Magyar Nemzet, 2016. augusztus (79. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-01 / 179. szám
Magyar Menttel * Belföld 2016. augusztus 1., hétfő Megszűnnek az átmeneti otthonok A hajléktalanokat és a rászoruló gyermekes családokat lakhatási támogatással segítik majd a minisztériumi tervek szerint Folytatás az 1. oldalról . Az Emmi azonban úgy látja, ez nem felel meg az igényeknek. Leszögezik: amennyiben az ellátott valóban csak átmeneti időre igényel ellátást, akkor lehetőség lesz a tartós bentlakás keretein belül is határozott idejű megállapodást kötni a gondozásra. Ahhoz azonban, hogy a jövőben ne legyen várólista, jelentős férőhelybővítésre van szükség, illetve a jelenleg átmeneti ellátást nyújtó otthonokat tartós gondozást nyújtó intézményekké kell alakítani. Azt a szaktárca is elismeri, hogy a tartós bentlakást nyújtó intézményekben szigorúbb személyi előírások vonatkoznak a dolgozókra, mint az átmenetiekben, így ez humánerőforrás-fejlesztést igényel. Az átalakításra már a jövő évi költségvetésben is pluszforrást különítenek el, ugyanis az átmeneti ellátás után jelenleg kevesebb támogatás jár, mint a tartós után. A hajléktalanok átmeneti otthonai nem szűnnek meg, de esetükben az intézményi ellátás mellett bevezetik a külső férőhelyeken, bérlakásokban, albérletben történő gondozást is, és ugyanez történik majd a családok átmeneti otthonaiban is, ahol többnyire gyermekeiket egyedül nevelő, sokszor brutális férjük elől menekülő anyák élnek. Az Emmi szerint a családok átmeneti otthonában élők részére azért kell ösztönözni a külső férőhelyek megszervezését, hogy a családoknak tartósan sikerüljön talpra állniuk, és ne szoruljanak újra és újra ellátásra. Mint írják, az átmenti ellátásban részt vevő családok gyakran olyan komplex problémákkal küzdenek, hogy tartós eredményt, a visszakerülés esélyének csökkentését csak az garantálná, ha a teljesen önálló lakhatást még megelőzné az a támogatás, amelyet külső férőhelyen nyújt a szolgáltató. Az itt élők lakhatási támogatást kapnának, illetve segítséget a munkataláláshoz. A családok hosszabb ideig jutnának segítséghez, hiszen az eddigi másfél év intézményi ellátás helyett összesen akár három évig is igénybe vehetik majd az ellátást és lakhatási támogatást. önmagában nagyon jó, hogy hosszabb idő jut majd a rászoruló családok gondozására, ahogy az is üdvözlendő, hogy az intézményi ellátás után lehetőség lesz bérlakásban segíteni a családot. Problémát jelent azonban, hogy a külső férőhelyeket csak a jelenleg meglévő intézményi férőhelyek terhére hozhatjuk létre, vagyis nem jelent majd kapacitásbővítést a lakhatási támogatás. Ugyanannyi családot láthatunk majd el, mint eddig, pedig az otthonokban több hónaposak a várólisták - mondta a Magyar Nemzetnek a tervezet kapcsán Takács Imre, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének elnöke. Hozzátette: a segítséget kérő családok egyre mélyebből jönnek, olyan környezetből, ahol szabályok és normák nélkül élnek, ezért ezek nemcsak a lakhatásban, de gyermekeik gondozásában, ellátásában és nevelésében is komoly segítségre szorulnak, és félő, hogy három év után sem lesz esélyük bérlakást fizetni. A hajléktalanoknál akkor jöhet szóba az intézményi ellátás helyett a lakhatási támogatás, ha az érintettnek nincs szüksége olyan szintű szociális segítségre, mint amilyet egy átmeneti szállás nyújt, ám önerejéből piaci típusú lakhatást nem képes megfizetni. Fontos változás lesz még, hogy a jövőben extrém időjárási körülmények esetén akkor is elszállíthatják majd az utcáról a hajléktalanokat, ha ők maguk nem járulnak hozzá. A szakemberek telenként sokszor azért nem tudják megakadályozni a kihűléses haláleseteket, mert a fedél nélkül élők nem hajlandók bemenni a szállásra, a jelenleg hatályos jogszabályok szerint pedig nem kötelezhetők erre. A tervezett módosítás szerint azonban a jövőben a rászoruló személyek, így különösen a kiskorúak, a várandós anyák, a nyugdíjkorhatárt betöltött, krónikus beteg vagy önmaguk ellátására nem képes személyek, valamint a hajléktalanok részére -10 Celsius-fokos vagy annál alacsonyabb hőmérséklet, illetve 27 fok feletti napi középhőmérséklet, továbbá második szintű meteorológiai veszélyjelzés időtartama alatt - a települési önkormányzatnak az érintett