Magyar Nemzet, 2016. szeptember (79. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-01 / 205. szám

int Belföld2016. szeptember 1., csütörtök Nekik sem kell intézetben felnőniük A jövőben fogyatékkal élő gyerekeket is nevelőszülőknél kell elhelyezni, ám azt nem tudni, lesz-e elegendő befogadó család A jövőben a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekeket is nevelőszülőnél kell elhelyezni - derül ki a Magyar Nemzet által megismert minisztériumi előterjesztésből. Az ombudsman már hosszú ideje kéri, hogy ne automatikusan intézetbe kerüljenek az érintett gyerekek, hiszen állapotuk sokszor nem indokolja ezt. Kérdés azonban, lesz-e elég nevelőszülő, hiszen az elmúlt években még a korábbi törvényi előírásokat sem sikerült betartania az államnak. Farkas Melinda Bár már 2013-ban úgy módosította az Országgyűlés a gyermekvédelmi törvényt, hogy a 12 év alatti, a szakellátásba újonnan bekerülő gyereket nem lehet gyermekotthonban elhelyezni, az ott lakókat pedig befogadó szülőkhöz kell költöztetni, a lapunk által megismert legfrissebb adatok szerint az állami szakellátásban nevelkedő 12 év alatti gyerekek 16 százaléka még mindig nevelőotthonban él. Az állam gyakorlatilag törvényt sért, miközben a jogszabály szerint tavalyelőtt év végéig minden három év alatti, 2015. december 31-ig pedig minden 3 és 6 év közötti, korábban intézetben élő gyereket nevelőszülőhöz kellett volna adni, az érintett gyerekek közel 12 százaléka esetében ez még mindig nem sikerült. A szaktárca korábbi érdeklődésünkre ezt azzal indokolta, hogy a gyermekek fokozott ápolási, gondozási igénnyel járó fogyatékossága, tartós betegsége akadályozza a nevelőszülőhöz való áthelyezésüket. Most azonban a kormányzat mégis engedett a jogvédői nyomásnak, és a fogyatékkal élők nevelőszülőkhöz kerülését is lehetővé teszi. Csakhogy ezzel még messzebb kerülhet a törvény betartásától, hiszen a rendszerben nincs elég nevelőszülő. A Magyar Nemzet által megismert, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által jegyzett törvénytervezet szerint a jövőben alapesetben a 12 év alatti fogyatékkal élő, vagy tartósan beteg gyerekeket is befogadó szülőnél kell elhelyezni. Ettől csak kivételes esetben lehet eltérni, akkor, ha a nevelőszülői elhelyezés nem áll a gyermek érdekében, vagy arra állapota miatt nincs lehetőség. Kérdés azonban, hogyan oldja meg a szaktárca a helyzetet, hiszen eddig is kevés volt a nevelőszülő, ráadásul a számuk 2013-ról 2014- re 8 százalékkal csökkent: míg három évvel ezelőtt 5753 nevelőszülőt tartottak nyilván, 2014. év végén már ennél több mint háromszázzal kevesebbet, csupán 5417 főt. (A 2015-ös adatokat legutóbbi kérdésünkre még nem tudta megadni az Emmi - a szerk.) Idén év végéig ráadásul a hatályos törvény szerint a gyermekotthonok kiürítésének utolsó lépcsőjeként az öszszes 6 és 12 év közötti, eddig otthonban élő gyermeket is nevelőszülőhöz kell adni. Ők az év elején összesen 4616-an voltak, ami azt jelenti, hogy a fogyatékkal élő gyerekekkel kiegészülve akár több ezer új nevelőszülőre lehet szükség a következő hónapokban. Székely László alapjogi biztos egyébként már tavaly rámutatott a fogyatékkal élő, állami gondoskodásban nevelkedő gyerekek diszkriminatív helyzetére és a nevelőszülő-hiányra. Az ombudsman a Debreceni Reménysugár Gyermekotthon vizsgálatakor megállapította, hogy az intézmény különleges otthonában - ahol 6 évesnél fiatalabb gyermekeket, több tagból álló testvérsorokat, valamint várandós fiatalkorúakat és utógondozottakat látnak el - több olyan kicsit is nevelnek, akiket a jogszabály alapján nevelőszülőnél kellett volna elhelyezni. A látogatáskor az otthonban 14, testvérek nélkül beutalt gyermek él, akik közül legalább öt kicsinek sem az egészségi állapota, sem fogyatékossága nem indokolta a különleges ellátást, további három esetben pedig a határozatok nem rögzítettek arra vonatkozó adatot, hogy a gyermekeknek olyan fogyatékossága lenne, ami kizárná vagy megnehezítené nevelőszülői kihelyezésüket. Az otthonban elhelyezett testvérek között ráadásul Székely László szerint voltak olyanok, akiknek idősebb testvéreit nevelőszülők gondozták, és épp a legkisebbeket helyezték intézménybe. Az ombudsman leszögezte, nem vetődött