Magyar Nemzet, 2014. augusztus (77. évfolyam, 208-236. szám)

2014-08-01 / 208. szám

Milfföld­ Belföld 2014. augusztus 1., péntek Egyre több bölcsőde és óvoda újul meg Újabb bölcsődét adtak át tegnap a kormány négy éve elkezdett in­tézményfejlesztési programjának keretében. Ezúttal Balatonlellén épült minden igényt kielégítő épület 113 millió forintból. Veszp­rémben és Tatabányán pedig jelentős óvodai fejlesztések valósul­tak meg az elmúlt időszakban. A két város összesen 30 óvodáját csaknem 120 millió forint értékben újították fel. i­ Vass-Gabay Dorka____________T­ öbb mint százmillió forintos beruházás eredményeként épülhetett meg a balatonlellei Füles Mackó bölcsőde, amelynek átadá­sán az Emberi Erőforrások Minisz­tériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára is részt vett. Novák Katalin beszédében arra hívta fel tegnap a figyelmet, hogy a gyermek biztonságos felügyelete el­engedhetetlen ahhoz, hogy egy édesanya visszatérhessen a munka világába. Felidézte, a kormány el­múlt években hozott családpoliti­kai intézkedéseinek jelentős része erre fókuszált.­­ Mind a munka­helyvédelmi akcióterv, mind a gyed extra abban segít, hogy a választás szabadságának megadása mellett támogassa az édesanyáknak, és já­rulékfizetés csökkentésével ösztö­nözze a munkaadókat a kismamák visszavételére - fogalmazott Novák Katalin. Veszprémben és Tatabányán is jelentős óvodai fejlesztések valósul­tak meg az elmúlt időszakban. A két város összesen 30 óvodáját érintette a felújítási program. Veszprém hat körzetének 13 óvo­dájában csaknem hetvenmillió fo­rintból valósultak meg fejlesztések. Közel 21 millió forintot fordítottak eszközbeszerzésre, megújultak az udvari játszóterek, korszerű, biz­tonságos, szabványoknak megfele­lő játékokat, játszó és fejlesztőesz­közöket, kül- és beltéri bútorokat szereztek be. Emellett 121 dolgozó részesült különböző képzésekben, összesen 27 millió forint értékben, és csaknem hétmillió forintot fordí­tottak 26 nevelési-szakmai prog­ramra. Tatabánya önkormányzati óvodái is megújultak, itt 17 intéz­ményben hajtottak végre fejlesztési programot csaknem 100 millió fo­rint értékben. Ennek részeként képzést szerveztek, játszóeszközö­ket fejlesztettek, bútorokat szerez­tek be, és új kültéri játszószert állí­tottak fel.­­ Novák Katalin Egyetemi visszaélések Milliárdos szabálytalanságokat tárt fel a kormányzati szerv Folytatás az 1. oldalról . A jelentésből kiderül: a szúrópró­baszerűen megvizsgált 686 milliós személyi kifizetés ötöde, 139 millió jogsértő volt. 668 millió forint me­hetett el külföldi utakra, a gazdál­kodástudományi kar dékánja állí­tólag száz éjszakát töltött átlag fe­letti vagy luxusszállodákban. A Corvinuson 132 milliót köl­töttek el átgondolatlan informati­kai fejlesztésekre, vagy később nem hasznosított tanulmányokra, rá­adásul 287 millió forint ment el úgy, hogy nem tartották be a közbe­szerzési előírásokat. Az egyetem emellett 339 ezer forint megbízási díjat fizetett saját főtitkára ügyvédi irodájának, aki még 218 ezres taná­ri és 681 ezer forint főtitkári fizetés­ben is részesült. A lap szerint a Nyugat-magyar­országi Egyetemen 4,1 milliárd fo­rintot fizettek ki pótlékokra és keresetkiegészítésre, amiből a dol­gozók 70 százaléka kapott - vagyis a gyanú szerint nem a többletmun­kát díjazták, hanem rejtett fizetés­­emelést hajtottak végre. Az európai uniós projektek egyes résztvevői bérük többszörösét kaphatták. Az NYME Hallgatói önkor­mányzata (HÖK) egy ökörsütés be­vételeit nem tudja igazolni, ami fel­veti a sikkasztás gyanúját. Az NYME diák-önkormányzati veze­tői a közéleti és sportösztöndíjak­ból 36-40 százalékban részesültek. Az egyetemhez tartozó Savaria Egyetemi Központ HÖK-elnöke például 2012-ben 540 ezer forint közéleti és 218 ezer forint sportösz­töndíjat kapott, a gazdasági refe­rens pedig 790 ezer forintot tett zsebre. A lap azt írja: egyéb hallga­tói juttatásokkal együtt az elnök át­lagbevétele meghaladta a másfél millió forintot. A Heti Válasz sze­rint a nyíregyházi HÖK-tisztviselők különböző ösztöndíjakkal 880 ezer forintot is kereshettek, ráadásul a