékonyságát Rendszeres időközönként ellenőrzik, hogy a cigányság felzárkóztatására szánt pénzeket megfelelő módon használják-e fel Havonta áttekintik a telepprogramok részeként futó konstrukciókat a „kormányzati szinten érintett szervezetek”, és ha szükséges, akkor menet közben beavatkoznak, hogy egyetlen programelem se működhessen rosszul - tudta meg lapunk az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért és szociális ügyekért felelős államtitkárságától. Czibere Károly szerint nem engedhetjük meg magunknak, hogy évekkel később derüljön ki, a cigánypénzek nem hasznosulnak. ifj Farkas Melinda_______________ B ár még javában zajlik a komplex telepprogram több eleme, megkezdték azok monitorozását, hogy ahol rosszul működik valami, időben kiszűrhessék, ahol pedig egy elem sikeres, átültessék máshova is - tudta meg lapunk. A Czibere Károly vezette társadalmi felzárkózásért és szociális ügyekért felelős államtitkárság kérdésünkre közölte azt is: Magyarország a 2014-2020- as programozási időszakban is kiemelt prioritásként kezeli a szegregátumok megszüntetését, illetve rehabilitációját, a munka során pedig továbbra is a komplexitásra, együttműködésre, a jelenlét típusú szociális munka megvalósítására és a célcsoport aktív bevonására törekszik. A több mint nyolcmilliárd forintos keretösszegű, uniós társfinanszírozással kiírt komplex telepprogram még 2015-ig még legalább 77 szegregátumot érint - közölte az államtitkárság. A program elsősorban a rehabilitálható szegregátumokat célozza, megakadályozva az elszigetelődés konzerválását, mélyítését. A telepprogram korábbi gyakorlattól nem a gazdasági beruházásokra, hanem a humán szolgáltatásokra, így például a képzésekre, a foglalkoztatás elősegítésére teszi a hangsúlyt. A cél, hogy ne csak egy-egy omladozó ház falait újítsák fel, hanem a mélyszegénységben élők személyes életvitelét változtassák meg, hiszen csak így lehet tartósan javítani az érintettek életkörülményein. A programok az önkormányzatok, a Türr István Képző és Kutató Intézet és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködésével valósulnak meg. Lapunknak arra a kérdésére, hogy folyik-e már a telepprogramok ellenőrzése, hatékonyságának vizsgálata, az államtitkárság közölte: ez év első felében elindult egy konstrukció, amely a „Szakmaimódszertani támogatás a komplex telepprogram és az elnéptelenedő falvak társadalmi gazdasági folyamatainak megfordítását célzó program megvalósítói számára” nevet viseli. Ennek a programnak a fő feladata a telepprogram keretében megvalósuló projektek monitorozása, a korábban és jelenleg zajló programok tapasztalatainak, jó gyakorlatainak összegyűjtése, megosztása annak érdekében, hogy ahol szükséges, ott változtassanak, a jó gyakorlatokat pedig átültessék más telepekre is. Az államtitkárság leszögezi: az egyes telepeken egymástól elszigetelten valósultak meg a különböző programok, ezért minden régióban megvalósítják a társadalmi felzárkóztatásban érintett szereplők és szervezetek együttműködésének hálózatát. Emellett a projekt végrehajtásában kormányzati szinten érintett minden szervezet havonta áttekinti a végrehajtás alatt álló konstrukciókat, és amennyiben szükséges, kezdeményezik a szükséges beavatkozást. A telepprogramok hatékonyságának vizsgálatával kapcsolatban Czibere Károly lapunknak adott korábbi interjújában kijelentette: az egyik első feladata, hogy felmérje, a közelmúltban indult programok - például telepprogram, ösztöndíjprogram - milyen eredményeket hoztak eddig. A méréseket már meg is kezdték, az eredmények az államtitkár reményei szerint év végére meglesznek. Leszögezte azt is, hogy nem engedhetnek meg még egyszer olyan helyzetet, mint a szocialista kormányok idején, hogy két évtized után egy Állami Számvevőszéki jelentés derítse ki: a cigánypénzeknek csak 10 százaléka hasznosult. Ki kell derülnie, hogy a megkezdett programok közül melyik eredményes, és melyik nem az. Ami jó és hatékony, azt hosszú távon működővé, államilag finanszírozottá kell tenni szögezte le Czibere Károly. Az államtitkárság közölte: a közelmúltban lezárult a szegregált lakókörnyezetben, mélyszegénységben élők lakhatási és képzéssel egybekötött munkaerő-piaci modellprogramja, amelynek segítségével nyolc helyi szintű pilotprojekt valósult meg Ózdon, Tiszaroffon, egyes Baranya megyei kistelepüléseken, valamint a nyíregyházi Huszár-telepen és a Keleti lakótelepen. A hazai forrásból finanszírozott program egyik fő célja az volt, hogy a helyi közösség és az önkormányzatok képesek legyenek uniós források felhasználásával előrelépést elérni a felzárkózás terén. A programban lakhatási körülmények javítására a helyezték a hangsúlyt, de a segítséget feltételekhez kötötték, mégpedig a család munkaerő-piaci és közösségi aktivizálódásához, valamint a gyermekek rendszeres óvodába és iskolába járatásához. Az államtitkárság hangsúlyozta: a kormány a korábbi gyakorlatokkal szemben a mélyszegénység problémáit olyan komplex programokkal kezeli, amelyek kiterjednek a lakhatási feltételek biztosítása mellett a foglalkoztatás növelésére, az oktatásra, a képzettségi szint emelésére, valamint a mélyszegénységben élők egészségi állapotának javítására. A balliberális kormányok alatt a cigányság felzárkóztatására szánt pénzeknek mindössze tíz százaléka hasznosult fotó: hegedűs Márta