fel olyan adat, amely szerint az intézmény egyáltalán megkísérelte volna a gyermekek nevelőszülői elhelyezését. Székely László rámutatott arra is: míg a 40 férőhelyes különleges gyermekotthon létszáma - a nevelőszülői elhelyezésre való törekvésnek és a törvényi előírásnak megfelelően - 2013 júniusára 16 főre csökkent, addig 2014-ben újra feltöltötték a házat, sőt, 2015-ben már a megengedettnél többen, 42-en laknak az intézményben. Az intézményvezető azzal magyarázta a helyzetet az ombudsmannak, hogy a nevelőszülői hálózat kapacitása korlátozott, és a hálózatban nincs a súlyos fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg gyermekek megfelelő ellátását biztosítani tudó nevelőszülő. További indok volt, hogy törekednek a testvérek együttes elhelyezésére. Az ombudsman tavalyi jelentésében felkérte Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, szerezzen érvényt a három év alatti gyermekek befogadó szülőnél való elhelyezésére vonatkozó törvényi előírásoknak, és a jövőben a gyámhivatal határozatában köteles legyen feltüntetni, ha egy kisgyermek azért él otthonban, mert nem tudják nevelőszülőnél elhelyezni. A biztos azt is kérte Balog Zoltántól, hogy hosszú távon biztosítsa a tizenkét év alatti gyermekek intézményi elhelyezésének teljes felszámolását. Az ombudsman azzal sem értett egyet, hogy a tartósan beteg vagy fogyatékkal élő gyerekeket ma automatikusan intézményben helyezik el, ezért arra kérte az Emmi miniszterét, hogy az ő esetükben is a befogadó szülőnél való elhelyezés képezze a fő szabályt. Utóbbit rögzítené most az Emmi tervezete, a többi kérésre egyelőre nem született érdemi válasz. Eddig szinte minden állami szakellátásban nevelkedő sérült gyermeket automatikusan gyermekotthonban helyeztek el (képünk illusztráció) fotó: végh lászló Magukra maradt betegek Tovább nő az országban a tartósan betöltetlen fogorvosi körzetek száma A kétmilliárd forintos plusztámogatás ellenére továbbra is kevesen motiváltak arra, hogy az alapellátásban dolgozzanak körzeti fogorvosként, a pénz ellenére tovább nőtt a tartósan betöltetlen praxisok száma - tudta meg a Magyar Nemzet. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint ha most nem változtatnak, idővel már a pénz sem segít majd. Megtudtuk azt is: a kormány vizsgálja a letelepedési támogatás lehetőségét a fogorvosok esetében. Kuslits Szonja jelenleg 228 tartósan, vagyis legalább fél éve betöltetlen fogorvosi körzet van az országban, az itt élő pácienseket csak más körzetekben tudják kezelni. Az Országos Alapellátási Intézet legfrissebb, lapunk által megismert adatai szerint különösen nehéz helyzetben van Bács- Kiskun megye, ahol 23, Békés megye, ahol 21 és Heves megye, ahol 17 tartósan betöltetlen körzetet tartanak számon. A Bács-Kiskun megyei Bácsbokodon már 2006 óta nincs körzeti fogorvos, míg a Békés megyei Ecsegfalva lakói 2007 óta várják, hogy ismét legyen állandó fogorvos a településen. Az utóbbi néhány hétben került fel a tartósan betöltetlen fogorvosi körzetek listájára a Bács-Kiskun megyei Fájsz és Szabadszállás, a Fejér megyei Mezőfalva és a Heves megyei Tarnaörs is. Az országban egyébként ellátás nélkül maradt körzetek többsége vegyes, ahol gyermekeket és felnőtteket is kezeltek. Az áprilisi mutatókhoz képest némileg javult a helyzet a fővárosban, Budapesten akkor 36, most pedig 33 tartósan betöltetlen körzet van, ezek közül 16 gyermekfogászat. Továbbra is komoly probléma, hogy a fogorvosok nem részesülhetnek a háziorvosoknak szánt praxisjog-vásárlási és letelepedési támogatásból, pedig ennek 750 millió forintos keretösszegét sem idén, sem tavaly nem sikerült felhasználni. Jelenleg egy háziorvos akár 10 millió forintnyi szabad felhasználású támogatást is kaphat, ha tartósan betöltetlen praxist vállal. A fogorvosoknak nincs ilyen lehetősége. Lapunknak ennek kapcsán Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának elnöke elmondta: Ónodi-Szűcs Zoltán, egészségügyért felelős államtitkár megkeresésükre néhány hete arról értesítette őket, megvizsgálják, milyen lehetőségek vannak a fogorvosok esetében a letelepedési és a praxisvásárlási támogatásra. Hermann Péter szerint az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt a betöltetlen