Magyar Nemzet, 2015. december (78. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-14 / 292. szám
étét ... Markovics PF.tf.r__._________ A jövő év egyik művészeti szenzációja lesz az a kiállítás, amelyet Hieronymus Bosch halálának 500. évfordulóján rendeznek február 13. és május 8. között Hollandiában, a németalföldi festőzseni szülővárosában. A ’s-Hertogenboschban működő Hét Noordbrabants Museum tárlatán az életmű szinte összes fennmaradt alkotását kiállítják, emellett részletesen bemutatják azt a közel tízéves tudományos kutatómunkát is, amelynek köszönhetően a szakemberek jelentős eredményeket értek el az életmű feltárásában. A Bosch Research and Conservation Project nemzetközi restaurátorgárdájának jóvoltából a kiállított negyven Bosch-munka között kilenc olyan festmény - köztük egy triptichon - is helyet kap, amelyet eddig még sosem láthatott a közönség. A festmények a világ legnevesebb európai és amerikai gyűjteményeiből érkeznek a flamand városba: a madridi Pradóból a Szénásszekér-triptichon, a párizsi Louvretól a Bolondok hajója, az Ecce homo a frankfurti Städelsches Kunstinstitut und Städtische Galerie-ből, a Keresztelő Szent János a pusztában című munka pedig a madridi Lazaro Galdiano Múzeumból. A Noordbrabants a rotterdami Boijmans Van Beuningen Múzeumtól és a velencei Gallerie dell’Accademiától is kölcsönöz Bosch-műveket, bár azt egyelőre nem közölték, melyeket. A New York-i Metropolitan Museumban látható Királyok imádása című festményt a kiállítás idejére feltehetően szintén Hollandiába szállítják. Arról sincs hír, hogy a mester talán leghíresebb munkája, A gyönyörök kertje cínt hármas oltár megjelenik-e a tárlaton. A legutóbbi nagyszabású, 2001-es rotterdami Bosch-kiállításon nélkülözni kellett a Pradóban őrzött művet, mert szállításra alkalmatlannak találták. A kiállítás és a hozzá kapcsolódó kutatómunka azért is fontos, mivel alig tudunk valamit Bosch életéről és művei keletkezésének körülményeiről. Évszámot egyik művére sem írt, és csak néhányat szignált, ráadásul egyedülálló stílusának már röviddel a halála után rengeteg utánzója és hamisítója akadt. A kiállításhoz készül egy 192 oldalas, 140 illusztrációt tartalmazó, több nyelven megjelenő katalógus, valamint kiadnak egy dupla kötetet is, amely mintegy ezer oldalon foglalja össze a Bosch-kutatások eredményeit és a festő munkásságát. Az 1450 és 1516 között élt mestert sokan a szürrealisták előfutá mmmm Lelkek az áhítat és a gyarlóság kettős szorításában Hieronymus Bosch eddig nem látott műveit is bemutatják a halálának ötszázadik évfordulójára rendezett kiállításon jónak tartják, ám alkotásai legfeljebb képi világukban vethetők öszsze a múlt századi alkotókéval. Realista precizitással megfestett művei valójában közelebb állnak a valóságábrázoláshoz, amennyiben elfogadjuk, hogy panorámaképet adnak az áhítat és a gyarlóság kettős szorításában őrlődő késő középkori ember belső világáról. Mélyen vallásos és humanista művészként Bosch a keresztényi útmutatás szolgálatába állította zabolátlan képzelőerejét és tehetségét, intelmekként is értelmezhető műveivel így közvetítve szellemi és egyfajta metafizikai valóságát a kornak, amelyben élt. Az élő és tárgyi vitág motívumai, iletve az azok keresztezésével megjelenített hibrid lények, a pokolbéli és mennyei teremtmények, a szimbólumok és metaforák megszámlálhatatlanul lepik el festményeit, de képei sokrétű jelentéstartalma javarészt máig megfejtetlen maradt. Bár a