Magyar Nemzet, 2016. október (79. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-01 / 231. szám

LXXIX. évfolyam, 231. szám 1. kiadás • 2016. október 1­2., hétvége www.mno.hu Áfa: 250 forint Előfizetőknek: 118 forint A FÉLIG TELI BOROSPOHÁR ESETE Szent Vince, segítss - Szüreti számvetés a magyar borászat helyzetéről (17., 22-23. oldal CIVILIZÁCIÓK ÖSSZECSAPÁSA Perczel István vallástörténész a hódító iszlámról, a gyarmatosítók bűneiről és az indiai Szent Tamás-keresztényekről (19. oldal MIRŐL MESÉL A PINGVINÜZZÜLÉK? Idén magyarok kapták a vicces és elgondolkodtató kutatások Ignobel-dyát (20. oldal SZÁRAZ KUKORICASZÁR Önerőből felújított utcák a kárpát­aljai Nagydobronyban (21. oldal ELTŰNHETNEK A BALATONI BOROK Jásdi István ingatlanspekuláció­ról, szakmai bajokról és széthú­zásról a balatoni régióban (22-23. oldal) UNORTODOX ORSZÁGMENTÉS Fagyos bánásmód várt Izlandon a bankárokra - Vulkán élénkítet­te fel az új sikerágazatot, a turiz­must (24-25. oldal SZÁRNYASZEGETT ÓRIÁS A Concorde-eff­ektus: kudarc az Airbus-380-as (25. oldal SZÁZÖTVEN SZÁZALÉK Idén százhúsz éves a Budapesti Fegyház és Börtön, közismert nevén a gyűjtő (26. oldal „KOMOLY BOMLASZTÁS" Volt, aki megölelte, volt aki fel­pofozta - Hatvan éve tért haza Páger Antal (27. oldal ÉSZLELÉS A KELETI VÉGEKEN Aki sokat alszik, az keveset ér - Lelkes megszállottak tartják élet­ben a csillagászatot egy zsák­faluban (32. oldal Lukács Csaba robbantásról és fé­lelmeinkről, György Zsombor az egyik és a másik Magyarországról, illetve Gazdag József, Halász Mar­git Hász Róbert Pilhál György, Térey János tárcája A félig teli borospohár esete 1 770237 379064 ÜZENET GYÖMRŐNEK _­ Méltatlansági eljárást indított a kormányhivatal a település elítélt polgármes­tere, Gyenes Levente ellen. SARCOLNAK Bár a büdzsé helyzete nem indokolja, a kormány mától megemeli az üzem­anyagok jövedéki adóját. VÍZUMÜGY ■fii A határidő lejárta elle­nére sincs előrelépés a törö­köknek nyújtandó vízum­mentesség ügyében. Letelepedési kötvény fél áron A kormány a „szegényebb” bevándorlók előtt is szélesre tárta Magyarország kapuit Már a látszatra sem adnak a letelepedési kötvényt forgal­mazó offshore cégek, miután hitelre is árulják a magyar tar­tózkodási engedélyt. Sőt, fél áron is hozzá lehet jutni a pa­pírokhoz, igaz, akkor a befize­tett összeg nem jár vissza. Wiedemann Tamás A kínai ügyfelek akár hitelre is vásárolhatnak letelepedési kötvényt, sőt nem kell kifizetni a teljes árát sem a 300 ezer euróba, azaz 93 millió forintba kerülő ál­lampapírnak. Lapunk információi szerint fél áron, 130-150 ezer euróért is letelepedési engedélyhez juthat a kevésbé módos kínai és vietnami állampolgár. A­­ Kajmán­szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) nevű közvetítőcég ebből nem is csi­nál titkot, hiszen honlapján is nyíl­tan hirdeti a hitellehetőséget. (A cég angol nyelvű honlapja ezeket az információkat nem tartalmazza, csak a kínai verzióban lehet róluk olvasni.) A bankhitelt információ­ink szerint a China Construction Bank nevű pénzintézet nyújtja. A hitelkonstrukció alapján a bank kiegészíti a kötvény árát, vi­szont az állampapír futamidejének lejártakor az ügyfél nem kapja meg az általa befizetett 130-150 ezer eurónyi összeget. Az alku része, hogy a visszajáró pénzt a közvetítő­vállalkozás és a bank osztja el egy­más között. De nem akárhogyan: az ügyre rálátó forrásaink szerint a bank csak a - nemzetközi viszony­latban is kiugróan magas - kama­tot kapja meg, ami több mint ki­lencmillió forintot kóstál. A kaj­mán-szigeteki közvetítőcég azon­ban még ennél is jobban jár, hiszen az elvileg jogos kamatnak a több­szörösét, 130-150 ezer eurót tehet zsebre, a 45 ezer eurós közvetítői díjon felül. Ez lényegében azt jelen­ti, hogy a 93 millió forintos kötvény eladásából 54-60 millió forintos haszonra tesz szert a cég, ami fel­foghatatlan mértékű, 58-64 száza­lékos profitnak felel meg. (Az ál­lampapírpiacokon a kötvényfor­galmazás átlagos jutaléka bőven egy százalék alatt mozog.) A HSSDF egyébként az a cég, amelynek kínai vezérkara - mint arról a Heti Válasz korábban írt - kapcsolatban állhatott Habony Ár­pád miniszterelnöki tanácsadóval, legalábbis erre utal, hogy a társaság 2013-ban az ő közreműködésével akarta megvásárolni a TV2 csator­nát. Egy másik közvetítőcégnek, az Arton Capital Kft.