Magyar Nemzet, 2015. október (78. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-20 / 246. szám
Wool' Polgári napilap LXXVIII. évfolyam, 246. szám Budapesti kiadás -2015. október 20., kedd www.magyarnemzet.hu Ára: 195 forint Előfizetőknek: 118 forint MAM • Főszerkesztő: D. Horváth Gábor ■ Főszerkesztő-helyettes: Szerető Szabolcs • Lapszerkesztő: György Zsombor, Németh Erika, Szilágyi Richárd • Szerkesztőség és kiadó: 1089 Budapest, Üllői út 102. • Telefon: (1) 476-2131, (1) 814-8700, fax: (1) 215-3197. Levélcím: 1476 Bp., Pf. 74. • Kiadja a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. • Felelős kiadó: a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. ügyvezető igaz- tgatója, Tóth Marianna • A Nemzet Kft. a MATESZ tagja. • Hirdetés: keretes (1) 216-8818, e-mail: hirdetes@magyarnemzet.hu; értékesítés (1) 461-1488, e-mail: ertekesites@magyarnemzet.hu, apró (1) 216-8817, e-mail: apro@magyarnemzet.hu ■ Terjesztés: (1) 476-2176, (1) 476-2113, e-mail: terjesztes@magyarnemzet.hu • Telefonos ügyfélszolgálat: (1) 814-8799 • Terjeszti a Lapker Zrt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Kereskedelmi Igazgatóság, Hírlap Üzlet • Postacím: 1900 Budapest • Előfizethető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, valamint megrendelhető Pethő Sándor e-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu és telefonon: 06-80/444-444 • Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: a 06-80/444-444-es számon és a hirlap@posta.hu e-mail címen. Előfizetési díj egy hónapra 2990 forint, negyedévre 8970 forint, fél évre 17 940 forint, egy évre 35 880 forint. ■ Nyomtatás: Mediaworks Kiadó és Nyomda Kft. Felelős vezető: Bertalan László nyomdaigazgató • Országos kiadás ISSN: 0237-3793 • Budapesti kiadás ISSN: 0133-185 X • Mai számunkat szerkesztette: Németh Erika •'SH] BELFÖLD Jelentős bevételt hoznak a magyar orvosképzésben tanuló külföldi hallgatók. JOLTUI Az idén húszéves Fonóküldetését a kormány eddig még nem támogatta kiemelten. GR2PASAG______ Aligha jut bíróságra a magyar aszfaltügy, a bírság összege így is lefaragható. KÜLFÖLD Akadálytalanul else jutnak a nagyvállalati érdekek az Európai Bizottságig. V 185028 770133 Vita a babamentésről Az ENSZ gyermekjogi bizottsága ismét a babamentő inkubátorok megszüntetésére hívta fel Lengyelországot, a lengyel gyermekjogi ombudsman ezzel szemben úgy látja, hogy nem lehet lemondani az emberéleteket mentő megoldásról. Az ENSZ arra hivatkozik, az inkubátorok megsértik az újszülöttnek azt a jogát, hogy megismerje a szüleit. Marek Michalak lengyel gyermekjogi ombudsman szerint ez esetben az élethez való jog elsőbbséget élvez. (MTI) Drogbarát ENSZ? Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala azt javasolja, hogy dekriminalizálni kellene minden drog esetében a fogyasztást és a személyes használatra történő birtoklást. Ezt egy kiszivárogtatás alapján közölte a BBC. A beszámoló szerint a javaslatot visszavonták „legalább egy ország nyomására”. Az ENSZ két szervezete, a WHO és az UNAIDS eddig is azt sürgette: a fogyasztást egészségügyi és emberi jogi okokból sem szabadna büntetni. (MN) Informatikában nem erős az FHB Informatikai rendszerének gyengeségei miatt hetvenmillió forint bírságot szabott ki az FHB Jelzálogbank Nyrt.