Magyar Nemzet, 2015. január (78. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-14 / 11. szám

Alig mérséklődött az államadósság Az idén már könnyebb lesz a tartozások érdemi csökkentése: nem függünk annyira a forintárfolyamtól Ha nem is jelentősen, de csök­kent az államadósság GDP-hez mért aránya tavaly. A gazdasá­gi növekedés valószínűleg a vártnál is szebben alakult, a forintgyengülés viszont fel­emésztheti ezt az előnyt. Jövő­re valamivel könnyebb lehet az államadósságcél elérése. N­ Mu­nkatársa­nktól.______________ C­sökkent az államadósság brut­tó hazai termékhez (GDP) mért aránya tavaly a szakértők sze­rint, ugyanakkor a tartozás nem mérséklődhetett jelentősen. A vál­tozás a jelek szerint épp arra volt elég, hogy teljesüljön az alaptör­vényben szereplő cél: az, hogy az esztendő utolsó napján alacso­nyabb legyen az államadósság az előző évben mértnél. A helyzetet bonyolítja, hogy az idén már új uniós módszertan sze­rint kell kiszámítani a GDP-t, ez pedig az államadósság arányát is megváltoztatja. A korábbi mód­szertan szerint 79,4, az új szerint 77,3 százalék volt az arány 2013 vé­gén, vagyis a 2014. december 31-i adatnak ez utóbbinál is kedve­zőbbnek kell lennie. Jelenleg a szakértők úgy gondolják, a célt, ha sikerült is elérni, jelentős csökke­nésről nem beszélhetünk. Pedig két hónapja még úgy tűnt, hogy akár két százalékponttal is kisebb lehet a tartozás GDP-hez mért ará­nya 2014 végén. Csakhogy közbe­szóltak a nemzetközi események, és a feltörekvő devizák, köztük a forint hirtelen gyengülése alaposan megemelte a magyar adósságot. Egy euró december elején még 306 forintba került, az utolsó napján viszont 316 körül mozgott, vagyis a forint körülbelül három százalék­kal ért kevesebbet. Mivel az állam­­adósságnak körülbelül a harmada van külföldi devizában, háromszá­zalékos forintgyengülés egy száza­lékkal emelheti a teljes tartozást. Forrásaink szerint ugyanakkor op­timizmusra adhat okot, hogy a bruttó hazai termék a hírek szerint kedvezőbben alakulhat majd a 3,2 százalékos várakozásoknál, így a gyenge forint kedvezőtlen hatását kiegyenlítheti vagy csökkentheti a magasabb GDP. A végleges adat valószínűleg e hónap második fe­lében lát majd napvilágot. A szakértők szerint az idén vala­mivel könnyebb helyzetben lehet a kormány az államadósság csök­kentése terén. Elsősorban azért, mert a várakozások szerint jelentő­sen csökkenhet a külföldi fizetőesz­közben lévő tartozás aránya, ami miatt az árfolyam alakulása kevés­bé lesz hatással az államadósságra. ■ CSÖKKENHETTEK AZ ÁRAK. Valószí­nűleg decemberben is csökkentek az árak hazánkban, mivel az előző hónapok mélyülő deflációját okozó tényezők nem sokat módosultak - jósolták az adatok mai megjelenése előtt tegnap a távirati irodának nyilatkozó londoni pénzügyi elem­zők. A Barclays közgazdászai sze­rint a novemberivel megegyező mértékben, 0,7 százalékkal csök­kenhetett - a tizenkét hónapra szá­molt - fogyasztói árindex a múlt hónapban. A defláció egyébként egész Európára jellemző. A tegnap publikált brit és román adatok is jelentős árcsökkenést mutattak. ■ NEM NÁTRÁN A JELÖLT. Három név szerepel az Államadósság-ke­zelő Központ (ÁKK) lehetséges vezetői között, de Nátrán Roland neve nincs közöttük - közölte teg­nap Varga Mihály. A nemzetgaz­dasági miniszter hozzátette, ha­marosan megnevezi az ÁKK új ve­zetőjét. Ezt eddig azért nem tette meg, mert először az érintettekkel szeretne egyeztetni. A visegrádi négyek államadósságának alakulása A GDP százalékában, a régi számítási módszer szerint Első Második Második Első Medgyessy- Gyurcsány- Gyurcsány- Bajnai- Orbán-Horn-kormány Orbán-kormány kormány kormány kormány kormány kormány i t ...i..........i i i i i i i i ' i-------1.........r—r~......i--------1-------i-------1 1995 1998 2002 2004 2006 2009 2010 2012 Forrás: Eurostat/ MN-grafika Bírósághoz fordul a vízforgalmazó­ ­M Horváth Attil­a_____________ E­llehetetleníti a HYD Rákku­tató és Gyógyszerfejlesztő Kft.