kulturális ösztöndíjak 76 százaléka hozzájuk vándorolt. Nyíregyházán 1,8 milliárdot költöttek keresetkie­gészítésre, néhány emberre 3-15 millió forint is juthatott. Az átvilágítás igazolja a kor­mányzati kontroll szükségességét, vagyis a kancellári rendszer beve­zetését az egyetemek gazdálkodá­sában, mivel azok nagy része fene­ketlen lyukként nyeli el a köz­pénzt. Miközben mindhárom em­lített intézmény a csőd szélére ke­rült 2013-ra, a Corvinus 1,1 mil­liárd, az NYME 3,3 milliárd, a Nyíregyházi Főiskola 1,7 milliárd év közbeni költségvetési többlettá­mogatást kapott. ÁSZ-VIZSGÁLAT. Szabálytalan gazdálkodást állapított meg több felsőoktatá­si intézmény esetében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) - tájékoztatott tegnap az eddig nyolc intézményt érintő vizsgálatokról a szervezet. Horváthné Herbáth Mária felügyeleti vezető tegnap kijelentette: egyes intézmények megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat, a hallgatói költségté­rítéseket pedig nem a kincstárnál vezetett számlán kezelték Megállapították többek közt azt is: a gazdálkodási jogkörök gyakorlása az intézmények több­ségénél szabálytalan volt a térítési díjakat nem minden esetben alapozták meg önköltségszámítással. (MN) A Budapesti Corvinus Egyetemen is vizsgálódtak fotó: székelyhídi Balázs Kicsi az esély az Ebola hazai felbukkanására MI­SZAT.AI I.AÍJRA__________________ K­idolgozott eljárásrenddel ren­delkezik Magyarország arra az esetre, ha felvetődne az Ebola-vírus behurcolásának gyanúja - tájékoz­tatta lapunkat Kis Zoltán, az Orszá­gos Epidemiológiai Központ (OEK) légútivírus-osztályának vezetője. Hozzátette: nagyon kicsi az esélye annak, hogy a halálos kórokozó megjelenjen hazánkban. A szakem­ber felhívta a figyelmet, hogy a ma­gyar egészségügyi ellátás és a jár­ványügyi felügyelet nagyságren­dekkel magasabb szinten áll, mint Afrikában. Itthon az Egyesített Szent István és Szent László Kórház az a kijelölt fekvőbeteg-ellátó intéz­mény, ahol az ebolában, illetve más vérzéses lázban szenvedő betegek ellátása biztosítható, a páciensből származó minta pedig az Országos Epidemiológiai Központba kerül. Itt a szakemberek néhány órán be­lül képesek diagnosztizálni a vírust. Az OEK Nemzeti Biztonsági La­boratóriuma 2007 óta működik, ez az egyetlen ilyen közegészségügyi­járványügyi célú létesítmény Kö­­zép-Európában, hasonlóra az Euró­pai Unióban is csak néhány ország­ban van példa. Az egységben olyan szakemberek dolgoznak, akik egy európai szakértői csapat tagjaként Nyugat-Afrikában járva tájékozód­tak a helyzetről és végezték a vírus kimutatását. A laboratórium a leg­magasabb biztonsági követelmé­nyeknek eleget téve biztosítja a leg­veszélyesebb kórokozók diagnosz­tikáját, valamint biztonságos mun­kavégzést biztosít a dolgozóknak. Vizsgálják a telepprogramok hatékonyságát Rendszeres időközönként ellenőrzik, hogy a cigányság felzárkóztatására szánt pénzeket megfelelő módon használj­ák-e fel Havonta áttekintik a telepprog­ramok részeként futó konst­rukciókat a „kormányzati szin­ten érintett szervezetek”, és ha szükséges, akkor menet köz­ben beavatkoznak, hogy egyet­len programelem se működ­hessen rosszul - tudta meg la­punk az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért és szociális ügyekért felelős államtitkársá­gától. Czibere Károly szerint nem engedhetjük meg ma­gunknak, hogy évekkel később derüljön ki, a cigánypénzek nem hasznosulnak. ifj Farkas Melinda_______________ B­ ár még javában zajlik a komp­lex telepprogram több eleme, megkezdték azok monitorozását, hogy ahol rosszul működik valami, időben kiszűrhessék, ahol pedig egy elem sikeres, átültessék másho­va is - tudta meg lapunk. A Czibere Károly vezette társadalmi felzárkó­zásért és szociális ügyekért felelős államtitkárság kérdésünkre közölte azt is: Magyarország a 2014-2020- as programozási időszakban is ki­emelt prioritásként kezeli a szegregátumok megszüntetését, il­letve rehabilitációját, a munka so­rán pedig továbbra is a komplexi­tásra, együttműködésre, a jelenlét típusú szociális munka megvalósí­tására és a célcsoport aktív bevoná­sára törekszik. A