Magyar Nemzet, 2015. január (78. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-09 / 7. szám

Madar Nemzet * Belföld2015. január 9., péntek A képzetlenek vállalják a legtöbb gyereket A KSH kutatása szerint a férj állástalansága és a feleség magasabb iskolai végzettsége a legnagyobb válási rizikófaktor A gyermekvállalás átlagos életkorának kitolódása ellenére a legalacsonyabb iskolai végzettségű nők egyre korábban szülik első gyermeküket. Csak a tinédzserként, munkanélküliként és inaktívként gyermeket vállaló nők teljesítik a természetes rep­rodukciós szintet, sőt át is lépik - derül ki a Központi Statisz­tikai Hivatal adataiból. Arányaiban a legkevesebb gyermeket az érettségizett nők vállalják, a diplomások termékenysége vi­szont növekszik. A legnagyobb válási rizikófaktor, ha a feleség jobban képzett a férjénél. Farkas Melinda____________ A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss kiadványában azt vizsgálta, milyen társadalmi kü­lönbségek mutatkoznak meg a családalapítás, a válás és a gyer­mekvállalás tekintetében a szülő­képes nők iskolai végzettsége és gazdasági aktivitása szerint. 1990 óta 5,2 évvel emelkedett a szülő nők átlagos életkora az első gyer­mekük vállalásakor. Az általános iskola nyolc osztályát el nem vég­zett anyák azonban jellemzően ugyanúgy tizenéves korukban vál­lalják első gyermeküket, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt, sőt átlagos életkoruk az 1990. évi 18,5-ről 2013-ra 18 évre csökkent. A nyolc osztályt végzett nőknél sincs szá­mottevő változás: átlagosan a hú­szas éveik elején hozzák világra el­ső gyermeküket. Az életkor emel­kedése a szakiskolát végzett (4,9 év) és az érettségizett nők (4,7 év) körében a legjelentősebb. 1990 és 2013 között 8,6-ről 13,5 évre nőtt a különbség a legalacsonyabb és legmagasabb végzettségű nők első gyermekük vállalásakor betöltött életkora között. Emelkedett a képzett nők termékenysége A várható átlagos gyermekszám az érettségizett nők körében a leg­alacsonyabb, a 2011-es népszám­láláskor érvényes termékenységi viszonyok mellett alig több mint egy gyermeknek adnának életet. Az egyszerű reprodukcióhoz szükséges gyermekszámot csak a kevesebb mint nyolc osztályt vég­zett nők érik el, sőt az átlagosan várható 2,4 gyermekkel túl is lé­pik. 2001 és 2011 között a legala­csonyabb és a legmagasabb vég­zettségű nők termékenysége emelkedett, miközben csökkent a középfokú végzettségű nők várha­tó átlagos gyermekszáma. Tény azonban, hogy az elmúlt két évtizedben erősen visszaesett az alacsonyabb végzettségű, és nőtt a középfokú, illetve a maga­san képzett nők aránya. 2011-ben a szülőképes korú nők mindössze 1,9 százaléka nem végezte el a nyolc általánost, míg 1990-ben ez az arány még öt százalék volt, és több mint kétszeresére emelke­dett az egyetemet, főiskolát vég­zettek száma. A legfeljebb nyolc osztályt vég­zett anyák az összes születés több mint egyharmadát adták 1990-ben, 2012-re részesedésük egyötödre csökkent. A gazdasági aktivitás sze­rint a foglalkoztatott nők várható átlagos gyermekszáma (1,61) jóval meghaladja az országos átlagot (1,31). Az egyszerű reprodukciós szintet meghaladó termékenységi szintet viszont csak a munka­nélkü­li (2,19) és az inaktív kereső nők (akik valamilyen ellátásban része­sülnek) érnék el (2,08). Az 1990-es évek elején még 22 év volt az először házasságot kötött nők átlagos életkora, 2013-ra ez 29,5 évre növekedett. A legkisebb mértékű