Magyar Nemzet, 2015. március (78. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-21 / 68. szám

Diplomáciai csatározás Prágában Kétfejű külpolitika érvényesül Csehországban. Míg Milos Ze­man államfő minden lehető al­kalommal állást foglal Oroszor­szág mellett, addig Bohuslav Sobotka miniszterelnök szigo­rúan tartja magát a brüsszeli állásponthoz az ukrajnai válsá­got illetően. A két baloldali ve­zető harca nem új keletű. II Pataky István__________________ S­obotka egyelőre nem kifogásol­ta nyilvánosan Milos Zeman részvételi szándékát a második vi­lágháború befejezésének 70. évfor­dulójára rendezett moszkvai ün­nepségeken, de egyre nagyobb fe­szültség érzékelhető a kormányfő és az elnök között az Oroszország­gal kapcsolatos politikát illetően. Kedden a jobboldali Polgári De­mokratikus Párt szólította fel a mi­niszterelnököt: próbálja meggyőz­ni Zemant, ne utazzon Moszkvába. Sobotka válaszában azt mondta, a Csehszlovákia felszabadítása köz­ben életüket vesztett orosz katonák nem tehetnek Moszkva mai dönté­seiről, ugyanakkor ismét elfogad­hatatlannak nevezte Putyin politi­káját. Csehországban a külpolitika egyértelműen a kormány hatáskö­rébe tartozik, a miniszterelnök képviseli országát az uniós csúcsta­lálkozókon is, az alkoholproblé­mákkal küszködő, s olykor botrá­nyosan viselkedő Milos Zeman azonban elnökként próbál szerepet vállalni a diplomáciában. A minap Lubomir Zaoralek cseh külügymi­niszter egy lapinterjúban azt mondta, ő másként róná le kegye­letét a Csehszlovákia felszabadítá­sáért elesett katonák emléke előtt. „A Krím elcsatolása után Oroszor­szág értésére kell adnunk, hogy ko­moly változást állt be a kapcsolata­inkban” - fogalmazott a tárcaveze­tő, a szankciókra utalva ugyanak­kor megjegyezte, nem lehet cél az orosz gazdaság tönkretétele. Milos Zeman már jó ideje vitá­ban áll egykori pártjával, s nem­csak Moszkvát illetően. Az államfő­höz hű politikusok korábban siker­telenül próbálták eltávolítani a szo­ciáldemokrata párt éléről Sobotkát, s mára teljesen kiszorultak a veze­tésből. A konfliktus megmaradt, de van párbeszéd a két rivális között. Miután tavaly ősszel egyre több bí­rálat érte az elnököt túlságosan oroszbarát nyilatkozatai miatt, a miniszterelnök abban egyezett meg Zemannal, hogy évente há­romszor találkoznak majd a parla­ment két házának elnökével, vala­mint a külügy- és a védelmi mi­niszterrel, s megbeszélik az idősze­rű kül-, illetve biztonságpolitikai kérdéseket. Bár most semmi nem utal a Sobotka vezette koalíciós kormány esetleges bukására, elem­zők szerint ez esetben Zeman And­rej Babis pénzügyminisztert, az ANO mozgalom elnökét nevezné ki kormányfőnek, ha az parlamenti többséget állítana maga mögé akár a jobboldal támogatásával is. Milos Zeman Orbán az alacsony árakat védi Elfogadhatatlan, hogy Brüsszelben döntsenek a magyar energiaügyekről . Munkatársunktól.