Magyar Nemzet, 2016. július (79. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-01 / 153. szám
urat Belföld 2016. július 1., péntek Nyerészkedtek a patikák a felnőttpelenkákkal? Visszaélés miatt vizsgálódik az egészségbiztosítási pénztár • Több százezer receptet kell átnézniük a gyógyszerészeknek Kuslits Szonja Átfogó, az egész országra kiterjedő vizsgálatba kezdett az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a gyógyszertáraknál, mivel ugrásszerűen megnőtt néhány gyógyászati segédeszköz forgalma - értesült a Magyar Nemzet. Így csupán néhány napja van arra az ország összes gyógyszertárának, hogy átvizsgálja közel fél év minden egyes receptjét és számláját, majd kiválogassa azokat, melyek felnőttpelenkáról szólnak. A megterhelő munka miatt előfordulhat, hogy egy időre be kell zárni a gyógyszertáraknak. Úgy tudjuk, a vizsgálat azért indult, mert egyes beszállító cégek kifogásolták, hogy nagyobb menynyiségű felnőttpelenka értékesítése miatt kellett különadót fizetniük, mint amennyit valójában forgalomba hoztak. Vagyis: lehettek olyan árusítóhelyek, ahol jóval több pelenkát számoltak el az OEP-pel, mint amennyit valójában eladtak. Egyetlen csomag pelenka ára akár 4-5000 forint is lehet, és a számlázott receptek után az OEP igen magas, akár nyolcvanszázalékos támogatást is fizet a betegnek a patikán vagy gyógyászati segédeszközt árusító cégen keresztül. Ha tehát az árusítóhely drágább pelenkát számol el az OEP-pel, de az olcsóbbat adja a betegnek, vagy több receptet számol el, mint amennyi pelenkát elad, az neki pluszbevétel. Ez persze csalásnak, illetve közpénzzel való visszaélésnek minősül. Lapunknak egy neve elhallgatását kérő, Pest megyei kisközségben dolgozó gyógyszerész elmondta: a múlt héten kapott egy e-mailt az OEP-től, amelyben azt írták, össze kell gyűjteni azokat a számlákat, recepteket, és leltáríveket január 1-jétől május 31-ig, amelyek bizonyos kódú pelenkákra vonatkoznak. A júniusi recepteket és számlákat pedig az OEP alkalmazottai személyesen ellenőrzik majd az ország összes patikájában. Nekik tizenötezer receptet kellett átnézniük, amiből mindössze 142 felelt meg a feltételeknek. Kitért rá: korábban is voltak hasonló ellenőrzések, de ilyen szoros határidővel még nem találkoztak. Tavaly a nagy értékű, 1-2 millió forintba kerülő, főleg kemoterápiás gyógyszereket ellenőrizték hasonlóképpen. Akkor az derült ki, hogy sokkal több recept volt, mint amennyi gyógyszert a cég valójában gyártott. A vények egy része ugyanis hamis volt, az OEP azonban kifizette rá a támogatást. „Úgy vélem, most is hasonló visszaélésről lehet szó” - mondta forrásunk. Leszögezte: gyógyszerész nélkül egyetlen patika sem tarthat nyitva, az ugyanis több százezer forintos büntetést von maga után, vagyis ahol nincs elég ember ahhoz, hogy kiválogassák a recepteket, ott be is kell zárni arra az időre, míg ezt nem sikerül teljesíteni. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a Magyar Nemzetnek az ügy kapcsán kijelentette: az OEP felszólítására nagyon rövid idő alatt rengeteg receptet kell kiválogatni, és problémát okozhat az is, hogy a vizsgálandó számlák jelentős hányada könyvelőcégeknél van, ami nehezíti a hozzáférést. A kamarának sikerült elérnie, hogy az eredeti 5 napos jelentéstételi határidőt 10 napra hosszabbítsa meg a hatóság. Hankó több könyvelőcéggel is beszélt, amelyek megerősítették, hogy feszített tempóban dolgoznak a számlák kiválogatásán, ott azonban, ahol 40-50 gyógyszertár könyvelését látják el, az egész irodát igénybe veszi a feladat. Hankó Zoltán az esetleges csalásokkal kapcsolatban elmondta, a vizsgálat a gyógyszertárak mellett a gyógyászati segédeszközöket forgalmazó cégekre is kiterjed. Az ellenőrzés során az OEP-hez személyesen is be kell menniük a patika- és a boltvezetőknek, ahol tételesen veszik