Magyar Nemzet, 2015. szeptember (78. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-01 / 204. szám
Terepszemle volt Martonfán Pénteken újabb forgalomlassító demonstrációt tartanak a Baranya megyei Martonfa határában, a 6-os úton - tudta meg lapunk a polgármestertől. Bosnyák Andrást a múlt héten egy helyszíni szemlén tájékoztatták arról, hogy milyen ellátást kaphatnak majd az oda kerülő menedékkérők. Markotay Csaba Négyóránként meleg étel, imahely, konditerem - többek között ezeket az ellátásokat kaphatják a menedékkérők a Baranya megyei Martonfán, ha megépül a település mellett a tervezett ideiglenes befogadóállomás. Erről beszélt lapunknak tegnap Bosnyák András. A település polgármestere elmondta, múlt pénteken a helyszínen tájékozódott a térség parlamenti képviselője, a KDNP-s Hargitai János, továbbá a bevándorlási hivatal munkatársa, illetve egy mérnökcsoport. A martonfaiak ezután falugyűlésen ismerhették meg a terveket. Abban ugyanakkor nincs változás, hogy a helyiek ellenzik a menekülttábor felépítését, amelyről egy hónappal ezelőtt, augusztus elején értesültek a sajtóból. Bosnyák András közölte, folyamatosan sátrakkal és transzparensekkel tiltakoznak, és ameddig csak lehet, elmennek a polgári engedetlenségi akciókkal. Hozzátette, hogy pénteken újabb forgalomlassító akciót tartanak a 6-os úton, és ezzel egy időben Pécsen, a Széchenyi téren is tüntetést szerveznek, amelyre ezúttal nem várnak politikusokat. (A korábbi tiltakozáson ott volt például Vona Gábor, a Jobbik elnöke is - a szerk.) Jelezték viszont a részvételüket pécsi civilek, mivel Bosnyák szerint a „baranyai megyeszékhelynek sem tetszik” a közigazgatási határánál tervezett tábor ötlete. Az önkormányzat vezetője attól tart, hogy nem a tervezett ezer, hanem akár 2-3 ezer embert is elhelyeznek majd a táborban, ahonnan ráadásul kijárhatnak, és ahogy Vámosszabadi esetében ezt Győrben teszik, úgy Martonfánál Pécsre fognak menni bevásárolni. A Zala megyei Sormás polgármestere, Pőcze Edit viszont egyelőre semmilyen tájékoztatást nem kapott a település határában tervezett beruházásról. - Itt nyugalom van, nincs nyoma semmilyen előkészületnek - fogalmazott kérdésünkre. Legutóbb augusztus közepén volt egyeztetés a témában. Korábban felmerült, hogy nem Sormáson, hanem néhány kilométerrel távolabb, Nagykanizsa határában építik fel a tábort, erről azonban hivatalosan egyik település vezetőjét sem tájékoztatták. Sajtóértesülések szerint az ideiglenes konténervárost az ősz közepéig építik meg, a területet pedig közművesítik. Ám egyelőre semmilyen előkészítő munkálathoz nem láttak hozzá. Az sem világos, hogy pontosan milyen szerepet szán az új menekülttáboroknak a kormány, hiszen a tervek szerint a déli határnál Szerbia felé nyitott tranzitzónákat hoznának létre, és ott helyeznék el a nagy számban érkező migránsokat addig, amíg lefolytatják a menekültügyi eljárást. Túri-Kovács: Törvénytelen a földeladás Folytatás az 1. oldalról Bár a földprivatizáció „jogalapja kétséges”, a kormány „figyelmeztetéseink ellenére” kitart eredeti szándéka mellett - mutatott rá Túri-Kovács. Megemlítette: kifogásolták, hogy az „akció az ötletelés szintjén van”, senki sem folytatott le eljárást az eladandó földek kijelölésére, „különösen pedig nem egyeztettek (a legközelebbi körön kívül) senkivel arról, hogy milyen feltételei vannak a föld vételének”. A tervezett földeladás „előkészítettségét” mutatja a kisgazda vezető szerint az, hogy eredetileg 400 ezer, majd 380 ezer, illetve 300 ezer hektár föld eladásáról beszélnek. - Az a különös helyzet van tehát, hogy az eladó úgy hirdet vételi lehetőséget, hogy nem tudja, mi a portéka - fogalmazott a politikus. Hangsúlyozta: „csatát vesztettünk, de a jó békéért még harcban állunk”. Turi- Kovács arra kérte a kisgazdákat, figyeljék, hogy a saját területükön milyen kezdeményezések vannak állami földek eladására, és ha „bármilyen hatósági vagy a Fideszhez közelálló körökből ismertté válik, hogy hol, milyen területeket jelölnek ki eladásra, azt azonnal jelezzék a központi irodánknak”. Hozzátette: „folyamatosan bombázzák” a földművelésügyi tárcát információkért. A minimális cél most az, hogy lehetőleg megakadályozzuk a