Magyar Nemzet, 2015. október (78. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-20 / 246. szám

Wool' Polgári napilap LXXVIII. évfolyam, 246. szám Budapesti kiadás -2015. október 20., kedd www.magyarnemzet.hu Ára: 195 forint Elő­fizetőknek: 118 forint M­AM • Főszerkesztő: D. Horváth Gábor ■ Főszerkesztő-helyettes: Szerető Szabolcs • Lapszerkesztő: György Zsombor, Németh Erika, Szilágyi Richárd • Szerkesztőség és kiadó: 1089 Budapest, Üllői út 102. • Telefon: (1) 476-2131, (1) 814-8700, fax: (1) 215-3197. Levélcím: 1476 Bp., Pf. 74. • Kiad­­j­­a a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. • Felelős kiadó: a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. ügyvezető igaz- t­gatója, Tóth Marianna • A Nemzet Kft. a MATESZ tagja. • Hirdetés: keretes (1) 216-8818,­­ e-mail: hirdetes@magyarnemzet.hu; értékesítés (1) 461-1488, e-mail: ertekesites@magyarnemzet.hu­, apró (1) 216-8817, e-mail: apro@magyarnemzet.hu ■ Terjesztés: (1) 476-2176, (1) 476-2113, e-mail: terjesztes@magyarnemzet.hu • Telefonos ügyfélszolgálat: (1) 814-8799 • Terjeszti a Lapker Zrt. Előfize­tésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Kereskedelmi Igazgatóság, Hírlap Üzlet • Postacím: 1900 Buda­pest • Előfizethető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, valamint megrendelhető P­e­t­h­ő Sándor e-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu és telefonon: 06-80/444-444 • Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: a 06-80/444-444-es számon és a hirlap@posta.hu e-mail címen. Előfizetési díj egy hónapra 2990 forint, negyedévre 8970 forint, fél évre 17 940 forint, egy évre 35 880 forint. ■ Nyomtatás: Mediaworks Ki­adó és Nyomda Kft.­ Felelős vezető: Bertalan László nyomdaigazgató • Országos kiadás ISSN: 0237-3793 • Budapesti kiadás ISSN: 0133-185 X • Mai számunkat szerkesztette: Németh Erika •'S­H] BELFÖLD Jelentős bevételt hoznak a magyar orvosképzésben tanuló külföldi hallgatók. JOLTUI Az idén húszéves Fonók­üldetését a kormány eddig még nem támogatta kiemelten. GR2P­ASAG______ Aligha jut bíróság­ra a magyar asz­faltügy, a bírság összege így is lefaragható. KÜLFÖLD Akadálytalanul el­­­­se jutnak a nagyvál­lalati érdekek az Európai Bizottságig. V 185028 770133 Vita a babamentésről Az ENSZ gyermekjogi bizottsága ismét a babamentő inkubáto­rok megszüntetésére hívta fel Lengyelországot, a lengyel gyermekjogi ombudsman ez­zel szemben úgy látja, hogy nem lehet lemondani az em­beréleteket mentő megoldás­ról. Az ENSZ arra hivatkozik, az inkubátorok megsértik az újszülöttnek azt a jogát, hogy megismerje a szüleit. Marek Michalak lengyel gyermekjogi ombudsman szerint ez eset­ben az élethez való jog el­­­­sőbbséget élvez. (MTI) Drogbarát ENSZ? Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala azt javasolja, hogy dekriminali­­zálni kellene minden drog esetében a fogyasztást és a személyes használatra történő birtoklást. Ezt egy kiszivárog­tatás alapján közölte a BBC. A beszámoló szerint a javasla­tot visszavonták „legalább egy ország nyomására”. Az ENSZ két szervezete, a WHO és az UNAIDS eddig is azt sürgette: a­ fogyasztást egészségügyi és emberi jogi okokból sem sza­badna büntetni. (MN) Informatikában nem erős az FHB Informatikai rendszerének gyen­geségei miatt hetvenmillió fo­rint bírságot szabott ki az FHB Jelzálogbank Nyrt.