Magyar Nemzet, 2014. augusztus (77. évfolyam, 208-236. szám)
2014-08-25 / 231. szám
Kaposvár Kincse a somogyi polcokon Már idén megjelennek a somogyi boltok polcain a Kaposvár Kincse védjeggyel ellátott élelmiszerek. A védjegyprogramot európai uniós támogatással, 105 millió forintból indítja be a város önkormányzata. A védjegyhasználati jog pályázat útján szerezhető meg, a kérelmet bárki, bármely élelmiszerelőállító vállalkozás benyújthatja. (G. J. A.) Megkapták a pénzt a károsultak Lezárult a felszámolás alatt lévő Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet azon betéteseinek a kártalanítása, akiknek egyértelmű a jogosultságuk. Emellett zajlik a kifizetés az adatváltozással érintett, öröklési, illetve gyámhatósági eljárással kapcsolatos ügyeknél is. Az Országos Betétbiztosítási Alap az előírt húsz helyett már hét munkanapon belül átadta a kifizető szervezeteknek a károsultak 97 százalékának pénzét. (MTI) Már eltűntek a megszokott márkák Oroszországban egyelőre nincs jele annak, hogy bármiből hiány volna az augusztus eleje óta tartó embargó miatt. A boltokból azonban kezdenek eltűnni a megszokott márkák, helyüket eddig sokszor senki által nem ismert cégek termékei váltják fel, amelyek gyakran drágábbak. Oroszország augusztus 7-től rendelt el behozatali tilalmat az ellene szankciókat alkalmazó országok élelmiszereire. (MTI) Is Félnek a cégvezetők a távmunkásoktól Nálunk elsősorban a nagyobb létszámot foglalkoztató cégeknél mutatkozik esély a távmunkára. Az otthoni tevékenységre a magyar munkavállalók valamivel több mint tíz százalékának lenne lehetősége, de csak közel harmaduk tud élni vele. il Horváth Attila__________________ Az irodán kívül végzett munka előnye, hogy a kollégák sokkal szabadabban oszthatják be az idejüket, nyugodt környezetben dolgozhatnak, megszokott, ismerős tárgyak között. Azzal, hogy nem kell utazniuk, időt spórolhatnak, de még a környezetet is védik - mondta egy lapunk által megkérdezett közepes méretű vállalkozás vezetője. A Profession.hu felméréséből az derül ki, hogy az általuk megkérdezett mintegy háromezer munkavállaló négyötöde szívesen dolgozna távmunkában Magyarországon, de a munkahelyek még nem nyitottak eléggé az otthoni munkavégzés bevezetésére. Az állásportál nemrég kiadott közleménye szerint elsősorban a 40-49 évesek, a szellemi munkát végzők, az államigazgatásban dolgozók és a saját tulajdonú céget működtető munkavállalók támogatják a távmunkát. Ezzel szemben a dolgozók mindössze 15 százaléka, elsősorban felső vezetők és középvezetők kaptak eddig erre lehetőséget a munkahelyüktől. Finnországban, Hollandiában és Amerikában a munkavállalók 25 százaléka távmunkában dolgozik. Ezzel szemben a magyar válaszadók 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkahelyén nincs lehetőség távmunkára, és nem is tervezik ennek a bevezetését. Ugyanakkor a hazánkban megkérdezettek 12 százaléka esetén már elérhető az otthoni munkavégzés. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbb 2011-ben végzett kutatást az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban. E szerint a magyar munkavállalók mintegy három százaléka dolgozik távmunkában, míg az uniós átlag 13 százalék. Az elemzés szerint Magyarországon a rendszeresen távmunkát végzők mintegy 43 ezren voltak a felmérés idején, közülük 26 ezer volt a férfiak száma és 17 ezer a nőké. Az alkalmi jelleggel otthoni munkát választók mintegy 53 ezret tettek ki. A Profession.hu szerint a több mint száz munkavállalót foglalkoztató cégeknél nagyobb esély nylik az irodán kívüli munkára, míg a kisebb, harmincnál kevesebb foglalkoztatottat alkalmazó cégeknél, valamint az államigazgatás, egészségügy és oktatás területén dolgozók nem látnak esélyt e tekintetben