Magyar Nemzet, 2016. április (79. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-15 / 88. szám

Virágzanak az offshore cégek A vállalkozások tömeges adóelkerülése főként a legszegényebbeket sújtja A Kajmán-szigeteken van olyan irodaház, ahova 12 ezer céget je­gyeztek be, Mauritiuson pedig kilenc ember menedzsel 1500 vál­lalatot. Az adóparadicsomokba menekített milliárdok legin­kább a fejlődő országokból hiányoznak, ahonnan évente 200 milliárd dollár szivárog el a gyanús számlákon. Még nem szüle­tett jó válasz az adóelkerülésre. a Horváth Attil­a________________ T­öbb pénz áramlik ki a fejlődő országokból meg nem fizetett közteherként, mint amekkora tá­mogatást a fejlett országok nekik adnak, tehát az igazságos adózás kérdése globális probléma, mely mindannyiunkat érint. Az adópa­radicsomokban eltüntetett mil­liárdok növelik az egyenlőtlensé­geket a földön, a világ polgárai egyre magasabb árat fizetnek a globális rendszer válsága miatt - mondta tegnapi előadásán Bördő­s Éva, a Demokratikus Jogok Fej­lesztéséért Alapítvány (Demnet) nemzetközi fejlesztési programve­zetője. A civil szervezet rendezésé­ben zajló konferencián a résztve­vők arra keresték a választ, mi rej­lik a közelmúltban kirobbanó pa­namai offshore-botrány mögött. Bördő­s Éva kifejtette, az uniós országok GDP-jük 35 százalékát adóbevételek formájában nyerik, a fejlődő­eknél ez mindössze tizenhá­rom százalék. Szerinte a nyilván­való adóelkerülések miatt még na­gyobb segélyekre szorulnak az álla­mok, de az uniós országok által vál­lalt ilyen irányú kötelezettségek egyre inkább elmaradnak. Hazánk például a GDP-ből vállalt 0,3 száza­lékos segély harmadát fizeti csupán a szegényebb államok számára. Ez az arány a gazdagabb országok ese­tében 0,7 százalék. A programveze­tő elmondta, a Gazdasági Együtt­működési és Fejlesztési Szervezete (OECD) 2015-ben 131 milliárd dol­lárt fordított ilyen irányú fejlesz­tésre, de a fejlődő országok 200 mil­liárd dollártól esnek el az adóelke­rülés miatt. Hozzátette, úgy becsü­lik, a világkereskedelem több mint fele adóparadicsomokon keresztül folyik, az európai vagyon tíz, az af­rikai harminc százaléka van ilyen helyeken.­­ Barbadoson, Bermudán és a Virgin-szigeteken több külföldi be­fektetés van, mint Németország­ban vagy Japánban. Pedig ezekben az államokban együttesen sem él­nek 400 ezren. Egy Kajmán-szige­teken található irodaházról tudjuk, hogy 12 ezer amerikai céget jegyez­tek be oda. Mauritiuson 1500 céget összesen kienc ember menedzsel - hívta fel a figyelmet a szakember a paradicsomok helyzetére. Majd elárulta azt is, hogy ezek az adóbevételek mind kimaradnak a fejlődő országokból, pedig a 7,2 milliárd emberből minden nyolca­dik éhezik, minden egyes nap 16 ezer ötévesnél fiatalabb gyermek hal meg, 780 millióan szomjaznak ivóvíz hiányában. Szerinte az adó­­elkerülések mind óriási hatással vannak ezekre a számokra. Mint mondta, a multinacionális cégek kihasználják a jogi kiskapukat, pa­píron létező tranzakciókat hajta­nak végre, így a legtöbbször való­jában nem követnek el törvényte­lenséget, morálisan viszont elfo­gadhatatlan a rendszer. A hozzájuk hasonló civil szerve­zetek szeretnék felhívni a figyelmet a rendszer hibáira. Többek között nagyobb átláthatóságot szeretné­nek, automatikus információcse­rét, a nemzetközi adózások felügye­letének megfelelő adóegyezménye­ket. Céljuk, hogy a multinacionális vállalatok a jelenleginél jóval több adatot hozzanak nyilvánosságra. Mint a programtervező elmondta, jelenleg a legtöbb információ csak a helyi adóhatóságok számára áll rendelkezésre, a trükkök így rejtve maradnak a nyilvánosság előtt. Pe­dig a megkötött üzletek, az