Magyar Nemzet, 2016. július (79. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-02 / 154. szám
2016. július 2., szombat Interjú • Magyar falai 5 Lázadás a liberális demokrácia ellen Barack Obama kampányának magyar résztvevője szerint befolyásos lobbik tartják kézben a politikai rendszert Orbán Viktor tud emberi félelmekből politikai tőkét kovácsolni, ezt tette a liberális demokrácia válságával is - mondta lapunknak Felcsuti Balázs. A Bostonban élő publicista szerint a magyar miniszterelnök ahelyett, hogy a megreformálásáról indított volna vitát, inkább egy másik utat választott, meghirdetve az illiberális demokrácia modelljét. A korábban Barack Obama kampányában is részt vevő Felcsuti szerint Soros György nem üzleti megfontolásból támogatja az amerikai demokratákat, hanem ideológiai célok vezérlik Úgy véli, a világ nyugati felének az Egyesült Államok igenis morális iránytűként szolgálhat, ám az amerikai demokrácia erodálódik, és a világban is hasonló folyamat indul el. Buzna Viktor______________________ • • Ön korábban Barack Obama kampányában dolgozott. A Demokrata Párt aktuális elnökjelöltje, Hillary Clinton mellett is letenné a voksát? - 2008-ban valóban részt vettem Obama kampányában, azóta azonban a világ és az én nézeteim is megváltoztak. Úgy gondoltam, hogy Obama feloldhatja azt a bénultságot, ami az amerikai politikai rendszert jellemzi. Számos érdeme ellenére megváltozott a véleményem. Ami lehetséges utódjait illeti, a populista Donald Trump és a technokrata Hillary Clinton közül a kisebbik rosszat, utóbbit választanám. Trump populizmusa ugyanis beláthatatlan következményekkel járna. Igaz, a kampány eddig látott része alapján egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy Clinton ki tudja vezetni az Egyesült Államokat abból a mély válságból, amelyben most van. - Ha már a populizmust említi, miért olyan fontos Soros Györgynek Clinton győzelme? - Soros György régóta a demokrata párt szimpatizánsa, és mellesleg dollármilliókat adományozott a nyir társadalmak (open society) támogatására világszerte. Nyilatkozatai alapján úgy tűnik, hogy Sorost aggodalommal töltik el Donald Trump republikánus párti elnökjelölt populista, demagóg, idegenellenes, kirekesztő nézetei. Soros Hillary Clintonban látja a Trump által képviselt irányzat legyőzésének zálogát. Nem válik ezáltal hiteltelenné a demokrata párt? Clinton kritikusai így is azzal támadják, hogy választási programja a Wall Streeten készül. Donald Trump és Bernie Sanders (Clinton vesztes demokrata elnökjelölti balos kihívója) kivételével mindkét párt jelöltjei bőven kaptak támogatást a Wall Street-i nagy bankoktól, illetve egyéb befolyásos érdekcsoportoktól. Ezt a jelenséget támadja tehát Sanders és Trump is, amikor a lobbicsoportok túlzott befolyásától féltik az amerikai demokráciát. A vállalati lobbicsoportok többségétől eltérően azonban Soros anyagi támogatása nem üzleti megfontolásból született, hanem ideológiai céloktól vezérelve. Úgy gondolom, ebből a szempontból egy fokkal jobb, mint például a nagy bankok jól felfogott anyagi érdekből történő lobbizása. A Soros-féle vastag pénztárcájú ideológiai adományozó egyébként a jobboldalon is megjelenik, az iparmágnás Koch fivérek személyében. Ezzel együtt, bármi is a motivációjuk, a pénzemberek, gazdag cégek és érdekcsoportok ilyen mértékű befolyása az amerikai politikára torzítja a rendszer demokratikus jellegét, és szinte legalizálja a politikai korrupciót. - Mégis