Magyar Nemzet, 2015. január (78. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-14 / 11. szám

kultura@magyarnemzet.hu Mai televízió- és rádióműsor A rádió- és a televízió-műsorok részletesen a keddenként megjelenő, színes, 24 oldalas MŰSORÚJSÁG című mellékle­tünkben olvashatók. MI: 5.50 Ma reggel 9.00 A szenvedélyek láng­jai ® 9.50 Sophie szerint a világ ® 10.20 Család-barát 12.01 Híradó 12.25 Hrvatska krónika 13.00 Ecranul nostru 13.35 Útravaló 13.50 Európai szemmel ® 14.20 Gran Ho­tel II. ® 15.10 Zorro ® 15.55 Charly, ma­jom a családban ® 16.45 Híradó+ 17.00 Lola ® 17.40 Híradó 17.50 Ridikül ® 18.40 Szívek doktora ® 19.30 Híradó este 20.30 Cédrusliget II. ® 21.20 Szabadság tér '89 22.05 Az este 22.40 Híradó 22.55 Summa 23.30 Zsidók és muszlimok ® Duna TV­ 6.00 Kárpát expressz 6.35 Srpski ekran 7.00 Unser Bildschirm 7.35 Köz­beszéd 8.00 Akadálytalanul 8.35 Térkép 9.05 Magyar elsők 9.30 Elcserélt lányok ® 10.15 Don Matteo @11.10 Rex felügyelő I. ® 12.01 Híradó 12.25 Kívánságkosár 14.30 Liszt Ferenc ® 15.00 Lang Latig - egy ragyogó fiatal álma 16.00 Lóverseny a Csallóközben 16.30 Térkép 17.10 Elcserélt lányok © 18.00 Híradó 18.35 Közbeszéd 19.05 Párizsi­­helyszínelők ® 20.00 Don Matteo ® 20.55 Hírek 21.10 Fapad 21.40 Finánc a pácban @23.25 Kultikon @23.45 Milos Forman: Amibe nem halsz bele...­­ Hír TV: 6.00 Paletta, Lapzárta 7.00 Híradó 8.05 Magyarország élőben 9.05 Versus 9.30 Zöldövezet 10.00 Híradó 10.30 Kom­mentár nélkül 11.05 Hírvilág 11.30 Gyógyhír ® 12.00 Déli híradó 13.05 Lap­zárta 13.30 Paletta 14.05 Vetítő ® 15.00 Híradó 15.30 Ázsia 16.05 BBC Click 16.30 Paletta­ Híradó 17.30 Panaszkönyv 18.00 Híradó 19.30 Magyarország élőben 21.00 HÍRADÓ 21 21.30 Panaszkönyv 22.00 Hír­adó 22.30 Hard talk 23.05 Magyarország élőben RTL Klub: 6.00 Jó reggelt, skacok! © és ® 7.35 RTL-híradó 8.08 Minden reggel ® 11.45 Asztroshow 12.40 Reflektor ® 12.50 Fókusz ® 13.20 Éjjel-nappal Buda­pest ® 14.30 A vihar ® 15.15 Szombat es­ti láz ® 18.00 RTL-híradó 18.50 Fókusz © 19.20 Éjjel-nappal Budapest® 20.40 Bará­tok közt® 21.15 Szulejmán ® 22.25 RTL- híradó 22.50 Házon kívül ® 23.20 Duma­párbaj ® 23.40 Reflektor ® TV2­ 5.25 Családi titkok ® 6.20 Hungari­­kumok 6.25 Tények 6.55 Mokka ® 9.30 Stahl konyhája ® 9.35 Babapercek ® 10.45 Astrovilág 11.55 Hungarikumok 12.00 Tények 12.25 Aktív ® 12.50 Csalá­di titkok © 13.55 Magánnyomozók ® 15.00 Valentina titka ® 16.00 Emlékezz, Reina! ® 17.00 A macska ® 18.00 Tények 19.25 Jóban-rosszban ® 20.00 Skandináv­­lottó-sorsolás 20.15 Hal a tortán ® 21.35 Men In Black - Sötét zsaruk 2. ® 23.00 Kenósorsolás 23.25 Hawaii Five—0 ® Viasat3­­6.25 Harmadik műszak 2 7.10 Esküdt ellenségek: Bűnös szándék ® 8.25 Monk ® 8.50 Könnyed fogások 10.00 Sütimester 11.15 Az utolsó zsaru ® 12.10 Esküdt ellenségek: Bűnös szándék © 13.10 Gyilkos számok ® 14.10 CSI: A helyszínelők ® 16.00 Castle ® 17.50 Sütimester 19.05 Jim szerint a világ ® 21.00 Mobil ® 22.55 CSI: New York-i helyszínelők ® 23.55 Hideg ölelés ® Lánchíd Rádió: 6.00 Reggeli hírjá­rat 9.05 Kalauz 12.00 Déli hírjárat 12.25 Kultúrpercek 