Magyar Nemzet, 2015. augusztus (78. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-01 / 179. szám

2015. augusztus 1., szombat Belföld Új betegségeket hozhat a menekülthullám A migránsok nem feltétlenül tudják, hogy fertőző megbetegedésük van • A megelőzéshez nem elég egy hideg vizes kézmosás Kockázatot jelenthetnek Ma­gyarország közegészségügyi biztonságára az ellenőrizetlen körülmények között tömege­sen érkező migránsok, hazánk­ban korábban már megszűnt betegségek fertőzhetnek ismét - nyilatkozta a Magyar Nem­zetnek Ócsai Lajos, az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat (ÁNTSZ) jár­ványügyi főosztályának koráb­bi vezetője. A legfőbb problé­ma, hogy az ideérkező mene­kültek jelentős része el sem jut azokra a pontokra, ahol jár­ványügyi szűréseket végez­hetnének. B Kusi.its Szonja________________ J ellemzően Szegedre, majd Bu­dapestre kerülnek, csak ezután jutnak el Debrecenbe vagy a más menekülttáborba azok az illegális menekültek, akik Magyarország­ra jönnek, és még a határ közelé­ben elkapják őket . A migránsok orvosi vizsgálatára vonatkozó, közegészségügyi követelménye­ket is tartalmazó belügyminiszté­riumi (BM) rendelet módosítása április óta van érvényben, e sze­rint a menekülteknek kötelező or­vosi vizsgálaton kell átesniük. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) tájékoztatása sze­rint a migránsok egészségügyi szűrése már akkor megtörténik, amikor először találkoznak a rendőrséggel.­­ Előfordulhat azonban, hogy az első vizsgálatnál nem derül ki egy betegség, de ez nem feltétle­nül azért van, mert­ az érintettek be akarnák csapni a hatóságot, hanem azért, mert nem is tudják, hogy például hastífuszuk van, amellyel megfertőzhetik a kör­nyezetüket - fejtette ki Ócsai La­jos, az ÁNTSZ járványügyi főosz­tályának korábbi vezetője. Ócsai Lajos szerint a problémát az okozza, hogy a menekültek meg­fordulnak a várótermekben, a vasúti kocsikban, amelyeknek a fertőtlenítése eleve nehézkes fel­adat, így a szakember szerint ez kockázatot jelent a járványügyi biztonságra. Megjegyezte: a gyo­mor- és bélrendszer fertőzései na­gyon könnyen terjednek, és annyi is elegendő hozzá, hogy egy hideg vizes kézmosás után a kézen ma­radt kórokozó átkerül például egy szelet kenyérre, amit valaki más megeszik.­­ Bizonyos fertőző betegsége­ket ráadásul csak bakteriológiai vizsgálattal lehetne kimutatni. Ócsai szerint a hepatitis A vírus (fertőző májgyulladás) például már akkor fertőz, amikor még az illető nem is tud róla, hogy beteg. Ez ellen létezik ajánlott védőoltás, de nem ingyenes, éppen ezért ala­csony a magyar lakosság átoltott­­sága. A vérhas, a hastífusz és ma­lária ellen sincs kötelező védőoltás Magyarországon. - Hazá­nkban időmelten jó jár­ványügyi helyzetről beszélhetünk, ez egyrészt az alacsony átoltott­­ságnak köszönhető, másrészt an­nak, hogy kevés a fertőző beteg - mondta Ócsai. A vérhas például negyven éve még tízezer ember­nek okozott panaszokat, mára azonban jelentősen csökkent ez a szám, évi kétszáz betegre. Ha vi­szont a fertőző forrás ismét bejön az országba, újból felütheti a fejét a betegség. A szűrések egy részét csak a befogadóállomásokon végzik el, ahová a menekültek napokig utaz­nak, vagy el sem mennek oda. A migránsok nagy része ugyanis pá­lyaudvarokon, parkokban telep­szik le, és onnan indulnak tovább Nyugatra. A Magyar Nemzet tu­dósítójának csütörtöki informá­ciói szerint a Keleti pályaudvarnál tartózkodó migránsok között ren­geteg a gyermek, az önkéntes segí­tők pedig arról számoltak be, hogy közülük többen betegek, de a szü­lők nehezen engedik meg, hogy megvizsgálják a kicsiket.