-nek pedig ugyanaz az ügyvédje, mint aki Ha­bony Árpád médiavállalata számá­ra megszerezte a 888.hu domain­­nevet, illetve Rogán Antal - akinek nevéhez fűződött az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke­ként 2012-ben a kötvényprogram­­ vezetése idején dolgozott már a Fi­desz frakciójának és a belvárosi ön­­kormányzat cégeinek is. [Letelepedési...] Folytatás a 11. oldalon­­ 15 A kínai és vietnami érdeklődők olcsóbban juthatnak az EU-n belüli szabad mozgáshoz FOTÓ: EUROPRESS/AFP 4 » * Lesújtó jelentés Kövéréktől A házelnök vezette tanács kihasználatlan erőforrásokról ír Hutter Marianna T­ovábbra is hiányzik a felső szintű politikai elkötelező­dés, valamint a tudatos, hatékony kormányzati koordináció - ez az egyik megállapítása a Kövér László, az Országgyűlés elnöke ál­tal vezetett Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács első jelentésé­nek. A dokumentum szerint egyetlen nemzeti erőforrásunk sincs jó vagy az átlagosnál jobb állapotban. A 2013-14-es évekről szóló dokumentumban többek között megállapították, hogy a 10-14 éves gyerekek szövegérté­se, matematikai és természettu­dományos tudása is OECD-átlag alatti, és romló tendenciát mutat. Az egészségügy helyzetéről szólva kifejtik: az alapellátás megerősí­tése, a szakellátás hatékonyságá­nak a javítása, a sürgősségi ellá­tás korszerű rendszerének kiala­kítása és a rehabilitációs rendszer fejlesztése sem „érte el az elvár­ható színvonalat”. Elismerik, fo­lyamatos az elvándorlás az or­szágból. Részletek a 4. oldalon Szili Katalin és Kövér László közösen kritizált FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD Finiséhez ért a népszavazási kampány Munkatársainktól V­asárnap reggel 6 és este 7 óra között minden szavazásra jo­gosult elmondhatja véleményét a kormány népszavazási kérdéséről. Elvileg több mint 8 millióan voksol­hatnak arról, hogy Brüsszel a ma­gyar parlament hozzájárulása nél­kül is előírhassa-e migránsok bete­lepítését. Ahhoz, hogy a referen­dum érvényes legyen, több mint 4,1 millió embernek kellene érvényes voksot leadnia. Ebben mintha már a kormány sem bízna igazán. Orbán Viktor mi­niszterelnök szerint politikai érte­lemben nincs jelentősége a részvé­telnek, inkább érzelmi szempont­ból fontos, hogy érvényes lesz-e a kvótareferendum. A Magyar Nem­zet által megkérdezett politológu­sok szerint a kormányfő a népsza­vazás jelentőségének tompítására kényszerült, mert méréseik szerint az érvényességi küszöb határán bil­leg a részvételi hajlandóság. A népszavazás előtt kifejezetten részletes beszámolót tartott a Terrorelhárítási Központ arról, hogy a párizsi és brüsszeli merény­lők hogyan jutottak el Magyaror­szágra. Az intézmény helyettes ve­zetője szerint ugyanakkor az időzí­tésnek nincs köze a gőzerővel zajló migránsellenes kampányhoz. A költségei és stílusa miatt so­kat kifogásolt kampányt tegnap újabb bírálat érte: Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát szerint rendkívül erőszakos az a propa­ganda és kommunikáció, ami min­den magyarból kikényszerítené a nemet. , Részletek a 2. és a 3., VEZÉRCIKK A 7. OLDALON Ismét hazánkban vizsgálódik az OLAF Újra a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) látókörébe került Magyarország. Lapunk brüsszeli forrásból úgy értesült, ezúttal a nagy, uniós finanszírozású infrastrukturális beruházások (közút- és vasútfejlesztések) miatt indult nyomozás, de a mező­gazdasági-vidékfejlesztési támogatások átvilágítása is változat­lanul napirenden van. Gyöngyösi Balázs I­nformációink szerint a szerve­zet ismét magyar csoportot állí­tott fel: egyidejűleg 18-20 nyomozó is a magyarországi ügyek felgön­gyölítésére összpontosít, ugyanis a fenti területeken elnyert pályáza­tok többsége esetében felmerült a csalás gyanúja. Ez már csak azért is kiugróan magas szám, mert a 28 európai uniós tagországra össze­sen jut mintegy 170 szakember, köztük ügykezelő­k, jogi vélemé­nyezők és hírszerzési elemzők is vannak. Vagyis egy ország uniós forrásfelhasználásával átlagosan hat fő foglalkozik, esetünkben azonban ennek a létszámnak a há­romszorosát is indokoltnak tartja az OLAF. A közúti-vasúti beruhá­zásokkal, illetve a vidékfejlesztés felülvizsgálatával kapcsolatban a tét nem csekély, hiszen a csalás el­leni hivatal 1999-es megalakulása óta a 3500 lezárt nyomozás 1,1 mil­liárd eurónyi uniós forrás visszafi­zetését, illetve 900 évnyi börtön­­büntetést eredményezett. A magyar szál felgöngyölítése nem kevés munkaóráját töltheti ki a brüsszeli nyomozóknak: a 2014-2020-as cikcusban integrált közlekedésfejlesztésre mintegy 1100 milliárd forintot kapott ha­zánk, terület- és településfejlesz­tésre pedig több mint 1000 milliár­­dot. Az éves fejlesztési terv szerint közlekedésre idén 288 milliárd fo­rint jut, vidékfejlesztésre pedig 280 milliárd. Érdeklődésünkre az OLAF nem nevezte meg azokat a konkrét projekteket, amelyek az újbóli fokozott figyelmet kiváltot­ták, mindenesetre nem árt felidéz­ni az évtized végéig tervezett fon­tosabb beruházásokat. [Nyomoz...] Folytatás a 10. oldalon .

Next