-re a Magyar Nemzeti Bank. A problémák a pénzügyi felügyelet szerepét is betöltő jegybank szerint visszatérők voltak. A jelzálogbanknak 2016. március 31-ig kell biztonságossá tennie a rendszerét, hogy mindig tudja szavatolni az üzletmenet folytonosságát. (MTI) 15246 Kétezer gyereket utasítottak el A háromévesnél fiatalabbak negyede él olyan településen, ahol nincs ellátás Farkas Melinda Az Európai Unió tagállamainak 2010-ig a háromévesnél fiatalabb gyermekek harmada részére kellett volna bölcsődei ellátást biztosítani a 2002-ben elfogadott barcelonai célkitűzés szerint. Ezt a határidőig mindössze 11 tagállam érte el, Magyarországon csupán 12,4 százalék volt az arány. Az azóta eltelt négy év alatt az intézményrendszer bővítésével folyamatosan javítottunk a helyzeten, így 2014-ben már az érintett korosztály 16,8 százaléka járt valamilyen napközbeni ellátást biztosító intézménybe, de az uniós elvárástól még így is nagyon le vagyunk maradva - derül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss kiadványából, amely a három év alatti gyermekek napközbeni ellátásáról, az intézményhálózat kiépítéséről ad helyzetképet. A napközbeni ellátást biztosító intézmények közül a bölcsődék a dominánsak, az összes férőhely 83 százalékát ilyen intézmények adják. A kapacitások tíz százalékát biztosítják a családi napközik. A kisebb településeken az integrált óvodai-bölcsődei csoportokban az összes ellátásban részesülő gyermek 1,8 százalékát gondozzák. [Kétezer...] Folytatás a 4. oldalon . Öt év alatt harmadával nőtt a bölcsődei férőhelyek és húsz százalékkal a gondozónők száma, ennek ellenére a hazai települések több mint 85 százalékában még mindig nincs semmilyen napközbeni ellátás a három év alatti gyermekek számára. Hat város a mai napig törvényt sért, mert jogszabályi kötelezettsége ellenére sem épített bölcsődét. Három megyében a bölcsődéskorúak 80-90 százaléka él szegénységben. Bár a kormány javított a gyermekek napközbeni ellátásának helyzetén, ám tavaly is csak 16,8 százalékuk jutott be valamely intézménybeFotó: hegedűs Márta Ankara hosszú távon nem akar migránsokat ül Kovács Mária (Isztambul)____ Törökország nem koncentrációs tábor, és nem lesz hajlandó hosszú távon elszállásolni azokat a migránsokat, akiket az Európai Unió nem fogad be. Ezt Ahmet Davutoglu török kormányfő jelentette ki tegnap egy televíziós interjúban. A miniszterelnök vasárnap Angela Merkel német kancellárral tárgyalt. Davutoglu leszögezte: országa nem fogadja el az EU azon ajánlatát, hogy pénzért cserébe letelepítse a migránsokat. Mint mondta, az uniónak az eddig kilátásba helyezett hárommilliárd eurós összegnél többet kellene adnia Törökországnak a menekülthelyzet kezelésére. Ezt az összeget a Törökországnak mint EU- tagjelöltnek járó előcsatlakozási alapból folyósítanák, de ahhoz további forrásokat kell hozzátennie Brüsszelnek, mivel a szükségletek növekedhetnek - hangsúlyozta a török kormányfő, aki kitért arra is, hogy azonnal meg lehetne nyitni hat újabb fejezetet az ország európai uniós csatlakozási tárgyalásain. Uniós vezetők a menekültválság kezelésében való együttműködésért cserébe megígérték az 1999 decembere óta uniós tagjelölt Törökországnak a tárgyalások folytatását. Ciprus tegnap máris jelezte, hogy a maga részéről továbbra is ellenzi ezt, mivel szerinte nem szűntek meg azok az okok, amelyek miatt blokkolta e tárgyalásokat. Angela Merkel vasárnapi isztambuli villámlátogatásának fő célja az Európai Unióba, elsősorban Németországba irányuló menekültáradat megfékezése volt. A török átmeneti kormány vezetőjével, Ahmet Davutogluval és Recep Tayyip Erdogan államfővel találkozott. A megbeszélések során feladta előzetes tervét, miszerint megpróbálja elérni, hogy a török vezetők ne kössék országuk uniós csatlakozásának felgyorsítását a menekültkérdés megoldásához. [Merkel...] Folytatás a 13. oldalon . „Nyugati veszély” lett az európai uniós kvóta a Munkatársainktól______________ Miután eredményesnek bizonyult a déli határzár, most a migránsok szétosztására kitalált uniós kvótától is meg kell védeni Magyarországot - ez volt a fő üzenete Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi parlamenti felszólalásának. A kabinet már