______________ M­agyar szempontból az ener­gia ára a legfontosabb - hangsúlyozta tegnap Orbán Viktor az energiaunió ügyében született brüsszeli döntés kapcsán. Másik fontos szempontként a miniszterel­nök azt emelte ki, hogy a dokumen­tum garantálja: továbbra is tagálla­mi hatáskörben marad az úgyneve­zett energiamix, az, hogy melyik or­szág milyen forrásokból szeretné fedezni energiaszükségletét. - Sen­ki nem mondhatja meg Magyaror­szágnak, hogy hány százalék legyen gáz, mennyi legyen nukleáris, mennyi legyen szén, és így tovább, hanem ezt mi dönthetjük el - hang­súlyozta a miniszterelnök. A kor­mányfő a kidolgozandó részletek­kel kapcsán úgy vélekedett, elfo­gadhatatlan lenne, ha valahol az Európai Unió bürokratikus jogal­kotási útvesztőjének alkudzsunge­­lében dőlne el, hogy mi történik Magyarországon. Mint fogalma­zott: szerinte ezek egyelőre távoli veszélyt jelentenek, nem reálisak. Nyilatkozatban adott viszont hangot megdöbbenésének a Job­bik, amely szerint a tegnapi brüsz­­szeli csúcstalálkozón egyhangú döntés született az energiaunió létrehozásáról. Az ellenzéki párt úgy vélekedett, az energiaunió ál­cája alatt Brüsszel gyakorlatilag a tagállamok valamennyi energia­­politikával kapcsolatos döntésébe beleszólhat majd, ami Magyaror­szág energiafüggetlenségének fel­számolásához vezethet, s megtor­pedózhatják a rezsicsökkentést. A Fidesz ugyanakkor közölte, a magyarok számára is megnyugta­tó, hogy olyan megállapodás szü­letett Brüsszelben, amelyik sza­badságot enged a nemzeti kormá­nyok kezében az energiaárak ala­kítására. Közleményükben fel­idézték, Brüsszel az elmúlt évek­ben folyamatosan támadta a rezsi­csökkentést, ezért komoly siker­nek tekintik, hogy az energiaunió­ról szóló megállapodás a magyar kormány számára is szabad kezet hagy az árak alakításában. Orbán Viktor a csúcstalálkozó után a paksi bővítéssel kapcsolat­ban újságírói kérdésre válaszolva elmondta, az Euratom Ellátási Ügynökség által megvétózott fűtő­anyag-szállítási szerződésről a kormány úgy gondolta, elfogad­ható, de hagyott magának moz­gásteret. Mint mondta: ami Finn­országnak jó, a­z Magyarországnak is, nem ütközik a magyar érdek­kel, Magyarország számára is elfo­gadható - utalva arra, hogy a finn Fennovaima is orosz atomerőmű­vet épít, orosz fűtőanyag-ellátás­sal, amelyet Brüsszel egy évvel ko­rábban jóvá is hagyott. Az ukrán válság kapcsán a kormányfő kifejtette, jó ötletnek tartja a szankciók összekapcsolá­sát a minszki megállapodással. Arra is figyelmeztetett, hogy ko­moly bajokat lát Ukrajnában a gazdasági mutatók terén, az a ke­gyetlen IMF-program pedig, amelyet Kijevnek végre kell hajta­nia, felveti a szociális ellehetetle­nülés problémáját, s Magyaror­szág könnyen válhat akaratlanul is ennek szenvedő alanyává. A kormányfő szerint Ukrajna szociális ellehetetlenülésének Magyarország is szenvedő alanyává válhat FOTÓ: mti/mininiszterelnöki sajtóiroda Gyorssegély Athénnak 11 Rai­mith Rol­and K­étmilliárd euró fel nem használt forrást cso­portosít át az Európai Unió a fejlesztési alapja­iból Görögországnak, hogy így segítse a hitelválság­gal küszködő országot - közölte tegnap Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke bejelentését röviddel azután tette, hogy az uniós vezetők a görög hitleprogram meghosszabbítása fejében vállalt programjáról tárgyaltak Brüsszelben. Angela Merkel német kancellár tegnap úgy nyilatkozott, Athén ígé­retet tett a vállalásai teljesítésére, egyúttal arra is, hogy részletes és pontos listát küldenek arról, mit és hogyan valósítanak meg a beígért strukturális