-re a Ma­gyar Nemzeti Bank. A problé­mák a pénzügyi felügyelet sze­repét is betöltő jegybank sze­rint visszatérők voltak. A jel­zálogbanknak 2016. március 31-ig kell biztonságossá ten­nie a rendszerét, hogy mindig tudja szavatolni az üzletmenet folytonosságát. (MTI) 15246 Kétezer gyereket utasítottak el A háromévesnél fiatalabbak negyede él olyan településen, ahol nincs ellátás­ ­ Farkas Melinda A­z Európai Unió tagállamai­nak 2010-ig a háromévesnél fiatalabb gyermekek harmada ré­szére kellett volna bölcsődei ellá­tást biztosítani­­ a 2002-ben elfo­gadott barcelonai célkitűzés sze­rint. Ezt a határidőig mindössze 11 tagállam érte el, Magyarorszá­gon csupán 12,4 százalék volt az arány. Az azóta eltelt négy év alatt az intézményrendszer bővítésével folyamatosan javítottunk a hely­zeten, így 2014-ben már az érin­tett korosztály 16,8 százaléka járt valamilyen napközbeni ellátást biztosító intézménybe, de az uni­ós elvárástól még így is nagyon le vagyunk maradva - derül a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) friss kiadványából, amely a három év alatti gyermekek napközbeni ellátásáról, az intézményhálózat kiépítéséről ad helyzetképet. A napközbeni ellátást biztosító intézmények közül a bölcsődék a dominánsak, az összes férőhely 83 százalékát ilyen intézmények ad­ják. A kapacitások tíz százalékát biztosítják a családi napközik. A kisebb településeken az integrált óvodai-bölcsődei csoportokban az összes ellátásban részesülő gyer­mek 1,8 százalékát gondozzák. [Kétezer...] Folytatás a 4. oldalon . Öt év alatt harmadával nőtt a bölcsődei férőhelyek és húsz szá­zalékkal a gondozónők száma, ennek ellenére a hazai települé­sek több mint 85 százalékában még mindig nincs semmilyen napközbeni ellátás a három év alatti gyermekek számára. Hat város a mai napig törvényt sért, mert jogszabályi kötelezettsége ellenére sem épített bölcsődét. Három megyében a bölcsődés­­korúak 80-90 százaléka él szegénységben. Bár a kormány javított a gyermekek napközbeni ellátásának helyzetén, ám tavaly is csak 16,8 százalékuk jutott be valamely intézménybe­Fotó: hegedűs Márta Ankara hosszú távon nem akar migránsokat ül Kovács Mária (Isztambul)____ T­örökország nem koncentrá­ciós tábor, és nem lesz hajlan­dó hosszú távon elszállásolni azo­kat a migránsokat, akiket az Euró­pai Unió nem fogad be. Ezt Ahmet Davutoglu török kormányfő jelen­tette ki tegnap egy televíziós inter­júban. A miniszterelnök vasárnap Angela Merkel német kancellárral tárgyalt. Davutoglu leszögezte: or­szága nem fogadja el az EU azon ajánlatát, hogy pénzért cserébe le­telepítse a migránsokat. Mint mondta, az uniónak az eddig kilá­tásba helyezett hárommilliárd eurós összegnél többet kellene ad­nia Törökországnak a menekült­helyzet kezelésére.­­ Ezt az össze­get a Törökországnak mint EU- tagjelöltnek járó előcsatlakozási alapból folyósítanák, de ahhoz to­vábbi forrásokat kell hozzátennie Brüsszelnek, mivel a szükségletek növekedhetnek - hangsúlyozta a török kormányfő, aki kitért arra is, hogy azonnal meg lehetne nyit­ni hat újabb fejezetet az ország eu­rópai uniós csatlakozási tárgyalá­sain. Uniós vezetők a menekült­válság kezelésében való együtt­működésért cserébe megígérték az 1999 decembere óta uniós tag­jelölt Törökországnak a tárgyalá­sok folytatását. Ciprus tegnap máris jelezte, hogy a maga részé­ről továbbra is ellenzi ezt, mivel szerinte nem szűntek meg azok az okok, amelyek miatt blokkolta e tárgyalásokat. Angela Merkel vasárnapi isz­tambuli villámlátogatásának fő célja az Európai Unióba, elsősor­ban Németországba irányuló me­nekültáradat megfékezése volt. A török átmeneti kormány vezetőjé­vel, Ahmet Davutogluval és Recep Tayyip Erdogan államfővel talál­kozott. A megbeszélések során fel­adta előzetes tervét, miszerint megpróbálja elérni, hogy a török vezetők ne kössék országuk uniós csatlakozásának felgyorsítását a menekültkérdés megoldásához. [Merkel...] Folytatás a 13. oldalon . „Nyugati veszély” lett az európai uniós kvóta a Munkatársainktól______________ M­iután eredményesnek bizo­nyult a déli határzár, most a migránsok szétosztására kitalált uniós kvótától is meg kell védeni Magyarországot - ez volt a fő üze­nete Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi parlamen­ti