Magyar Nemzet, 2015. szeptember (78. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-01 / 204. szám

Terepszemle volt Martonfán Pénteken újabb forgalomlassító demonstrációt tartanak a Bara­nya megyei Martonfa határában, a 6-os úton - tudta meg lapunk a polgármestertől. Bosnyák Andrást a múlt héten egy helyszíni szemlén tájékoztatták arról, hogy milyen ellátást kaphatnak majd az oda kerülő menedékkérők.­ ­ Markotay Csaba N­égyóránként meleg étel, ima­hely, konditerem - többek között ezeket az ellátásokat kap­hatják a menedékkérők a Baranya megyei Martonfán, ha megépül a település mellett a tervezett ideigle­nes befogadóállomás. Erről beszélt lapunknak tegnap Bosnyák And­rás. A település polgármestere el­mondta, múlt pénteken a helyszí­nen tájékozódott a térség parla­menti képviselője, a KDNP-s Har­gitai János, továbbá a bevándorlási hivatal munkatársa, illetve egy mérnökcsoport. A martonfaiak ez­után falugyűlésen ismerhették meg a terveket. Abban ugyanakkor nincs válto­zás, hogy a helyiek ellenzik a mene­külttábor felépítését, amelyről egy hónappal ezelőtt, augusztus elején értesültek a sajtóból. Bosnyák And­rás közölte, folyamatosan sátrakkal és transzparensekkel tiltakoznak, és ameddig csak lehet, elmennek a polgári engedetlenségi akciókkal. Hozzátette, hogy pénteken újabb forgalomlassító akciót tartanak a 6-os úton, és ezzel egy időben Pé­csen, a Széchenyi téren is tüntetést szerveznek, amelyre ezúttal nem várnak politikusokat. (A korábbi tiltakozáson ott volt például Vona Gábor, a Jobbik elnöke is - a szerk.) Jelezték viszont a részvételüket pé­csi civilek, mivel Bosnyák szerint a „baranyai megyeszékhelynek sem tetszik” a közigazgatási határánál tervezett tábor ötlete. Az önkor­mányzat vezetője attól tart, hogy nem a tervezett ezer, hanem akár 2-3 ezer embert is elhelyeznek majd a táborban, ahonnan ráadásul ki­járhatnak, és ahogy Vámosszabadi esetében ezt Győrben teszik, úgy Martonfánál Pécsre fognak menni bevásárolni. A Zala megyei Sormás polgár­­mestere, Pő­cze Edit viszont egyelő­re semmilyen tájékoztatást nem ka­pott a település határában tervezett beruházásról. - Itt nyugalom van, nincs nyoma semmilyen előkészü­letnek - fogalmazott kérdésünkre. Legutóbb augusztus közepén volt egyeztetés a témában. Korábban felmerült, hogy nem Sormáson, ha­nem néhány kilométerrel távolabb, Nagykanizsa határában építik fel a tábort, erről azonban hivatalosan egyik település vezetőjét sem tájé­koztatták. Sajtóértesülések szerint az ideiglenes konténervárost az ősz közepéig építik meg, a területet pe­dig közművesítik. Ám egyelőre semmilyen előkészítő munkálathoz nem láttak hozzá. Az sem világos, hogy pontosan milyen szerepet szán az új mene­külttáboroknak a kormány, hiszen a tervek szerint a déli határnál Szerbia felé nyitott tranzitzónákat hoznának létre, és ott helyeznék el a nagy számban érkező migrán­­sokat addig, amíg lefolytatják a menekültügyi eljárást. ­ Túri-Kovács: Törvénytelen a földeladás Folytatás az 1. oldalról­­ Bár a földprivatizáció „jogalapja kétséges”, a kormány „figyelmezte­téseink ellenére” kitart eredeti szándéka mellett - mutatott rá Túri-Kovács. Megemlítette: kifogá­solták, hogy az „akció az ötletelés szintjén van”, senki sem folytatott le eljárást az eladandó földek kije­lölésére, „különösen pedig nem egyeztettek (a legközelebbi körön kívül) senkivel arról, hogy milyen feltételei vannak a föld vételének”. A tervezett földeladás „előkészí­tettségét” mutatja a kisgazda vezető szerint az, hogy eredetileg 400 ezer, majd 380 ezer, illetve 300 ezer hek­tár föld eladásáról beszélnek. - Az a különös helyzet van tehát, hogy az eladó úgy hirdet vételi lehetőséget, hogy nem tudja, mi a portéka - fo­galmazott a politikus. Hangsúlyoz­ta: „csatát vesztettünk, de a jó béké­ért még harcban állunk”. Turi- Kovács arra kérte a kisgazdákat, fi­gyeljék, hogy a saját területükön milyen kezdeményezések vannak állam­i földek eladására, és ha „bár­milyen hatósági vagy a Fideszhez közelálló körökből ismertté válik, hogy hol, milyen területeket jelöl­nek ki eladásra, azt azonnal jelezzék a központi irodánknak”. Hozzátet­te: „folyamatosan bombázzák” a földművelésügyi tárcát információ­kért.