alkal­mazottak és vagyontárgyak száma is fontos lenne. Bördős Éva szerint ezek nélkül a fejlett országoknak a kitűzött célja, azaz hogy 2030-ra je­lentősen visszaszorítsák a szegény­séget, gyakorlatilag lehetetlen. A szakember hangsúlyozta, az Európai Bizottság (EB) a héten nyilvánosságra hozott javaslata va­lójában nem visz közelebb ehhez a célhoz. Lapunk is beszámolt róla, hogy a szervezet az uniós országok adóhatóságai közötti információk megosztására vonatkozó érvény­ben lévő szabályok kiegészítéseként előírná, a tagállamok területén mű­ködő, globálisan évi 750 millió euró feletti árbevétellel rendelkező mul­tinacionális vállalatok országon­ként tegyék közzé, mekkora nyere­séget termelnek, és mennyi adót fi­zetnek. Emellett a vállalatok kötele­sek lennének összesített adatokat közölni az unión kívül fizetett adó­ikról is. A szabályozás 6500 uniós nagyvállalat számára lenne kötele­ző, a javaslat alapján ez arra ösztö­nözné a vállalkozásokat, hogy ab­ban az országban tegyenek eleget adózási kötelezettségeiknek, amelyben a nyereséget termelik. Mindez kevés - mondja Bördős Éva -, a 750 milliós szám túl ma­gas, az ennél alacsonyabb bevételű cégeket is vizsgálni kellene. Ráadá­sul az unión kívüli adóparadicso­mokat nem érinti, így azok minden további következmény nélkül virá­gozhatnának tovább. Kiemelte, globális, civil kam­pányt folytatnak annak érdeké­ben, hogy a rendszer változzon. Számos szervezet fogott össze az igazságos adózás elérése érdeké­ben, 150 ezren írták alá néhány nap alatt azt a petíciót, amit majd eljuttatnak a törvényhozóknak. Várják a politikai elit reakcióját, szerinte az EB-javaslat szemfény­vesztés, valójában csak a feszült­ség csökkentését szolgálja. Ki tudja, hol tartana Panama az alacsony adók miatt odatelepülő cégek nélkül fotó: europress/afp/ed grimaldo v ♦ f­t #• * MINDEN, AMIT A ZSAROLÓPROGRAMOKRÓL TUDNI KELL Hogyan védekezzünk ellene, mit tehetünk, ha már késő? Veszélyben a magyarok: naponta több ügyfél fordul segítségért a szakemberekhez Számtalan fórumon és csatornán figyelmeztették már a közvéleményt az újfajta és az el­múlt időszakban kiemelten népszerű zsarolóvírusok veszélyeire, eddig sajnos kevés eredménnyel. A kártevő­k fejlődésének és újabb variánsainak felfedezésének híre mel­lett, javarészt a látványos és sokakat érintő támadásokról olvashatunk mindenhol. A fo­lyamatosan növekvő és egyre kifinomultabb támadások miatt, valamint a biztonságtu­datos gondolkodás erősítése érdekében az ESET és a KÜRT biztonságtechnológiai cég közös szakmai útmutatással nyújt segítséget. Hogyan védekezzünk a zsarolóprogramok ellen, és mit tehetünk, ha sajnos rosszkor kattintottunk? A KÜRT Adatmentés szakembereihez az év eleje óta folyamatosan növekvő számban ér­keznek megkeresések zsarolóvírus okozta adatvesztés miatt. Míg 2015-ben havonta alig három megkeresés volt, idén már napi 2-3 ügyfél jelzi, hogy adatait titkosította valame­lyik zsarolóvírus. Az ESET termékek magyarországi forgalmazójához, a Sicontact Kft.­­hez szintén folyamatosan érkeznek a kérdések a védekezéssel kapcsolatban, felhasználói és vállalati oldalról egyaránt. A szakemberek legfontosabb és legelső tanácsa ilyenkor minden esetben a vírusvédelmi megoldások, otthoni felhasználóknak például az ESET Smart Security tudatos és aktív használata. HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A VESZÉLYEK ELLEN? ESETMEGELŐZÉSI TIPPEK:­­ Ismeretlen feladótól érkezett e-mailekben ne nyissuk meg a mellékletet, főleg ha ez tömörített állomány. - Munkahelyünkön figyelmeztessük azon kollégáinkat a veszélyekre, akik főleg kül­ső irányból kapják leveleik többségét (pl. pénzügyi vagy HR osztály). - Készítsünk rendszeresen biztonsági mentést adatainkról, amelyek segítségével fer­tőzés esetén visszanyerhetőek adataink. Biztonsági mentéseink külső adathordo­zókon legyenek, amelyek nincsenek csatlakoztatva a számítógéphez. - Tartsuk naprakészen operációs rendszerünket és szoftvereinket, mindig telepítsük ezek frissítéseit. - Biztonsági szoftvereinknél kiemelten fontos a legújabb frissítések telepítése, vala­mint lehetőség szerint a legújabb termékverzió használata.