felszólalásának. A kabinet már vizsgálja a lehetséges lépéseket, amelyekkel nemzetközi szinten is fel tud lépni, a konkrét javaslataik­hoz az Országgyűlés felhatalmazá­sát is kérni fogják - mondta. Az el­lenzéki pártok közül ezúttal is a Jobbik volt az egyetlen, amely éle­sen elutasította a kvótarendszert. A Magyarországot immár elke­rülő migrációs hullám közben egy­re nagyobb káoszt okoz elsősorban Horvátországban és Szlovéniában. Ausztria és Szlovénia ugyanis lassí­tana a menedékkérők befogadásán, ezért az érkezők Horvátországban, Szerbiában torlódnak fel, noha teg­nap Németország egyértelművé tette, továbbra sem akarja lezárni a határokat. A horvát-szlovén hatá­ron Muraszerdahelynél, majd Drá­­vamagyaródnál is feszült helyzet alakult ki, és több száz menedék­kérő rekedt a határállomások kö­zött, a senki földjén. Szerb lapérte­sülés szerint pedig a horvát-szerb határon horvát rendőrök támadtak újságírókra. Itthon közben másodfokon jogerősen is két évre kiutasított Magyarországról a bíróság egy af­gán migránst (ő már Ausztriában van), aki szeptember közepén a határzáron keresztül illegálisan lé­pett magyar területre. A férfi ügy­védje az ítélethirdetés után azt mondta, megfontolják, hogy az ügyben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak. A migránsok okozta fertőzé­sekkel és a járványveszéllyel kap­csolatban Szlávik János, az Egyesí­tett Szent István és Szent László Kórház vezető főorvosa lapunknak azt mondta: ezektől az emberek in­dokolatlanul rettegnek. Részletek a 3. oldalon Újabb állami milliárdok az Audinak ■ Bodacz Péter_____________________ D­ízelbotrány ide vagy oda, eb­ben az évben sem marad ál­lami támogatás nélkül a Volkswa­­gen-csoporthoz tartozó Audi győri gyáregysége. Szijjártó Péter kül­gazdasági és külügyminiszter a helyszínen jelentette be, hogy a kormány hatmilliárd forinttal tá­mogatja a társaság 32 milliárd fo­rintba kerülő fejlesztését. A beruházás nyomán „minden eddiginél környezetkímélőbb és alacsonyabb fogyasztású motorok gyártására nyílik lehetőség”, és 380 fővel bővül az üzem létszáma. Vagyis egy új munkahely megte­remtését csaknem 16 millió fo­rinttal támogatják a magyar adófi­zetők, akik már korábban is vasta­gon járultak hozzá a konszern si­kereihez. Az elmúlt öt évben több mint 50 milliárd forintnyi közvet­len segítséget kapott a győri Audi, miközben csak 2012-ben 900 mil­liárd forintot utaltak haza osztalék formájában anyavállalatuknak. Továbbiak a 9., VEZÉRCIKK A 7. OLDALON ­ Natura 2000-es területeket is elad a kormány a Mu­nkatársainktól A­lkotmánybírósághoz fordul az LMP-s Sallai R. Benedek, megakadályozandó, hogy a most induló földárveréseken Natura 2000-es, azaz természetvédelmi oltalom alatt álló területeket is el­adjon az állam. A szaktárca szerint valóban érintik a magánosítást ilyen földrészletek, de ez nem probléma, mert csak a védett terü­leteket terheli elidegenítési tila­lom, a Natura 2000-es parcellák más kategóriába esnek. A földügyektől volt hangos az Országgyűlés tegnapi ülése is. A képviselők szinte csak a privatizá­ció kapcsán kérdezték a kormány­főt. Egy szocialista felszólalás nyo­mán ugyanakkor Orbán Viktor ki­jelentette, jelenleg az állami föld­területek húsz százaléka kerül ka­lapács alá, de ez az arány lehetne magasabb is. Leszögezte, hogy a termőföld azok kezében van a leg­jobb helyen, akik gazdálkodnak rajta, az államnak ez nem lehet a feladata. A Parlament falain kívül egy visszaadott állami kitüntetés bor­zolta a kedélyeket. Az idén au­gusztus huszadikán kitüntetett, 80 éves Ernst József azért küldte vissza Fazekas Sándor földműve­lésügyi miniszternek az Életfa Emlékplakett kitüntetés ezüst fo­kozatát, mert úgy érzi, a Mező­­hegyesi Ménesbirtok Zrt. műkö­dését el akarja lehetetleníteni az állam. Bővebben a 11. oldalon

Next