-t a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) minapi határozata, amiben a cégre 30 millió forintos bírságot róttak ki - közölte tegnap a társa­ság. Azért büntették a céget, mert a Preventa ivóvizeikről jogsértően közölték, hogy gyógyító hatásúak. A HYD szerint a kutatásokkal kap­csolatos kommunikációt a GVH vitathatóan ítélte meg, ezért a cég bírósági felülvizsgálatot kér. Sze­rintük a hivatal nem vette figye­lembe, hogy a deutériummegvo­nás kutatásairól társadalmi érdek a tájékoztatás.­­ A deutériummegvonás te­rápiás lehetőség lehet a dagana­tos betegségeken kívül például a cukorbetegség gyógyításában. A 2011-ben lefolytatott korábbi GVH-vizsgálat után a tájékoztatást úgy alakítottuk át, ahogy azt elő­írták - közölték. A hivatal ugyan­akkor lapunk kérdésére ezt cáfolta: a cég a GVH ezzel kapcsolatos elő­írásainak nem tett eleget. A GVH tegnap egy másik bírsá­got is kivetett: közbeszerzési kar­tell miatt 43,6 millió forintra bün­tették egy útépítési megbízás kap­csán a TYS Úttechnika Kft.-t, az Út-Garantor Kft.-t és a Kristály- Vár Építési Kft.-t. N­­t i­­ Sokkal tartoznak a nincstelenek Némelykor a munkabérletiltás, az inkasszó és az árverés is hatástalan Három év alatt kicsivel több mint százmilliárd forintnyi köztartozás beszedéséről kel­lett végleg lemondania az ál­lamnak amiatt, mert az adós­ságba keveredő magánszemé­lyek semmilyen vagyonnal, jövedelemmel nem rendel­keztek. Az elévült tartozások között illetékelmaradások is szerepelhettek. Bi­rakubász Tamás______________ S­ok pénztől esik el az állam­­kincstár amiatt, mert a köz­tartozást felhalmozó szereplőktől nem hajtható be a hiányzó adó. Téved, aki azt hiszi, hogy ez az ál­lítás kizárólag a felszámolás alatt álló, nem működő társaságok ese­tében érvényes. Mint megtudtuk, nemegyszer előfordult, hogy a magánszemélyektől sem tudja be­szedni a hatóság a közkasszát megillető összegeket. A folyamat legfontosabb részle­teiről szólva a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szóvivője kér­désünkre elsőként azt emelte ki, hogy a végrehajtáskor több mód­szer is alkalmazható. Az eljárás kezdetén rendszerint az adós bankszámlájáról igyekszik elvonni a tartozás összegét a NAV, ezután kerülhet sor munkabérletiltásra, esetleg az érintett ingóságainak vagy lakásának, nyaralójának, földjének lefoglalására. Végső eset­ben a vagyontárgyak, ingatlanok elárverezésével próbál hozzájutni a hivatal a közadósság összegéhez.­­ Megeshet azonban, hogy a magánszemélynek nincs állása, pénzét nem tartja bankban, érté­kes tárgyak nincsenek a tulajdoná­ban. Ha az adósnak semmilyen végrehajtás alá vonható vagyona sincs, a NAV - behajthatatlanság címén - átmenetileg törli a tarto­zást - mondta Kis Péter András. Az események azonban itt nem ér­nek véget, a hivatal ugyanis az öt­éves elévülési időn belül rendsze­res felülvizsgálatokat tart, s ha az igen alkalmak valamelyikén ki­derül, hogy az érintett ismét szert tesz jövedelemre, vagy gazdasági tevékenységbe kezdett, végrehajt­hatják az átmenetileg törölt tarto­zást. Sok esetben ugyanakkor ér­demi változás nélkül telik el az elő­írt időszak, így a hivatal többé már nem követelheti az adó, esetleg az illeték összegét. Megtudtuk: há­rom évvel ezelőtt, 2012-ben 45 milliárd forintnyi olyan követelés évült el, amiket magánszemélyek­kel szemben támasztott a NAV. Egy évvel később az érték 30 milli­árd forint körül mozgott, tavaly pedig - november végéig - 36 mil­­liárdot tett ki. A kieső állami ösz­­szeg tehát szűk három év alatt meghaladta a 110 milliárdot. Érdemes azonban megemlíteni, hogy a folyamat kétirányú: az el­évülés némelykor előnyöket is tar­togathat a közkassza