Magyar Nemzet, 2016. március (79. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-23 / 69. szám

­ Felpörög húsvétra a kiskereskedelem Az ünnep idején tízszeresére nő a sonkafélék forgalma, de nagyon keresett a tojás és a kalács is Itt a húsvét, itt a nyúl, az ün­nepek pedig menetrendsze­rűen kiemelt árbevétellel ke­csegtetnek az üzletláncoknak is. A piaci szereplők egyebek mellett több millió csokoládé­tojás, -nyúl és -bárány értéke­sítésére készülnek.­ ­ Gyöngyösi Balázs______________ L­ assan véget ér a nagy, húsvéti visszaszámlálás, az utolsó hé­ten dörzsölhetik a tenyerüket az áruházláncok, hiszen ilyenkor megélénkül a vásárlási kedv. A Tesco azt közölte lapunkkal, hogy 20 millió tojással, 1300 tonna son­kával és 5 millió figurás édességgel készülnek a forgalomnövekedésre, amely várhatóan az ünnep előtti napokban tetőzik. A sonkafélék forgalma tízszeresére nő, míg tojás­ból 40 százalékkal többet visznek haza a vásárlók. Idén is széles füs­­töltáru-választékkal várják a húsvé­­tot: parasztsonkák, parasztlapoc­kák, füstölt-főtt tarják, fiikandó­­sonkák, lángolt karajok szerepel­nek a kínálatban, míg a könnye­debb ételeket kedvelők csirke- és pulykasonkák közül is választhat­nak. A húsvéti sonkák 99 százaléka hazai feldolgozású, és a tojások iránti megnövekedett keresletet is magyar termelőktől származó ter­mékekkel szolgálja ki. A hipermarket polcain 304-féle - köztük diabetikus és laktózmen­­tes csokoládéból készült - figurás édesség várja a közönséget. Mint mondták, a húsvét egyik legnép­­szerűbb péksüteménye a kalács, ebből 13 közül választhatnak a vá­sárlók, köztük öt saját gyártású, hagyományos és kakaós ízesítésű verzió is megtalálható az üzletek­ben. A pékáruk forgalma az ünnep előtt várhatóan 35 százalékkal nő. Borokból mintegy 1,5 millió palac­kot értékesítenek húsvétkor, ami közel 40 százalékos forgalomnöve­kedést jelent. Az áruházakban a lo­­csolkodáshoz szükséges kiegészí­tőket is megtalálják a vásárlók: 97 különböző toalettvíz és hatféle köl­ni közül választhatnak. Az Auchan arról tájékoztatta a Magyar Nem­zetet, hogy a húsvéti időszakban folyik be az éves sonkaforgalom 20 százaléka, a tavalyi évben több mint 700 tonna fogyott a szezon­ban. Sonkaválasztékuk 50 száza­lékkal bővül az ünnepekre, így az idei kínálat is több mint 90-féle termékből áll. Hangsúlyozták, hogy a húsvéti sonkaválaszték 85 százaléka hazai beszállítóktól ér­kezik. A vásárlók egyre inkább a jobb minőségű árukat keresik, il­letve a hagyományos, pácolt és füstölt darabokat. A legnépszerűb­bek a parasztsonka és a parasztla­pocka, valamint a füstölt tarja és füstölt csülök. Idén a sonkafélék kilogrammonkénti ára 850-től 9999 forintig terjed. A legnagyobb forgalom közvet­lenül a húsvét előtti napokban vár­ható, de a vásárlók már két héttel az ünnep előtt megkezdik a tojások beszerzését. A legkeresettebbek a mélyalmos és a nagyméretű tojá­sok, megfigyelhető, hogy a vásárlás egyre inkább a nagyobb, szebb to­jások irányába tolódik el, e téren az Auchan kizárólag magyar terme­lőkkel áll beszállítói kapcsolatban. A 2015-ös húsvéti szezonban közel 22,5 tonna, mintegy 150 ezer darab kalács fogyott az üzletekben, a leg­több vásárló az 500 grammos fo­nott kalácsot kereste. Idén 