úgy tűnik, hogy a republikánus Donald Trumpon nagyobb a nyomás. Mit képvisel, amiért enynyire félnek tőle ellenzői? - Trump nem oka, hanem okozata az amerikai liberális demokrácia és a politikai rendszer válságának. Az utóbbi tizenöt évben az Egyesült Államok vívott két véres és költséges háborút Afganisztánban és Irakban, amelyek nem csak eladósították az országot, de káoszba taszították a Közel-Keletet. Egyre erősödnek a globalizáció és a szabad kereskedelmi egyezmények kedvezőtlen hatásai: ötmillió ipari állás veszett el a fejlődő országokban megjelent olcsóbb munkaerő miatt. A 2008-as válság újabb milliók állását, otthonát, megtakarítását söpörte el. Közben megoldatlan a társadalmi mobilitás csapdája: az Egyesült Államokban diploma nélkül nehéz jó álláshoz jutni, miközben a felsőoktatás sokaknak megfizethetetlen. Örökzöld probléma az általános egészségügyi ellátás hiánya is, egy komolyabb betegség anyagi csődbe juttathat egy családot. A kisebbség, különösen a feketék helyzete sok helyütt kilátástalan, közel 50 százalékos az afroamerikai pályakezdők között a munkanélküliség, sokan emiatt képtelenek kitörni a „szegénységbűnözés-börtön” ördögi köréből. A válságjelenségek sorát sokáig lehetne folytatni. - Pedig a feltorolt problémák régóta tárgyalt ügyek, mi akadályozza a megoldásukat? - Gazdag és befolyásos lobbik tartják kézben a politikai rendszert, legjobb példa a fegyverlobbi esete. Közismert, hogy az Egyesült Államokban gyakorlatilag bárki bármilyen engedély, hatósági vizsgálat nélkül vásárolhat akár félautomata lőfegyvert is. Az embereket aztán sokkolják a tömegmészárlásokról szóló hírek. Pár héttel ezelőtt egy őrült egy orlandói melegbárban gyilkolt. Évente harmincezer haláleset történik lőfegyverek miatt, a döntéshozók pedig szinte semmit nem tesznek ellene. A fegyverlobbi ugyanis megfélemlíti a képviselőket. Ha ellenük szavaznak, új jelöltet pénzelnek ellenük a következő választáson. A válság kezelése, a kisember érdekeinek védelme ezért nem élvez prioritást, ezt pedig érzékeli az amerikai választópolgár is, aki dühös és csalódott. De vannak más vérlázító példák. A bankok, a gyógyszercégek, a biztosítók, az olajcégek és más iparágak praktikái miatt a kisemberek érdeke rendre alulmarad. Trump ezt a frusztrációt lovagolja meg. Az illegális bevándorlást, a muszlimokat, a politikai elitet és a médiát állítja be bűnbaknak, miközben csábítóan egyszerű megoldási javaslatokat kínál. Ilyen volt a mexikói határon emelt fal, az illegális bevándorlók deportálása, illetve a muszlimok kirekesztése vagy a szabad kereskedelmi megállapodások újratárgyalása. Trump populizmusa azért veszélyes, mert helyesen diagnosztizálja a társadalom problémáit, de demagóg üzenetei az elkeseredett választók legmélyebb félelmeire és előítéleteire játszanak. Trump populizmusa nem egyedülálló, sőt, mintha az Egyesült Államok az európai tendenciát követné. Nem lehet, hogy amit politikai populizmusnak címkéz a sajtó, valójában egy beteg rendszerre adott politikai alternatíva? - Nem vitás, hogy a liberális demokrácia európai és amerikai vál NÉVJEGY: Felcsuti Balázs 1973-ban született Budapesten. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után Londonban dolgozott pénzügyi területen, majd az Egyesült Államokban a Pennsylvaniai Egyetemen szerzett másoddiplomát Egy bostoni biotechnológiai cég stratégiai igazgatója volt 2004-ben Barack Obama kampányában dolgozott, azóta rendszeresen publikál amerikai politikai témakörben. (MNl tozata is beteg, mély válságban van. Ez a betegség ráadásul fertőző. A legsérülékenyebb helyzetben a fiatal, törékeny kelet-európai demokráciák vannak, amelyek közül sok kisebb-nagyobb mértékben szintén a populizmus útjára lépett. Említhető a Szabadságpárt egy hajszálon múló győzelme az osztrák elnökválasztáson, vagy a nacionalista-populista pártok térnyerése Németországban, Franciaországban. De idetartozik a brexitszavazás is Nagy-Britanniában, melynek során egy hitelét vesztett, végletekig megosztott politikai erőcsoport maradt alul egy populista tiltakozómozgalommal szemben. A betegség ugyanakkor nem gyógyíthatatlan, és a világ demokráciát kedvelő felének, ahová magamat is sorolom, elemi érdeke, hogy az Egyesült Államok és Európa megtalálja a liberális demokrácia válságának megoldását. Trump előretörésének haszna az lehet, hogy rákényszeríti az amerikai politikai elitet, hogy kihúzza a fejét a homokból, és valódi reformokkal reagáljon a választók problémáira. Addig, amíg nem késő. Egészen elképesztő indulatokat szül az Egyesült Államokban a közelgő elnökválasztás. Honnan ered ez a mély társadalmi ellentét? - A folyamat a hidegháború lezárulásával kezdődött. Az Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom a világon, ezzel pedig megszűnt az addig egységet teremtő közös egzisztenciális fenyegetettség. A politika befelé fordult, a kampányokban az egymással versengő aspiránsok egyre radikálisabb üzeneteket fogalmaztak meg. Ennek intézményes hátterét az úgynevezett gerrymandering, vagyis választókerület-manipuláció adta: a demokraták és a republikánusok úgy szabták meg az egyes körzeteket, hogy az ott regisztrált szavazók döntő többsége egyértelműen valamelyik párthoz legyen köthető. Ebből pedig az következik, hogy az igazán ádáz verseny a pártok jelöltjeit adó előválasztásokon zajlik, ahol általában szélsőségesebb választók kegyeit kell megnyerni. A két oldalon versengő politikusok igyekeznek túllicitálni egymást, ezáltal mindkét tábor radikalizálódik, így alakult ki az Egyesült Államokra annyira jellemző retokrácia, a politikai döntésképtelenség. A képviselőházban és a szenátusban is egyre szélsőségesebb gondolkodású politikusok foglalnak helyet, akik fontos kérdésekben sem hajlandók a kompromisszumra. A kisebbség bármit meg tud vétózni, így a rendszer képtelen a többség érdekeit képviselni. Jól mutatja ezt a fékek és ellensúlyok rendszerében biztosított intézményes obstrukció, az úgynevezett filibuszter növekvő népszerűsége. Korábban ezzel az eszközzel aligalig éltek az amerikai politikusok, most azonban egyre gyakrabban használják, így az egész világra nézve sorsfordító viták zárulnak le döntés nélkül. Nem gondolja, hogy az amerikai társadalomról alkotott kórkép több eleme a válság utáni magyar társadalomra is ráillik? - Nagy különbség, hogy míg az Egyesült Államokban a politikai döntésképtelenség, a politikai bénultság irányába lendült az inga, addig Magyarországon egy autoriter vonásokat viselő rendszer jött létre. Bár a hazai viszonyokat kevésbé ismerem, azt látni kell, hogy amit a kormány tesz, azt széles körű társadalmi felhatalmazással teszi. Persze lehet kritizálni a választási törvényt, de 2014-ben a magyar társadalomnak már látnia kellett, hogy a kormánynak milyen tervei vannak. Orbán Viktor pedig tehetséges, tud emberi félelmekből politikai tőkét kovácsolni. Ezt tette a liberális demokrácia válságával is. Ahelyett, hogy a megreformálásáról