Magyar Nemzet, 2016. június (79. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-27 / 149. szám

mom P­olgári napilap LXXIX. évfolyam, 149. szám 2. kiadás • 2016. június 27., hétfő www.mno.hu Ára: 195 forint Előfizetőknek: 118 forint VÉDETT HÁZAK A családon belüli erő­szak áldozatai az ország 14 krízisközpontjában próbál­hatnak új életet kezdeni. TITKOS MŰVÉSZET Chagall és magyar alkotók eddig nem látott, 1956-os témájú művei a Nemzeti Múzeumban. NEM MIND CSALÓ Kevesebb lenne az adóvisszaélés, ha a NAV nemcsak büntetne, hanem oktatna is. SPANYOL ÚJRÁZÁS Az első exit poll szerint a konzervatív Néppárt végzett az élen a spanyol parlamenti választásokon. Ankara békülhet Megállapodtak az izraeli-török diplomáciai kapcsolatok hely­reállításában - közölte tegnap egy névtelenül nyilatkozó tisztségviselő, aki Benjamin Netanjahut kíséri római láto­gatásán. A hivatalos bejelen­tés ma várható. A két ország kapcsolatai azután szakadtak meg, miután az izraeli hadi­­tengerészet megölt tíz török állampolgárságú, palesztino­kat támogató aktivistát, akik 2010-ben a blokád alá vont Gázai övezetbe akartak hajóz­ni. Az izraeli sajtó szerint a küszöbönálló megállapodás részét képezi majd, hogy a zsidó állam kártérítést fizet a megölt törökök hozzátarto­zóinak. (MTI) Egyesített világ Kínai konténerhajó haladt át teg­nap elsőként a kiszélesített Panama-csatornán. A nagyjá­ból kétéves késéssel pénteken átadott új zsilipcsatornákon a korábbi árumennyiség há­romszorosát szállító hajók is átkelhetnek a jövőben. A több mint ötmilliárd dolláros költ­séggel kiszélesített vízi útvo­nal megduplázza majd a Pa­nama-csatorna eddigi kapaci­tását. - Ez az az útvonal, amely egyesíti a világot - mondta az avatási ünnepsé­gen a panamai elnök. (MTI) Olcsóbb lesz a Diákhitel A következő fél évben tovább csökken a Diákhitelek ára. A szabad felhasználású Diák­hitel 1 kamata 3,75 százalék, a Diákhitel 2-é öt százalék lesz a 2016. július 1-je és decem­ber 31-e közötti időszakban. A kötött felhasználású Diák­hitel 2 ügyfeleinek továbbra is fix kétszázalékos kamatot kell fizetniük, a különbözetet az állam kamattámogatás for­májában fizeti meg a hitel­­igénylők helyett. (MTI) 9 770237 379019 16149 Véget ért a francia Eb-álom A nyolcaddöntőben Belgium állította meg a magyar labdarúgó-válogatottat az Európa-bajnokságon Szilágyi László (Toulouse) T­egnap este Toulouse-ban el­maradt az újabb magyar csoda. Labdarúgó-válogatottunk miután veretlenül jutott tovább csoportjából a franciaországi Eu­rópa-bajnokságon, a nyolcad­döntőben 4-0 arányú vereséget szenvedett Belgiumtól, így az el­lenfél folytathatja a pénteki ne­gyeddöntőben, Wales ellen. Lab­darúgóinktól a korábbi egymás elleni összesített mérleg alapján is nagy bravúr lett volna a siker. Harmadszor vívott emlékezetes tétmeccset egymással a két csa­pat. Az 1972-es Eb bronzmec­­­csén 2-1-re nyert Belgium a mie­ink ellen, míg az 1982-es vb utol­só csoportmeccsén 1-1-re végez­tek a felek, ami akkor azt jelen­tette, ellenfelünk jutott tovább, a mieink kiestek. A magyar válogatott 1958-ban, vagyis ötvennyolc éve győzte le legutóbb a belga csapatot, ahhoz a naphoz pedig még régebben visz­­sza kell lapozni a sportnaptárban, amikor legutóbb sikerült mérkő­zést nyernie a mieinknek egy nagy torna egyenes kieséses szakaszá­ban. Erre az Aranycsapat, vagyis az 1954-es világbajnokságon részt vett labdarúgó-válogatottunk volt utoljára képes. A tegnapi mérkő­zésnek a jelen alapján is a belga válogatott volt az egyértelmű esé­lyese, a kontinenstorna előtt a végső győzelemre is esélyesnek látta ellenfeleinket a nemzetközi sajtó egy része. Belgium együttese két éve a brazíliai vb-n a legjobb nyolc közé jutott, de már a tegna­pi meccs előtt is nyilvánvaló volt, nem örülnek annak, hogy a mie­inkkel kellett küzdeniük. Váloga­tottunk az ő elismerésüket is ki­vívta az elmúlt két hétben azzal, hogy veretlenül, csoportelsőként jutott tovább a legjobb tizenhat közé. Vagyis az elmúlt két hét így is sikertörténetet jelent Magyaror­szág sporttörténetében. Részletek a 20. oldalon Szalai Ádám küzd a belga Vermaelennel a toulouse-i nyolcaddöntőben. Búcsúzott a magyar válogatott az Európa-bajnokságtól FOTÓ: EUROPRESS/AFP/RÉMY GABALDA Nem kapnak új ajánlatokat a britek Munkatársainktól N­em tesz új ajánlatokat az Eu­rópai Unió arra vonatkozóan, hogy az unióban tartsa Nagy-Bri­­tanniát - jelentette ki tegnap a né­met alkancellár. Sigmar Gabriel éle­sen bírálta David Cameron brit kor­mányfőt „nagyszabású és történel­mi baklövése” miatt, amiért olyan népszavazást kezdeményezett, amelynek következtében a britek az Egyesült Királyság EU-ból való ki­válása mellett foglaltak állást. A szociáldemokrata alkancellárral el­lentétben a kereszténydemokrata párti Angela Merkel német kancel­lár szombaton békülékenyebb han­got ütött meg Nagy-Britanniával. Merkel úgy vélte, hogy a Londonnal folytatott egyeztetéseket nagyon szakszerűen és objektíven kell leve­zetni. Az Európai Uniót alapító or­szágok külügyminiszterei a brit ki­lépés minél gyorsabb levezénylésé­re szólították fel a hét végén a brit kormányt. Miniszterelnöke lemon­dását követően az Egyesült Király­ság belpolitikáját is átjárja a krízis. Közben már csaknem hárommillió aláírás gyűlt össze az újabb népsza­vazás kiírásáért, míg ezzel párhuza­mosan a függetlenségre újabb esélyt szimatoló skótok az uniós ki­lépés vétójára látnak lehetőséget. A Moody’s pedig rontott az ország besorolásán. Az Európai Unió működéséről szóló szabályozás jogilag nem zárja ki, hogy az októberben felálló brit kormány akár újbóli belépési kérel­met terjesszen elő - mondta la­punknak adott interjújában Nav­­racsics Tibor. Az uniós biztos leszö­gezte, a jelenlegi helyzetben a leg­fontosabb feladat az EU stabilitásá­nak megőrzése, amelyhez reformok elindítására is szükség van. Szerin­te a brexit legnagyobb vesztese az úgynevezett Erasmus-generáció le­het. A hazai kormánypártok kép­viselői a brexit kapcsán főként Brüsszelt bírálták, és az őszi ma­gyar kvótareferendum mellett kampányoltak. Bővebben a 2., a 14. és a 15. oldalon M­SZP: Molnár Gyula váltja Tóbiás Józsefet Katona Mariann S­zemélyes ajánlattal készül az MSZP vezető posztjairól távo­zóknak - ezt a szocialisták új elnö­ke, Molnár Gyula nyilatkozta a Ma­gyar Nemzetnek. A párt kongresz­­szusa ugyanis szombaton leváltotta az MSZP-t az elmúlt két évben veze­tő Tóbiás Józsefet és a választmányt irányító Botka Lászlót is. Az orszá­gos politikába több év után vissza­térő és már hetek óta a legnagyobb esélyesnek tartott Molnár Gyula elődjét a földről szóló népszavazási kampányban, Szeged polgármes­terét pedig a kormányzati felkészü­lés irányítójaként látná szívesen. Tóbiás nemcsak az elnöki poszt­ról távozik, hanem a frakció vezeté­séről is lemond. Információink sze­rint Tóth Bertalan kerülhet a képvi­selőcsoport élére, de vannak arra vonatkozó forgatókönyvek is, hogy az elnöki versenyben alulmaradt Harangozó Tamásé vagy Burány Sándoré lehet a tisztség. Részletek a 3., vezércikk a 7. oldalon Egyre több a fiatal iskolakerülő Bár a kormányzat nagy sikerként könyveli el a családi pótlék is­kolába járáshoz kötését, a valóságban korántsem ilyen idilli a helyzet. A Magyar Nemzet által megszerzett adatok szerint ugyanis bár a középiskolákban valóban csökken az iskolakerülő diákok száma, az általános iskolákban a szigorú szankciók elle­nére folyamatosan romlik a helyzet. Ráadásul a szakképző intéz­ményekben mért mulasztások jelentős csökkenését sem az okoz­za, hogy több diák jár rendszeresen iskolába. A tankötelezettség 16 éves korra való leszállításával ugyanis az iskolák lehetőséget kaptak arra, hogy megszabaduljanak a problémás gyerekektől. Farkas Melinda A magyar kormányzat egyik legnagyobb oktatási sikere­ként kommunikálja az iskolai iga­zolatlan hiányzások évek óta tartó csökkenését. A szlogen szerint a családi pótlék folyósításának isko­lába járáshoz kötésével sikerült megfékezni a problémás gyerekek iskolakerülését. Aki ötven óránál többet hiányzik, attól megvonják az iskoláztatási támogatást, vagy közismertebb nevén a családi pót­lékot. Az adatok látszólag az intéz­kedés hatékonyságát támasztják alá, hiszen 2011 óta az általános és a középiskolákban évi 29 ezerről 13 ezer alá esett azoknak a diákok­nak a száma, akikkel szemben al­kalmazni kellett a szankciót. A Magyar Nemzet azonban most közérdekűadat-igényléssel meg­szerezte az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) a hi­ányzások iskolatípusonkénti sta­tisztikáját, amelyből kiderül, hogy korántsem ilyen jó a helyzet. Az általános iskolákban ugyanis - vagyis azokban az intézmények­ben, ahol még minden gyermek tanköteles - folyamatosan nő az iskolakerülő gyerekek száma. [Több...] Folytatás a 4. oldalon .

Next