vizsgálja a lehetséges lépéseket, amelyekkel nemzetközi szinten is fel tud lépni, a konkrét javaslataikhoz az Országgyűlés felhatalmazását is kérni fogják - mondta. Az ellenzéki pártok közül ezúttal is a Jobbik volt az egyetlen, amely élesen elutasította a kvótarendszert. A Magyarországot immár elkerülő migrációs hullám közben egyre nagyobb káoszt okoz elsősorban Horvátországban és Szlovéniában. Ausztria és Szlovénia ugyanis lassítana a menedékkérők befogadásán, ezért az érkezők Horvátországban, Szerbiában torlódnak fel, noha tegnap Németország egyértelművé tette, továbbra sem akarja lezárni a határokat. A horvát-szlovén határon Muraszerdahelynél, majd Drávamagyaródnál is feszült helyzet alakult ki, és több száz menedékkérő rekedt a határállomások között, a senki földjén. Szerb lapértesülés szerint pedig a horvát-szerb határon horvát rendőrök támadtak újságírókra. Itthon közben másodfokon jogerősen is két évre kiutasított Magyarországról a bíróság egy afgán migránst (ő már Ausztriában van), aki szeptember közepén a határzáron keresztül illegálisan lépett magyar területre. A férfi ügyvédje az ítélethirdetés után azt mondta, megfontolják, hogy az ügyben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak. A migránsok okozta fertőzésekkel és a járványveszéllyel kapcsolatban Szlávik János, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház vezető főorvosa lapunknak azt mondta: ezektől az emberek indokolatlanul rettegnek. Részletek a 3. oldalon Újabb állami milliárdok az Audinak ■ Bodacz Péter_____________________ Dízelbotrány ide vagy oda, ebben az évben sem marad állami támogatás nélkül a Volkswagen-csoporthoz tartozó Audi győri gyáregysége. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a helyszínen jelentette be, hogy a kormány hatmilliárd forinttal támogatja a társaság 32 milliárd forintba kerülő fejlesztését. A beruházás nyomán „minden eddiginél környezetkímélőbb és alacsonyabb fogyasztású motorok gyártására nyílik lehetőség”, és 380 fővel bővül az üzem létszáma. Vagyis egy új munkahely megteremtését csaknem 16 millió forinttal támogatják a magyar adófizetők, akik már korábban is vastagon járultak hozzá a konszern sikereihez. Az elmúlt öt évben több mint 50 milliárd forintnyi közvetlen segítséget kapott a győri Audi, miközben csak 2012-ben 900 milliárd forintot utaltak haza osztalék formájában anyavállalatuknak. Továbbiak a 9., VEZÉRCIKK A 7. OLDALON Natura 2000-es területeket is elad a kormány a Munkatársainktól Alkotmánybírósághoz fordul az LMP-s Sallai R. Benedek, megakadályozandó, hogy a most induló földárveréseken Natura 2000-es, azaz természetvédelmi oltalom alatt álló területeket is eladjon az állam. A szaktárca szerint valóban érintik a magánosítást ilyen földrészletek, de ez nem probléma, mert csak a védett területeket terheli elidegenítési tilalom, a Natura 2000-es parcellák más kategóriába esnek. A földügyektől volt hangos az Országgyűlés tegnapi ülése is. A képviselők szinte csak a privatizáció kapcsán kérdezték a kormányfőt. Egy szocialista felszólalás nyomán ugyanakkor Orbán Viktor kijelentette, jelenleg az állami földterületek húsz százaléka kerül kalapács alá, de ez az arány lehetne magasabb is. Leszögezte, hogy a termőföld azok kezében van a legjobb helyen, akik gazdálkodnak rajta, az államnak ez nem lehet a feladata. A Parlament falain kívül egy visszaadott állami kitüntetés borzolta a kedélyeket. Az idén augusztus huszadikán kitüntetett, 80 éves Ernst József azért küldte vissza Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek az Életfa Emlékplakett kitüntetés ezüst fokozatát, mert úgy érzi, a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. működését el akarja lehetetleníteni az állam. Bővebben a 11. oldalon