indított volna vitát, inkább egy másik utat választott, meghirdetve az illiberális demokrácia modelljét. - Ha a liberális demokrácia válságából vezetjük le az Orbán-rendszer logikáját, nehéz fogást találni rajta. Minek kövessen Magyarország egy olyan modellt, ami a bukás irányába halad? - Orbán politikájának megvan a maga logikája, amit jól csengő hívószavakba csomagol. Az idegenekkel szemben fellépő hazafi képe, a rend, a túlcsorduló nacionalizmus egyszerű, de működő kommunikáció. Az autoriter fordulatból, bár nekem nem szimpatikus, egyébként önmagában nem következne a társadalmi erózió, hiszen vannak a világban ilyen rendszerek, amelyek működnek: Szingapúrban például egy eldobott rágógumiért is szigorú pénzbüntetés jár, az emberek mégis elégedettek. Magyarországon azonban az autoriter folyamatokat nem követi társadalmi jólét, ezzel szemben egyre idegesebbek az emberek, a közbeszédben erősödik az idegengyűlölet, a rasszizmus. A magyar társadalom tragédiája mégis inkább az, hogy az Orbán-féle logikának egyelőre nincs alternatívája. Ahogy az Egyesült Államokban, úgy Magyarországon sem született meg a felismerés, hogy a liberális demokrácia válságban van. - Ön több mint tizenöt éve él az Egyesült Államokban. Nem nehéz feldolgozni azt a csalódást, amire az ország az elmúlt időszakban okot adott? - Egyre növekvő aggodalommal figyelem az eseményeket. Az Egyesült Államok mint az egyetlen és legfontosabb szuperhatalom, morális iránytűje a világnak. Ha ott csökken a vallási türelem, ha erősödik az idegengyűlölet, ha vádemelés nélkül gyanúsítottakat kínoznak a guantánamói börtönben, ha az állam jogi felhatalmazás nélkül lehallgathatja a polgárait, akkor milyen alapon követeli ezek ellenkezőjét más országoktól? Hogy lehet, hogy marihuána birtoklásáért börtön jár, viszont a 2008-as pénzügyi válságot okozó bankok vezetői közül senkit sem vontak felelősségre? Hogy történhet meg az, hogy egy gyógyszergyár egyik napról a másikra ötvenszeresére emelheti életmentő gyógyszerének az árát? Mivel magyarázható, hogy egy elmebeteg lelő húsz kisiskolás gyereket, és a kongresszus képtelen arra, hogy ésszerű kompromisszumot hozzon a fegyverkorlátozás kérdésében? Ezek súlyos válságtünetek, amelyek mellett jóérzésű ember nem mehet el. - Jó ötlet egyáltalán, ha az Egyesült Államok bárkitől azt várja el, hogy morális iránytűként tekintsenek rá? - Ez jogos felvetés, hiszen elég megnézni, mi történt például Irakban vagy Afganisztánban, ahova Washington többek között azzal a szándékkal ment, hogy demokráciáját exportálja. Nem tudni persze, hogy hova fejlődik a folyamat száz vagy kétszáz év múlva, de az biztos hogy rövid távon nem érte el a célját. Jogos a felvetés Kínára vagy akár Iránra nézve is. Nem biztos, hogy a nyugati értékek egy az egyben adaptálhatók bárhol a viágon. Az említett példák azonban az amerikaitól nagyon eltérő kultúrák, míg mondjuk Magyarország esetében más a helyzet. Magyarország Európához tartozik, ami az euroatlanti értékrendszeren, az eredetét tekintve a judeokeresztény kultúrán keresztül egy közösséghez tartozik. Úgy gondolom tehát, hogy legalábbis a világ nyugati felének az Egyesült Államok igenis morális iránytűként szolgálhat. Én azonban azt látom, hogy az amerikai értékek, az amerikai demokrácia erodálódik, és a világban is hasonló folyamat indul el. Az amerikai értékek erodálódnak, és a világban is hasonló folyamat kezdődik. FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS