Magyar Nemzet, 2016. augusztus (79. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-01 / 179. szám

Magyar Menttel * Belföld 2016. augusztus 1., hétfő Megszűnnek az átmeneti otthonok A hajléktalanokat és a rászoruló gyermekes családokat lakhatási támogatással segítik majd a minisztériumi tervek szerint Folytatás az 1. oldalról . Az Emmi azonban úgy látja, ez nem felel meg az igényeknek. Le­szögezik: amennyiben az ellátott valóban csak átmeneti időre igé­nyel ellátást, akkor lehetőség lesz a tartós bentlakás keretein belül is határozott idejű megállapodást kötni a gondozásra. Ahhoz azonban, hogy a jövő­ben ne legyen várólista, jelentős férőhelybővítésre van szükség, il­letve a jelenleg átmeneti ellátást nyújtó otthonokat tartós gondo­zást nyújtó intézményekké kell alakítani. Azt a szaktárca is elis­meri, hogy a tartós bentlakást nyújtó intézményekben szigorúbb személyi előírások vonatkoznak a dolgozókra, mint az átmenetiek­ben, így ez humánerőforrás-fej­lesztést igényel. Az átalakításra már a jövő évi költségvetésben is pluszforrást különítenek el, ugyanis az átmeneti ellátás után jelenleg kevesebb támogatás jár, mint a tartós után. A hajléktalanok átmeneti ott­honai nem szűnnek meg, de ese­tükben az intézményi ellátás mel­lett bevezetik a külső férőhelye­ken, bérlakásokban, albérletben történő gondozást is, és ugyanez történik majd a családok átmeneti otthonaiban is, ahol többnyire gyermekeiket egyedül nevelő, sokszor brutális férjük elől mene­külő anyák élnek. Az Emmi sze­rint a családok átmeneti otthoná­ban élők részére azért kell ösztö­nözni a külső férőhelyek megszer­vezését, hogy a családoknak tartó­san sikerüljön talpra állniuk, és ne szoruljanak újra és újra ellátásra. Mint írják, az átmenti ellátásban részt vevő családok gyakran olyan komplex problémákkal küzdenek, hogy tartós eredményt, a vissza­kerülés esélyének csökkentését csak az garantálná, ha a teljesen önálló lakhatást még megelőzné az a támogatás, amelyet külső fé­rőhelyen nyújt a szolgáltató. Az itt élők lakhatási támogatást kapná­nak, illetve segítséget a munkata­láláshoz. A családok hosszabb ide­ig jutnának segítséghez, hiszen az eddigi másfél év intézményi ellá­tás helyett összesen akár három évig is igénybe vehetik majd az el­látást és lakhatási támogatást.­­ önmagában nagyon jó, hogy hosszabb idő jut majd a rászoruló családok gondozására, ahogy az is üdvözlendő, hogy az intézményi ellátás után lehetőség lesz bérla­kásban segíteni a családot. Prob­lémát jelent azonban, hogy a külső férőhelyeket csak a jelenleg meg­lévő intézményi férőhelyek terhé­re hozhatjuk létre, vagyis nem je­lent majd kapacitásbővítést a lak­hatási támogatás. Ugyanannyi családot láthatunk majd el, mint eddig, pedig az otthonokban több hónaposak a várólisták - mondta a Magyar Nemzetnek a tervezet kapcsán Takács Imre, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületé­nek elnöke. Hozzátette: a segítsé­get kérő családok egyre mélyebből jönnek, olyan környezetből, ahol szabályok és normák nélkül élnek, ezért ezek nemcsak a lakhatásban, de gyermekeik gondozásában, el­látásában és nevelésében is ko­moly segítségre szorulnak, és félő, hogy három év után sem lesz esé­lyük bérlakást fizetni. A hajléktalanoknál akkor jöhet szóba az intézményi ellátás helyett a lakhatási támogatás, ha az érin­tettnek nincs szüksége olyan szin­tű szociális segítségre, mint ami­lyet egy átmeneti szállás nyújt, ám önerejéből piaci típusú lakhatást nem képes megfizetni. Fontos változás lesz még, hogy a jövőben extrém időjárási körül­mények esetén akkor is elszállít­hatják majd az utcáról a hajlékta­lanokat, ha ők maguk nem járul­nak hozzá. A szakemberek telen­ként sokszor azért nem tudják megakadályozni a kihűléses halál­eseteket, mert a fedél nélkül élők nem hajlandók bemenni a szállás­ra, a jelenleg hatályos jogsza­bályok szerint pedig nem kötelez­hetők erre. A tervezett módosítás szerint azonban a jövőben a rászo­ruló személyek, így különösen a kiskorúak, a várandós anyák, a nyugdíjkorhatárt betöltött, króni­kus beteg vagy önmaguk ellátásá­ra nem képes személyek, valamint a hajléktalanok részére -10 Celsi­­us-fokos vagy annál alacsonyabb hőmérséklet, illetve 27 fok feletti napi középhőmérséklet, továbbá második szintű meteorológiai ve­szélyjelzés időtartama alatt - a te­lepülési önkormányzatnak az érintett hozzájárulása