12.30 Kulissza 13.05 Szigorú­an nyilvános 14.05 Dr. Boross rendel 16.05 Lecsó 18.00 Esti hírjárat 18.30 Kulissza 19.05 Kettesben 20.05 Hittel és gitárral 21.05 Privát napló 22.05 Zöldgömb 23.05 Kettesben 0.05 Hitvilág Kossuth rádió: 6.00 180 perc 8.56 Hősök naptára 9.00 Napközben 11.07 A hely 11.32 Vendég a háznál 12.01 Króni­ka 12.30 Ütköződésben 13.06 Rádiószínház. Mesélő edények, avagy egy magyar vállalkozó 13.30 „Tebenned bíztunk eleitől fogva..." 14.05 Arcvonások 14.34 Tér-idő 15.00 Krónika 15.10 Megújuló értékeink 15.35 Kö­zelről 17.30 Krónika 18.00 Ütköző este 18.30 Határok nélkül 19.25 Tetten ért sza­vak 19.30 Családi sáv 20.00 Krónika 20.11 Belépő 21.30 Rádiószínház. Zongora a fehér kastélyból­­ 22.00 Krónika 22.30 A nap történetei 23.05 Sport 23.11 Arcvonások 23.36 Tér-idő 0.10 Éjszaka Petőfi rádió: 6.03 Talpra, magyar 10.03 Petőfi-összes 16.03 Egész úton 19.03 Kultúrfitnesz 22.03 Rock-zóna 23.00 Eleven 0.02 DJ Set 3.00 Éjszaka Petőfivel Bartók rádió: 6.00 Muzsikáló reg­gel 9.30 Összhang 10.00 Hang­fogó 12.05 A Berlini Rádió szimfonikus zenekarának hang­versenye 13.46 A Casals vonósnégyes hang­versenye 14.30 Népzene 15.05 Muzsikáló délután 19.00 Sebő 19.35 A Svéd Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye 20.53 Kamarahangverseny 22.00 Dzsessz 23.00 Ars nova 0.00 Notturno Viszontláthatjuk Vitéz Lászlót Kemény Henrik bábszínházának legendás figurái a Vigadóban Színpadot őrző festett bohóc, cintányérozó szerecsenek, a gonosz ördög, Cuclifer és per­sze Vitéz László ezer változata is megtalálható Kemény Hen­rik Kossuth-díjas bábművész hagyatékában. Kemény Henrik bábszínházának bábjait most Budapesten, a Vigadó Galériá­ban láthatja a közönség. ■ R. Kiss____________________ K emény Henrik bábszínháza Magyarországon a vásári bábjáték legfontosabb intézménye volt, amelyet három generáció munkája hozott létre. A 2011-ben elhunyt Kossuth-díjas Kemény Henrik akkor vette át végleg a színházat, amikor édesapja, Korn­­gut-Kemény Henrik 1944-ben munkaszolgálatban eltűnt. A „Pa­pa”, a legendás bábkészítő és vá­sári bábjátékos is apjától, Korngut Salamontól örökölte a szakmát, aki galíciai cipészmesterként 1897-ben kapott engedélyt bábjá­tékok rendezésére. A vásári bábjá­ték a XVIII-XIX. század forduló­ján honosodott meg Magyarorszá­gon német, osztrák és olasz ván­dorkomédiások közvetítésével. A XIX. század húszas éveitől a Vá­rosliget, a harmincas évektől a Vá­rosmajor, a XX. század elejétől pe­dig a Népliget lett az otthona. Itt épült fel Kemény Henrik bábszín­háza is 1927-ben, itt kezdett el bá­­bozni hatévesen. A vásári bábjátékos életformá­hoz hozzátartozott a vándorélet is. A kiállításon látható, hogyan fér­tek bele egy előadás kellékei egy bőröndbe, és a tárlat visszaad va­lamit Kemény Henrik műhelyé­nek hangulatából is: varrógépe, szerszámosasztala is látható. Mel­lette a falon ott függnek a készülő díszletek és a félig vagy egészen kész bábfejek. Láthatjuk, hogyan formálódott ki egy darab fából az ördög vagy Vitéz László. Az ördög az egyik archaikus kultúrából, a népmesék