Magyar Nemzet, 2015. augusztus (78. évfolyam, 179-203. szám)
2015-08-01 / 179. szám
2015. augusztus 1., szombat Belföld Új betegségeket hozhat a menekülthullám A migránsok nem feltétlenül tudják, hogy fertőző megbetegedésük van • A megelőzéshez nem elég egy hideg vizes kézmosás Kockázatot jelenthetnek Magyarország közegészségügyi biztonságára az ellenőrizetlen körülmények között tömegesen érkező migránsok, hazánkban korábban már megszűnt betegségek fertőzhetnek ismét - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Ócsai Lajos, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) járványügyi főosztályának korábbi vezetője. A legfőbb probléma, hogy az ideérkező menekültek jelentős része el sem jut azokra a pontokra, ahol járványügyi szűréseket végezhetnének. B Kusi.its Szonja________________ J ellemzően Szegedre, majd Budapestre kerülnek, csak ezután jutnak el Debrecenbe vagy a más menekülttáborba azok az illegális menekültek, akik Magyarországra jönnek, és még a határ közelében elkapják őket . A migránsok orvosi vizsgálatára vonatkozó, közegészségügyi követelményeket is tartalmazó belügyminisztériumi (BM) rendelet módosítása április óta van érvényben, e szerint a menekülteknek kötelező orvosi vizsgálaton kell átesniük. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) tájékoztatása szerint a migránsok egészségügyi szűrése már akkor megtörténik, amikor először találkoznak a rendőrséggel. Előfordulhat azonban, hogy az első vizsgálatnál nem derül ki egy betegség, de ez nem feltétlenül azért van, mert az érintettek be akarnák csapni a hatóságot, hanem azért, mert nem is tudják, hogy például hastífuszuk van, amellyel megfertőzhetik a környezetüket - fejtette ki Ócsai Lajos, az ÁNTSZ járványügyi főosztályának korábbi vezetője. Ócsai Lajos szerint a problémát az okozza, hogy a menekültek megfordulnak a várótermekben, a vasúti kocsikban, amelyeknek a fertőtlenítése eleve nehézkes feladat, így a szakember szerint ez kockázatot jelent a járványügyi biztonságra. Megjegyezte: a gyomor- és bélrendszer fertőzései nagyon könnyen terjednek, és annyi is elegendő hozzá, hogy egy hideg vizes kézmosás után a kézen maradt kórokozó átkerül például egy szelet kenyérre, amit valaki más megeszik. Bizonyos fertőző betegségeket ráadásul csak bakteriológiai vizsgálattal lehetne kimutatni. Ócsai szerint a hepatitis A vírus (fertőző májgyulladás) például már akkor fertőz, amikor még az illető nem is tud róla, hogy beteg. Ez ellen létezik ajánlott védőoltás, de nem ingyenes, éppen ezért alacsony a magyar lakosság átoltottsága. A vérhas, a hastífusz és malária ellen sincs kötelező védőoltás Magyarországon. - Hazánkban időmelten jó járványügyi helyzetről beszélhetünk, ez egyrészt az alacsony átoltottságnak köszönhető, másrészt annak, hogy kevés a fertőző beteg - mondta Ócsai. A vérhas például negyven éve még tízezer embernek okozott panaszokat, mára azonban jelentősen csökkent ez a szám, évi kétszáz betegre. Ha viszont a fertőző forrás ismét bejön az országba, újból felütheti a fejét a betegség. A szűrések egy részét csak a befogadóállomásokon végzik el, ahová a menekültek napokig utaznak, vagy el sem mennek oda. A migránsok nagy része ugyanis pályaudvarokon, parkokban telepszik le, és onnan indulnak tovább Nyugatra. A Magyar Nemzet tudósítójának csütörtöki információi szerint a Keleti pályaudvarnál tartózkodó migránsok között rengeteg a gyermek, az önkéntes segítők pedig arról számoltak be, hogy közülük többen betegek, de a szülők nehezen engedik meg, hogy megvizsgálják a kicsiket. A migránsok védőoltási státusát nem ismeri senki, gyakran még ők maguk sem. Lehet, hogy többségük kapott már egy-két oltást valahol, valamikor, de hogy milyen a védettségük, nem lehet tudni, ahogy azt sem, hogy milyen kórokozókat hordozhatnak - mondta Ócsai. Az ÁNTSZ-től kapott tájékoztatásban is az olvasható, hogy a migránsok általában nem tudják igazolni, milyen védőoltásokat kaptak