Magyar Nemzet, 2015. január (78. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-09 / 7. szám
Madar Nemzet * Belföld2015. január 9., péntek A képzetlenek vállalják a legtöbb gyereket A KSH kutatása szerint a férj állástalansága és a feleség magasabb iskolai végzettsége a legnagyobb válási rizikófaktor A gyermekvállalás átlagos életkorának kitolódása ellenére a legalacsonyabb iskolai végzettségű nők egyre korábban szülik első gyermeküket. Csak a tinédzserként, munkanélküliként és inaktívként gyermeket vállaló nők teljesítik a természetes reprodukciós szintet, sőt át is lépik - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Arányaiban a legkevesebb gyermeket az érettségizett nők vállalják, a diplomások termékenysége viszont növekszik. A legnagyobb válási rizikófaktor, ha a feleség jobban képzett a férjénél. Farkas Melinda____________ A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss kiadványában azt vizsgálta, milyen társadalmi különbségek mutatkoznak meg a családalapítás, a válás és a gyermekvállalás tekintetében a szülőképes nők iskolai végzettsége és gazdasági aktivitása szerint. 1990 óta 5,2 évvel emelkedett a szülő nők átlagos életkora az első gyermekük vállalásakor. Az általános iskola nyolc osztályát el nem végzett anyák azonban jellemzően ugyanúgy tizenéves korukban vállalják első gyermeküket, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt, sőt átlagos életkoruk az 1990. évi 18,5-ről 2013-ra 18 évre csökkent. A nyolc osztályt végzett nőknél sincs számottevő változás: átlagosan a húszas éveik elején hozzák világra első gyermeküket. Az életkor emelkedése a szakiskolát végzett (4,9 év) és az érettségizett nők (4,7 év) körében a legjelentősebb. 1990 és 2013 között 8,6-ről 13,5 évre nőtt a különbség a legalacsonyabb és legmagasabb végzettségű nők első gyermekük vállalásakor betöltött életkora között. Emelkedett a képzett nők termékenysége A várható átlagos gyermekszám az érettségizett nők körében a legalacsonyabb, a 2011-es népszámláláskor érvényes termékenységi viszonyok mellett alig több mint egy gyermeknek adnának életet. Az egyszerű reprodukcióhoz szükséges gyermekszámot csak a kevesebb mint nyolc osztályt végzett nők érik el, sőt az átlagosan várható 2,4 gyermekkel túl is lépik. 2001 és 2011 között a legalacsonyabb és a legmagasabb végzettségű nők termékenysége emelkedett, miközben csökkent a középfokú végzettségű nők várható átlagos gyermekszáma. Tény azonban, hogy az elmúlt két évtizedben erősen visszaesett az alacsonyabb végzettségű, és nőtt a középfokú, illetve a magasan képzett nők aránya. 2011-ben a szülőképes korú nők mindössze 1,9 százaléka nem végezte el a nyolc általánost, míg 1990-ben ez az arány még öt százalék volt, és több mint kétszeresére emelkedett az egyetemet, főiskolát végzettek száma. A legfeljebb nyolc osztályt végzett anyák az összes születés több mint egyharmadát adták 1990-ben, 2012-re részesedésük egyötödre csökkent. A gazdasági aktivitás szerint a foglalkoztatott nők várható átlagos gyermekszáma (1,61) jóval meghaladja az országos átlagot (1,31). Az egyszerű reprodukciós szintet meghaladó termékenységi szintet viszont csak a munkanélküli (2,19) és az inaktív kereső nők (akik valamilyen ellátásban részesülnek) érnék el (2,08). Az 1990-es évek elején még 22 év volt az először házasságot kötött nők átlagos életkora, 2013-ra ez 29,5 évre növekedett. A legkisebb mértékű emelkedés a diplomás nők körében tapasztalható: mindössze 4,3 év, ők most átlagosan 30 éves korukban mennek férjhez. A legfeljebb nyolc általánost végzettek 1990-ben még átlagosan 20,8 évesen léptek először házasságra, ez mára hat évvel emelkedett. A szakmunkás- és szakiskolát végzett nők házasságkötéskor közel kilenc évvel idősebbek (29,7 év), mint a rendszerváltás idején. Százhúszezer házas külön él A KSH azt is vizsgálta, mekkora az esélye, hogy egy nő férjhez megy 50 éves koráig. A különbség több mint ötszörös a legalacsonyabb és a legmagasabb végzettségű nők között: a mutató szerint a nyolc osztályt sem végzettek közül ezer nőből csak 120 kötne házasságot 50 éves koráig, míg az egyetemet vagy főiskolát végzettek esetében 648. Az utóbbi években végre csökken a válások száma, 2013-ban húszezer házasságot bontottak fel a bíróságok, ami 7,4 százalékkal volt kevesebb az előző évinél, és 13,4 százalékkal maradt el a két évvel korábbi szinttől. A válások száma ugyanakkor csak hozzávetőlegesen méri a párkapcsolatok stabilitását: a házastársak gyakran papíron nem válnak el, a valóságban azonban külön élnek. A népszámlálási adatok szerint több mint 120 ezerrel kevesebb nő élt a férjével együtt, mint ahányan jogilag házasok voltak. A válások életkor szerinti jellemzői nem változtak az elmúlt két évtizedben, jelenleg ugyanúgy a húszas éveikben járó nők válnak a leggyakrabban, mint húsz évvel ezelőtt. A harmincas éveik végéig az egyetemet, főiskolát végzett nők körében a legritkább a válás, majd a negyvenes éveik második felétől átveszik a vezető szerepet a házasság felbontásában. A munkanélküliség nem tesz jót A frigyek stabilitását