további föld- és vagyonkoncentrációt, és a termőföld a kis- és középbirtok erősítését szolgálja - zárta levelét a politikus. Turi-Kovács Béla néhány hónapja arról beszélt: 2010 óta formálissá vált a polgári kisgazdák és a Fidesz kapcsolata. Hamar Nerazet • Belföld 2015. szeptember 1., kedd Lemondott Böjte József Távozik a Zsidó Kulturális Fesztivál művészeti vezetője a Győr ácnis Benyújtotta lemondását tegnap Böjté József, a Zsidó Kulturális Fesztivál művészeti vezetője a (Petrás Mária népdalénekes kitiltása miatt - a szerk.) kialakult konfliktus feloldása érdekében. Döntését a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) vezetése elfogadta. A szervezet honlapján megjelent szűkszavú közleményükben egyúttal jelezték, hogy a maguk részéről ezzel lezártnak tekintik az ügyet, a továbbiakban pedig a meghirdetett műsor szerint folytatódik a fesztivál programja. Böjte lépése összefügghet azzal, hogy egy nappal korábban Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára kemény kritikát fogalmazott meg a művésznővel történtek miatt. A fesztivál megnyitásakor elmondott beszédében (amelyet a hallgatóság tapsolása miatt nem tudott végigmondani) nyomatékosította: amikor Magyarország kormánya állásfoglalásaiban zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmus, rasszizmus és kirekesztés ellen, akkor nagyon határozottan hitet tesz egymás elfogadása és elismerése, értékelése mellett. Hozzátette: a kormány ugyanilyen határozottsággal áll ki mindazok mellett, akiket úgy vádolnak meg antiszemitizmussal, hogy a vád hazugságra alapozott. Az incidens miatt Latorcai szerint „tizenhét év után sajnos most nem érezheti mindenki a sajátjának ezt a fesztivált”. A konfliktus alapja, hogy a fesztivál szervezői lemondták - az egyébként a Muzsikás együttes által vendégnek hívott - Petrás Mária szeptember 1-jei, a Dohány utcai zsinagógába meghirdetett fellépését azzal az indokkal, hogy a művész korábban szélsőjobboldali rendezvényeken vett részt. Petrás Mária több fórumon is tagadta az őt ért vádakat. A koncertet végül a Muzsikás együttes is lemondta. A Mazsihisz Böjte József lemondásával lezártnak tekinti a Petrás Mária kitiltása miatti ügyet FOTÓ: MTI/BALOGH ZOLTÁN Nem dolgoznak a migránsok Aki visszautasítja a közfoglalkoztatást, azt kirakhatják a befogadóállomásról Jelenleg egyetlen menedékkérő sem dolgozik közfoglalkoztatottként, holott a korábban sürgős tárgyalással elfogadott törvény ezt már augusztus elsejétől lehetővé tenné - tudta meg lapunk. Egy új jogszabálytervezet ugyanakkor tovább szigorítaná a menedékkérőkre és a már elismert menekültekre vonatkozó szabályozást, így például nem kapnának költőpénzt és nem tartózkodhatnának a befogadóállomásokon azok, akik nem vállalták el a közfoglalkoztatotti munkát, vagy idő előtt abbahagyták azt. Farkas Melinda_____________ A ugusztus 1-jétől hatályos az a törvény, amely lehetővé teszi, hogy az elismerését kérő, valamint a kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár közfoglalkoztatottként dolgozzon Magyarországon. Lapunk megkereste az ügyben Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt (BÁH), valamint a Belügyminisztériumot, hogy megtudjuk, az elmúlt egy hónapban hány menedékkérő kapott a törvénynek köszönhetően munkát, ők hol és milyen feladatot végeznek, valamint munkájukat milyen forrásból végzik. A BÁH válaszából kiderült, hogy bár erre a törvény már közel egy hónapja lehetőséget ad, az állam eddig egyetlen menedékkérőnek sem ajánlott munkát, a hivatal szerint a befogadóintézményekben élő menedékjogkérők között jelenleg nincs közfoglalkoztatott. Megjegyezték ugyanakkor, hogy az elismert menekültek, oltalmazottak a magyar állampolgárokkal azonos módon jogosultak munkavállalásra, ezért az ő esetükben nem rendelkeznek információval arról, hogy közülük hány fő vesz részt közfoglalkoztatotti programban. Arra a kérdésre a hivatal és a belügyi tárca sem adott választ, hogy pontosan mikortól tervezik a menedékkérők bevonását a közfoglalkoztatásba, és hány fő foglalkoztatását irányozzák elő. Nem tudtuk meg azt sem, hogy a menedékkérők munkájának finanszírozására külön keretet hoznak-e létre, vagy erre a célra is azt a 260 milliárd forintos