a változásra. Az utóbbi körben a felmérés szerint főleg a cégek, intézmények tevékenységéből adódóan, valamint adatbiztonsági kérdések miatt nincs és nagy valószínűséggel nem is lesz lehetőség a távmunka bevezetésére. A szakportál kutatása szerint a cégvezetők a vállalati kultúra hiányát, az adatbiztonság kérdését és a munkavállalók feletti kontroll csökkenését sorolják a legfontosabb visszatartó okok közé. Gazdaság 2014. augusztus 25., hétfő Hihetetlenül népszerűek a kuponok Kedvezményes ajánlatokra vadásztak az utazásukat tervezők • Mostanra kitisztult a piac Minden korábbinál nagyobb forgalmat bonyolítottak le az idén nyáron a bónuszos-kuponos cégek. Az élénk belföldi vendégjárást a Széchenyi-pihenőkártyán kívül ezek az akciós ajánlatok is ösztönözték. A kedvezményes lehetőségeket kínáló bónuszos vállalkozás immár a piac 75 százalékát tudhatja a magáénak. H Thik/O Katai in____________ Ú gy tűnik, hosszú távra rendezkedtek be a bónuszos-kuponos vállalkozások a magyarországi idegenforgalmi piacon. Ebben az évben ugyanis a korábbinál még többen vették igénybe az eredeti árnál esetenként több tízezer forinttal olcsóbb, kedvezményes ajánlatokat. Az online értékesített szálláskuponok forgalma tavalyelőtt mintegy négymilliárd forintot tett ki a közösségi piac összességében hat és fél milliárd forintra rugó eladásaiból, a növekedés pedig évről évre megfigyelhető. Felmérések szerint a legtöbben wellnesshétvégét, szállodai elhelyezést vagy komplett utazási csomagokat vásárolnak az interneten, hogy kedvezőbb költséggel oldják meg a családi pihenést. A bónuszos-kuponos lehetőségek az évek óta népszerű last minute, vagyis az utolsó pillanatban meghirdetett akciós ajánlatok vásárlóit csábították el, mivel legtöbbjük nem köti időhöz az utalvány beváltását, tehát nagyobb szabadságot ad a vevőnek. Idén is a félpanziós ellátással, két éjszakára és két fő számára kínált üdülések voltak a legnépszerűbbek, habár nyáron jobban fogytak a több éjszakát is magában foglaló kedvezményes ajánlatok - derül ki az eNet piackutató vállalat elemzéséből. Mostanra a tapasztalatok szerint letisztult a hazánkban háromnégy éve létrejött kuponos internetes vásárlások piaca. Míg a kezdeti időszakban sorra bukkantak fel a világhálón a jobbnál jobb ajánlatokkal kecsegtető, ám a fogyasztóknak a valóságban gyakran nagy csalódást okozó szolgáltatók, mára már szinte eltűntek a színről a gyors meggazdagodás reményében alakult kuponos cégek. Lapunkhoz is érkezett az idén több olyan olvasói jelzés, amely az előző években is jellemző fogyasztói megtévesztésekről szólt, amikor az olcsón megvásárolt kuponos lehetőségről a helyszínen kiderült, az eredeti szolgáltatásnál gyengébb ellátást kaptak a spórolni kívánó utazók. Mégis, piaci szakértők szerint mostanra rekordgyorsasággal konszolidálódott a piac, leginkább azért, mert a vásárlók tudatosabbá váltak. A hazánkban úttörőnek számító, egyetlen magyar tulajdonú bónuszos vállalkozás immár a kedvezményes eladások több mint háromnegyedét tudhatja a magáénak. - Számottevő mértékben nőtt tavalyhoz képest a Bonusz Brigád forgalma a nyári időszakban - mondta a Világgazdaságnak Kaprinay Zoltán, a társaság társalapítója és ügyvezető igazgatója. Megjegyezte, a társaság a 2012-es 1,8 milliárd forintról 1,9 milliárd forintra növelte forgalmát tavaly, vagyis a vártnál kisebb volt a növekedés, ezért ebben az esztendőben jelentős átszervezések zajlottak a cégnél. A versenytársak ezzel együtt nem pihennek. Az interneten ugyanis már felbukkantak az év végi ünnepekre szóló akciós ajánlatok. Noha csupán a nyári szezon végén járunk, már látható, milyen árakon adják a szilveszteri programokat, így például több Zala megyei wellness-szállodában kuponnal