re­formjaikból. Merkel arról azonban nem nyilatko­zott, hogy mikor és milyen forráshoz juthat ezelőtt Görögország. A német kancellár ugyanakkor hang­súlyozta, hogy Athénnak minden egyes paragrafust következetesen és szigorúan be kell tartania, amely­ről február 20-án megállapodtak az uniós pénzügy­­miniszterekkel. Ahhoz képest, hogy a megállapodás épp egy hó­napja történt, vajmi kevés előrelépés, és szinte semmi konkrétum nem látszik, aminek alapján haladna a hi­telprogram júniusig történő meghosszabbítása. Az amerikai gazdasági hírügynökség, a Bloomberg in­formációi szerint az uniós vezetők arra kérték az Alexisz Ciprasz vezette görög kormányt, hogy több reformot indítsanak el, és gyorsítsák fel a tárgyaláso­kat, mert június már egy karnyújtásnyira van. Janisz Varufakisz pénzügyminiszter többször jelezte, az a céljuk, hogy április 20-ra megállapodást kössenek az EU-val. A korrupció elleni harc ügyében pedig az OECD épp tegnap figyelmeztette Görögországot, jó lenne, ha abbahagynák azt a gyakorlatot, hogy külföl­di tenderek megszerzéséért ottani állami hivatalno­kokat próbálnak meg kenőpénzekkel lefizetni. 2015. március 21., szombat Médiacsaták a keleti fronton Magyarok, köztük egy volt kormányfő beutazását is megtiltották Oroszországba­ n Szter Gábor_____________________ M­íg Kelet-Ukrajnában viszony­lagos a nyugalom, az infor­mációs és a diplomáciai fronton dúl a háború. Kijev és a szakadárok időről időre tudatosan kellemetlen helyzetbe hozzák egymást, majd a másikra tolják a felelősséget a minszki békemegállapodás meg­sértése miatt. Ebbe Sele­ beleszól Moszkva, amely a két fél párbe­szédét sürgetve belügyként kezelné a konfliktust, miközben a Nyugat a Kremlre gyakorol nyomást. Az előbbieket illusztrálva jel­lemző módon szólta el magát az uk­rán 5-ös csatorna egyik vitaműso­rában a parlamentnek a Donbasz különleges státusáról hozott törvé­nye kapcsán a rada egyik képviselő­je. A szereplésbe belefeledkező An­na Gopko azzal magyarázta a tör­vény módosítását, hogy „ürügyet kell adni a Nyugatnak arra, hogy szigoríthassa a szankciókat Orosz­országgal szemben”. A képviselő arról beszélt, hogy a Kijev által a két kelet-ukrajnai „népköztársasággal” szemben állított feltételek teljesít­hetetlenek, így a helyzet aligha kon­szolidálódik, az ukrán diplomácia pedig így követelheti a szankciók szigorítását. „A rada így segíti az ukrán érdekek védelmét” - mond­ta a képviselő, észre sem véve, hogy többet mondott a kelleténél. Az ilyen ravaszság persze má­soknak is feltűnik, így még a Bloomberg elemzője is megjegyzi, hogy „a Nyugat jól teszi, ha a fele­lősség terhét az agresszor Oroszor­szágra terheli, ám ez még nem zár­ja ki, hogy Ukrajna betartsa az alá­írt megállapodásokat”. E mondat második fele összecseng Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek és a szakadároknak a törvénymó­dosítás kapcsán Kijevhez intézett bírálataival. A doneckieket Minszk­­ben képviselő Gyenyisz Pusilin egyenesen a „normandiai négyek­hez” intézte a szavait, amikor arra hívta fel a figyelmet, hogy egyolda­lú lépéseivel Kijev becsapja őket. Az információs háborúból per­sze bőven kiveszi a részét az orosz és a nyugati sajtó is. A Los Angeles Times például a legérzékenyebb