leginkább fenyegető tényező a munkanélküliség. A válás ott a leggyakoribb , több mint négyszerese az országos átlagnak, ahol mindkét fél munkanélküli. Az átlagnál háromszor gyakrabban bomlanak fel azok a házasságok, ahol a férj munkanélküli, a feleség viszont nem, ami arra utal, hogy a férj munkanélkülisége nagyobb terhet jelent a családoknak. A válások több mint felénél (52,3 százalék) a házaspár iskolai végzettsége azonos volt. Esetükben ott a leggyakoribb a válás, ahol mindkét házas fél érettségi nélküli középfokú végzettségű, a legalacsonyabb pedig a legfeljebb nyolc általánost végzett párok esetében. Ha a nő magasabban képzett, mint a párja, akkor gyakoribb a válás, mint az azonos végzettségű pároknál, és minél nagyobb a képzettségbeli különbség a volt feleség javára, annál magasabb a válások gyakorisága. Ha a férj az iskolázottabb, már nem egyértelmű az összefüggés a képzettségbeli különbség és a válási gyakoriság között. A legalacsonyabb válási gyakoriság például a képzettségi szintek legnagyobb eltérése esetén jelentkezik, ott, ahol a férj felsőfokú végzettségű, a felesége pedig legfeljebb nyolc általánost végzett. A társadalmi különbségek hatása a családalapításra A nők iskolai végzettsége szerint, 2014. december A nők átlagos életkora az első házasságkötéskor Az iskolai végzettség szerint, év 32 A nők átlagos életkora első gyermekük születésekor Az iskolai végzettség szerint, év 32 Ezer nőre jutó gyermekek száma Az iskolai végzettség szerint 2500 2200 1900 1600 1300 2001 2011 1000 0-7 8 Érett- Diplooszt. oszt.ségi mások Forrás: KSH / MN-grafika Adókedvezmény jár egyes betegségek után A fogyatékossággal élők és a cukorbetegek is igénybe vehetik a támogatást, amelyet öt évre visszamenőleg lehet igényelni Akár több százezer forintot is visszakaphatnak adójukból azok, akik valamilyen súlyos fogyatékossággal élnek. A személyi adókedvezményt az öszszevont adóalapból lehet érvényesíteni, visszamenőleg öt évre. A kedvezmény igénybevételéhez a betegség fennállásáról szóló igazolás szükséges, amit a szakambulancia, a kórházi osztály szakorvosa, illetve a háziorvos állíthat ki. Vass-Garay Dorka______________ Kevesen tudnak róla, de többfajta betegségtípus után is adókedvezmény jár, ilyen például a cukorbetegség vagy a hallássérültség. A kedvezmény mértéke a betegség kezdőnapjának hónapjától havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér öt százalékának megfelelő összeg. Míg ez 2008- ban 3450 forint volt havonta, 2014- ben már 5075 forintra nőtt. Utóbbi éves szinten csaknem 61 ezer forint kedvezményt jelentett a betegeknek. Mivel a támogatást öt évre visszamenőleg kérhetjük, több mint 350 ezer forint maradhat egyegy jogosult pénztárcájában. Jogosult az adókedvezményre az, aki olyan betegségben szenved, amelyet a vonatkozó kormányrendeletben nevesítettek, vagy rokkantsági járadékban részesül. A rendelet szerint többek között a hallási, látási, mozgásszervi fogyatékosságok, különböző mentális és viselkedészavarok, elzáródást okozó érbetegségek vagy egyes daganatos betegségek minősülnek súlyos fogyatékosságnak. A személyi kedvezményt a betegség fennállásáról kiállított igazolással lehet igénybe venni. Azoknak, akik rokkantsági járadékban részesülnek, vagy más módon jogosultak fogyatékossági támogatásra, nem kell orvosi igazolást benyújtaniuk. Az ideiglenes igazolásokat évente kell kiállítani, a végleges állapotot pedig nem kell újra igazolni. A személyi kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve az általuk jóváhagyott papírok alapján a háziorvos állíthatja ki. A betegség, illetve a fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmenti jellegének meghatározására a szakorvos jogosult. Fontos, hogy az igazolás tartalmazza a kedvezményt igénybe vevő személyazonosító adatait, lakóhelyét, adóazonosító jelét, az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi papír kiadásának dátumát, valamint a betegség véglegességének vagy ideiglenességének megállapítását és az ezen igazolást kiállító aláírását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása szerint a kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolást nem kell csatolni az adóelőleg-nyilatkozathoz, illetve a személyijövedelemadó-bevalláshoz sem, viszont a bevallás másolati példányával együtt meg kell őrizni az ötéves elévülési időn belül. Ha valaki évek óta igazoltan a fent említett betegségek egyikében szenved, tehát jogosult lett volna a személyi adókedvezményre, akkor azt az igazolás megszerzését követően, az ötéves elévülési időn belül a személyijövedelemadó-bevallások önellenőrzésével utólag érvényesítheti. Fontos, hogy a személyi kedvezményt beteg gyermek után nem lehet igénybe venni, azt kizárólag a betegségben szenvedő érvényesítheti, ha van szakorvos által kiállított érvényes igazolása, illetve összevont adóalapba tartozó jövedelme. Amennyiben a gyermeknek nincs adóköteles jövedelme, akkor a kedvezmény érvényesítésére nincs lehetőség. A cukorbetegek is igényelhetik az adókedvezményt szakorvosi vagy háziorvosi igazolás alapján FOTÓ: Tóth Tibor