­­ Az ESET termékek felhasználóit az ESET Live Grid felhő alapú szolgáltatása védi, amelynek segítségével a számítógépek ellenőrzése és az új kártevők felismerése még gyorsabbá és hatékonyabbá válik, valamint aktívan blokkolja a zsarolóprogra­mok folyamatát is. MIT TEGYÜNK A VÍRUSTÁMADÁS UTÁN? A KÜRT TANÁCSAI BAJ ESETÉN: - Mindig gondoljuk végig, hogy az adatvesztés mitől következett be. A zsarolóvíru­sok minden esetben jelzik a felhasználónak, hogy az adatokat titkosították, és vált­ságdíjat kérnek.­­ Amennyiben a vírustámadás megtörtént, a legfontosabb a számítógép izolálása. Sem­milyen körülmények között ne próbáljuk meg csatlakoztatni számítógépes hálózathoz, se vezetéken, se wifi-n, mert ezzel a többi számítógépen lévő adatot is kockáztatjuk. - Hordozható adattárolót (Pendrive, külső merevlemez) sem szabad csatlakoztatni, hiszen ezzel a fertőzést továbbvihetjük egy másik számítógépre. - A kárelhárítás után a zsarolóvírus teljes eltávolítását mindenképpen bízzuk szak­emberre. A meghajtó teljes formázását javasoljuk, ezzel biztosan eltűnik a vírus minden nyoma.­­ Csak a teljes operációs rendszer újratelepítése, valamint az aktív vírusvédelem be­kapcsolása után próbálkozzunk adatainkat az archív mentésekből helyreállítani. Mivel a titkosítás feltörése technikailag nem oldható meg, így az adatmentés a titkosí­tott adatokra vonatkozóan a legtöbb esetben sikertelen lesz. Ha a számítógépen be volt állítva visszaállítási pont, többnyire visszanyerhető valamekkora adattartalom. A zsarolóvírusok leggyakoribb fajtája, a Nemucod is e-mailen keresztül terjed. A leve­lekben a támadók számlákra, hivatalos dokumentumokra hivatkozva próbálják rávenni az áldozatokat a melléklet megnyitására. Amennyiben ez megtörténik, a program tele­píti magát és HTTP kapcsolaton keresztül további kártékony kódokat igyekszik letölteni a megfertőzött számítógépekre. A folyamat végén jelenleg a legtöbbször a TeslaCrypt és a Locky nevű zsarolóprogram kerül a felhasználók készülékeire. Elmondhatjuk, hogy ezek a zsaroló kártevők egyre erősebb kulcsokat használva titkosít­va felülírják az állományainkat, majd a feloldó kódért pénzt követelve jelentik napjaink legnagyobb veszélyét. Nem is kis összeget, általában 300 eurónak megfelelő váltságdíjat kérnek. Az esetleges váltságdíj kifizetését a biztonsági cégek - az emberrablási esetek­hez hasonlóan - nem javasolják. Tudni kell, hogy a számítógépes biztonságnál a naprakész biztonsági szoftverek haszná­lata csak a három pillér közül az egyiket jelenti. A hatékony védelem második lába a frissített operációs rendszer, és az alkalmazói szoftverek hibajavítási foltjainak haladék­talan letöltése és telepítése, hiszen a kártevők előszeretettel használják ki a javítatlan biztonsági réseket. Végül a harmadik pillér a felhasználói biztonságtudatosság. 1 2016. április 15., péntekGazdaságlem­zei Állateledelgyárat fejlesztenek Bükön Húszmilliárd forintos beruházást valósít meg a Nestlé Hungária Kft. büki állateledelgyárában, ezáltal 70 fővel bővül a foglalkoz­tatottak száma. A bővítés során új gépeket és berendezéseket is beszereznek, a létrejövő alutasakos üzem a legfejlettebb techno­lógiát alkalmazza majd. is Tóth László Sf.venti.