emelkedés a diplomás nők körében tapasztalható: mind­össze 4,3 év, ők most átlagosan 30 éves korukban mennek férjhez. A legfeljebb nyolc általánost végzet­tek 1990-ben még átlagosan 20,8 évesen léptek először házasságra, ez mára hat évvel emelkedett. A szakmunkás- és szakiskolát vég­zett nők házasságkötéskor közel kilenc évvel idősebbek (29,7 év), mint a rendszerváltás idején. Százhúszezer házas külön él A KSH azt is vizsgálta, mekkora az esélye, hogy egy nő férjhez megy 50 éves koráig. A különbség több mint ötszörös a legalacso­nyabb és a legmagasabb végzett­ségű nők között: a mutató szerint a nyolc osztályt sem végzettek kö­zül ezer nőből csak 120 kötne há­zasságot 50 éves koráig, míg az egyetemet vagy főiskolát végzet­tek esetében 648. Az utóbbi években végre csök­ken a válások száma, 2013-ban húszezer házasságot bontottak fel a bíróságok, ami 7,4 százalékkal volt kevesebb az előző évinél, és 13,4 százalékkal maradt el a két évvel korábbi szinttől. A válások száma ugyanakkor csak hozzáve­tőlegesen méri a párkapcsolatok stabilitását: a házastársak gyakran papíron nem válnak el, a valóság­ban azonban külön élnek. A nép­számlálási adatok szerint több mint 120 ezerrel kevesebb nő élt a férjével együtt, mint ahányan jogi­lag házasok voltak. A válások élet­kor szerinti jellemzői nem változ­tak az elmúlt két évtizedben, je­lenleg ugyanúgy a húszas éveik­ben járó nők válnak a leggyakrab­ban, mint húsz évvel ezelőtt. A harmincas éveik végéig az egyete­met, főiskolát végzett nők körében a legritkább a válás, majd a negy­venes éveik második felétől átve­szik a vezető szerepet a házasság felbontásában. A munkanélküliség nem tesz jót A frigyek stabilitását leginkább fenyegető tényező a munkanélkü­liség. A válás ott a leggyakoribb , több mint négyszerese az orszá­gos átlagnak­­, ahol mindkét fél munkanélküli. Az átlagnál há­romszor gyakrabban bomlanak fel azok a házasságok, ahol a férj munkanélküli, a feleség viszont nem, ami arra utal, hogy a férj munkanélkülisége nagyobb ter­het jelent a családoknak. A válá­sok több mint felénél (52,3 száza­lék) a házaspár iskolai végzettsé­ge azonos volt. Esetükben ott a leggyakoribb a válás, ahol mind­két házas fél érettségi nélküli kö­zépfokú végzettségű, a legalacso­nyabb pedig a legfeljebb nyolc ál­talánost végzett párok esetében. Ha a nő magasabban képzett, mint a párja, akkor gyakoribb a válás, mint az azonos végzettségű pároknál, és minél nagyobb a kép­zettségbeli különbség a volt fele­ség javára, annál magasabb a válá­sok gyakorisága. Ha a férj az iskolázottabb, már nem egyértelmű az összefüggés a képzettségbeli különbség és a vá­lási gyakoriság között. A legala­csonyabb válási gyakoriság pél­dául a képzettségi szintek legna­gyobb eltérése esetén jelentkezik, ott, ahol a férj felsőfokú végzettsé­gű, a felesége pedig legfeljebb nyolc általánost végzett. A társadalmi különbségek hatása a családalapításra A nők iskolai végzettsége szerint, 2014. december A nők átlagos életkora az első házasságkötéskor Az iskolai végzettség szerint, év 32 A nők átlagos életkora első gyermekük születésekor Az iskolai végzettség szerint, év 32 Ezer nőre jutó gyermekek száma Az iskolai végzettség szerint 2500 2200 1900 1600 1300 2001 2011 1000 0-7 8 Érett- Diplo­oszt. oszt.