legtöbb szimbólum valamely halálos bűn (lustaság, bujaság, kevélység, harag, irigység, fösvénység, falánkság) ábrázolása, sokuk dekódolásához a korabeli flamand népi hagyományok, közmondások, miniatúrák, szatirikus metszetek és bestiáriumok tüzetes tanulmányozása vezette el a művészettörténészeket. A New York-i Metropolitan Museumban őrzött Királyok imádása (részlet) Kultúra 2015. december 14., hétfő Egy érzelmi thriller hősnőjeként tért vissza Charlotte Rampling brit színésznő két elismerést is kapott az Európai Filmdíj átadóján Idén már másodszor vehetett át rangos díjat a német fővárosban Charlotte Rampling: februárban a legjobb színésznőnek járó elismerést a Berlinalén, most szombaton a hasonló kitüntetés mellett életműdíjat is kapott a 28. Európai Filmdíj-átadón. A brit színésznő ötven éve tartó pályafutása során olyan emlékezetes filmekben szerepelt, mint a Csillagporos emlékek, a Homok alatt, az Uszoda, a Ne engedj el! vagy a Melankólia. Charlotte Rampling ez idő tájt Oscar-díj-jelölésre esélyesként kampányol a 45 év című brit film főszerepével Amerikában. Németországi kitérője közben időt szakított arra is, hogy interjút adjon a Magyar Nemzetnek. 11 Kárpáti György (Berln)_______ Ha életműdíjat kap egy színész, akkor elérkezett az ideje annak, hogy összegezze a karrierjét? - Talán mások így tesznek, én nem tartozom közéjük. A mostani elismerést ugyanakkor örömmel fogadtam. 2003-ban is megnyertem a legjobb színésznő Európai Filmdíját, imádom Európát, a legjobb filmjeimet itt készítettem. A franciáknak ott van a César-díj, a briteknek a BAFTA, az amerikaiaknak az Oscar, de számos európai országnak nincs jelentős nemzeti elismerése. Az Európai Filmdíj az összes európai hangra igyekszik felhívni a figyelmet. Egy bizonyos kor felett az embert elkezdik megkeresni a fesztiválok, hogy életműdíjat adjanak neki, ez a mostani mindezektől sokkal különbözőbb pillanat. De az életnek mindig tovább kell mennie, mindig előre kell néznünk. - A mostani elismerés, valamint a 45 év című új fimjének főszerepe és az azzal párosuló díjak mintha újra felpörgették volna a karrierjét. Az elmúlt öt évben inkább tévés filmszerepeket kapott. - Igen, mondhatni, újra felfedeztek, ráadásul a 45 év hazatérésként is felfogható. Szerepeltem ugyan már a brit - és egyébként remek - Broadchurch című tévésorozatban és a BBC televíziós produkcióiban is, de Andrew Haigh rendezése volt az igazi viszszatérésem a brit film világába. Most éreztem csak igazán, hogy ez már nagyon hiányzott az életemből, függetlenül attól, hogy az elmúlt évtizedekben francia karriert futottam be. Hiszen angol vagyok, ebben az országban nőttem fel és éltem 25 éves koromig. - Az egyik legfontosabb fordulatot a pályafutásában a francia rendező, Francois Ozon hozta el. Nem véletlenül ő adta át önnek szombaton este az életműdíjat is. - Egyértelmű, hogy az Uszoda és a Homok alatt nagyon fontos volt a pályafutásomban. Mindkettőben volt spiritusz, és valami megfogalmazhatatlan, ami teljesebbé tett. Azok a filmek fontos kérdéseket tettek fel a saját személyemmel és mint színésznővel kapcsolatban. - Legutolsó szerepében, a 45 évben egy olyan nőt játszik, aki a házassági évfordulójára készül, amikor férje megtudja, miképp halt meg fiatalkori szerelme. A helyzet képtelen rivalizálásba kényszeríti a nőt. A való életben miképp reagálna hasonló helyzetben? - Azért nehéz erre válaszolni, mert az én életem teljesen más volt, mint a hősnőé. Én mindig szembesítettem magam a tetteimmel, míg az általam megformált karakter nem. Ő olyan csendes életet élt, amelyben a házasság és a gyerekek voltak a főbb állomások, s amelyben nem tesznek fel az emberek túl sok kérdést, és a status quóra törekednek. Én mindig vitában álltam magammal: az élet ugyanis nem könnyű, és szerintem mindig kérdéseket kell feltennünk magunknak az életről. És ahogy a filmben is elérkezik a pont, az élet hozza a kérdéseket... Olyanokat, amelyeket addig nem mert az ember feltenni magának. És ilyenkor, mint egy lavina esetében, már nem lehet uralni a körülményeket. A forgatókönyvben eredetileg több párbeszédes jelenet volt, a mindennapokat fejtették ki így. De később kiderült, az érzések, a szavak nélküli gesztusok izgalmasabbak, így a film afféle érzelmi thrillerré fejlődött. Alakításáért sokak szerint Oscar-jelölésre is esélyes. Figyelemmel kíséri a találgatásokat? Egyáltalán: mennyire foglalkoztatja a jelölés gondolata? - Ő nem, sosem foglalkoztatott! (nevet) Fantasztikus, hogy milyen szinten mennek a találgatások rólam, de tény, több fontos kritikusi szervezet is az év színésznőjének jelölt. Kétségtelenül nagy megtiszteltetést jelentene, ha felterjesztenének az Amerikai Filmakadémia elismerésére. - Mi alapján vállal el egy film szerepet, mi érdekli legjobban enynyi év után a filmezésben? - Szerepekkel, rendezőkkel nincs kívánságlistám. Nekem az a legfontosabb, hogy a szerep szórakoztasson. Hogy érezzem, bele akarok bújni annak a személynek a bőrébe. Olyan szerepeket keresek, amelyek megindítanak, elbűvölnek, vagy igen, gyakran akár zavarba is hoznak. Rendületlenül keresem a rejtélyeket. ÚJRA SORRENTINO. Az Ifjúság nyerte a szombat este megrendezett 28. Európai Filmdíj átadóján az év európai filmje díjat Az öt díjra jelölt alkotás végül három elismeréssel távozott Berlinből: a legjobb film mellett a legjobb rendezőnek járó elismerést Paolo Sorrentino kapta, a színészek között a film főszereplője, Michael Caine is nyert Sorrentino két éve A nagy szépséggel tarolt az Európai Filmdíjon, akkor négyet kapott A legjobb színésznőnek Charlotte Rampling bizonyult (45 év). A két színész kategória eredménye azért volt furcsa, mert Rampling és Caine is két-két díjat nyert a döntésnek köszönhetően. Rampling életműdíjat Caine - Christoph Waltz társaságában - különdíjat is kapott az este folyamán. Az Egy galamb leült egy ágra, hogy tűnődjön a létezéséről című Roy Andersson-film kapta a legjobb vígjáték elismerését, a legjobb forgatókönyvíró a görög Jorgosz Lantimosz lett (A homár). A legjobb első filmnek járó Prix Fipresci-díjat a francia-török Mustang nyerte, a dokumentumfilmek között az Amy - Az Amy Winehouse-sztori lett a befutó, a legjobb animációs filmnek járó elismerést az ír A tenger dala kapta. Az alkotók nem nevezték az idei versenybe a Saul fiát így az idei díjátadón a közönségdíjra jelölt Fehér isten volt az egyetlen magyar érintett Mundruczó Kornél filmje elől a spanyol Mocsárvidék nyerte el e díjat Az átadón Agnieszka Holland, az Európai Filmakadémia (EFA) elnöke beszédében elmondta, élete jelentős részét totalitárius rendszerben töltötte, amit nem szeretne még egyszer átélni. Felhívta a figyelmet az emberi jogokra, a demokratikus intézmények fontosságára. Wim Wenders, az EFA elnöke pedig óvott attól a veszélytől, hogy a történelem önmagát ismételje. Charlotte Rampling és életműdíja. .Mindig kérdéseket kell feltennünk magunknak az életről" FOTÓ: EUROPRESS/AFP/CLEMENS Bilan