­­ A minimális cél most az, hogy lehetőleg megakadályozzuk a további föld- és vagyonkoncentrá­­ciót, és a termőföld a kis- és közép­birtok erősítését szolgálja - zárta le­velét a politikus. Turi-Kovács Béla néhány hónapja arról beszélt: 2010 óta formálissá vált a polgári kisgaz­dák és a Fidesz kapcsolata. Hamar Nerazet • Belföld 2015. szeptember 1., kedd ­ Lemondott Böjte József Távozik a Zsidó Kulturális Fesztivál művészeti vezetője a Győr ác­nis B­enyújtotta lemondását teg­nap Böjté József, a Zsidó Kul­turális Fesztivál művészeti vezető­je a (Petrás Mária népdalénekes kitiltása miatt - a szerk.) kialakult konfliktus feloldása érdekében. Döntését a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsi­hisz) vezetése elfogadta. A szerve­zet honlapján megjelent szűksza­vú közleményükben egyúttal je­lezték, hogy a maguk részéről ez­zel lezártnak tekintik az ügyet, a továbbiakban pedig a meghirde­tett műsor szerint folytatódik a fesztivál programja. Böjte lépése összefügghet azzal, hogy egy nappal korábban Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyet­tes államtitkára kemény kritikát fo­galmazott meg a művésznővel tör­téntek miatt. A fesztivál megnyitá­sakor elmondott beszédében (ame­lyet a hallgatóság tapsolása miatt nem tudott végigmondani) nyoma­tékosította: amikor Magyarország kormánya állásfoglalásaiban zéró toleranciát hirdet az antiszemitiz­mus, rasszizmus és kirekesztés el­len, akkor nagyon határozottan hi­tet tesz egymás elfogadása és elis­merése, értékelése mellett. Hozzá­tette: a kormány ugyanilyen hatá­rozottsággal áll ki mindazok mel­lett, akiket úgy vádolnak meg anti­szemitizmussal, hogy a vád hazug­ságra alapozott. Az incidens miatt Latorcai szerint „tizenhét év után sajnos most nem érezheti minden­ki a sajátjának ezt a fesztivált”. A konfliktus alapja, hogy a fesz­tivál szervezői lemondták - az egyébként a Muzsikás együttes ál­tal vendégnek hívott - Petrás Má­ria szeptember 1-jei, a Dohány ut­cai zsinagógába meghirdetett fellé­pését azzal az indokkal, hogy a művész korábban szélsőjobboldali rendezvényeken vett részt. Petrás Mária több fórumon is tagadta az őt ért vádakat. A koncertet végül a Muzsikás együttes is lemondta. A Mazsihisz Böjte József lemondásával lezártnak tekinti a Petrás Mária kitiltása miatti ügyet FOTÓ: MTI/BALOGH ZOLTÁN Nem dolgoznak a migránsok Aki visszautasítja a közfoglalkoztatást, azt kirakhatják a befogadóállomásról Jelenleg egyetlen menedékkérő sem dolgozik közfoglalkozta­tottként, holott a korábban sürgős tárgyalással elfogadott törvény ezt már augusztus else­jétől lehetővé tenné - tudta meg lapunk. Egy új jogszabály­­tervezet ugyanakkor tovább szigorítaná a menedékkérőkre és a már elismert menekültekre vonatkozó szabályozást, így például nem kapnának költő­pénzt és nem tartózkodhatná­nak a befogadóállomásokon azok, akik nem vállalták el a közfoglalkoztatotti munkát, vagy idő előtt abbahagyták azt. Farkas Melinda_____________ A ugusztus 1-jétől hatályos az a törvény, amely lehetővé teszi, hogy az elismerését kérő, valamint a kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár közfoglalkoztatottként dolgozzon­­ Magyarországon. Lapunk megke­reste az ügyben Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt (BÁH), valamint a Belügyminisztériumot, hogy megtudjuk, az elmúlt egy hó­napban hány menedékkérő kapott a törvénynek köszönhetően mun­kát, ők hol és milyen feladatot vé­geznek, valamint munkájukat mi­lyen forrásból végzik. A BÁH vála­szából kiderült, hogy bár erre a tör­vény már közel egy hónapja lehető­séget ad, az állam eddig egyetlen menedékkérőnek sem ajánlott munkát, a hivatal szerint a befo­gadóintézményekben élő mene­dékjogkérők között jelenleg nincs közfoglalkoztatott. Megjegyezték ugyanakkor, hogy az elismert me­nekültek, oltalmazottak a magyar állampolgárokkal azonos módon jogosultak munkavállalásra, ezért az ő esetükben nem rendelkeznek információval arról, hogy közülük hány fő vesz részt közfoglalkoz­tatotti programban. Arra a kérdésre a hivatal és a belügyi tárca sem adott választ, hogy pontosan mikortól tervezik a menedékkérők bevonását a köz­foglalkoztatásba, és hány fő foglal­koztatását irányozzák elő. Nem tudtuk meg azt sem, hogy a mene­dékkérők munkájának finanszíro­zására külön keretet hoznak-e lét­re, vagy erre a célra is azt a 260 mil­liárd