­ségi mások Forrás: KSH / MN-grafika Adókedvezmény jár egyes betegségek után A fogyatékossággal élők és a cukorbetegek is igénybe vehetik a támogatást, amelyet öt évre visszamenőleg lehet igényelni Akár több százezer forintot is visszakaphatnak adójukból azok, akik valamilyen súlyos fogyatékossággal élnek. A sze­mélyi adókedvezményt az ösz­­szevont adóalapból lehet érvé­nyesíteni, visszamenőleg öt évre. A kedvezmény igénybe­vételéhez a betegség fennállá­sáról szóló igazolás szükséges, amit a szakambulancia, a kór­házi osztály szakorvosa, illet­ve a háziorvos állíthat ki. Vass-Garay Dorka______________ K­evesen tudnak róla, de több­fajta betegségtípus után is adókedvezmény jár, ilyen például a cukorbetegség vagy a hallássérült­­ség. A kedvezmény mértéke a be­tegség kezdőnapjának hónapjától havonta az adóév első napján érvé­nyes havi minimálbér öt százaléká­nak megfelelő összeg. Míg ez 2008- ban 3450 forint volt havonta, 2014- ben már 5075 forintra nőtt. Utóbbi éves szinten csaknem 61 ezer forint kedvezményt jelentett a bete­geknek. Mivel a támogatást öt évre visszamenőleg kérhetjük, több mint 350 ezer forint maradhat egy­­egy jogosult pénztárcájában. Jogosult az adókedvezményre az, aki olyan betegségben szenved, amelyet a vonatkozó kormányren­deletben nevesítettek, vagy rok­kantsági járadékban részesül. A rendelet szerint többek között a hallási, látási, mozgásszervi fo­gyatékosságok, különböző mentá­lis és viselkedészavarok, elzáró­dást okozó érbetegségek vagy egyes daganatos betegségek minő­sülnek súlyos fogyatékosságnak. A személyi kedvezményt a be­tegség fennállásáról kiállított iga­zolással lehet igénybe venni. Azoknak, akik rokkantsági jára­dékban részesülnek, vagy más módon jogosultak fogyatékossági támogatásra, nem kell orvosi iga­zolást benyújtaniuk. Az ideiglenes igazolásokat évente kell kiállítani, a végleges állapotot pedig nem kell újra igazolni. A személyi ked­vezmény igénybevételére jogosító igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve az általuk jóváhagyott papírok alapján a háziorvos állíthatja ki. A betegség, illetve a fogyatékosság megállapítására és az állapot vég­leges vagy átmenti jellegének meghatározására a szakorvos jo­gosult. Fontos, hogy az igazolás tartalmazza a kedvezményt igény­be vevő személyazonosító adatait, lakóhelyét, adóazonosító jelét, az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi papír kiadásának dá­tumát, valamint a betegség végle­gességének vagy ideiglenességé­nek megállapítását és az ezen iga­zolást kiállító aláírását. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása szerint a kedvez­mény igénybevételéhez szükséges igazolást nem kell csatolni az adó­előleg-nyilatkozathoz, illetve a személyijövedelemadó-bevallás­­hoz sem, viszont a bevallás máso­lati példányával együtt meg kell őrizni az ötéves elévülési időn be­lül. Ha valaki évek óta igazoltan a fent említett betegségek egyiké­ben szenved, tehát jogosult lett volna a személyi adókedvezmény­re, akkor azt az igazolás megszer­zését követően, az ötéves elévülési időn belül a személyijövedelem­­adó-bevallások önellenőrzésével utólag érvényesítheti. Fontos, hogy a személyi ked­vezményt beteg gyermek után nem lehet igénybe venni, azt kizá­rólag a betegségben szenvedő ér­vényesítheti, ha van szakorvos ál­tal kiállított érvényes igazolása, il­letve összevont adóalapba tartozó jövedelme. Amennyiben a gyer­meknek nincs adóköteles jövedel­me, akkor a kedvezmény érvénye­sítésére nincs lehetőség. A cukorbetegek is igényelhetik az adókedvezményt szakorvosi vagy háziorvosi igazolás alapján FOTÓ: Tóth Tibor

Next