éjszakánként 10-25 ezer forintért kínálnak szállást az év utolsó napjaira, Gyulán ugyanez húszezer forintért kapható, a népszerű városok közé tartozó Hajdúszoboszlón pedig az átlagos szobaár 25 ezer forinttól kezdődik. Nyaralás a horvát tengerparton. A kuponos lehetőségek nem csak idehaza érvényesek külföldre is vonatkoznak FOTó: hegedűs Mária Elfelejtett bányatervek? Úgy tűnik, az uránt és szenet kutató cég pénzzavarba került Hónapok óta nincs hír a pécsi uránbányát érintő tervekről, ráadásul a kutatással foglalkozó Wildhorse Energy Kft. megpróbálta eladni a szénbányászatra vonatkozó jogokat. B Bóka Máté_________________ Még 2012-ben döntött úgy a kormány, hogy a Wildhorse Energy vizsgálhatja meg a mecseki uránércbányászat újraindításának lehetőségeit. Az ausztrál tulajdonban lévő vállalat még 2006-ban kapott uránérc-kutatási jogot a Mecsekben a pécsi bányakapitányságtól. A cég állítása szerint az elmúlt években számos kutatófúrást végzett, milliárdokat költött el a bányászati kutatásokra. A cég folyamatosan hírt adott az újabb fejleményekről, lakossági fórumokat is tartottak. A társaság több mint másfél éve már közölte, hogy elkészítették a tervezett bányanyitással kapcsolatos, számos kérdést elemző tanulmányt, ám azt nem hozták nyilvánosságra. Mindeközben hónapok óta teljes a hallgatás, az ügyben jártas pécsi civilek sem hallottak készülődésről a társaság háza táján. A cég hazai leányvállalatának vezetője, Benkovics István a közelmúltban maga is úgy nyilatkozott, hogy nincs újabb fejlemény a kérdésben. A cég két éve újabb célt is kitűzött maga elé: a mecseki szénvagyon hasznosítását, föld alatti elgázosítással. Sőt, a korábbi tervek szerint még idén két üzemük is elindult volna Pécstől nem messze, Váralja környékén. A cég azonban a kutatási jogot a szintén ausztrál Line Energynek akarta eladni közel nyolcszázmillió forintnak megfelelő ausztrál dollárért. A londoni Allience News hírügynökség szerint ezt a megállapodást azért kötötték volna meg, mert a Wildhorse februárra kifutott a pénzéből. Néhány nappal ezelőtt azonban a Line visszalépett a vásárlástól - erről tájékoztatott megkeresésünkre Chris Dinsdale, a Wildhorse gazdasági igazgatója. Minderről a cég egy igen szűkszavú közleményt is megjelentetett. Kutatófúrás az uránérc után. Nem tudni, mit találtak fotó: mti Kálmándy Ferenc VV Újraindulhat a szerencsi cukorgyártás is Tolcsvai L. Iászló_______________ Előrehaladott tárgyalások zajlanak a hazai cukorgyártás fellendítése érdekében az Európai Unióval, a volt szerencsi cukorgyárban indulhat be elsőként újra a termelés - jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a hetedik Országos Szerencsi Csokoládéfesztivál szombati rendezvényén. A tárcavezető közölte: a szerencsi csokoládé felkerül a hungarikumok listájára. - A magyar cukor minősége világszínvonalú - állapította meg az agrárminiszter, aki emlékeztetett arra, hogy a szerencsi cukorgyárat 2008-ban a Gyurcsány-Bajnaikormány romboltatta le. Ha sikerülne Brüsszelben elfogadtatni a hazai bővítési terveket, elsőként ezt a gyárat építtetnék újjá, ami legalább 500 családnak biztosíthatná a megélhetését. Volt egyszer egy sötét palanat, egy fekete nap Szerencs történetében hat évvel ezelőtt - emlékezett a rombolásra a rendezvényen Mengyi Roland, a Borsod megyei közgyűlés fideszes elnöke. A szocialisták egyetlen tollvonással megszüntették az életet a régióban, lebontották a város cukorgyárát. Ekkor jött néhány lelkes civil Koncz Ferenc szerencsi polgármester vezetésével, és megszületett a csokoládéfesztivál, majd a szándék, hogy indítsák újra a városban a cukorgyártást. Szerencs a csokoládé fővárosa lett, visszakerült Magyarország gasztronómiai térképére, a település fejlődésre van ítélve.