pontján támadja Oroszországot, amikor felveti, hogy a náci Német­ország felett aratott győzelem 70. évfordulójáról nem Moszkvában, hanem Kijevben kellene megem­lékezni, hiszen abszolút számok­ban ugyan az oroszok, a lakosság arányában ugyanakkor az ukrá­nok veszítették a legtöbb embert.. A képbe jól illeszkedik, hogy orosz sajtóértesülések szerint Moszkva megtiltaná több mint két­száz amerikai és európai politikus, tisztviselő és közéleti személyiség beutazását Oroszországba. A lista nem nyilvános, de az Izvesztyija forrása szerint a listán tizenöt olyan magyar állampolgár is szere­pel, akik nyíltan kifejtik oroszelle­nes nézeteiket, köztük egy volt ma­gyar kormányfő is. Az Egyesült Ál­lamokból Caroline Atkinson elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó-he­lyettes és John McCain republiká­nus szenátor is rajta van a listán. NAPI SAJTÓSZEMLE FirstPost A tehénvizelet gyógyítja a rákot, mondta egy hindu nacionalista parlamenti képviselő, akit a mumbai közéleti portál idézett. Sankarbhai N, a kormányzó Bharatija Dzsanata Párt képvi­selője, és meglepő kijelentését akkor tette, amikor a tehenek levágása ellen szólalt fel a par­lamentben. A tehén ürüléké­nek és vizeletének számos fel­használási területe van, így olyan súlyos betegségek ellen is hatásos, mint a rák, mondta a képviselő, aki a négylábúak levágását bűnnek nevezte. In­diában a tehenek levágása szö­vetségi állami hatáskörbe tar­tozik, épp a vallásos érzékeny­ség miatt rendszeresen tilta­koznak ellene képviselők. LE FIGARO • Ír Megosztotta a Charlie Hebdo szati­rikus hetilap szerkesztőségét az a már 30 millió eurós bevé­tel, amely a szerkesztőség elle­ni január 7-én elkövetett me­rényletek óta gyűlt össze - írta a francia jobboldali napilap. Laurent Léger, az Hebdo egyik munkatársa még szerdán kö­zölte a szerkesztőségi értekez­leten, hogy tizenegyen tárgya­lásokat kezdeményeztek a tőke egyenlő mértékű elosztásáról az alkalmazottak között - mondta a francia hírügynök­ségnek (AFP) a hetilap egyik ügyvédje, aki kérte neve elhall­gatását. A Charlie Hebdo 40 százalékát a januári támadás­ban megölt Stéphane Char­­bonnier (Charb) jogutódai, az­az gyermekei birtokolják, má­sik 40-et a jelenlegi igazgató, a karikaturista Laurent Souris­­seau (Riss) képvisel, aki janu­árban a vállán sebesült meg, a maradék 20 pedig a főigazga­tóé, Éric Portheault-é. A veze­tést elkeserítette a tizenegy munkatárs, köztük két ügyvéd kezdeményezése. euobserver Az uniós vezetők energiauniót akarnak, de mit is értenek ezen?­­ címmel írt publicisz­tikát a témáról az uniós ügyekkel foglalkozó hírportál. A szerző, Peter Teffer szerint a csütörtökön késő este útjára indított program mögött ne­héz úgy komoly tartalmat sej­teni, ha nincsenek konkrét kritériumok, határidők, mindössze tizenöt akciópont. „Az ilyen ködös megfogalma­zás mellett könnyű lesz az EU vezetőinek kiforgatniuk az egészet” - véli a szerző. Körutazások repülőgéppel, magyar idegenvezetővel Ezerarcú Portugália ápr. 25. - máj. 2., júl. 18-25., aug. 15-22. 229000 Ft/fő-től Illetékek: 65 000 Ft/fo-től Izrael ápr. 13-19., máj. 11-17. 185000 Ft/fő Illetékek: 55000 Ft/fo Tel.: (l) 2971900 informacio@atptravel.hu www.otptravel.hu­­&otp Travel

Next