Magyar Nemzet, 2015. október (78. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-08 / 236. szám

­­t Csodafegyverek a közlekedési múzeumban Hadtörténeti konferenciával emlékeztek az első világháborúra a Városligetben Mai szemmel természetesnek tűnik, hogy a háborúkban har­ci repülők küzdenek a légi fö­lény kivívásáért, majd tankok vezetik a rohamot az ellenséges területek elfoglalására. Száz év­vel ezelőtt azonban szinte senki sem jósolt nagy jövőt ezeknek a harceszközöknek. ■ Nac­y__________________________ K­ orábban nem tapasztalt fejlő­désen ment keresztül a hadá­szat és a haditechnika az 1914 és 1918 közötti háborús években - derült ki a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Az első vi­lágháború (csoda) fegyverei című tegnapi konferenciáján. Az előadá­sokból kiderült például, hogy kez­detben senki sem jósolt nagy jövőt a repülőgépnek, mivel a léghajót tartották az ég megdönthetetlen uralkodójának. A német Zeppeli­nek hagyományos lőfegyverek szá­mára szinte sérthetetlenek voltak, és lehetővé tették a brit szigetek közvetlen támadását. Mint arra Kiss László, a közle­kedési múzeum munkatársa rá­mutatott: a német hadvezetés már jóval a háború előtt felismerte a léghajóban rejlő lehetőségeket, Vilmos császár azonban csak 1915-ben szánta el magát a bom­bázásra. Londont először egyálta­lán nem, majd a későbbiekben is csak azzal a feltétellel engedte tá­madni, hogy a műemlékeknek, a lakónegyedeknek és a királyi csa­ládnak nem eshet bántódása. A lenézett repülőket a háború elején még jobbára csak felderítésre használták, noha előfordult, hogy a pilóták gránátokat, kisebb bombá­kat dobtak le a magasból, vagy saját kézifegyvereikkel próbálták elriasz­tani az ellenség gépeit. Hamarosan azonban megjelentek a kétüléses, géppuskával felszerelt repülők, az­tán a francia Roland Garros, majd pedig a németeknek dolgozó hol­land mérnök, Fokker újítása nyo­mán megjelentek a rotorokon ke­resztül tüzelő vadászok az égen. Ahogy a fegyverek finomodtak, és megjelentek a robbanó és gyújtó lö­vedékek, már a léghajók sem voltak biztonságban. A pilóták pedig gyorsan a címlapokon és a filmhír­adókban találhatták magukat. A hí­res és egyben hírhedt világháborús repülők között egyébként számos magyar is akadt. Például Risztics János, Kaszab Károly vagy a legen­dás Kiss János, aki 19 igazolt légi győzelemmel a legeredményesebb magyar ászpilóta volt - derült ki Gondos Lászlónak, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum muzeológusá­nak előadásából. A repülés fejlődése nagy lökést adott a haditengerészet és a tüzér­ség modernizálásának is. A vízen hamarosan megjelentek az első anyahajók. Ezek először hidroplá­­nokat szállítottak, és vízről indítot­ták a gépeket. Aztán egy rámpának köszönhetően előbb a fel-, majd egy másik felépítése után már a le­szállás is lehetővé vált. Ami pedig a tüzérséget illeti, míg a repülőgépekre a hagyomá­nyos kézi lőfegyverek is több-ke­vesebb veszélyt jelenthettek, addig a nagy magasságban közlekedő léghajók ellen új eszközre volt szükség. Balla Tibor alezredes, a hadtörténeti intézet osztályvezető­je elmondta: az első hatásos légvé­delmi ágyúkat a tábori lövegek át­alakításával hozták létre, s ugyan­csak az ágyúk váltak az 1916-tól bevetett tankok egyik leghatáso­sabb ellenszerévé is. Érdekes módon a tankról se gondolta senki az 1910-es évek ele­jén, hogy valaha a szárazföldi had­viselés meghatározó egysége lesz. Többek között egy magyar mér­nök, Lipták Pál is előállt egy terv­vel, de sem a Monarchia, sem a né­met hadügy nem látott fantáziát a zömök harcjárművekben. Az an­goloknál is sokan kétségbe vonták az új harceszköz létjogosultságát, ám egy fontos támogatója mégis akadt: Winston Churchill. Az első világháborúban a megfigyelő léggömbök is jelentős szerepet kaptak FOTÓ: FORTEPAN 2015. október 8., csütörtökBelföld Külföldön is fosztogatott a betörőbanda Bírósághoz fordul a tárca? Tovább forr a levegő az ügyvédek körül • Felügyelőbiztos kerülhet a kamara fölé Folytatás az 1. oldalról­­ Egyebek között arról érdeklőd­tünk nála, hogy milyen intézkedé­sek várhatók a kialakult súlyos helyzetben. A miniszter nevében az általa irányított tárca válaszolt. Közölték, addig nem tesznek sem­mit, amíg a bíróság írásba nem foglalja az ítéletet. Ez azért érde­kes, mert a bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, ami több mint egy éve ismert. Ugyanakkor tájé­koztatásukból az is kiderült, hogy maga a minisztérium is várhatóan a bírósághoz fordul az ügyben, s nem kizárt, hogy felügyeleti biztos kirendelését kérik majd a köztes­tület felé. Figyelemre méltó fejlemény, hogy az ügyben a minap megje­lent a pártpolitika is. A nagyob­bik kormánypárt országgyűlési képviselője, Völner Pál - az igaz­ságügyi tárca államtitkári aspi­ránsa - ugyanis egy törvénymó­dosítási javaslattal állt elő - aho­gyan erről a HVG.hu beszámolt. Bár a módosítás általánosságban fogalmaz, egyértelműen kitűnik belőle, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara áldatlan állapotát vette alapul, s azt úgy kívánja átmene­tileg rendezni, hogy teljhatalmat ad a Bánáti János vezette Magyar Ügyvédi Kamarának a fővárosi szervezet felett. A javaslatot tehát nem a kérdés rendezésére hiva­tott igazságügy-miniszter dolgoz­ta ki a normál jogalkotási rend­ben, ezért kérdéses, hogy az auto­nómiájukra oly érzékeny ügyvé­dek erre, valamint a fideszes kép­viselő kezdeményezésére miként reagálnak majd. A Magyar Nemzet egyébként arról is érdeklődött a miniszter­nél, hogy törvényességi felügyeleti jogával élve miért nem lépett fel a kamarai jogsértések ellen, ám Trócsányi László szerint erre nem volt lehetősége. Ez azért különös, mert megtudtuk azt is, hogy a tár­ca elődjénél, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál, il­letve akkori vezetőjénél, Navra­­csics Tibornál a pert indító ügyvé­dek kezdeményezték a felügyeleti eljárást, ám elutasító választ kap­tak, ezért fordultak a bírósághoz a tisztújítás miatt. Az ügy további pikantériája, hogy a perben eredetileg a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda kép­viselte a Budapesti Ügyvédi Ka­marát - tudtuk meg kamara tisztségviselőitől­­, ám Trócsányi László miniszteri kinevezése előtt az iroda visszaadta a megbízást, igaz, a bíróságra a köztestület ér­demi ellenkérelmét az a Nagy Pé­ter nyújtotta be, aki az ügyvédi irodában a mai napig tulajdonos­társa a miniszternek. Éppen ezért kérdéses, hogy a jelenlegi tárcavezető képes lesz-e elfogulatlanul eljárni a kamara ügyében. Ráadásul mindezt fo­kozza az is, hogy mint az az ügyvé­di kamara honlapjáról kiderül, a tavalyi választáson több olyan ügyvéd is indult, akik a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda jogászai. Sőt, akad köztük olyan is, akit megválasztottak a testület tiszt­ségviselőjének, és aki most a jog­erős ítélet értelmében elveszítette a mandátumát. Lapunk az ügyben megkereste az Ügyvédi összefogás Egyesületet is. A szervezet nevében eljáró dr. Bártfai Beatrix elnök és dr. Giró- Szász János alelnök válaszolt kér­déseinkre. Elmondták, bíznak ab­ban, hogy a miniszter a saját ügy­védi irodája kamarai választással kapcsolatos szerepétől el tud vo­natkoztatni, és meggyőződésük, hogy nem személyes ügyként ke­zeli azt. Mint mondták, nincs két­ségük afelől, hogy a tárcavezető, mint ahogy eddig mindig, most is a jogszabályoknak és a bíróság döntésének megfelelően fog eljár­ni. Hangsúlyozták, épp ezért a mi­nisztériumnak az az állítása, hogy a budapesti kamara rendelkezik-e jelenleg legitim tisztségviselőkkel olyan jogértelmezési kérdés, ami­re végső választ csak bíróság ad­hat, nyilvánvalóan félreértés lehet. Ugyanis erre már jogerős választ adott a Fővárosi Ítélőtábla, csak végre kell hajtani. A fideszes politikus indítvá­nyával kapcsolatban az egyesület képviselői elmondták, hogy ér­dekvédelmi szervezetként egyelő­re tanulmányozzák a Völner Pál által jegyzett törvénymódosítási javaslatot. Ugyanakkor előzete­sen már annyit megállapították, hogy a módosítással kapcsolat­ban nagyon súlyos alkotmányos­­sági és jogbiztonsági aggályok merülhetnek fel. Éppen ezek mi­att tartják szerencsétlennek, hogy az ügyvédi törvény módosítását nem az igazságügyi tárca dolgozta ki a szokásos közigazgatási egyez­tetés keretein belül. Gyűlnek az akták az ügyvédi kamara működéséről fotó: székelyhídi Balázs a Nagy__________________________ F­elszámolt a rendőrség egy bű­nözői csoportot, amely tíz ha­zai megye és Szlovákia területén követett el sorozatosan betöréses lopásokat. A tegnapi bejelentés szerint a budapesti B. Ferenc és Á. Sándor, továbbá az aranyosapáti L. Sándor