Magyar Nemzet, 2014. augusztus (77. évfolyam, 208-236. szám)
2014-08-30 / 236. szám
Több nyugat-afrikai ország tehetetlenül áll az ebola terjedése előtt Halálos félelem Alig néhány lézengő a piacokon, elhagyott mezőgazdasági területek, bezárt bányák, repülőjáratok felfüggesztése, akadozó kereskedelem Nyugat-Afrikában már most ez az ebolajárvány gazdasági következménye. Nem kell sokáig várni arra, hogy a polgárháborúktól épphogy megszabadult térség visszaessen régi állapotába. Ha nem tudják kordában tartani a betegség terjedését, akkor hónapokon belül kitörhet a politikai káosz - éhséglázadásokkal, fegyveres csoportok garázdálkodásával tarkítva. IP é s a Thor szegény országok szegény embereinek betegsége - ezt tartják az eboláról, amely Nyugat-Afrikában öt hónap alatt az idei tavaszon és nyáron több mint ezerötszáz halálos áldozatot szedett. Nem új vírusról van szó, főként a rossz higiéniás körülmények közt élők kapják el ezt a magas lázzal, hányással, hasmenéssel, kivételes legyengüléssel járó betegséget. Már közel negyven éve, 1976-ban is pusztított Közép-Afrikában, nevét ekkor kapta a zaire-i Ebola folyóról, amelynek völgyében először felbukkant. Négy évtized múltán is csak kísérleti stádiumban lévő készítmények vannak az emberiség kezében, hogy felvegye a harcot azzal a betegséggel, amelyet ha valaki megkap, ötvenszázalékos eséllyel meghal. Egy gyógyszer kikísérletezése hatalmas költségekkel jár, ráadásul a betegség a világ legszegényebb államaiban bukkant fel eddig, tehát valamiféle ellentételezést várni ezektől az országoktól, hogy pénzügyileg támogassák a kutatást, ugyancsak hiú ábránd volna. A kérdés továbbra is az, hogy a négy nyugat-afrikai ország - Guinea, Sierra Leone, Libéria és Nigéria - kontrollálni tudja-e a járvány terjedését. A jelenlegi helyzet szerint van, ahol kedvező jelek mutatkoznak, illetve van, ahol a katasztrófa kezdete. Nigériában, ahova egy libériai kormányalkalmazott hurcolta be a betegséget, úgy tűnik, hogy felkutatták és orvosilag ellenőrzésük alatt tartják a fertőzést. Nigéria gazdasági fővárosában, Lagosban, amely tízmillió lakosával az afrikai földrész legnagyobb települése, bukkant fel a betegség. Nem kell különösebben ecsetelnünk, milyen pusztítást okozna itt a járvány, ha nem tudják ellenőrzésük alatt tartani. Afrika legnépesebb országában, a kétszázmilliós Nigériában eddig öt ember halt meg, és a megbetegedések száma sem haladta meg a húszat. Guineából, ahonnan a jelenlegi járvány kiindult, viszonylag kedvező hírek érkeztek. Bár a halálos áldozatok száma meghaladta a négyszázat, a vírustól megbetegedettek száma mintha csökkent volna. Persze fenntartásokkal kell fogadni a guineai tájékoztatást, ugyanis az ország elnöke, Alpha Condé már az előző hónapban bejelentette, hogy sikerült megfékezni a járványt. Ennek a próbálkozásnak csupán egy oka volt: nem akarta végleg elijeszteni hazájától a külföldi befektetőket. Sierra Leonéban és Libériában nem lassul a megbetegedések terjedésének sebessége. Ez a két ország az, ahol a közelmúltban évekig polgárháború pusztított. Csodálkozhatunk-e azon, hogy a térségben százezer lakosra egy, jobb helyen két orvos jut? Képzeljük el, hogy Budapesten kerületenként egy orvos látná el a betegeket! Most meg aztán, mivel különös veszélynek van kitéve az ebolás betegekkel foglalkozó egészségügyi személyzet, menekülnek el az országból a doktorok. A belháború alatt majdnem minden orvosi diplomás elhagyta Sierra Leonét és Libériát, az egészségügyi ellátás gyakorlatilag megszűnt. A beinduló egyetemeken továbbra sincs orvosképzés. A libériai fővárosban, Monroviában már az is eredménynek számít, hogy az 1,3 millió lakosra egyetlen kórház jut. Ennek az egészségügyi létesítménynek kellene ellátnia az ebolával fertőzött több ezer beteget. Folytatás a 26-27. oldalon A libériai asszony a mentőautóban halt meg, miközben az ellátóközpontba igyekeztek vele. Százezer lakosra egy orvos SA!»!