korábban. Azok, akik menedékkérelmet terjesztenek elő, a menekültügyi hatóság munkatársaival találkoznak, ők pedig a kijelölt befogadóállomásra irányítják a kérelmezőt - közölte lapunkkal a BÁH. Miután a menekült megérkezik, a táborbeli hivatal értesíti a területileg illetékes járási népegészségügyi intézet járási tiszti főorvosát, aki gondoskodik a megfelelő szűrések elvégzéséről. Az ÁNTSZ ezzel kapcsolatban arról számolt be, az elrendelt szűrések általában a tbc, HIV, szifilisz, hastífusz és paratífusz baktériumhordozókra, a hepatitis B-re vonatkoznak, de a járványügyi helyzet alapján a járási tiszti főorvos más döntést is hozhat. Ócsai Lajos szerint azonban az esetek döntő többségében egy migráns beadja ugyan a kérelmét, de másnap elhagyja a tábort, és soha többet nem megy vissza oda, így ha leveszik is tőle a vizsgálati anyagot, szinte biztos, hogy az eredményről már nem tudják értesíteni őt. Tény, hogy a magyar hatóságokat is leterheli a migránsok hatalmas tömege. A szegedi önkormányzat civilek támogatásával például mobil mosdókkal, illemhelyekkel és kézmosókkal igyekszik fenntartani a város közegészségügyi biztonságát. A vasútállomáshoz érkező migránsok után összeszedik a szemetet, és hipóval fertőtlenítik a padokat, közterületeket. Az önkénteseknek zárt cipőt és gumikesztyűt kell viselniük. Lapunk legfrissebb információi szerint hétvégenként már a HM Egészségügyi Központ speciális mentői is dolgoznak Szegeden és környékén, naponta mintegy háromszáz határsértőt látnak el. Számukra a felszerelést és a személyzetet a HM Egészségügyi Központ, az egészségügyi szakemberek ellátását és szállását pedig a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság biztosítja. Korábban megírtuk, a szegedi határrendészeti kirendeltségen tavaly ősszel adták át az egészségügyi áteresztő pontot, itt vizsgálják meg először a migránsokat, lényegében háziorvosi szintű ellátás történik. A nap huszonnégy órájában hat orvos és négy felcser dolgozik. Ha olyan problémára bukkannak, amelyet nem tudnak kezelni, a migránst egészségügyi intézménybe szállítják. Az áteresztő pont fontos feladata a fertőző betegségek kiszűrése, ehhez megfelelő felszerelése és elkülönítőhelyisége van a rendőrségnek. ■ MEGNYÍLT A HATÁRÁTKELŐ. Tegnap újra megnyílt a régi Röszke- Horgos határátkelőhely. Szijjártó Péter közölte: Magyarország és Szerbia bővíti azoknak a lehetőségeit, akik törvénytisztelő módon kívánják átlépni a határt, ám akadályokat állít azok elé, akik törvénytelenül próbálkoznak ezzel. Ivica Dacic szerb miniszterelnökhelyettes kifejtette, szeretné, ha minél előbb eljönne az az idő, amikor nincs szükség sem határátkelőhelyekre, sem határőrizetre. Eközben Pintér Sándor belügyminiszter írásbeli válaszából kiderült az is, július közepéig 19 284 érdemi megkeresés érkezett Magyarországra a dublini eljárásban átadni tervezett bevándorlók ügyében. (MTI) A Nyugati pályaudvaron rendszeresen fertőtlenítik a vasúti kocsikat fotó: mti/máthé Zoltán A BKV-n nincs szükség maszkra 11 Szabó Zsott_____________________________________ A lehető legkisebb mértékben terhelje a fővárost a menekültek „tranzitálása”, különösen a lakott területeken, ezt szeretné elérni Tarlós István főpolgármester - tudta meg lapunk. A jövő hét közepén egyeztetést is tartanak arról, milyen konkrét lépéseket kell tenni a fővárosi menekültügyi intézkedési tervvel kapcsolatban. Pető György, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság vezetője szerint a megbeszélésen a rendőrség, a bevándorlási hivatal, a fővárosi közszolgáltató cégek, a szociális ellátók, a szakmai és civil szervezetek képviselői javaslatot tehetnek a legszükségesebb intézkedésekre. A köztisztaság helyreállítása, a higiéniai helyzet fenntartása a Fővárosi Közterületfenntartó Zrt. feladata lesz. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kiemelten foglalkozik a fertőzésveszéllyel, de a szakemberek szerint jelenleg eltúlzott a járványoktól való félelem. A második szempont a „szükséges logisztika”, hogy a migránsok megkaphassák a jogszabályokban biztosított alapvető szolgáltatásokat. A Fővárosi Csatornázási Művek és a Fővárosi Vízművek nagy szerepet kap a vélhetően többezernyi menekült vécéhasználatának megoldásában, és akár fürdési lehetőségről is gondoskodniuk kell. A Budapesti Közlekedési Központnak és a BKV-nak a bevándorlók szállításában lehet szerepe. Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója lapunknak azt mondta: jelenleg nincs szükség a tömegközlekedési járműveken külön intézkedésre, sem maszkra, sem gumikesztyűre. A járműveket rendszeresen fertőtlenítik. A főpolgármester harmadik szempontként - azt is elvárja, hogy minden intézkedés kizárólag az érintett szervek, szervezetek együttműködésével történjen, s lehetőleg minél gyorsabban. Toborzók érkezhetnek az illegális határátlépőkkel A valódi terroristákat féltik a lebukás veszélyétől . A TEK-nek nincs információja arról, hogy merényletet terveznének hazánkban Nem éri meg a menekültek között elvegyülniük a terroristáknak, mert túl nagy a lebukás veszélye - mondta lapunknak a szakértő. Akikről a közelmúltban „fülest” kaptak a titkosszolgálatok, valószínűleg olyanok, akik szervező feladatokat hajtanak végre. ■ Markotay Csaba_____________ K evés az esély arra, hogy a klasszikus értelemben vett terroristák érkezzenek a menekültekkel együtt Magyarországra. Itt inkább azokról lehet szó, akiknek szervező vagy toborzó feladataik vannak, és van helyismeretük is. Erről beszélt lapunknak Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója azután, hogy a Napi Gazdaság megírta: vélhetően a külföldi titkosszolgálatok tíz, terrorizmussal gyanúsítható személy adatait juttatták el a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársainak egy zárt hálózaton keresztül, hogy azonnal jelezzék, ha munkájuk során találkoznak az illetőkkel. A lap szerint a figyelmeztetési listán lévő személyek a déli határon, a bevándorlási hullámot kihasználva érkezhetnek magyar területre. Tálas Péter felhívta a figyelmet, azok a terroristák, akiket akciók végrehajtására, robbantásra képeztek ki, túl értékesek a radikális szervezeteknek vagy az Iszlám Államnak ahhoz, hogy a menekültek közé vegyüljenek. Ennek a csoportnak ugyanis - amint arra korábban Pintér Sándor is felhívta a figyelmet - csaknem kilencvenhét százalékát ellenőrzik, könnyen lebuknának. Azok, akik a menekültekkel együtt érkeznek és a titkosszolgálatok látókörébe kerülnek, olyan emberek lehetnek, akik kapcsolatot keresnek a radikális helyi erőkkel, azokkal, akik az adott muzulmán közösségen belül nyitottak a radikális gondolatokra vagy arra, hogy csatlakozzanak az Iszlám Államhoz. Ők azok, akik szervezkednek, kapcsolatot építenek, támogatókat keresnek. Magyarország azonban nem célpontja sem az Iszlám Államnak, sem a nemzetközi terrorizmusnak, tranzit jellegű ország vagyunk - fogalmazott Tálas Péter hozzátéve, az ilyen szervezetek célpontjai elsősorban az olyan államok, amelyekben jelentős a muzulmán lakosság aránya. Magyarországon mintegy ötezer fős muzulmán közösség él, közöttük aligha vannak nagy számban olyanok, akik nyitottak a radikális eszmékre, vagy hajlandók terrorakciókra. Az igazgató szerint ha a magyar titkosszolgálatok figyelmeztetést kaptak, akkor kötelességük kiszűrni az ilyen embereket. A mostani esetben vélhetően „fülest” kaptak, azaz konkrét embereket kereshetnek a menekültek között. A Belügyminisztérium lapunknak küldött tájékoztatása szerint a Terrorelhárítási Központ szorosan együttműködik a külföldi társszervekkel, hogy minimálisra csökkentse az olyan személyek megjelenésének lehetőségét Magyarországon és az Európai Unióban, akik terrorkockázatot jelenthetnek. A rendelkezésre álló adatok alapján a TEK-nek nincsenek információi arról, hogy Magyarországon terrorcselekményeket terveznének - fűzték hozzá. Naponta ezer-ezerötszáz migráns érkezik hazánkba fotó: béres attila