Magyar Nemzet, 2014. augusztus (77. évfolyam, 208-236. szám)
2014-08-25 / 231. szám
Magyar Nemzet- * Kultúra 2014. augusztus 25., hétfő Látványtári emlékkép a nagy háborúról Istenért, Királyért, Hazáért! ■ Festmények, grafikák, fotók, népművészeti alkotások és talált tárgyak együttese Tapolca-Diszelen Az Első Magyar Látványtár Alapítvány diszeli tárlata, az Istenért, Királyért, Hazáért! a száz éve kezdődött „nagy háborút” idézi meg képzőművészeti alkotások, dokumentumok, tárgyak segítségével. LÁTHATÁS 11 P. SZABÓ FERNŐ____________________ Mindenkinek kenyér és rózsa - ezzel a címmel nyitotta meg indulása idején egyik kiállítását az Első Magyar Látványtár. Az ironikusan komoly névválasztás egyszerre utal a XIX. század heroikus, mindent begyűjteni, rendszerezni kívánó vállalkozásaira és arra a tényre, hogy a gyűjteményben, amelyet a megnevezés takar, mindennek helye van, ami vizuális érték. Márpedig Vörösváry Ákos, akinek kollekcióján, több évtizedes gyűjtőmunkáján a látványtár elsősorban alapul, úgy véli, hogy minden szép, ami régi. ő és kurátortársai is - a többi között kortárs képzőművészek és mindenekelőtt a gyűjtemény dokumentálásában főszerepet játszó Gyökér Kinga - úgy vélik, hogy a múzeumok jelenlegi rendszere, a szakterületekre szabdalt gyűjtőkörök, egy-egy témát egyoldalú tudományos szempontok szerint vagy ellenkezőleg, csupán nézőcsalogató felületességgel bemutató kiállítások korában egyre nagyobb szükség van a nagy összefüggésekben, különböző tárgyak együttesében gondolkodó bemutatókra. Több tízezer tárgy tartozik immár a Látványtár gyűjteményébe, hiszen több évtizedes gyűjtőmunka után majdnem negyedszázada jött létre az alapítvány. Az említett kiállítás, amely címét egy pásztorfaragásos tükrös szekrényke feliratából kapta, az alapítványként működő Első Magyar Látványtár létrejötte után öt évvel nyitt meg Szombathelyen, de hamarosan, 1997-ben megnyílt a Látványtár végleges otthona is a Tapolca melletti Diszelen, egy vízimalomból, a XX. század második felére alaposan lepusztult Stankovics-malomból átalakított múzeum. A legenda szerint Vörösváry Ákos Kondor Béla egy rézkarcmappájának az áráért vásárolta meg az Eger-patak fölött álló romos épületet. Miközben évről évre új kiállítások nyílnak ebben a Majdricza Péter tervei alapján újjászületett épületben, a gyűjtemény egyes részei továbbra is az ország más tájain, nemritkán külföldön vendégeskednek, különböző saját kiállításokon vagy kölcsönzésként. Vannak ugyanis olyan életművek, például Korniss Dezsőé, Gulácsy Lajosé, Moholy-Nagy Lászlóé, Gross- Bettelheim Joláné, amelyek egyszerűen nem mutathatók be hitelesen az alapítványtól kölcsönzött művek nélkül. Így fejti ki áldásos hatását az alapítvány az ország legkülönbözőbb pontjain, sőt külföldön rendezett tárlatok révén is, miközben újabb és újabb épületeket újítanak fel működtetői a Csobánc hegy tövében meghúzódó, a környező szőlős lankákig terjeszkedő faluban, sőt, falukemence építésével is érzékeltették, hogy a kultúra és a közösségteremtés, a közösség megerősítésének a gondolata egyáltalán nem zárja ki, hanem feltételezi egymást. Az Első Magyar Látványtár legutóbbi nagy kiállítását Distelen Istenért, Királyért, Hazáért! címmel rendezték meg az első világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából. A kiállított anyag nagyobb része természetesen katonai témájú, közvetlenül a háborúnak „köszönheti” létét. Láthatók a falakon, a tárlókban fotók, plakátok, festmények, rajzok, kitüntetések, kizárólag a hadifogolytáborokban használatos pénzek és hadifoglyok által készített emléktárgyak, a nagyközönségnek szánt háborús témájú porcelán dísztányérok, vitrintárgyak, frontszolgálatos orvosok gyógyító eszközei és munkájukat dokumentáló fotók. Ugyanakkor meglehetős súllyal kerültek be a kiállítási anyagba a hátország „civil tartalmai”, képei, helyszínei is, a szórakozni vágyó utca emberének világa, korabeli forgalmi pénzek, újságosbódék és könyvesboltok kínálata. Az alapvetően lírai hangvételű, gazdag kiállítás meghatározó része a Benda Iván fotóival dramatizált háborús „verskoszorú”. A versek szerzői: Ady Endre, Babits Mihály, Dsida Jenő, Dutka Ákos, Gyóni Géza, Endre Károly, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Kassák Lajos, Kiss József, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Reményik Sándor, Somlyó Zoltán, Somogyváry Gyula, Zilahy Lajos. A kiállított képzőművészeti tárgyak alkotói között megtaláljuk Mednyánszky Lászlót, Gulácsy Lajost, Moholy-Nagy Lászlót, Pór Bertalant, mellettük jó néhány kortárs művész - Albert Katalin, Ganczaugh Miklós, Elekes Károly, Medve András, Pócsy Ferenc, Prutkay Péter, Somogyi Iiyőző, Szalay Pál, Szemadám György, Szilágyi Teréz és T. Szabó László - művei szerepelnek. Vörösváry Ákos, a Látványtár művészeti vezetője és a kiállítás kurátora szándéka szerint a kiállítás anyaga nem zárul le a békekötéssel, néhány darabjában, folytatódik a „történet” a Trianon utáni években is. (Istenért, Királyért, Hazáért!, Első Magyar Látványtár, Tapolca- Diszel, látogatható: szeptember 28- ig, hétfő kivételével naponta 10-18 óra között, utána 2015. május végéig előzetes bejelentkezéssel: 06-30/ 244-6985, www.latvanytar.hu vagy info@latvanytar.com.) A fronton fohászkodó honvéd (balra) és kabaréműsort hirdető plakát a Látványtár kiállításán a legkülönbözőbb képi világok találkoznak fotólátványtal Tüzet szüntess! Lángoló Missouri - Faji zavargások az Egyesült Államokban Szabadon engedve Kilopott ebolás betegek, szétdúlt járványközpont, járványügyi rémálom Libériában Vagy-vagy Az ukrán hadiipar és az orosz kapcsolat A terrorkalifa Kicsoda valójában, és honnan jött Abu Bakr al-Bagdadi? Augusztus 24-től keresse az újságosoknál! Krusovszky novellái: nem nőnek fel a fiúk Krusovszky Dénest eddig költőként, kritikusként, műfordítóként ismerték az olvasók, nemrég viszont noveláskötettel jelentkezett. A fiúk országában az olvasót is körülvevő kisvilágokról, az itt felnövő fiúkról igyekszik pontos képet adni. A novellák hősei az idősebbek alantasságával, a világ összetettségével vagy saját régebbi történeteikkel szembesülnek, de ezeket a szembesüléseket ritkán követi felismerés vagy megoldás. OLVASÓ 11R. Kiss Kornetta_________" Ha vannak Krusovszky kötetében kulcsmondatok, akkor mindenképpen a következők azok: „Ha őszinte lehet, hát elárulja, hogy az ő életére nagyobb hatással van a Hunyadi téri csarnok, mint Gaudí óriástemploma. Nem a szépsége vagy a magasztossága vonzza ehhez a leharcolt épülethez, hanem a keserűség egymásra halmozott, türelmes rétegei.” Ahogy hősét, az írót is az őt körülvevő kisvilágok érdeklik és a keserűség egymásra halmozott rétegei. Elbeszélői alaphelyzetként gyakran választja a szerző az emlékezést, "nemegyszer egyes szám első személyben. Néha évtizedeket kell