hozzájárulása nélkül is gondoskodnia kell szálláshelyről. Életkép a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei Szabolcs utcai ellátójából. Jelentős változások előtt az otthonok fotó: hegedűs mírta Tízszeres különbségek az ügyeleti díjban Előfordul, hogy házi-gyermekorvosok látják el a felnőtteket, és fordítva • A kormányzati támogatás csökkentheti a terhelést Hétvégi, 12-16 órás ügyelet 2000 forintos órabérért, majd hétfőn újabb munkanap a praxisban - ez nem a legkecsegtetőbb ajánlat, ezért az országban sok helyen nehéz megszervezni a háziorvosi ügyeletet, és a finanszírozást illetően az önkormányzat segítségére is szükség van - mondták a lapunk által megkérdezett szakértők. A kormány 4,1 milliárd forintot szán a probléma megoldására. Kuslits Szqnia_____________________ * Ú jabb segítség a kiöregedés miatt manapság egyre szűkülő háziorvosi körnek: a kormány 4,1 miliárd forintot csoportosít át az ügyeleti ellátás finanszírozására - derült ki a Magyar Közlönyben a múlt héten megjelent kormányrendeletből. Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke lapunknak elmondta: komoly probléma, hogy jelenleg a szervezett ügyeleti rendszerek - melyek során nemcsak az adott praxis orvosai osztják be az ügyeletet, hanem máshonnan is érkeznek orvosok - önkormányzati hozzájárulás nélkül, pusztán az Országos Egészségbiztosítási Pénztár forrásaiból nem fenntarthatók. Ráadásul akár tízszeres ügyeletidíjkülönbség is lehet az országban. Azokon a területeken, ahol kis lélekszámra szerveződik az ügyelet, kevés orvossal, és alacsony az önkormányzati finanszírozás összege is, a szervezett ügyeleti rendszerek működésképtelenek, mert olyan kedvezőtlen az óradíj, amennyiért senki nem vállalja a munkát - közölte Selmeczi Kamill. Póta Györgytől, a Házi-gyermekorvosok Egyesületének elnökétől megtudtuk: azért is nehéz beosztani az ügyeleteket, mert míg a kórházi dolgozóknak egy-egy ilyen műszak után már nem kell folytatniuk a munkát, pihenhetnek az orvosok, addig a háziorvosi szolgálatnál ez nincs így. Aki 12-16 órát ügyel, az másnap ugyanúgy dolgozik, hiszen a praxist vinni kell, a betegeket el kell látni - fejtette ki Póta György. Szerinte üdvözlendő, hogy az ügyeleti szolgálat megerősítésére forrást ad a kormány, hiszen az különösen nagy terhelést jelent a házigyermekorvosok számára. A szakember úgy vélte, 4,1 milliárd forintból több központi, szervezett ügyeletet lehet majd létrehozni, mely csökkenti a terhelést, és a praxis tulajdonosa eldöntheti, akar-e dolgozni szabad- és ünnepnapokon, vagy sem. A központi ügyeletek egyetlen hátránya Póta György szerint, hogy ezen a területen is szakemberhiánnyal küzdenek, de a jobb finanszírozás ezen is javíthat. Hangsúlyozta: fontos, hogy megfelelően megfizessék az orvosokat. A jobb helyeken is maximum 2-3 ezer forintos órabérért dolgoznak az orvosok, miközben ennyiért sehol nem találni például építőipari szakembert vagy vízvezeték-szerelőt. A házi gyermekorvosok esetében ráadásul még nehezebb megoldani az ügyeletet, hiszen jóval kevesebben vannak, mint a felnőttek ellátásra szakosodott kollégák - fejtette ki a gyermekorvos-egyesület elnöke. Ott a legrosszabb a helyzet, ahol nagyon alacsony a gyermekorvosok száma, ugyanis ilyenkor csak vegyes ügyeletek érhetők el. Ez azt jelenti, hogy egyszer a felnőtt háziorvosok látják el a gyerekeket, míg máskor fordítva, házi-gyermekorvosok ügyelnek a felnőttellátásban. Jómagam több mint harminc éve végeztem az egyetemen, akkor láttam utoljára szívinfarktusos beteget. Ha holnap, az ügyeletben ezzel a diagnózissal kellene ellátnom egy pácienst, bizony mindketten bajban lennénk - illusztrálta egy példával a szituációt Póta György. A helyzet annak fényében sem jó, hogy - mint arról lapunk korábban már beszámolt - riasztóan emelkedik az országban a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek száma. Míg januárban 238 olyan praxis volt, ahol legalább hat hónapja nincs állandó orvos, addig ez a szám júliusban már 276-ra nőtt. Magyarországon 6750 működő háziorvosi praxis van, ám az orvosok kétharmada már nyugdíjaskorú, vagy öt éven belül az lesz, így 2200 praxis sorsa kérdéses. Háziorvosi vizsgálat A túlterheltség, az alacsony finanszírozás és az órabérek miatt nem vonzók a praxisok FOTÓ: HEGEDŰS MÁRTA