Magyar Nemzet, 2015. február (78. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-13 / 37. szám

* * K­­ 1 Tapolcán nem lesz ellenzéki összefogás A megyei közgyűlés fideszes alelnöke is indulhat az időközi választáson • Veszprémben a végéhez közeledik a kampány Folytatás az 1. oldalról­­ Javaslatukat megküldték az összes, tavasszal velük együttműködő partnerüknek, a Szigetvári Viktor vezette Együtt azonban máris ki­hátrált. Habár hivatalos döntést a párt elnöksége csak a napokban hoz, kérdésünkre közölték: nem tá­mogatják Pad Ferencet, de ellenfe­let sem állítanak ki. A Párbeszéd Magyarországért (PM) mai elnök­ségi ülésén dönt, a Gyurcsány Fe­renc vezette Demokratikus Koalíció (DK) ugyanakkor nem válaszolt érdeklődésünkre. Pad Ferenc sze­rint viszont szóban már biztosítot­ták a támogatásukról. Az LMP nemcsak kimarad az esetleges együttműködésből, de még nyilatkozatháborúba is keve­redett a szocialistákkal. Korábban ugyanis a zöldpárt felajánlotta: a teljes ellenzék - vagyis a Jobbik is - sorakozzon fel a kormánypárti kétharmad lebontása érdekében egy olyan civil mögé, akinek nincs semmiféle pártkötődése. A szocia­listákkal hiába keresték a kapcso­latot, Gőgös Zoltán csak a sajtón keresztül reagált, hogy számukra elfogadhatatlan olyan ajánlat, amely felveti a Jobbikkal való bár­milyen együttműködés lehetősé­gét. Szél Bernadett, az LMP társel­nöke szerint az MSZP-s politikus valótlanságokat állít, ők ugyanis nem a Jobbikkal akarnak együtt­működni, hanem olyan jelöltet szeretnének, aki mögé minden el­lenzéki szavazó be tud állni. - Az MSZP volt az a párt, amelyik min­den előzetes egyeztetés nélkül, diktátumként jelentette be saját jelöltjét, miközben az együttmű­ködés fontosságáról beszélt - tette hozzá Szél Bernadett. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a Fidesznek is megvan már az indulója. Információink szerint Fenyvesi Zoltán, a megyei közgyű­lés alelnöke méretheti meg magát az időközi voksoláson. A Jobbik színeiben Rig Lajos, Tapolca alpolgármestere indul. Vona Gábor pártelnök tisztességes kampányt ígért, és úgy fogalma­zott, hogy a többi párt esetleges „sárdobálásán” elegánsan átlépnek majd a kampányidőszakban. Tapolcán és környékén április 12-én lesz az időközi országgyűlési képviselő-választás. Azért kellett kiírni, mert a térség tavaly április­ban megválasztott fideszes ország­­gyűlési képviselője, Lasztovicza Jenő januárban elhunyt. A tapolcait megelőző veszprémi választási kampány közben a fini­séhez közeledik, az ott élők alig több mint egy hét múlva dönthet­nek a Navracsics Tibor uniós bizto­si kinevezése miatt megüresedett parlamenti mandátumról. A Fi­desz lapunkat arról tájékoztatta, hogy jelöltjük, Némedi Lajos az utolsó héten is szeretne minél több veszprémivel és a város környékén élő emberrel találkozni, és meg­hallgatni a véleményüket. - Meg kell védenünk a közös eredménye­inket, és meg kell védeni a veszpré­mieket egy újabb Gyurcsány-kor­szaktól - közölték, hozzátéve, a baloldal jelöltje, Kész Zoltán fizetős oktatást és egészségügyet akar, nem hisz az esélyegyenlőségben és az általános választójogban. A kampány utolsó hetében a Fidesz több vezető politikusa is a helyszí­nen fogja segíteni a munkát. Az ellenzéki pártok közül látszó­lag az LMP fordítja a legnagyobb fi­gyelmet a voksolásra. Szél Berna­dett lapunknak azt mondta, hogy az utolsó héten „rengeteg időt” ter­veznek lent tölteni, ő maga és Schiffer András, a párt másik társel­nöke is odautazik majd. A Kész Zoltán mögött felsora­kozó baloldali kis pártok ugyan­akkor kevésbé aktívak. Tóbiás Jó­zsef, az MSZP elnöke nemrég ugyan Veszprémben járt a szocia­listák kihelyezett frakcióülésén, lapunk információi szerint azon­ban a következő héten leginkább Gőgös Zoltán erősíti majd a kam­pányt. A többi ellenzéki formáció­nál nem válaszoltak kérdésünkre, hogy vezetőik személyesen, hely­ben is kampányolnának-e támo­gatottjuk mellett. ■ ELMARASZTALTÁK KÉSZT. A Nem­zeti Választási Bizottság tegnap es­ti határozata szerint Kész Zoltán, a veszprémi időközi választás jelölt­je valótlan tényállítással megté­vesztette a választókat. A testület azért marasztalta el a politikust, mert azt állította, hogy a Fidesznek­ valójában tizenegy jelöltje van, csak „különböző mezben”. (MTI) Az MSZP elsősorban aktivistákkal támogatja a kampányfinisben Kész Zoltánt fotó: hegedűs Márta Változik a parlamenti munkarend Kövér László javaslata szerint kéthetente lennének a szavazások • Az ellenzék elutasítja a terveket Átalakulhat az országgyűlési munka a jövőben. Kövér László a tegnapi házbizottsági ülésen új munkarendet javasolt: esze­rint minden héten összeülnének a képviselők, de csak kéthe­tente lennének szavazások. Az ellenzék elutasítja a terveket, attól félve, hogy azokon a napokon, amikor nincsenek dönté­sek, üres lesz a Ház. A Munkatársü­n­tet______________ C­sak minden második héten lenne parlamenti szavazás a házelnök úr, az Országgyűlés munkarendjét érintő javaslata szerint. Kövér László kezdemé­nyezésének a lényege, hogy a kép­viselők már eleve két hétre előre fogadnák el a napirendet: az első hét hétfőjén hangoznának el az in­terpellációk - a korábbinál hosz­­szabb - összesen 120 percen ke­resztül és az azonnali kérdések, il­letve aznap lennének a szavazások és a viták is. Másnap is lehetnének parlamenti döntések és viták, míg szerdán és csütörtökön már csak a Ház előtt fekvő javaslatok vitáit folytatnák le. A következő héten mindössze hétfőn lenne plenáris ülés, amikor szavazásokat nem tartanának, így pedig arra sem lenne szükség, hogy az Ország­­gyűlés határozatképes legyen. Ek­kor ugyanis csak a napirenden kí­vüli felszólalások, valamint az azonnali kérdések és kérdések hangozhatnának el. A házelnök ja­vaslata szerint ezen a héten folyna a bizottsági munka. A kormánypártok frakciói tá­mogatják Kövér László javaslatát. A fideszes Gulyás Gergely szerint ugyanis ez lehetővé teszi, hogy egy „tervezettebb és kiszámítha­tóbb” munkarendben ülésezzen a Ház úgy, hogy az ellenzéknek a kormányzati ellenőrzésre vonat­kozó jogosítványai ne csorbulja­nak. Az Országgyűlés törvényal­kotásért felelős alelnöke azt is hozzátette, hogy ez a fajta rend­szer sokkal inkább illeszkedik az új házszabályban lefektetett eljá­rási formához, például hogy a részletes viták már a bizottságok­ban zajlanak. A frakcióval rendelkező ellen­zéki pártok ugyanakkor egyönte­tűen elutasították a változtatási terveket, és attól félnek, hogy min­den második héten - amikor nem lennének szavazások - üres lesz a parlament. Az MSZP-s Harangozó Tamás visszaélésszerűnek nevezte az új rendszert, ami szerinte csor­bítja az ellenzéki jogokat. Meglátá­sa szerint a változtatás lényege, hogy minden második héten ne kelljen határozatképességet bizto­sítani a kormánypárti képviselők­nek.­­ Megítélésünk szerint ez azt jelenti, hogy a kormánypárti kép­viselők nemcsak állást halmoznak, meg duplapénzt vesznek fel külön­féle jogcímeken, hanem már dol­gozni sincs kedvük, csak kétheten­te - fogalmazott. A jobbikos Farkas Gergely is ki­fogásolta, hogy a javaslat elfogadá­sával minden második hétfő „tel­jesen jelentéktelenné válik”, sze­rinte borítékolható, hogy azokon a napokon üres padsorok előtt hangzanak majd el a kérdések. Az LMP frakcióvezető-helyettese, Szél Bernadett is bírálta, hogy kéthe­tente egy „kihalt” parlament látvá­nya fogadja majd a választókat. Tart attól is, hogy az ellenzéki jo­gosítványok sérülnek, ezért azt ja­vasolta, hogy nyáron értékeljék a tapasztalatokat, és ha szükséges, vizsgálják felül a munkarendet. Miután a házbizottság tegnapi ülésén nem született konszenzus Kövér László javaslatáról, így ar­ról jövő hétfőn, a tavaszi ülésszak első napján, az Országgyűlés ple­náris ülésén fognak szavazni. Kövér László javaslatáról az Országgyűlés dönthet FOTÓ: Nagy Béla Nem fizetett a Fidesznek Ver­esst állítólag már 2012 májusában kizárták a pártból 1. Munkatársunktól_____________ L­evélmásolatokkal igyekszik bi­zonyítani a Fidesz, hogy a pénzhamisítás gyanújával előzetes letartóztatásba került Veress Áront évekkel ezelőtt kizárták a pártból, mégpedig azért, mert nem fizette a tagdíjakat. A kormánypárt honlap­ján közölt dokumentum szerint Bús Balázs polgármester már 2011 áprilisában felszólította a Fidesz if­júsági tagozatának elnökét, hogy 2007 óta felhalmozódott tagdíjhát­raléka miatt kizárhatják a pártból. A párt szerint ez meg is történt 2012 májusában, így Veress min­den további intézkedése jogszerűt­len, amelyet Fidesz-tagként