több mint nyolcmilliárd fo­rintos keretösszegű, uniós társfi­nanszírozással kiírt komplex telep­program még 2015-ig még legalább 77 szegregátumot érint - közölte az államtitkárság. A program elsősor­ban a rehabilitálható szegregátu­­mokat célozza, megakadályozva az elszigetelődés konzerválását, mé­lyítését. A telepprogram korábbi gyakorlattól nem a gazdasági beru­házásokra, hanem a humán szol­gáltatásokra, így például a képzé­sekre, a foglalkoztatás elősegítésére teszi a hangsúlyt. A cél, hogy ne csak egy-egy omladozó ház falait újítsák fel, hanem a mélyszegény­ségben élők személyes életvitelét változtassák meg, hiszen csak így lehet tartósan javítani az érintettek életkörülményein. A programok az önkormányzatok, a Türr István Képző és Kutató Intézet és a nem­zetiségi önkormányzatok együtt­működésével valósulnak meg. Lapunknak arra a kérdésére, hogy folyik-e már a telepprogra­mok ellenőrzése, hatékonyságának vizsgálata, az államtitkárság közöl­te: ez év első felében elindult egy konstrukció, amely a „Szakmai­módszertani támogatás a komplex telepprogram és az elnéptelenedő falvak társadalmi gazdasági folya­matainak megfordítását célzó program megvalósítói számára” nevet viseli. Ennek a programnak a fő feladata a telepprogram kereté­ben megvalósuló projektek moni­torozása, a korábban és jelenleg zajló programok tapasztalatainak, jó gyakorlatainak összegyűjtése, megosztása annak érdekében, hogy ahol szükséges, ott változtas­sanak, a jó gyakorlatokat pedig át­ültessék más telepekre is. Az ál­lamtitkárság leszögezi: az egyes te­lepeken egymástól elszigetelten va­lósultak meg a különböző progra­mok, ezért minden régióban meg­valósítják a társadalmi felzárkózta­tásban érintett szereplők és szerve­zetek együttműködésének hálóza­tát. Emellett a projekt végrehajtá­sában kormányzati szinten érintett minden szervezet havonta áttekin­ti a végrehajtás alatt álló konstruk­ciókat, és amennyiben szükséges, kezdeményezik a szükséges be­avatkozást. A telepprogramok hatékonysá­gának vizsgálatával kapcsolatban Czibere Károly lapunknak adott korábbi interjújában kijelentette: az egyik első feladata, hogy felmér­je, a közelmúltban indult progra­mok - például telepprogram, ösz­töndíjprogram - milyen eredmé­nyeket hoztak eddig. A méréseket már meg is kezdték, az eredmények az államtitkár reményei szerint év végére meglesznek. Leszögezte azt is, hogy nem engedhetnek meg még egyszer olyan helyzetet, mint a szocialista kormányok idején, hogy két évtized után egy Állami Szám­vevőszéki jelentés derítse ki: a ci­gánypénzeknek csak 10 százaléka hasznosult. Ki kell derülnie, hogy a megkezdett programok közül me­lyik eredményes, és melyik nem az. Ami jó és hatékony, azt hosszú tá­von működővé, államilag finanszí­rozottá kell tenni szögezte le Czibere Károly. Az államtitkárság közölte: a kö­zelmúltban lezárult a szegregált la­kókörnyezetben, mélyszegénység­ben élők lakhatási és képzéssel egy­bekötött munkaerő-piaci modell­programja, amelynek segítségével nyolc helyi szintű pilotprojekt való­sult meg Ózdon, Tiszaroffon, egyes Baranya megyei kistelepüléseken, valamint a nyíregyházi Huszár-te­lepen és a Keleti lakótelepen. A ha­zai forrásból finanszírozott prog­ram egyik fő célja az volt, hogy a he­lyi közösség és az önkormányzatok képesek legyenek uniós források felhasználásával előrelépést elérni a felzárkózás terén. A programban lakhatási körülmények javítására a helyezték a hangsúlyt, de a segítsé­get feltételekhez kötötték, mégpe­dig a család munkaerő-piaci és kö­zösségi aktivizálódásához, vala­mint a gyermekek rendszeres óvo­dába és iskolába járatásához. Az államtitkárság hangsúlyozta: a kormány a korábbi gyakorlatok­kal szemben a mélyszegénység problémáit olyan komplex progra­mokkal kezeli, amelyek kiterjednek a lakhatási feltételek biztosítása mellett a foglalkoztatás növelésére, az oktatásra, a képzettségi szint emelésére, valamint a mélysze­génységben élők egészségi állapo­tának javítására. A balliberális kormányok alatt a cigányság felzárkóztatására szánt pénzeknek mindössze tíz százaléka hasznosult fotó: hegedűs Márta

Next