világából átemelt elem, ami gyakran felbukkan a vásári bábjátékokban. A tárlaton látható százharminchét báb zöme Korn­­gut­ Kemény Henrik tervezte da­rab. Fia legtöbbször az ő bábjait alkotta újra, van azonban olyan fi­gura a kiállításon, amely a sajátja. Ilyen Donald kacsa és Popeye, a tengerész. A Korngut-Kemény Alapít­vánnyal együttműködésben ren­dezett kiállítás a Szervusztok, paj­tikák! címet kapta. Ez a köszöntés jelentette évtizedeken át, hogyan érkezik a piros sapkás Vitéz Lász­ló, aki móresre tanítja ellenségeit. 1945 után neki sem volt jó sora. A népi figura szúrta a szocialista kultúrpolitika szemét, Vitéz Lász­lót idejétmúltnak nyilvánították. Kemény Henrik nem tért át Vitéz Lászlóról Traktor Ferkére, inkább kényszerpihenőre küldte a legen­dás figurát húsz évre. A kiállítás izgalmas anyagot mutat be, de jóval több magyaráza­tot igényelne. Kemény Henrik és családja munkásságának rövid át­tekintésén és néhány dokumentu­mon, illetve a fényképeken túl nem­ közöl információt a kiállított tár­gyakról. Így a látogató csak a bá­bokban gyönyörködik, de a vásári bábművészetről, a bábkészítésről, a felvonultatott bábokról vagy Ke­mény Henrik művészi életútjáról nem szerez mélyebb ismeretet. (Szervusztok, pajtikák!, Vigadó Galéria, 2015. február 1-jéig.) Szervusztok, pajtikák! - volt, hogy idejétmúltnak nyilvánították a népi figurát fotó: székelyhídi Balázs Aki úgy él, mint a fák Csík János ötven évének öröme és bánata egyetlen lemezen III Kiss Eszter Veronika_________ C­sík Jánost akkor ismertem meg, amikor még csak népze­nét játszott, ennek is több mint két évtizede. Ötvenéves lett, fél­száz esztendőt foglal most össze, ebből én az utóbbi bő húszat kö­vettem végig. Örömével, bánatá­val. Balesetével, az újrakezdéssel, az első crossoveres műfaji pró­bálkozásoktól a nagyszínpados, könnyűzenés vonalig. S valahogy mindvégig az volt az érzésem, hogy ő ebbe csak belesodródott. Akarta is, nem is, végül is meg­hozta a sikert, ami szédítő is volt, meg nem is. Ugyan kiharcolta, és talán nem is volt akkora harc, hogy az autentikus népzene min­den koncerten valamilyen formá­ban helyet kapjon, de azért azt mindenki tudja és érti, akkor is, ha udvariasságból csak hallgatóla­gosan teszi, hogy a népszerűséget, a médiavisszhangot, a rengeteg felkérést és az ezek kiváltotta Kos­­suth-díjat sem a kalotaszegi haj­naliknak és csárdásoknak köszön­heti, noha kiválóan játssza őket. Ebben a mai világban az autenti­kus népzenének a zeneipar nem szán nagy szerepet. A világzenés, felszínes feldolgozásoknak annál inkább, különösen, ha abba is­mert popsztárokat vonhat be, mert az önmagában is reklám. Pe­dig azt hiszem, ha egy népdal év­századok változásain át is képes volt kifejezni, négy sorba sűríteni azokat az érzéseket, amelyek kor­tól és szokásoktól függetlenül em­beri létünk kifejezői, mint például a szerelem, akkor azok éppen any­­nyira megállják a helyüket a mai világban is. Nem szükséges mes­terségesen igazítani őket. Igazod­nak maguktól is, ha kell, hiszen a népzene nem egy statikus, rögzült lenyomat, hanem élő