vagy az ifjúsági tagozat elnökeként tett. A tértivevények másolatát is nyilvánosságra hozták, amelyek szerintük bizonyítják, hogy a levelet Veress átvette. A tértivevényekből viszont nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy azok az emlí­tett levélhez tartoznak-e. A Jobbik szerint a kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van, és „egyre szánalmasabban próbál ki­menekülni” a botrányok következ­ményei alól. Az MSZP azt firtatta, hogy a hamis pénzből jutott-e a Fi­desz pártkasszájába, továbbá hogy Orbán Viktor pártelnökként indít-e vizsgálatot az ügyben. A Fidesz vá­laszul jelezte, hogy az MSZP-nek inkább saját korrupciós ügyeivel kellene foglalkoznia. Közben a 444.hu azt írta, hogy a Fidesz próbálja eltüntetni azokat a nyomokat, amelyek arról árulkod­nak, hogy Veress a legutóbbi időkig a párt tagjaként vett részt rendez­vényeken. Mint írták, törölték pél­dául a Fidesz ifjúsági tagozatának weblapját, amelyen tegnap még el­nökként szerepelt Veress neve. Veress Áront február 4-én vet­ték őrizetbe a Keleti pályaudvaron, miután egy hamis százeuróst pró­bált átváltani. Lakásán közel har­mincezer euró névleges értékben találtak hamis pénzt. 3 2015. február 13., péntek Belföld-Magyar Jelentős eltérés két intézet adataiban 18 Munkatársunktól_____________ S­ tabilizálódott a kormánypár­tok pozíciója, a Jobbik elmúlt időszakban tapasztalható erősö­dése ellenére változatlan a Fidesz- KDNP fölénye, a baloldali pártok támogatottsága pedig stagnál - derül ki a Századvég legfrissebb, februári közvélemény-kutatásá­ból. A felmérés szerint a kormány­pártok a teljes népességen belül 30 százalékon állnak, őket követi a Jobbik 16 százalékkal, a harmadik továbbra is az MSZP 12 százalék­kal. Az LMP-re és a DK-ra 3-3, míg az Együttre a lakosok 2 száza­léka adná szavazatát. A Századvég eredményei né­miképp ellentétesek azzal, amit az Ipsos mért. Ők ugyanis a minap arról számoltak be az MTI-nek, hogy a februári közvélemény-ku­tatások szerint bár valóban nőtt a Jobbik támogatottsága (14-ről 16 százalékra), a Fidesz szavazóbázi­sa tovább csökkent. Míg január­ban a választókorú népesség 23 százaléka támogatta a kormány­pártot, szerintük február elején ez az arány már csak 21 százalék volt, azaz kilenc százalékkal kevesebb, mint a Századvég mérése szerint. A kisebb pártok támogatottsági mutatóiban nincs ekkora különb­ség a két mérés között. Nyilatkozat M­últ pénteken azt a szá­momra minden előzmény nélküli, megdöbbentő tájékozta­tást kaptam, hogy a Magyar Nemzet tulajdonosa - akivel én soha nem találkoztam, soha nem beszéltem - 180 fokos irányvál­tásra, lényegében az értékrendje megtagadására kívánja kénysze­ríteni a lapot. A bejelentés hatásá­ra az újság főszerkesztő-helyette­seként beadtam a felmondáso­mat. A tulajdonos által kinevezett új főszerkesztő szinte azonnal a munkám felmondási idő alatti folytatására kért, majd arra, hogy ismét töltsem be a főszerkesztő­helyettesi posztot. Ez a kérés a le­hetőségét teremtette meg a fel­mondás visszavonásának - amit azóta meg is tettem -, a dönté­semnek azonban más oka is van. A mindenki számára érzékelhető valóság megcáfolta a radikális irányváltásról szóló hírt. D. Hor­váth Gábor főszerkesztő személye számomra garancia arra, hogy a Magyar Nemzet nem fordul vál­­lalhatatlan irányba, az újság tar­talmában - ahogyan ezt Tisztelt Olvasóink is igazolhatják - nyo­ma sincs annak a bizonyos 180 fokos fordulatnak. Nincs mit szépíteni, egy hete elhamarkodott, rossz döntést hoztam. Olyan döntést, amely so­kakat megtéveszthetett, és hamis következtetések levonására adha­tott alkalmat. Elnézést kérek ezért! Ráadásul egy vezető nem hagyhatja magára a kollégáit, a szerkesztőséget. Minden nagyra­becsülésem azoké a kollégáimé, akik lehetetlen körülmények kö­zött elkészítették a múlt szombati lapot. Nyilvánvaló, hogy a mosta­ni döntésemet sokan sokfélekép­pen fogják magyarázni. Ez szá­momra érdektelen. Semmi ked­vem egy rossznak bizonyult dön­tés terhét cipelni. Mostani elhatá­rozásom nem állásfoglalás senki ellenében, nincs politikai tartal­ma. Egyetlen üzenete: kiállás a Pethő Sándor által 1938-ban ala­pított Magyar Nemzet mellett. Ez a lap érték, amely semmi mással nem pótolható. Szerető Szabolcs

Next