­­ A migránsok védőoltási stá­tusát nem ismeri senki, gyakran még ők maguk sem. Lehet, hogy többségük kapott már egy-két ol­tást valahol, valamikor, de hogy milyen a védettségük, nem lehet tudni, ahogy azt sem, hogy mi­lyen kórokozókat hordozhatnak - mondta Ócsai. Az ÁNTSZ-től ka­pott tájékoztatásban is az olvas­ható, hogy a migránsok általában nem tudják igazolni, milyen vé­dőoltásokat kaptak korábban. Azok, akik menedékkérelmet terjesztenek elő, a menekültügyi hatóság munkatársaival találkoz­nak, ők pedig a kijelölt befogadó­állomásra irányítják a kérelmezőt - közölte lapunkkal a BÁH. Mi­után a menekült megérkezik, a tá­borbeli hivatal értesíti a területileg illetékes járási népegészségügyi intézet járási tiszti főorvosát, aki gondoskodik a megfelelő szűrések elvégzéséről. Az ÁNTSZ ezzel kap­csolatban arról számolt be, az el­rendelt szűrések általában a tbc, HIV, szifilisz, hastífusz és paratí­­fusz baktériumhordozókra, a he­patitis B-re vonatkoznak, de a járványügyi helyzet alapján a járá­si tiszti főorvos más döntést is hozhat. Ócsai Lajos szerint azon­ban az esetek döntő többségében egy migráns beadja ugyan a kérel­mét, de másnap elhagyja a tábort, és soha többet nem megy vissza oda, így ha leveszik is tőle a vizs­gálati anyagot, szinte biztos, hogy az eredményről már nem tudják értesíteni őt. Tény, hogy a magyar hatóságokat is leterheli a migrán­­sok hatalmas tömege. A szegedi önkormányzat civilek támogatá­sával például mobil mosdókkal, il­lemhelyekkel és kézmosókkal igyekszik fenntartani a város köz­egészségügyi biztonságát. A vas­útállomáshoz érkező migránsok után összeszedik a szemetet, és hipóval fertőtlenítik a padokat, közterületeket. Az önkénteseknek zárt cipőt és gumikesztyűt kell vi­selniük. Lapunk legfrissebb informáci­ói szerint hétvégenként már a HM Egészségügyi Központ speciális mentői is dolgoznak Szegeden és környékén, naponta mintegy há­romszáz határsértőt látnak el. Szá­mukra a felszerelést és a személy­zetet a HM Egészségügyi Központ, az egészségügyi szakemberek ellá­tását és szállását pedig a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság biztosítja. Korábban megírtuk, a szegedi határrendészeti kirendelt­ségen tavaly ősszel adták át az egészségügyi áteresztő pontot, itt vizsgálják meg először a migrán­­sokat, lényegében háziorvosi szin­tű ellátás történik. A nap huszon­négy órájában hat orvos és négy felcser dolgozik. Ha olyan problé­mára bukkannak, amelyet nem tudnak kezelni, a migránst egész­ségügyi intézménybe szállítják. Az áteresztő pont fontos feladata a fertőző betegségek kiszűrése, eh­hez megfelelő felszerelése és elkü­lönítőhelyisége van a rendőr­ségnek. ■ MEGNYÍLT A HATÁRÁTKELŐ. Teg­nap újra megnyílt a régi Röszke- Horgos határátkelőhely. Szijjártó Péter közölte: Magyarország és Szerbia bővíti azoknak a lehetősé­geit, akik törvénytisztelő módon kívánják átlépni a határt, ám aka­dályokat állít azok elé, akik tör­vénytelenül próbálkoznak ezzel. Ivica Dacic szerb miniszterelnök­helyettes kifejtette, szeretné, ha minél előbb eljönne az az idő, amikor nincs szükség sem határ­­átkelőhelyekre, sem határőrizetre. Eközben Pintér Sándor belügy­miniszter írásbeli válaszából kide­rült az is, július közepéig 19 284 érdemi megkeresés érkezett Ma­gyarországra a dublini eljárásban átadni tervezett bevándorlók ügyében. (MTI) A Nyugati pályaudvaron rendszeresen fertőtlenítik a vasúti kocsikat fotó: mti/máthé Zoltán A BKV-n nincs szükség maszkra 11 Szabó Zsot­t_____________________________________ A lehető legkisebb mértékben terhelje a fővárost a menekültek „tranzitálása”, különösen a lakott te­rületeken, ezt szeretné elérni Tarlós István főpolgár­mester - tudta meg lapunk. A jövő hét közepén egyez­tetést is tartanak arról, milyen konkrét lépéseket kell tenni a fővárosi menekültügyi intézkedési tervvel kap­csolatban. Pető György, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság vezetője szerint a megbeszélé­sen a rendőrség, a bevándorlási hivatal, a fővárosi köz­­szolgáltató cégek, a szociális ellátók, a szakmai és civil szervezetek képviselői javaslatot tehetnek a legszüksé­gesebb intézkedésekre. A köztisztaság helyreállítása, a higiéniai helyzet fenntartása a Fővárosi Közterület­fenntartó Zrt. feladata lesz. Az Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kiemelten foglalkozik a fertőzésveszéllyel, de a szakemberek szerint jelenleg eltúlzott a járványoktól való félelem. A második szem­pont a „szükséges logisztika”, hogy a migránsok meg­kaphassák a jogszabályokban biztosított alapvető szol­gáltatásokat. A Fővárosi Csatornázási Művek és a Fő­városi Vízművek nagy szerepet kap a vélhetően több­ezernyi menekült vécéhasználatának megoldásában, és akár fürdési lehetőségről is gondoskodniuk kell. A Budapesti Közlekedési Központnak és a BKV-nak a bevándorlók szállításában lehet szerepe. Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója lapunknak azt mondta: jelenleg nincs szükség a tömegközlekedési járműveken külön intézkedésre, sem maszkra, sem gumikesztyűre. A jár­műveket rendszeresen fertőtlenítik. A főpolgármester­­ harmadik szempontként - azt is elvárja, hogy minden intézkedés kizárólag az érin­tett szervek, szervezetek együttműködésével történ­jen, s lehetőleg minél gyorsabban. Toborzók érkezhetnek az illegális határátlépőkkel A valódi terroristákat féltik a lebukás veszélyétől . A TEK-nek nincs információja arról, hogy merényletet terveznének hazánkban Nem éri meg a menekültek között elvegyülniük a terroristáknak, mert túl nagy a lebukás veszélye - mondta lapunknak a szakértő. Akikről a közelmúltban „fülest” kaptak a titkosszolgálatok, való­színűleg olyanok, akik szervező feladatokat hajtanak végre. ■ Markotay Csaba_____________ K­ evés az esély arra, hogy a klasszikus értelemben vett terroristák érkezzenek a menekül­tekkel együtt Magyarországra. Itt inkább azokról lehet szó, akiknek szervező vagy toborzó feladataik vannak, és van helyismeretük is. Erről beszélt lapunknak Tálas Pé­ter, a Nemzeti Közszolgálati Egye­temen működő Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója azután, hogy a Napi Gazdaság megírta: vél­hetően a külföldi titkosszolgálatok tíz, terrorizmussal gyanúsítható személy adatait juttatták el a Be­vándorlási és Állampolgársági Hi­vatal munkatársainak egy zárt há­lózaton keresztül, hogy azonnal jelezzék, ha munkájuk során talál­koznak az illetőkkel. A lap szerint a figyelmeztetési listán lévő sze­mélyek a déli határon, a beván­dorlási hullámot kihasználva ér­kezhetnek magyar területre. Tálas Péter felhívta a figyelmet, azok a terroristák, akiket akciók végrehajtására, robbantásra ké­peztek ki, túl értékesek a radikális szervezeteknek vagy az Iszlám Ál­lamnak ahhoz, hogy a menekültek közé vegyüljenek. Ennek a cso­portnak ugyanis - amint arra ko­rábban Pintér Sándor is felhívta a figyelmet - csaknem kilencvenhét százalékát ellenőrzik, könnyen le­buknának. Azok, akik a menekültekkel együtt érkeznek és a titkosszolgá­latok látókörébe kerülnek, olyan emberek lehetnek, akik kapcsola­tot keresnek a radikális helyi erőkkel, azokkal, akik az adott muzulmán közösségen belül nyi­tottak a radikális gondolatokra vagy arra, hogy csatlakozzanak az Iszlám Államhoz. Ők azok, akik szervezkednek, kapcsolatot építe­nek, támogatókat keresnek. Ma­gyarország azonban nem célpont­ja sem az Iszlám Államnak, sem a nemzetközi terrorizmusnak, tran­zit jellegű ország vagyunk - fogal­mazott Tálas Péter hozzátéve, az ilyen szervezetek célpontjai első­sorban az olyan államok, ame­lyekben jelentős a muzulmán la­kosság aránya. Magyarországon mintegy ötezer fős muzulmán kö­zösség él, közöttük aligha vannak nagy számban olyanok, akik nyi­tottak a radikális eszmékre, vagy hajlandók terrorakciókra. Az igazgató szerint ha a ma­gyar titkosszolgálatok figyelmez­tetést kaptak, akkor kötelességük kiszűrni az ilyen embereket. A mostani esetben vélhetően „fü­lest” kaptak, azaz konkrét embe­reket kereshetnek a menekültek között. A Belügyminisztérium lapunk­nak küldött tájékoztatása szerint a Terrorelhárítási Központ szoro­san együttműködik a külföldi társszervekkel, hogy minimálisra csökkentse az olyan személyek megjelenésének lehetőségét Ma­gyarországon és az Európai Unió­ban, akik terrorkockázatot jelent­hetnek. A rendelkezésre álló ada­tok alapján a TEK-nek nincsenek információi arról, hogy Magyar­­országon terrorcselekményeket terveznének - fűzték hozzá. Naponta ezer-ezerötszáz migráns érkezik hazánkba fotó: béres attila

Next