praxisok száma, és nem biztos, hogy segíteni fog az az öszszesen kétmilliárdos - havi 50-55 ezer forintnyi - plusztámogatás sem, amit nemrégiben januárig visszamenőleg megkaptak. Nagyon kellett ez a kétmilliárd forint, de sajnos még mindig óriási különbség van az alapellátás más részei és a fogorvosi ellátás finanszírozásában, és ez a szakadék egyre csak nő. Aki pedig állami finanszírozásban nem kapja meg azt a juttatást, amiből a praxist fenn lehetne tartani, az vagy külföldre megy dolgozni, vagy a magánellátást választja. Emiatt idővel egyáltalán nem lesznek körzeti fogorvosok, és már pénzzel sem lehet majd megoldani a problémát - szögezte le az elnök. Úgy véli, addig kellene érdemben foglalkozni ezzel, amíg még visszafordítható a folyamat. Beszélt arról is, a fogászatban a 18 és 62 év közöttieknek bizonyos beavatkozásokért fizetni kell, ám ez messze nem kompenzálja úgy a költségeket, mint amire szükség volna. - Havonta legalább 800 ezer forint pluszt kellene kitermelni ahhoz, hogy a fogorvosi praxis finanszírozása elérje a háziorvosi rendelőkét, ám erre egy magánrendelő sem képes, nemhogy egy körzeti fogászat - mondta Hermann. A fogorvosok inkább a magánpraxist választják fotó: székelyhídi Balázs JÖNNEK A HELYETTES GYÁMOK. A törvénytervezet a szakellátásban beveskedő gyerekek jogainak érvényesülését is erősítené oly módon, hogy a gyerekek mellé nemcsak gyermekvédelmi gyámot, hanem helyettes gyermekvédelmi gyámot is rendel. A helyettes gyám a gyermekvédelmi gyám távolléte vagy feladatai ellátásában való akadályoztatása esetén az azonnali döntést intézkedést igénylő ügyekben járhat majd el. A helyettes gyámi feladatokat kizárólag a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által közalkalmazotti jogviszonyban, önálló munkakörben foglalkoztatott gyermekvédelmi gyám láthatja el, aki legfeljebb harminc gyermek esetében vállalhat majd helyettesi feladatokat Nem számítanak zavartalan tanévre Hutter Marianna Hiába foglalkozott a kormány az oktatási rendszer problémáival, a legtöbb esetben nem sikerült megfelelő megoldásokat találnia rájuk - legalábbis ez derült ki Gálla Istvánná tegnapi tanévnyitó sajtótájékoztatójából. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) vezetője szerint bár a kormány kommunikációja alapján adottak a feltételek, a szakszervezet nem számít zavartalan tanévre. Hiába akarták például csökkenteni a tanulói terheket rugalmas tanmenetek bevezetésével, ehhez a jogi háttér továbbra sincs meg, „érintetlen” maradt a Nemzeti Alaptanterv. A PSZ elnöke az intézményvezetők megoldhatatlan problémájának nevezte, hogy az osztályfőnökök, munkaközösségi vezetők, diákönkormányzatot segítő pedagógusok órakedvezményben részesüljenek, ugyanis a vonatkozó kormányrendelet értelmezése és alkalmazása egyaránt komoly fejtörést okoz. Nincs előrelépés a pedagógusok kötelező óraszámának csökkentésében és az üres álláshelyek feltöltésében, ahogy nem tudtak megállapodni a tankönyvi monopólium megszüntetéséről sem - sorolta. Lapunk kérdésére Galloné elmondta, feltehetően szeptember végén folytatódnak a tárgyalások a Pedagógusok Sztrájkbizottsága és a kormány között. Felvetésünkre, hogy várható-e további nyomásgyakorlás a szakszervezet részéről, úgy válaszolt, bár erre jelenleg nem tud felelősséggel válaszolni, nem zárja ki. Eközben a tanévkezdés kapcsán Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára ismét arról beszélt, idén szeptembertől tovább emelkedik a pedagógusok bére, és ez 2017-ben is folytatódni fog. Az ellenzéki Párbeszéd Magyarországért viszont többek közt arra hívta fel a figyelmet, a szakgimnáziumokban a jelenleginél több közismereti tárgyat kellene oktatni. A szakképzés átalakítását az MSZP-s Hiller István is bírálta. Az egykori oktatási miniszter szerint a kormány azt a téves következtetést vonta le a valóban létező munkaerőhiányból, hogy a probléma a felsőoktatásba jutás lehetőségének csökkentésével, a diákok szakiskolákba terelésével orvosolható. Az új szakképzési rendszert kritizálta az Együtt is. Szelényi Zsuzsanna arról beszélt, miközben a szakképzés a magyar iskolarendszer egyik legválságosabb területe, a kormány nem a helyzetet próbálja rendezni, csak az iskolatípus nevét változtatja meg.