___________ M­agyarországon a Nestlé a legnagyobb svájci befektető, három üzeme van, összesen 2200 embert foglalkoztat, éves árbevéte­le pedig meghaladja a 120 milliárd forintot - mondta Jean Grunen­­wald, a Nestlé Hungária Kft. ügy­vezető igazgatója tegnap azon az ünnepi eseményen, ahol bejelen­tették, hogy büki állateledelgyá­rában újabb, 20 milliárd forintos fejlesztést visz véghez a svájci cég. Az ügyvezető emlékeztetett arra, hogy a vállalat 25 éves magyaror­szági jelenléte óta közel 80 milliárd forintot fektetett be itt, ennek több mint felét a Bükön végrehajtott be­ruházások teszik ki. A most bejelentett, várhatóan jövő év végére befejeződő megújí­tás során két új gyártósort állíta­nak üzembe, s a jelenleg konzerv­­termékeket gyártó üzem átalakítá­sa mellett egy 5000 négyzetméte­res, új gyártócsarnok is épül, ahol alutasakos termékek készülnek. Ennek köszönhetően a büki gyár foglalkoztatottainak száma 970 főre nő. A Bükön gyártott termé­kek 90 százaléka exportra készül, naponta több mint 50 áruval meg­rakott kamion indul 30 országba. A teljes megvalósulás, illetve az át­adás 2017 végére várható. Az ügyvezető igazgató kitért arra is, hogy a büki gyár bővítése során fontos szempont volt a ki­váló belföldi mezőgazdasági alap­anyagok elérhetősége. A büki gyárba beszállított, évi 140 ezer tonna alapanyag hozzávetőlege­sen 60 százaléka hazai forrásból származik, 10 év alatt 600 ezer tonna hazai gabonát dolgozott fel termékei előállítása során. - Üzenetértéke van annak, hogy a 150 éves Nestlé Magyaror­szágon fejleszti állateledel-üzemét - mondták lapunknak a cégnél dolgozók, megemlítve azt is, hogy a büki megújítás által a cégcsoport legnagyobb európai állateledel­­gyártó központjává válik. A Nestlé beruházása igen jól il­leszkedik a magyar gazdaságfej­lesztés irányaihoz - mondta az eseményen a nemzetgazdasági mi­niszter. Varga Mihály hozzátette: a vállalat teljes egészében saját erő­ből felépülő új gyártóüzeme nagy előrelépést jelent a magyar élelmi­szeripar számára. A miniszter is úgy véli, a Nestlé invesztíciója fon­tos üzenet, megerősíti, hogy a ne­gyed százada itt működő vállalat otthonra talált Magyarországon. Módosulnak az uniós közlekedési felhívások 11 Gyöngyösi Bal­ázs_______________ A magyarországi közúti, vasúti és vízi közlekedésre vonatko­zó uniós felhívások is módosultak tegnap a nemzetközi elérhetőséget javító ten-t hálózaton belül - olvasható a Széchenyi 2020 portá­lon. Valamennyi felhívás az 1200 milliárd forintnyi fejlesztési forrást tartalmazó Integrált közlekedésfej­lesztési operatív program (Ikop) része, az útépítésekre 315, a vasúti és vízi fejlesztésekre pedig 460 mil­liárd forint jut. Támogathatóvá vált minden esetben a projekt fizikai befejezése, illetve elszámolható lesz az ehhez szükséges képzés költsége. Mostantól előnyben részesülnek a kikötői fejlesztések, melyek révén a hazai kikötőkben nőhet a ki- és be­rakodott áruk tömege. A nyertesek előlegként legfeljebb 25, egyes ese­tekben 50 százalékot vehetnek fel, de ez az összeg nem haladhatja meg az egymilliárd forintot. A fen­t hálózatra vonatkozó szabályoknak megfelelően a közúti pályázati pénzek célja az infrast­ruktúra szűk keresztmetszeteinek megszüntetése, az országhatárok elérése. Hasonló hálózatfejlesztési irányvonalak határozzák meg a vasúti és vízi projekteket is, ezen a területen kiemelt feladat a közleke­désbiztonság javítása, a szolgáltatá­si színvonal növelése, továbbá a du­nai hajózás fejlesztése. Az skop­­támogatások 92 százalékának meg­felelő 1105 milliárd forintos keretre már a tavalyi év végén megjelentet­te a felhívásokat a kormány.

Next