számára, ami - megfordítva - hátrányosan érint­heti az állampolgárokat. A törvény­ben rögzített időszak ugyanis nem csak a köztartozásoknál, hanem a túlfizetéseknél is elmúlhat - ekkor lényegében az adózók hagyják az államnál azokat a befizetéseiket, amelyeket kellő időben nem kértek vissza. Ilyen keretek közt 2012-ben összesen 6,2 milliárd forint maradt végleg a kincstárnál, 2013-ban az összeg 5,3 milliárd forintra rúgott, a summa tavaly­­ novemberig­­ két és fél milliárd volt. ■ ÉLELMISZER-KOCKÁZAT. A hatósá­gok az elmúlt időkben többször is lefüleltek egészségre veszélyes élel­miszereket - az efféle termékekkel a kétes körök nemegyszer áfacsa­lást követtek el. A NAV tegnap kö­zölte: a visszaélések kiszűréséért januártól az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer­ben, az ekáerben kell bejelenteni egyes élelmiszer-szállítmányokat, ha az áru tömege meghaladja a két­száz kilót, vagy az értéke nagyobb 250 ezer forintnál. Az általánosnál szigorúbb szabályok például a hús­félék, a tejtermékek, a tojás, a liszt, a cukor és az étolaj kereskedelmé­nél érvényesülnek. 1 » Egyre több készpénzt használunk 11 HaIDI'I Pf.TF.R____________________ J elentősen nőtt tavaly decem­berben a forgalomban lévő készpénz mennyisége - derül ki a Magyar Nemzeti Bank statisztikai mérlegéből. Novemberhez képest az utolsó hónapban 153 milliárd forinttal több papírpénz mozgott a gazdaságban. A jegybank magya­rázata szerint ez csak a szokásos év végi hatás, vagyis a karácsonyi bevásárlások hatására emelkedett a forgalomban lévő készpénz mennyisége. Ha azonban nem csupán ezt a kiugró év végi adatot nézzük, ak­kor feltűnhet, hogy az elmúlt négy-öt évben 1600 milliárd fo­rinttal nőtt a forgalomban lévő készpénz mennyisége. Amíg 2010 elején még a 2200 milliárd forin­tot sem érte el ennek a nagysága, addig 2014 végén a készpénz mennyisége alig valamivel maradt el a 3800 milliárd forinttól. Az adatok azt mutatják, hogy amíg 2010-2011-ben mérsékeltebb volt a bővülés, 2012-ben pedig még csökkent is a készpénz iránti igény, addig az elmúlt két évben minden korábbinál lendületesebb volt a bővülés. Mindössze egyet­len hónapban - akkor is csak mi­nimális mértékben - használt a gazdaság kevesebb papírpénzt, egyébként hónapról hónapra dől­tek meg a csúcsok. A jegybank egyik tanulmánya ezt azzal magyarázza, hogy a la­kosság készpénzhasználatát több tényező is ösztönözte az elmúlt néhány évben. Egyrészt alacsony volt az infláció, az alapkamat csökkenésével pedig a betéti ka­matok is estek, így egyre kevésbé érte meg bankban tartani a va­gyont. Ugyanakkor a havi 150 ezer forint erejéig ingyenes készpénz­­felvétel szintén a kézbe fogható fo­rint használatára ösztönözte az embereket. Ha ugyanis pénzkiadó automatából veszi fel az ember a pénzt, nemcsak a tranzakciós ille­téket, de a felvétel banki költségeit is megspórolja. Ezzel szemben, ha egy számlát interneten keresztül, átutalással fizet ki, a rárakódó ösz­­szes terhet vállalnia kell, azaz a tranzakciós illetéket és a banki dí­jakat is. Ez utóbbi még magasabb, ha nem interneten indítja az uta­lást az ügyfél, hanem telefonos ügyfélszolgálaton keresztül vagy bankfiókban. Ennek az a magya­rázata, hogy ezekben az esetekben szükség van banki munkatárs sze­mélyes közreműködésére a tranz­akcióhoz. Mindezen túlmenően a folyamatot az is ösztönözte, hogy az elmúlt két évben növekedett a boltok, áruházak forgalma, ami automatikusan maga után vonta a készpénzforgalom emelkedését. Az Azénpénzem.hu szakportál cikke ennek kapcsán idézi a jegy­bank elemzését, amely szerint „2012 vége óta fokozatosan emel­kedik a készpénzintenzív kiske­reskedelmi forgalom”. Szakértők ezt a szakmai nyelven íródott megjegyzést úgy fordítják le, hogy a készpénzforgalom folyamatos növekedésében része lehet a gaz­daság szürkülésének is.

Next