nélkül is gondoskodnia kell szálláshelyről. Életkép a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei Szabolcs utcai ellátójából. Jelentős változások előtt az otthonok fotó: hegedűs mírta Tízszeres különbségek az ügyeleti díjban Előfordul, hogy házi-gyermekorvosok látják el a felnőtteket, és fordítva • A kormányzati támogatás csökkentheti a terhelést Hétvégi, 12-16 órás ügyelet 2000 forintos órabérért, majd hét­főn újabb munkanap a praxisban - ez nem a legkecsegtetőbb ajánlat, ezért az országban sok helyen nehéz megszervezni a háziorvosi ügyeletet, és a finanszírozást illetően az önkor­mányzat segítségére is szükség van - mondták a lapunk által megkérdezett szakértők. A kormány 4,1 milliárd forintot szán a probléma megoldására. Kuslits Szqnia_____________________ * Ú jabb segítség a kiöregedés mi­att manapság egyre szűkülő háziorvosi körnek: a kormány 4,1 miliárd forintot csoportosít át az ügyeleti ellátás finanszírozására - derült ki a Magyar Közlönyben a múlt héten megjelent kormányren­deletből. Selmeczi Kamill, az Alap­ellátó Orvosok Országos Szövetsé­gének elnöke lapunknak elmondta: komoly probléma, hogy jelenleg a szervezett ügyeleti rendszerek - melyek során nemcsak az adott praxis orvosai osztják be az ügyele­tet, hanem máshonnan is érkeznek orvosok - önkormányzati hozzájá­rulás nélkül, pusztán az Országos Egészségbiztosítási Pénztár forrá­saiból nem fenntarthatók. Ráadá­sul akár tízszeres ügyeletidíj­különbség is lehet az országban.­­ Azokon a területeken, ahol kis lé­­lekszámra szerveződik az ügyelet, kevés orvossal, és alacsony az ön­­kormányzati finanszírozás összege is, a szervezett ügyeleti rendszerek működésképtelenek, mert olyan kedvezőtlen az óradíj, amennyiért senki nem vállalja a munkát - kö­zölte Selmeczi Kamill. Pót­a Györgytől, a Házi-gyer­mekorvosok Egyesületének elnöké­től megtudtuk: azért is nehéz be­osztani az ügyeleteket, mert míg a kórházi dolgozóknak egy-egy ilyen műszak után már nem kell folytat­niuk a munkát, pihenhetnek az or­vosok, addig a háziorvosi szolgálat­nál ez nincs így.­­ Aki 12-16 órát ügyel, az másnap ugyanúgy dolgo­zik, hiszen a praxist vinni kell, a be­tegeket el kell látni - fejtette ki Póta György. Szerinte üdvözlendő, hogy az ügyeleti szolgálat megerősítésére forrást ad a kormány, hiszen az kü­lönösen nagy terhelést jelent a házi­gyermekorvosok számára. A szak­ember úgy vélte, 4,1 milliárd forint­ból több központi, szervezett ügye­letet lehet majd létrehozni, mely csökkenti a terhelést, és a praxis tu­lajdonosa eldöntheti, akar-e dol­gozni szabad- és ünnepnapokon, vagy sem. A központi ügyeletek egyetlen hátránya Póta György szerint, hogy ezen a területen is szakember­­hiánnyal küzdenek, de a jobb fi­nanszírozás ezen is javíthat. Hang­súlyozta: fontos, hogy megfelelően megfizessék az orvosokat.­­ A jobb helyeken is maximum 2-3 ezer fo­rintos órabérért dolgoznak az orvo­sok, miközben ennyiért sehol nem találni például építőipari szakem­bert vagy vízvezeték-szerelőt. A há­zi­ gyermekorvosok esetében rá­adásul még nehezebb megoldani az ügyeletet, hiszen jóval kevesebben vannak, mint a felnőttek ellátásra szakosodott kollégák - fejtette ki a gyermekorvos-egyesület elnöke. Ott a legrosszabb a helyzet, ahol nagyon alacsony a gyermekorvo­sok száma, ugyanis ilyenkor csak vegyes ügyeletek érhetők el. Ez azt jelenti, hogy egyszer a felnőtt házi­orvosok látják el a gyerekeket, míg máskor fordítva, házi-gyermekor­vosok ügyelnek a felnőttellátásban.­­ Jómagam több mint harminc éve végeztem az egyetemen, akkor lát­tam utoljára szívinfarktusos bete­get. Ha holnap, az ügyeletben ezzel a diagnózissal kellene ellátnom egy pácienst, bizony mindketten baj­ban lennénk - illusztrálta egy pél­dával a szituációt Póta György. A helyzet annak fényében sem jó, hogy - mint arról lapunk koráb­ban már beszámolt - riasztóan emelkedik az országban a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek szá­ma. Míg januárban 238 olyan pra­xis volt, ahol legalább hat hónapja nincs állandó orvos, addig ez a szám júliusban már 276-ra nőtt. Magyarországon 6750 működő há­ziorvosi praxis van, ám az orvosok kétharmada már nyugdíjaskorú, vagy öt éven belül az lesz, így 2200 praxis sorsa kérdéses. Háziorvosi vizsgálat A túlterheltség, az alacsony finanszírozás és az órabérek miatt nem vonzók a praxisok FOTÓ: HEGEDŰS MÁRTA

Next