forrást használják fel, amit eredetileg a magyar állampolgárok közfoglalkoztatására különítettek el még az idei költségvetésben. Ha nem adnak pluszforrást, az értelemszerűen azt jelenti, hogy annyival kevesebb magyar állampolgár kaphat közfoglalkoztatottként munkát, ahány migránst ily módon alkalmaznak majd. Bár az elmúlt egy hónapban nem történt előrelépés a menedékkérők foglalkoztatását illetően, egy lapunk által megismert törvénytervezet szerint a kormány nem tett le erről a szándékáról, és szankciókkal sújtja majd azokat a menedékkérőket, akik nem vállalják a munkát. A törvénytervezet úgy rendelkezik: amennyiben az elismerését kérő személy a számára felajánlott közfoglalkoztatást nem fogadja el, közfoglalkoztatási jogviszonyát jogellenesen megszünteti, vagy a munkáltató azonnali hatállyal felmond neki, és az érintett a befogadás, valamint az egészségügyi ellátás költségeinek egészét nem téríti meg, úgy a menedékkérő szabad felhasználású költőpénzben nem részesülhet (a költőpénz összege jelenleg havi 7125 forint, és napi háromszori étkezés is jár nekik). Az elismerést kérő, illetve a már elismert menekült és az oltalmazott akkor lesz köteles a számára felajánlott közfoglalkoztatást elfogadni, ha a munkaidő a napi 4 órát nem haladja meg. A törvény szerint a már elismert menekült és az oltalmazott - rászorultsága esetén - az elismerésről szóló határozat közlésétől számított 60 napig jogosult lesz a befogadás anyagi feltételeinek igénybevételére, valamint a jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra, vagyis a további két hónapig maradhat befogadóállomáson, és ellátása is megmarad. Ha azonban az érintett nem vállalja közfoglalkoztatotti munkát, akkor a menekülttáborban sem élhet tovább. Amennyiben a parlament elfogadja a jogszabályt, akkor a menedékkérőkre és menekültekre vonatkozó szigorúbb szabályozás október elsejétől lép majd életbe. Szankcionálhatják a közmunka megtagadását FOTÓ: BELICZAY LÁSZLÓ Értelmiségiekkel egyeztetett a Jobbik Értelmiségiekkel, közéleti szereplőkkel szervezett találkozót múlt hét végén a Jobbik vezetése - értesült a Magyar Nemzet. Információink szerint a radikális párt meghívását a szigorúan zárt körű találkozóra több mint százan fogadták el. Neveket azonban a párt illetékesei nem árulnak el. Katona Mariann Információink szerint a kultúra, a tudomány és a sport területén ismert értelmiségi szereplőket látott vendégül a Jobbik vezetése múlt szombaton Tapolca mellett. Értesülésünket Vona Gábor is megerősítette, azt azonban nem árulta el, hogy kik voltak azok, akik eleget tettek a meghívásnak, és részt vettek a rendezvényen. Mindössze annyit mondott, hogy 106 vendég volt jelen, illetve a Jobbik néhány vezetője. A pártelnök a titkolózást azzal indokolta, hogy a sajtó kizárásával hirdették meg az általa csak tapolcai disputának nevezett eseményt, így azt tartja korrektnek, ha az érintettek kilétét a nyilvánosság előtt nem is fedi fel. Elmondása szerint éppen a zárt körű meghívás miatt nem került szóba az sem, hogy a jelenlévő értelmiségiek mit gondolnak a Jobbik támogatásának esetleges nyái felvállalásáról. Vona Gábor a szombat délutáni rendezvényről annyit árult el, hogy az elején egy hosszabb előadást tartott, ahol a Jobbikról beszélt, illetve kitért a hazai értelmiség szerepére is. Mint lapunknak is kifejtette, nem szeretnének külön „jobbikos értelmiséget” maguk köré gyűjteni, véleményük szerint ugyanis a közéleti szereplőknek, a véleményformálóknak a pártoktól távolságot kellene tartaniuk. Ez a fajta „szabadság” eredményezheti azt is, hogy a mindenkori kormánnyal, a kabinet döntéseivel szemben kritikus hangot tudjanak megütni. A pártelnök előadása után kötetlen beszélgetés zajlott egészen az esti órákig. Vona Gábor kérdésünkre sikeresnek, egyfajta mérföldkőnek értékelte a találkozót, amelyet egyben hagyományteremtőnek is szánnak. A tapasztalatai szerint erre az esély is megvan, hiszen a fogadtatás pozitív volt. Kiszelly Zoltán politológus nemrég lapunknak kifejtette, a közéletben is ismert arcokra, művészekre, sportolókra volna szüksége a Jobbiknak, hogy a néppártosodás jegyében valóban a társadalom öszszes rétegét meg tudja szólítani. Vona Gábor