Magyar Nemzet, 2016. június (79. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-27 / 149. szám
mom Polgári napilap LXXIX. évfolyam, 149. szám 2. kiadás • 2016. június 27., hétfő www.mno.hu Ára: 195 forint Előfizetőknek: 118 forint VÉDETT HÁZAK A családon belüli erőszak áldozatai az ország 14 krízisközpontjában próbálhatnak új életet kezdeni. TITKOS MŰVÉSZET Chagall és magyar alkotók eddig nem látott, 1956-os témájú művei a Nemzeti Múzeumban. NEM MIND CSALÓ Kevesebb lenne az adóvisszaélés, ha a NAV nemcsak büntetne, hanem oktatna is. SPANYOL ÚJRÁZÁS Az első exit poll szerint a konzervatív Néppárt végzett az élen a spanyol parlamenti választásokon. Ankara békülhet Megállapodtak az izraeli-török diplomáciai kapcsolatok helyreállításában - közölte tegnap egy névtelenül nyilatkozó tisztségviselő, aki Benjamin Netanjahut kíséri római látogatásán. A hivatalos bejelentés ma várható. A két ország kapcsolatai azután szakadtak meg, miután az izraeli haditengerészet megölt tíz török állampolgárságú, palesztinokat támogató aktivistát, akik 2010-ben a blokád alá vont Gázai övezetbe akartak hajózni. Az izraeli sajtó szerint a küszöbönálló megállapodás részét képezi majd, hogy a zsidó állam kártérítést fizet a megölt törökök hozzátartozóinak. (MTI) Egyesített világ Kínai konténerhajó haladt át tegnap elsőként a kiszélesített Panama-csatornán. A nagyjából kétéves késéssel pénteken átadott új zsilipcsatornákon a korábbi árumennyiség háromszorosát szállító hajók is átkelhetnek a jövőben. A több mint ötmilliárd dolláros költséggel kiszélesített vízi útvonal megduplázza majd a Panama-csatorna eddigi kapacitását. - Ez az az útvonal, amely egyesíti a világot - mondta az avatási ünnepségen a panamai elnök. (MTI) Olcsóbb lesz a Diákhitel A következő fél évben tovább csökken a Diákhitelek ára. A szabad felhasználású Diákhitel 1 kamata 3,75 százalék, a Diákhitel 2-é öt százalék lesz a 2016. július 1-je és december 31-e közötti időszakban. A kötött felhasználású Diákhitel 2 ügyfeleinek továbbra is fix kétszázalékos kamatot kell fizetniük, a különbözetet az állam kamattámogatás formájában fizeti meg a hiteligénylők helyett. (MTI) 9 770237 379019 16149 Véget ért a francia Eb-álom A nyolcaddöntőben Belgium állította meg a magyar labdarúgó-válogatottat az Európa-bajnokságon Szilágyi László (Toulouse) Tegnap este Toulouse-ban elmaradt az újabb magyar csoda. Labdarúgó-válogatottunk miután veretlenül jutott tovább csoportjából a franciaországi Európa-bajnokságon, a nyolcaddöntőben 4-0 arányú vereséget szenvedett Belgiumtól, így az ellenfél folytathatja a pénteki negyeddöntőben, Wales ellen. Labdarúgóinktól a korábbi egymás elleni összesített mérleg alapján is nagy bravúr lett volna a siker. Harmadszor vívott emlékezetes tétmeccset egymással a két csapat. Az 1972-es Eb bronzmeccsén 2-1-re nyert Belgium a mieink ellen, míg az 1982-es vb utolsó csoportmeccsén 1-1-re végeztek a felek, ami akkor azt jelentette, ellenfelünk jutott tovább, a mieink kiestek. A magyar válogatott 1958-ban, vagyis ötvennyolc éve győzte le legutóbb a belga csapatot, ahhoz a naphoz pedig még régebben viszsza kell lapozni a sportnaptárban, amikor legutóbb sikerült mérkőzést nyernie a mieinknek egy nagy torna egyenes kieséses szakaszában. Erre az Aranycsapat, vagyis az 1954-es világbajnokságon részt vett labdarúgó-válogatottunk volt utoljára képes. A tegnapi mérkőzésnek a jelen alapján is a belga válogatott volt az egyértelmű esélyese, a kontinenstorna előtt a végső győzelemre is esélyesnek látta ellenfeleinket a nemzetközi sajtó egy része. Belgium együttese két éve a brazíliai vb-n a legjobb nyolc közé jutott, de már a tegnapi meccs előtt is nyilvánvaló volt, nem örülnek annak, hogy a mieinkkel kellett küzdeniük. Válogatottunk az ő elismerésüket is kivívta az elmúlt két hétben azzal, hogy veretlenül, csoportelsőként jutott tovább a legjobb tizenhat közé. Vagyis az elmúlt két hét így is sikertörténetet jelent Magyarország sporttörténetében. Részletek a 20. oldalon Szalai Ádám küzd a belga Vermaelennel a toulouse-i nyolcaddöntőben. Búcsúzott a magyar válogatott az Európa-bajnokságtól FOTÓ: EUROPRESS/AFP/RÉMY GABALDA Nem kapnak új ajánlatokat a britek Munkatársainktól Nem tesz új ajánlatokat az Európai Unió arra vonatkozóan, hogy az unióban tartsa Nagy-Britanniát - jelentette ki tegnap a német alkancellár. Sigmar Gabriel élesen bírálta David Cameron brit kormányfőt „nagyszabású és történelmi baklövése” miatt, amiért olyan népszavazást kezdeményezett, amelynek következtében a britek az Egyesült Királyság EU-ból való kiválása mellett foglaltak állást. A szociáldemokrata alkancellárral ellentétben a kereszténydemokrata párti Angela Merkel német kancellár szombaton békülékenyebb hangot ütött meg Nagy-Britanniával. Merkel úgy vélte, hogy a Londonnal folytatott egyeztetéseket nagyon szakszerűen és objektíven kell levezetni. Az Európai Uniót alapító országok külügyminiszterei a brit kilépés minél gyorsabb levezénylésére szólították fel a hét végén a brit kormányt. Miniszterelnöke lemondását követően az Egyesült Királyság belpolitikáját is átjárja a krízis. Közben már csaknem hárommillió aláírás gyűlt össze az újabb népszavazás kiírásáért, míg ezzel párhuzamosan a függetlenségre újabb esélyt szimatoló skótok az uniós kilépés vétójára látnak lehetőséget. A Moody’s pedig rontott az ország besorolásán. Az Európai Unió működéséről szóló szabályozás jogilag nem zárja ki, hogy az októberben felálló brit kormány akár újbóli belépési kérelmet terjesszen elő - mondta lapunknak adott interjújában Navracsics Tibor. Az uniós biztos leszögezte, a jelenlegi helyzetben a legfontosabb feladat az EU stabilitásának megőrzése, amelyhez reformok elindítására is szükség van. Szerinte a brexit legnagyobb vesztese az úgynevezett Erasmus-generáció lehet. A hazai kormánypártok képviselői a brexit kapcsán főként Brüsszelt bírálták, és az őszi magyar kvótareferendum mellett kampányoltak. Bővebben a 2., a 14. és a 15. oldalon MSZP: Molnár Gyula váltja Tóbiás Józsefet Katona Mariann Személyes ajánlattal készül az MSZP vezető posztjairól távozóknak - ezt a szocialisták új elnöke, Molnár Gyula nyilatkozta a Magyar Nemzetnek. A párt kongreszszusa ugyanis szombaton leváltotta az MSZP-t az elmúlt két évben vezető Tóbiás Józsefet és a választmányt irányító Botka Lászlót is. Az országos politikába több év után visszatérő és már hetek óta a legnagyobb esélyesnek tartott Molnár Gyula elődjét a földről szóló népszavazási kampányban, Szeged polgármesterét pedig a kormányzati felkészülés irányítójaként látná szívesen. Tóbiás nemcsak az elnöki posztról távozik, hanem a frakció vezetéséről is lemond. Információink szerint Tóth Bertalan kerülhet a képviselőcsoport élére, de vannak arra vonatkozó forgatókönyvek is, hogy az elnöki versenyben alulmaradt Harangozó Tamásé vagy Burány Sándoré lehet a tisztség. Részletek a 3., vezércikk a 7. oldalon Egyre több a fiatal iskolakerülő Bár a kormányzat nagy sikerként könyveli el a családi pótlék iskolába járáshoz kötését, a valóságban korántsem ilyen idilli a helyzet. A Magyar Nemzet által megszerzett adatok szerint ugyanis bár a középiskolákban valóban csökken az iskolakerülő diákok száma, az általános iskolákban a szigorú szankciók ellenére folyamatosan romlik a helyzet. Ráadásul a szakképző intézményekben mért mulasztások jelentős csökkenését sem az okozza, hogy több diák jár rendszeresen iskolába. A tankötelezettség 16 éves korra való leszállításával ugyanis az iskolák lehetőséget kaptak arra, hogy megszabaduljanak a problémás gyerekektől. Farkas Melinda A magyar kormányzat egyik legnagyobb oktatási sikereként kommunikálja az iskolai igazolatlan hiányzások évek óta tartó csökkenését. A szlogen szerint a családi pótlék folyósításának iskolába járáshoz kötésével sikerült megfékezni a problémás gyerekek iskolakerülését. Aki ötven óránál többet hiányzik, attól megvonják az iskoláztatási támogatást, vagy közismertebb nevén a családi pótlékot. Az adatok látszólag az intézkedés hatékonyságát támasztják alá, hiszen 2011 óta az általános és a középiskolákban évi 29 ezerről 13 ezer alá esett azoknak a diákoknak a száma, akikkel szemben alkalmazni kellett a szankciót. A Magyar Nemzet azonban most közérdekűadat-igényléssel megszerezte az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) a hiányzások iskolatípusonkénti statisztikáját, amelyből kiderül, hogy korántsem ilyen jó a helyzet. Az általános iskolákban ugyanis - vagyis azokban az intézményekben, ahol még minden gyermek tanköteles - folyamatosan nő az iskolakerülő gyerekek száma. [Több...] Folytatás a 4. oldalon .