május 5. és augusztus 3. között huszonhárom településen csapott le. A trió minden esetben középületeket, polgármesteri hiva­talokat és postaépületeket szemelt ki. Először hatástalanították a ri­asztóberendezéseket, majd meg­keresték a bent tárol páncélkazet­tákat és páncélszekrényeket, s ha tudták, felfeszítették, ha nem, ak­kor lángvágóval nyitották ki. Né­hány hónapos működésük idején csaknem 13 millió forintot zsák­mányoltak. A rongálással okozott kár szintén jelentős. A Police.hu-n megjelent közle­ményből kiderült: kezdetben kü­­lön-külön vizsgálták az egyes bűn­­cselekményeket, aztán az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság lakás­­betörések megelőzése érdekében indított akciójával összehangolták a megyei hatóságok munkáját, s a közös elemző-értékelő munka so­rán világossá vált az esetek közötti összefüggés. Ezek után a Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendőrök már rövid időn belül azo­nosítani tudták az elkövetéssel megalapozottan gyanúsítható cso­port tagjait. Végül a Terrorelhárí­tási Központ műveleti egységének bevonásával augusztus 3-án Ka­­posfőn elfogták B. Ferencet, A. Sán­dort és L. Sándort, és a Nógrád Me­gyei Rendőr-főkapitányságra állí­tották elő őket. A hatóság mindhá­rom férfit őrizetbe vette és kezde­ményezték az előzetes letartóztatá­sukat, amelyet az illetékes bíróság két nappal később el is rendelt. Az eljárást a továbbiakban a Nógrád megyei főkapitányság szak­értők bevonásával folytatja. ­ Vádemelés egy jogász ellen Sikkasztás és csalás miatt emelt vá­dat egy helyi ügyvéd ellen a Szegedi Járási Ügyészség. A vádirat szerint a férfi 2007 márciusa és 2014 augusztusa között részben még ügyvéd­ként, részben pedig kamarai tagságának megszűnése után követett el bűncselekménye­ket. Az ügyvéd a nála letétbe helyezett pénzt több esetben is saját céljára használta föl. Emellett ismerősöktől, bará­toktól valótlan célokat megje­lölve kért kölcsönöket. A legki­sebb kár 186 ezer, a legna­gyobb 10 millió forint volt, a teljes kárértékek mintegy 60 millió forint, amelynek csak töredéke térült meg. (MTI) Vonattal ütköztek Személyvonattal ütközött össze egy autó tegnap délelőtt Ágfalván, a személygépkocsiban egy em­ber meghalt - adta hírül a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgató­ság. A baleset a Lépesfalvi úti vasúti átjáróban történt, a vo­nat az ütközés után mintegy száz méteren át tolta maga előtt az autót. A vonaton uta­zók közül senki sem sérült meg. A Zala megyei Gutorfölde belterületén pedig egy gyalo­gost gázolt halálra a vonat há­romszáz méterre a vasúti átjá­rótól. (MTI) Balesetet okozott a repülő fadarab Kamionról lerepülő fadarab törte be egy másik teherautó szélvé­dőjét a 21-es úton. A Csécse közelében történt balesetben egy ember megsérült - értesült a HavariaPress. A 21-es út 25- ös kilométerénél, a csécsei el­ágazó és egy sertéstelep közötti útszakaszon szenvedett balese­tet egy kamionsofőr, amikor a szemből érkező teherautóról lerepülő fadarab betörte a jár­műve szélvédőjét. A megsérült sofőrt a mentők ellátták. A helyszínelés befejezéséig korlá­tozták a forgalmat. (MN) Halálos karambol Meghalt egy motoros, aki egy sze­mélygépkocsival ütközött teg­nap reggel Debrecenben - kö­zölte a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság sajtó­­referense. Dobó Dénes el­mondta: a motorkerékpár a Békessy és a Borbíró téri szervizutak kereszteződésénél, eddig tisztázatlan körülmé­nyek között ütközött össze egy személyautóval. A 28 éves motoros a kórházba szállítás után meghalt. (MTI) Molesztáló kalauz Végrehajtandó börtönbüntetés ki­szabása érdekében jelentett be fellebbezést a Füzesabonyi Já­rási Ügyészség, miután a já­rásbíróság felfüggesztett sza­badságvesztést rótt ki egy mo­lesztáló kalauzra. A hatóság tegnapi közleménye szerint a férfi a Füzesabony és Szihalom között közlekedő személyvo­naton 2013 júniusában zaklat­ta a fiatalokat. (MN) Bíróság elé állítják a rendőr támadóját Életveszélyt okozó testi sértés mi­att emelt vádat a Veszprémi Nyomozó Ügyészség egy 33 éves férfi ellen, amiért az júli­us 6-án, délután fél öt körül az egyik ajkai benzinkútnál bán­talmazta a vele szemben in­tézkedő rendőrjárőrt. A táma­dót a helyszínre érkező két másik rendőr fékezte meg, eközben az egyiküket szintén megütötte. (MN)

Next