forintos forrást használják fel, amit eredetileg a magyar állampol­gárok közfoglalkoztatására különí­tettek el még az idei költségvetés­ben. Ha nem adnak pluszforrást, az értelemszerűen azt jelenti, hogy annyival kevesebb magyar állam­polgár kaphat közfoglalkoztatott­ként munkát, ahány migránst ily módon alkalmaznak majd. Bár az elmúlt egy hónapban nem történt előrelépés a menedék­kérők foglalkoztatását illetően, egy lapunk által megismert törvényter­vezet szerint a kormány nem tett le erről a szándékáról, és szankciók­kal sújtja majd azokat a menedék­kérőket, akik nem vállalják a mun­kát. A törvénytervezet úgy rendel­kezik: amennyiben az elismerését kérő személy a számára felajánlott közfoglalkoztatást nem fogadja el, közfoglalkoztatási jogviszonyát jogellenesen megszünteti, vagy a munkáltató azonnali hatállyal fel­mond neki, és az érintett a befoga­dás, valamint az egészségügyi ellá­tás költségeinek egészét nem téríti meg, úgy a menedékkérő szabad felhasználású költőpénzben nem részesülhet (a költőpénz összege je­lenleg havi 7125 forint, és napi há­romszori étkezés is jár nekik). Az elismerést kérő, illetve a már elismert menekült és az oltal­mazott akkor lesz köteles a számá­ra felajánlott közfoglalkoztatást el­fogadni, ha a munkaidő a napi 4 órát nem haladja meg. A törvény szerint a már elismert menekült és az oltalmazott - rászorultsága ese­tén - az elismerésről szóló határo­zat közlésétől számított 60 napig jogosult lesz a befogadás anyagi feltételeinek igénybevételére, va­lamint a jogszabályban megha­tározott ellátásra és támogatásra, vagyis a további két hónapig ma­radhat befogadóállomáson, és el­látása is megmarad. Ha azonban az érintett nem vállalja közfoglal­koztatotti munkát, akkor a mene­külttáborban sem élhet tovább. Amennyiben a parlament elfogad­ja a jogszabályt, akkor a menedék­kérőkre és menekültekre vonatko­zó szigorúbb szabályozás október elsejétől lép majd életbe. Szankcionálhatják a közmunka megtagadását FOTÓ: BELICZAY LÁSZLÓ ­ Értelmiségiekkel egyeztetett a Jobbik Értelmiségiekkel, közéleti szereplőkkel szervezett találkozót múlt hét végén a Jobbik vezetése - értesült a Magyar Nemzet. In­formációink szerint a radikális párt meghívását a szigorúan zárt körű találkozóra több mint százan fogadták el. Neveket azonban a párt illetékesei nem árulnak el.­ ­ Katona Mariann I­nformációink szerint a kultúra, a tudomány és a sport területén ismert értelmiségi szereplőket lá­tott vendégül a Jobbik vezetése múlt szombaton Tapolca mellett. Értesülésünket Vona Gábor is meg­erősítette, azt azonban nem árulta el, hogy kik voltak azok, akik eleget tettek a meghívásnak, és részt vet­tek a rendezvényen. Mindössze annyit mondott, hogy 106 vendég volt jelen, illetve a Jobbik néhány vezetője. A pártelnök a titkolózást azzal indokolta, hogy a sajtó kizárá­sával hirdették meg az általa csak tapolcai disputának nevezett ese­ményt, így azt tartja korrektnek, ha az érintettek kilétét a nyilvánosság előtt nem is fedi fel. Elmondása sze­rint éppen a zárt körű meghívás miatt nem került szóba az sem, hogy a jelenlévő értelmiségiek mit gondolnak a Jobbik támogatásának esetleges nyái felvállalásáról. Vona Gábor a szombat délutáni rendezvényről annyit árult el, hogy az elején egy hosszabb előadást tar­tott, ahol a Jobbikról beszélt, illetve kitért a hazai értelmiség szerepére is. Mint lapunknak is kifejtette, nem szeretnének külön „jobbikos értelmiséget” maguk köré gyűjteni, véleményük szerint ugyanis a köz­életi szereplőknek, a véleményfor­málóknak a pártoktól távolságot kellene tartaniuk. Ez a fajta „sza­badság” eredményezheti azt is, hogy a mindenkori kormánnyal, a kabinet döntéseivel szemben kriti­kus hangot tudjanak megütni. A pártelnök előadása után kötetlen beszélgetés zajlott egészen az esti órákig. Vona Gábor kérdésünkre sikeresnek, egyfajta mérföldkőnek értékelte a találkozót, amelyet egy­ben hagyományteremtőnek is szánnak. A tapasztalatai szerint er­re az esély is megvan, hiszen a fo­gadtatás pozitív volt. Kiszelly Zoltán politológus nem­rég lapunknak kifejtette, a közélet­ben is ismert arcokra, művészekre, sportolókra volna szüksége a Job­biknak, hogy a néppártosodás je­gyében valóban a társadalom ösz­­szes rétegét meg tudja szólítani. Vona Gábor

Next