át tőlük a vényeket. Ezután a hatóság helyszíni ellenőrzést is végez. A tíznapos határidő kezdő dátuma egyébként változó az ország különböző régióiban. NEM ÚJ KELETŰ MÓDSZER. A napokban adtunk hírt arról, hogy Kelemen Attila vizsolyi patikust ötmillió forintra büntette a gyógyszerhatóság, és bezárták a patikáját, mert az ellenőrzések szerint 28-féle, összesen 23 758 doboz vényköteles gyógyszert adtak ki vény nélkül. Ezek közül 21 készítmény (18 157 doboz) úgynevezett pszichotrop, vényköteles szer. A férfi a vizsgálat alapján 26,5 millió forint értékű gyógyszer kiadásánál követett el szabálysértést. Korábban is előfordult visszaélés: két éve négy fővárosi gyógyszertár csontrák elleni szerekkel követett el 400 millió forintos csalást. A módszer akkor is hasonló volt, kiderült ugyanis, hogy a gyógyszergyár kevesebb készítményt forgalmazott, mint amennyi után az OEP ártámogatást fizetett. A visszaéléshez szükséges recepteket akkor egy fővárosi klinikán dolgozó doktornő állította ki, a vényeket pedig közvetítő vitte a patikákba. (K. Sz.) Úgy tűnik, patikusok éltek vissza a tb-támogatással * Megszűnnek az egységes óvoda-bölcsődék A kistelepüléseken átmenetileg napközbeni ellátás nélkül maradhatnak a három éven aluliak Bár a bölcsődei rendszer átalakításának célja, hogy a jelenleginél sokkal több kisgyermek részesülhessen bölcsődei ellátásban, a reform átmenetileg akár csökkentheti is a férőhelyek számát - tudta meg a Magyar Nemzet. A kisebb településeken működő egységes óvoda-bölcsődék ugyanis legfeljebb 2017 szeptemberéig működhetnek, míg az azokat pótló minibölcsődék legkésőbb 2018 második felében nyitják meg kapuikat. Több egységes intézmény ráadásul a közelgő változások miatt már idén ősszel sem fogad három éven aluli gyermekeket. A takarítókból a jövőben dajkák lesznek. Győr Ágnes A kormány célja, hogy 2018-ig a jelenleginél tizenhétezerrel több férőhely jöjjön létre a három évnél fiatalabb gyermekek nappali ellátását biztosító intézményekben, és ne csak a városokban, de a kisebb településeken is legyen bölcsőde, ezért változtatott a szabályozáson. Míg jelenleg csak a 10 ezernél több lakosú városoknak kell bölcsődét üzemeltetniük, 2018 végéig kell hogy legyen ilyen intézmény minden olyan településen, ahol legalább öt három éven aluli gyermek családja tart igényt bölcsődei szolgáltatásra, vagy a településen negyvennél több 3 évnél fiatalabb kisgyermek él. Ez azt jelenti, hogy a következő két és fél évben több száz önkormányzatnak kell valamilyen módon gondoskodni a bölcsődei ellátásról. Az átalakítás részleteit szabályozó, lapunk által megismert kormányrendelet-tervezet szerint 2017. január elsejétől jogilag megszűnik a családi gyermekfelügyeleti forma és az úgynevezett hetes bölcsőde (mindkét ellátásról úgy tudjuk, Magyarországon a gyakorlatban már nem létezik), valamint a családi napközik is, míg az egységes óvoda-bölcsődék jövő szeptembertől nem működhetnek tovább. Az egységes óvoda-bölcsődébe már kétéves kortól fel lehetett venni a gyerekeket annak érdekében, hogy azokban a falvakban, illetve kisebb városokban is megoldható legyen a kicsik elhelyezése, ahol nincs önálló bölcsőde. A megszűnő intézmények helyett három új intézménytípus jön létre. Ezek a más-más személyi és eszközfeltételekkel működő mini-, a munkahelyi, illetve a családi bölcsődék. A családi napköziknek (amelyek 20 hetestől 14 évesig terjedő korcsoport számára nyújtanak szolgáltatást) már tavasszal jelezniük kellett, hogy a későbbiekben milyen formában folytatják tevékenységüket: kizárólag 3 év alatti kisgyermekekkel foglalkozó, normatív támogatásban részesülő családi bölcsődeként, avagy olyan, speciális gyermekfelügyeleti szervezetként, amely nagyobb gyerekekkel is foglalkozhat, ám ebben az esetben nem részesül normatív állami támogatásban. Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke szerint a tervezett átalakításoknak számos pozitív eleme van, azzal azonban nem ért egyet, hogy a különböző bölcsődetípusoknak eltérő személyi és tárgyi feltételeknek kell majd megfelelniük, hiszen a gyermekek igényei, szükségletei mindenhol ugyanazok. Az elnök lapunknak leszögezte: problémák lehetnek azokon a településeken, ahol pillanatnyilag kizárólag egységes óvoda-bölcsőde működik. A törvény szerint ugyanis ezek jövő ősztől nem működhetnek, s a BDDSZ már most több intézményből is kapott olyan visszajelzést, hogy a közelgő változások miatt már idén ősszel sem fogadnak három év alatti gyermekeket, míg az új bölcsődéket csak 2018 végéig kell létrehozni. Magyarországon jelenleg 176 egységes óvoda-bölcsőde üzemel, valamennyi olyan településen, ahol tízezer főnél kevesebben élnek, vagyis ahol a bölcsődei ellátás nem kötelező feladata a települési önkormányzatnak. A rendelettervezetből az is kiderül, hogy a jövőben százórás képzésen kell átesnie a bölcsődékben jelenleg technikai állományban foglalkoztatott személyzetnek. A tréninget követően az érintettek hivatalos munkaköre, ami jelenleg leggyakrabban takarító, átalakul bölcsődei dajkává. Szűcs Viktória üdvözölte a döntést, és jelezte, ezt a szakszervezet már 2008 óta követeli a mindenkori kormánytól. Kifejtette, az érintettek feladatköre ezzel nem változik, azaz a jövőben sem kell majd gondozó-nevelő tevékenységet folytatniuk. Ugyanakkor ezek a munkatársak most is gyerekek közt dolgoznak, és rengeteg olyan feladatot végeznek el, ami biztosítja, hogy a gondozónő a szakmai feladatokkal tudjon foglalkozni. A technikai személyzet a változtatással - a megszerzett képzettség alapján - magasabb fizetési besorolásba kerülhet. Az elnök szerint további előnye a változásnak, hogy szemben a technikai állomány tagjaival, a bölcsődei dajka már beletartozik majd a minimum-normalétszámba, így a fenntartó nem döntheti el önkényesen, hogy alkalmazzon-e ilyen munkatársat. Előbb kell megszüntetni az egységes intézményeket, mint hogy létrehoznák helyettük a minibölcsődéket fotó: hegedűs Márta Lepusztult táborokban a gyerekek lelkei Elfolyik a hátrányos helyzetű gyermekek táboroztatására biztosított 4,4 milliárd forint kétharmada, ezért kikérem az Erzsébet-programot lebonyolító állami társaság magáncégekkel kötött szerződéseit - jelentette ki Hadházy Ákos. Az LMP antikorrupciós szakszóvivője szerint az állam minden résztvevő után éjszakánként 8-9 ezer forintos támogatást biztosít, miközben a gyermekeket „lepusztult”, 4-8 fős helyiségekben szállásolják el. Kifejtette, a Balatonon is könnyen lehet találni a táboroknál sokkal színvonalasabb szállásokat, méghozzá harmadáron. Hadházy rámutatott: a programokat lebonyolító Erzsébet Üzemeltető Kft. privát cégekkel szerződik különböző feladatokra, azt viszont nem tudni, mely cégekkel, milyen céllal köt megállapodásokat. Hozzátette, egyelőre egyetlen partner ismert: az őrzési feladatokat egy olyan társaság által vezetett konzorciumra bízták, amely korábban Pintér Sándor belügyminiszter érdekeltségébe tartozott. A politikus a program megdöbbentő mellékágának nevezte, hogy tanárokat és szülőket kényszerítenek csalásra azzal, hogy csak tízfőnként jelenthetők be a résztvevők, így például egy 22 fős osztály minden tagja csak akkor táborozhat, ha nyolc „fantomgyermeket” vagy otthon maradó testvért is regisztrálnak. A napokban Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának politikai államtitkára azt mondta: az Erzsébet-táborokkal minél szélesebb kínálatot szeretne nyújtani a kormány a gyermekeknek. Idén 90 ezer gyerek vesz részt táborozásban, a program öt éve alatt pedig mintegy 300 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. A mostani évre 4,4, jövőre 5,2 milliárd forintot fordítanak a táborozásokra.