14-féle friss, helyben sütött kaláccsal és há­romféle bejglivel, valamint 14-féle csomagolt kaláccsal, illetve csoma­golt mákos és diós tekerccsel ké­szülnek az áruházak. Az Auchan 2,5 millió darab édesség értékesítésére készül, ebből 900 ezer lehet a csokitojás és 800 ezer a figurás termék. A kereslet a tejcsokoládé felé mozdult el, legin­kább a 30 százalék feletti kakaótar­talmú termékeket keresik, a tejbe­­vonások kereslete csökkent. Mivel a speciális termékek gyártása és előállítása szigorú előírásokhoz kö­tött, a diabetikus édességek 20 szá­zalékkal, a laktóz- és gluténmente­­sek 30-40 százalékkal lehetnek drá­gábbak a hagyományos termékek­nél. Az árak is széles skálán, 49 és 3000 forint között mozognak. Húsvétkor a játékpiac is felpö­rög, a 3,9 milliárd forintos árbevé­telű Formatex szerint ez az ünnep az év második legintenzívebb idő­szaka. A nyolc üzletből álló Játék­sziget bolthálózatukban 223 millió forintos forgalmat várnak az ünnep alkalmával. Borhi János ügyvezető a Magyar Nemzetnek kifejtette: mi­vel idén korábban van húsvét, a ter­mékek televíziós reklámjára keve­sebb idő jut, így a vásárlók eligazo­dásának segítésében felértékelődik a játékbolti eladók szerepe. Éves forgalmuknak akár 14 százaléka is befolyhat húsvét előtt az üzletek­ben, 6 százaléka pedig a webáruhá­­zon keresztül. I ...1L ! A vásárlók a jobb minőségű termékeket veszik a hipermarketekben is FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS Idén is kelendők a magyar bárányok A tavalyinál mintegy 10 százalékkal alacsonyabb áron vásá­rolták fel idén a magyar húsvéti bárányokat a túlnyomórészt olasz kereskedők. A támogatások hatására ugyanakkor nőtt az anyajuhállomány az országban. B Tóth László 1.f.vf.ntf.__________ Z­ökkenőmentes a magyar hús­véti bárányok kivitele, a 16-27 kilogrammos állatokra folyamatos a kereslet - mondta lapunknak a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója. Hajdúk Péter emlékeztetett arra, hogy a kilogrammonkénti bárány­árak már idén februárban 50, a húsvéti szezonban pedig 100 fo­rinttal voltak alacsonyabbak a ka­rácsonyihoz képest. Ez azt jelenti, hogy a 20-24 kilogrammos kategó­riában 850-950 forint, míg a 16-20 kilogrammosban csaknem 1000 forint a kilogrammonkénti ár. Szakértők szerint a bárányok el­adásából évente mintegy tízmil­­liárd forintnyi bevétel származik. Hajdúk Péter felhívta a figyel­met arra, hogy idén a kérődzőknél tapasztalt kéknyelv-betegség nehe­zítette az exportot, emiatt ugyanis Magyarországról csak azonnali, az­az 24 órán belüli vágásra lehet ki­vinni az állatot, így a máskor szo­kásos 1,5-2 hónapos húsvéti, „dömpingszállítási” szezon három hétre rövidült. Azok a szállítmá­nyok, amelyek a mai napig elhagy­ják az országot, még odakerülnek az olasz ünnepi asztalra, a későbbi­ek azonban már nem. Ugyanakkor mennyiségi szem­pontból érdemben nem befolyásol­ta az idei húsvéti szezont a kék­nyelv-betegség, most is ugyan­annyi állatot visznek ki, mint más­kor. Mintegy 150-220 ezer egyedről van szó, ami az éves báránykivitel harmadát teszi ki, a végleges szá­mot csak később lehet majd meg­tudni. A hazai vágóbárányok 99 százalékát kitevő, exportra szánt állatok száma egyébként évi mint­egy 600-650 ezerre