visszalépniük a hősöknek az időben, hogy elérjék ennek a keserűségnek az első rétegeit, néha pedig a keletkezésükkor vagy közvetlenül utána van, hogy még gyerekszemmel mesélik a történetet. De ezek a visszaemlékezések is tárgyilagosak; ha vannak is, ritkán törnek elő az elfojtott indulatok. Nem véletlen, hogy az idézett mondatban a Sagrada Famíliát említi a szerző. Gaudí monumentális épülete ebben az összefüggésben nagyjából azt az irodalmat testesítheti meg Krusovszky számára, amit ő nem szeretne művelni. Korábban egy interjúban nyilatkozta, hogy véleménye szerint a mágikus realizmus kiüresedett, őt inkább a „művészkedéstől” mentes amerikai realista próza foglalkoztatja. Amikor A fiúk országa egy-egy novellájában elszakad a hétköznapi valóságtól, az mégis emlékezetes marad az olvasó számára. A cirkuszi előadáson kettéfűrészelt alkoholista apa „boldogtalan erejű képét” biztosan magával viszi az olvasó. A szürreális, mesei befejezés nélkül nem biztos, hogy ilyen mélységet kapna a széthulló család egyébként nagyon pontos leírása. Ugyanez a pontos leírás viszont önmagában is működik a címadó novellában, A fiúk országában, ahol kamaszkori barátnője abortuszára emlékezik vissza felnőttként a főhős, vagy A tisztásonban, ahol az őt körülvevő felnőttek összes alantasságával és az élet-halál, az izgalom, a szexualitás, a hazugság kérdéseivel szembesül a főszereplő fiú, és ehhez el sem kell hagynia a falu, a sintértelep és az erdő háromszögét. Ha valami összeköti A fiúk országa novelláinak hőseit, az az, hogy ezeket a szembesüléseket ritkán követi felismerés, megoldási kísérlet még kevésbé. Ez utalhat arra is, hogy a fiúk nem nőnek fel. De lehet, hogy egyszerűen azt jelenti, hogy Krusovszky meghagyja a következtetések levonását az olvasónak. (Krusovszky Dénes: A fiúk országa, Magvető Kiadó, 2014.) Magyar sikerek a szarajevói filmfesztiválon II Kárpáti__________________________ Jelentős sikereket értek el a magyar alkotók a Balkán legfontosabb filmes seregszemléjén, a jubileumi 20. Szarajevói Nemzetközi Filmfesztiválon. A szombat esti díjátadón két filmünk is elismerésben részesült. Szőcs Petra rövidfilmje, A kivégzés különdíjat kapott, Hajdú Eszter Ítélet Magyarországon című dokumentumfilmje pedig elnyerte a zsűri különdíját és az Emberi Jogok Díját is. A kivégzés a Ceausescu házaspár főbe lövését újra és újra eljátszó testvérpárról szól, az ítélet Magyarországon pedig a romák elleni gyilkosságsorozat perét dokumentálta. A bosnyák mozgóképes mustrán összesen kilenc magyar alkotást vetítettek, többek között versenyben szerepelt Császi Ádám Viharsarok című alkotása, valamint két rövidfilm és három dokumentumfilm is. A magyar jelenlétet erősítette, hogy a játékfilmes zsűribe két magyar filmművész is meghívást kapott: a zsűri elnöke Tarr Béla volt, és a héttagú nemzetközi zsűri tagja volt Tóth Orsi szülésznő is. A fesztivál fődíját a kurd Song of My Mother kapta, amely szereplője, Feyyaz Duan elnyerte a legjobb színész díját is. A film egy idősödő anyáról és fiáról szól, akiket kiköltöztetnek Isztambul környéki otthonukból. A zsűri kiemelte a török rendező, Erős Mintás bátorságát, ahogy egyszerűségre törekedett, és tiszta filmnyelvi megoldásokat használt. A fesztivál másik nagy nyertese egy grúz film lett: a Brides elnyerte a zsűri különdíját és a legjobb színésznő díját (Mari Kitia). Szarajevóban idén 60 ország 247 alkotását vetítették.