műfaj, amely mindig is követte a kor ízlé­sét, abból azonban éppen csak annyit vett át és őrzött meg az utó­kornak, amennyi nem változtatta meg a lényegét. Visszatérve Csík Jánosra, ezt ő pontosan érti és tudja. Lemeze, az Úgy élni, mint a fák tulajdonkép­pen a sorok között erről mesél. Szőkébb pátriája dalaival kezdi, a Kiskunsággal, és egy szál citerá­­val, a hangszer kreatív és virtuóz, ugyanakkor teljesen autentikus művészével, Széles Andrással. A gyökerektől indul. Egy gyönyö­rűen felépített moldvai, majd egy rendkívül bensőséges hangon megszólaló kalotaszegi összeállí­tás folytatja a sort, aztán Csík Já­nos Bonchidáig vezeti a hallgatót. Ahogy hallom az énekét, majd a hegedűje hangját, mintha sírna, egyszerre az örömtől és a bánattól. Ez a kettősség fut végig az egész lemezen, amelynek első fele au­tentikus népzene, a második egy tipikus példatár az utóbbi évek képviselte stílusokból, például Presserrel vagy a Rackajammel. Érdekes, hogy Csík János kétszer is szaval, nem énekel. Egyszer sa­ját szövegét egy temetői csókról, majd Ratkó József címadó versé­nek részletét. A népzene hol ki­sebb, hol nagyobb szerepet kap. Közben azon gondolkozom, hogy miért is érzem olyan eklektikus­nak az album második felét, amelyben még egy kedvenc recep­tet is találunk. A szabadon szár­nyaló népdalokat mint kiinduló- és kapaszkodópontot a könnyű­zene ma még nehezen megítélhető műfaji próbálkozásai amolyan szükséges adalék anyagként kon­zerválják korunk ízlésére. (Csík János: Úgy élni, mint a fák. Fonó, 2014.) Moldvától Bonchidáig, a recepttől a könnyűzenéig FOTÓ: TÓTH TIBOR 2015. január 14., szerdaKultúra Rovatvezető: Tölgyesi Gábor Woody Allen sorozaton dolgozik Pályafutása során először sorozatot készít Woody Allen: a világhí­rű filmrendező az Amazon internetes óriásnak ír és ren­dez szériát. Az alkotó félórás epizódokból álló sorozatra ka­pott megbízást, a szériát egész évadra megrendelték. Az egy­előre csak Cím nélküli Woody Allen-projekt néven emlegetett produkciót várhatóan 2016- ban láthatja a közönség. (MTI) Roman Polanski nem fél a kiadatástól Roman Polanski világhírű len­gyel-francia filmrendező meg­erősítette: „bízik a lengyel igazságügyben”, miután az újabb kiadatási kérelmet ka­pott a Los Angeles-i ügyész­ségtől. Polanskit liliomtiprás­­sal vádolják az Egyesült Álla­mokban 1977 óta. A rendező jelenleg a Dreyfus-ügyről kíván filmet készíteni, ennek néhány jelenetét Lengyelor­szágban forgatnák. (MTI) Elhunyt Pingiczer Csaba színművész Veleszületett szívbetegségben 32 éves korában hétfő éjjel meg­halt Pingiczer Csaba, a Győri Nemzeti Színház társulatának tagja; a színház saját halottjá­nak tekinti - közölte a teátrum igazgatója tegnap. Forgács Pé­ter elmondta, a színész gyer­mekként került a társulathoz, a színházban nőtt fel, szülei is ott dolgoztak. Játszott William Shakespeare A windsori víg nők című vígjátékában - ahol Keszeget alakította -, valamint a 80 nap alatt a Föld körül, a Hajmeresztő és a Június című darabokban is. (MTI) H­ULLÁMSÁV Meleg anyaöl­ li Hanthy Kinga_____________________________________________ I gen gyengén tájékozott a magyarok többsége. Nem érdeklődik az őt körülvevő nagyobb léptékű világ iránt, de alacsony a tájékoztatás színvonala is. Többségében egyoldalú, lebutított és sulykoló. Ez a helyzet azért is szomorú, mert úgy tűnik, elveszőben van az újságírószakma lé­nyege. Olykor az sem állapítható meg pontosan, hogy az újságíró tájéko­zatlanabb-e, vagy a hallgatója, olvasója. Az újságírás lényege a kérdezés, a kíváncsiság, amelyet mindenkor a köz érdekében kell hasznosítani, te­hát meg kell ragadni az alkalmat, hogy elhangozzék mindaz az informá­ció, amit a hallgató, olvasó, néző maga közvetlenül nem tud megszerez­ni. Az újságírónak, ha már a politika ebben nem érdekelt, feladata to­vábbá a párbeszéd megteremtése is. Feladata lenne. Vitában az szokott győzni, akinek erősebbek vagy kiforrottabbak az érvei, aki meggyőzőbb, gyorsabban forog az agya. Mindaz például, ami választások előtt a médiában zajlik, a jelöltek stopperórával való egymás melletti beszélgetése, nem más, mint magának a vita műfajának a meg­csúfolása. Marad az érdemi, nyilvános társadalmi, politikai, szakmai vi­tára a médiában a két kampány közötti időszak, amit ki kellene hasz­nálni. A nyilvános vita megrendezése, keretek között tartása nem egy­szerű, felkészült riporterre, moderátorra van szükség, aki nem azért ül ott, hogy az egyik felet győzelemhez segítse, hanem hogy jó érzékkel kér­dezzen, és szükség esetén közbeavatkozzon. Kitűnő példája ennek a köz­rádiós műsor, az Ütköző, és benne Halász Zsuzsa, aki úgy vezeti le a vi­tákat, hogy a végére a hallgatónak érdemi információi lesznek egy-egy témáról. Aztán eldöntheti, kinek ad igazat. A médiában régóta folyó átrendeződés egyik meglepő eredménye, hogy a rettegett baloldali újságírás elöregedett, fogatlan lett. Sokkal jobb minőséget képvisel már a piacon az úgynevezett kormánypárti, a fiatal média. Sokkal bátrabb, nyitottabb, emiatt a kormánypárti politikusok immár jobban tartanak tőle, mint a baloldali fórumoktól. Oda ugyanis vagy meg sem hívják őket, vagy ha mégis, olyan méltatlan eljárásban ré­szesítik, hogy még csak vereségként sem kell elkönyvelniük a szereplésü­ket. Váradi Júlia a Klubrádió Ötös című műsorában felhívja például Lo­vas Lajost, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet főigaz­gatóját, de vajon miért teszi, ha nem kíváncsi arra, amit mond? Ha nyil­vánvaló, hogy Váradi Júlia jobban tudja, és amikor már hosszan jobban tudja, akkor azt mondja, hogy van még két perce, tessék szíves lenni ab­ban összefoglalni, mit akarna mondani. De még a két percbe is belekér­dez. És Váradi Júlia ezzel a típusú rádiózással nincs egyedül, mert Rózsa Péter, Pikó András, Zentai Péter, Szelestei Lajos - ezek az egykor a szak­ma krémjébe sorolt rádiósok - sem azon dolgoznak immár az utóbbi időben, hogy kiderítsék, mi az igazság, hanem hogy találjanak olyan be­szélgetőtársat, akivel együtt mantrázhatnak. És ez nem azért baj, mert nem szeretnénk, hogy boldogan üljenek a meleg anyaölben, hanem mert felelőtlenség. A hallgatóik alábecsülése.

Next