rúg. Mivel idén a szokásos áprilisi időponthoz ké­pest jóval korábbra, március végé­re kerültek a húsvéti ünnepek, ezért a megszokottnál kisebb sú­lyúak a bárányok. Ám még ez sem okozott fennakadást, a múlt héten már a kisebb súlyú, 12-16 kilós, úgynevezett tejesbárányokat is vit­ték az olasz vevők - számolt be Hajdúk Péter. Ilyenkor az Európai Unióban másutt nem nagyon van bárány - talán csak Francia- és Spanyolországban -, a többi tagor­szágban ugyanis jobbára inkább áprilisban, májusban ellennek. Az ágazat számára kedvező hír, hogy az elmúlt 3-4 évben 40-50 ez­res bővüléssel növekedésnek indult a magyarországi anyajuh-állo­mány, amely most már 960-980 ezer egyedre tehető. Ebből a „ter­melő” anyajuhlétszám 800 ezer kö­rüli lehet. Ez annak köszönhető, hogy működött az elmúlt években a kérődző szerkezetátalakítási nem­zeti program, idén pedig tizenkét év után először kapott az ágazat euró­pai uniós anyaállat-támogatást, ami évi 7700 forint körüli összeget jelent állatonként. Emellett a juhte­­nyésztők közül is nagyon sokan be­kapcsolódtak az agrár-környezet­gazdálkodási célprogramba. Most azt várják, hogy heteken belül meg­jelenjenek a kiskérődző ágazat be­ruházási támogatási kiírásai. 2016. március 23., szerdaGazdaság»lag­ai fiemzet Meglepő kamatvágás a jegybanktól I Wtf.df.mann K­isebb meglepetést okozott teg­nap a Magyar Nemzeti Bank (MNB), miután a monetáris tanács 15 bázisponttal, 1,35 százalékról 1,2 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot. Igaz, hogy egyre több hazai és külföldi elemző jelezte, las­san ismét megnyílik a csökkentés lehetősége, azonban a legtöbben későbbre várták. Ugyanakkor az előző havi kamatdöntő ülésről szó­ló közleményben a testület már je­lezte, hogy „kiemelten vizsgálja a külső monetáris környezet alakulá­sát, különösen az Európai Központi Bank (EKB) intézkedéseit”. Az EKB a múlt héten mérsékelte a rátát, így várható volt, hogy előbb-utóbb az MNB is előveszi az ollót. Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint is meglepetést okozott a mostani csökkentés, no­ha a jegybank vezetése korábban felhívta a figyelmet, hogy a jelen­legi kondíciók mellett nem lehet elérni a 3 százalékos inflációs célt, amihez gyengébb forintárfolyamra is szükség lehet. - Emiatt felerő­södtek a kamatcsökkentéssel kap­csolatos várakozások, de az elem­zők többsége egy későbbi időpont­ban várta az új ciklus megkezdését - mondta Suppan Gergely. Miután a piac már beárazta, hogy a továb­biakban akár 0,9 százalékig is vág­hatja a kamatot az MNB, ezért az elemző szerint a forint árfolyama - noha tegnap egyből gyengült - fel­tehetően nem fog leértékelődési pályára állni. Szaporodó online kasszák Az autószerelők és a plasztikai sebészek sem „menekülhetnek” a NAV elől Az online pénztárgépek eddi­gi sikerén felbuzdulva a kor­mány szeptember végétől töb­bek között a tánctermet mű­ködtetőkre, a ruházati tisztí­tókra, valamint a fizikai köz­érzetet javító és testedzési szolgáltatásokat nyújtókra is kiterjeszti azok használatát. Az érintett piaci szereplők és szakmai szervezetek lapunk­tól hallottak először a módo­sításokról. ti Horváth Attil­a_______________ T­ovábbi ágazatokra terjeszti ki a kormány az online pénztár­gépek használatának kötelezettsé­gét szeptember 30-ától és január 1- jétől - jelentette be a nemzetgazda­sági miniszter tegnapi sajtótájé­koztatóján. Varga Mihály hozzátet­te, a vállalkozásokat és a magán­­személyeket terhelő adók csökken­tése mellett a korábbiaknál jóval szigorúbban kíván eljárni a kor­mány az adóelkerüléssel szemben. Hangsúlyozta, a feketegazdaság visszaszorításában jelentős szere­pet játszott az online pénztárgépek használata és az elektronikus köz­­útiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer),bevezetése. Mindezek alapján a jövőben a gépjárműjavítással, -karbantar­tással, a gépjárműalkatrész-kiske­reskedelemmel, a motorkerékpár­­alkatrész-kereskedelemmel és -javítással foglalkozó, a plasztikai sebészeti tevékenységet folytató, a tánctermet, azaz diszkót működ­tető, a ruházati tisztító és a külön­böző, fizikai közérzetet javító, testedzési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat kötelezik ősztől online pénztárgép használatára. Januártól a pénzváltók csatlakoz­nak a rendszerhez, akik Varga Mi­hály elmondása szerint maguk kérték erre a kormányt. A tárcave­­zető megjegyezte, a jövő év első napjától a taxisokat közvetlenül kötik össze a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV), de nekik nem kell majd online pénztárgé­pet használniuk. A tervek szerint az adóhatóság a társaságok rend­szerein keresztül jutna adatokhoz. Jelenleg 217 ezer ilyen pénztár­gép üzemel a kereskedelmi egysé­gekben, a benzinkutaknál, a gyógy­szertárakban , a vendéglátó üzle­tekben és a szállodákban. E terüle­tekről 2014-ben 150 milliárd fo­rint többlet-adóbevétel folyt be, 2015-ben pedig további mintegy 90 milliárd - jelentette ki Varga Mihály. Szerinte az államkassza az újabb 30 ezer pénztárgép üzembe helyezésével mintegy 20-30 mil­liárd forint bevételnövekedéssel számolhat. Leszögezte, a rendelet módosításának előkészítésekor megvizsgálták, hogy melyek a „legfeketébb” szolgáltatószekto­rok. Kiemelte, az érintetteknek elég idejük lesz a készülékek be­szerzésére. Újságírói kérdésre vá­laszolva elmondta, a mai kor­mányülésen vizsgálják annak le­hetőségét, hogy milyen állami tá­mogatásban részesítik azokat, akiknek kötelező lesz az új rend­szer használata. Ez azért lehet fon­tos, mert például a lapunk által megkérdezett Autószerelők Or­szágos Egyesületének elnöke sze­rint ha nem kapnak anyagi támo­gatást, sok szerelőnek be kell majd zárnia. Spindler Tibor elmondta, számos egy- vagy kétszemélyes vállalkozás működik, nekik egy ekkora teher a végét jelentheti. Az elnök azt is elárulta, tőlünk hallott először a szeptemberi dátumról, velük tavaly óta nem egyeztettek a részletekről. Ugyanakkor hozzátette, való­ban szükség van az ágazat fehérí­tésére. A taxisokon kívül koráb­ban több ágazat is szóba került a kiterjesztés kapcsán, de úgy tűnik, ezeken a területeken nem lesz a közeljövőben online kassza. Ilye­nek voltak a fodrászok, a kozmeti­kusok, a falusi vendéglátóhelyek és az ügyvédek is. Varga Mihály szerint a gazdaság kifehérítéséhez vezető út harmadik fontos állo­mása a vállalkozásoknál beveze­tendő kötelező online számlázás lesz. Mint mondta, erről még zaj­lanak az egyeztetések. Többletbevételben reménykedik Varga Mihály FOTÓ: BÉRES ATTILA

Next