Magyar Nemzet, 2016. október (79. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-01 / 231. szám

10 el Belföld 2016. október 1., szombat A Kövér-féle tanács lesújtó országjelentése Többen vándorolnak ki - ráadásul a képzettebb és fiatalabb társadalmi rétegből mint ahány külföldi letelepszik hazánkban Közel sem festett hízelgő képet az ország állapotáról a Kövér László, az Országgyűlés elnöke által vezetett Nemzeti Fenntart­ható Fejlődési Tanács első előrehaladási jelentése. A 2013-2014- es évekről született aktuális értékelésben arról írnak, hogy fo­lyamatos az elvándorlás az országból, romló tendenciát mutat a gyermekek tudása, várhatóan egyre többen fognak krónikus be­tegségekben szenvedni, a külföldi közvetlen befektetések trend­je csökken, a közbeszerzésekben pedig jelentős volt az ajánlat­tételi összejátszás kockázata. Hutter Marianna Á­tlag alatti vagy rossz állapot­ban van a nemzeti erőforrá­sok többsége - derül ki a Kövér László országgyűlési elnök vezeté­sével működő Nemzeti Fenntart­ható Fejlődési Tanács (NFFT) első, úgynevezett előrehaladási jelen­téséből, amelyet a közelmúltban terjesztettek a parlament elé. A tes­tületben nem a házelnök az egyet­len prominens szereplő, a társelnö­kök közt szerepel Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is, míg a tiszteletben elnök Szili Katalin. Azt vizsgálja a kétévente készü­lő jelentés, mennyi valósult meg a 2024-ig célokat megfogalmazó nemzeti fenntartható fejlődési ke­retstratégiából. A mostani doku­mentum a 2013 márciusától 2014. december végéig tartó periódust elemezte. Négy nagy nemzeti erő­forrást határoz­­meg a keretstraté­gia: emberit, társadalmit, környe­zetit és gazdaságit. Ezek állapotát 16 fontosabb mutató alapján mérték. Rossz értékelést kapott többek között a teljes termékeny­ségi arányszám, az oktatási kiadá­sok GDP-hez viszonyított aránya, a súlyos anyagi deprivációban (te­hát szegénységben) élők száma. De átlag alattinak bizonyult pél­dául a születéskor egészségesen várható élettartam, az általános bi­zalom szintje, a foglalkoztatási rá­ta a 20-64 éves korú lakosság kö­rében és a kutatás-fejlesztésre for­dított kiadások aránya is. Egyetlen mutató lett átlag feletti: az időskori eltartottsági ráta, ami ugyanakkor romló tendenciát mutatott. Az előítéletekről Lesújtó képet mutatott 2014 vé­gén az adatok részletesebb vizsgá­lata is. Az emberi erőforrások elemzésében azt olvasni: folyama­tos az elvándorlás, ráadásul a kül­földön dolgozók többsége fiata­labb, képzettebb és potenciálisan termelékenyebb munkavállaló. Fogy a magyarság: lélekszámunk a határon túliakkal együtt 12 mil­lió főre apadt. Sőt, a jelenlegi tren­dek mellett Magyarország lakos­sága 2060-ban várhatóan mind­össze 7,9 millió fő lesz. A bevándorlási politikáról az derült ki, migrációs egyenlegünk negatív: több magyar vándorol ki, mint ahány külföldi itthon letelep­szik. A magyarok 40 százaléka már két éve is feltétel nélkül ellenezte az idegenek betelepedését. Itt a jelen­tés megjegyzi, a kormány 2013 őszén migrációs stratégiát fogadott el, ám a 2014 óta erősödő migrációs stressz az illegális bevándorlással kapcsolatos fellépést áhította kö­zéppontba, míg a stratégia más ele­mei, például az előítéletek csökken­tése, „elhalványultak”. Gyenge eredmények az oktatásban A jelentés a „minőségi oktatás” vizsgálatakor azt fogalmazta meg: a 10-14 éves gyerekek szövegértése, matematikai és természettudomá­nyos tudása is OECD-átlag alatti, és romló tendenciát mutat. Elmarad az OECD-átlagtól a felsőfokú vég­zettségűek aránya is. Emellett eny­hén növekedett az iskolát korán el­hagyók aránya, holott az európai uniós átlag folyamatosan javult. Megjegyezték: az egyébként szintén az Orbán-kormány által kezdeményezett tankötelezettségi korhatár leszállítása (18-ról 16 év­re) az oktatásban eltöltött időt csökkentheti. Európai összehason­lításban rendkívül szelektív módon működik az oktatási rendszer, je­lentős különbségek vannak a diá­kok családi-jövedelmi helyzetében. A probléma felszámolására érdemi lépés nem született a kormányzat részéről a vizsgált időszakban. Sőt, említhető hatással járó változtatás nem történt abban a tekintetben sem, hogy Magyarországon az OECD-államok között egyre keve­sebb a kiemelkedően teljesítő tanu­lók aránya. Kiderült az is, hogy ke­vesen vesznek részt az élethosszig tartó tanulásban Magyarországon (a miénk az ötödik legrosszabb EU- érték), és még kevesebben beszél­nek idegen nyelveket. Utóbbiban annyira gyengék vagyunk, hogy az unió legrosszabb eredményét tud­hatjuk magunkénak. A jelentés leszögezi: nem segíti a fenntarthatósági átmenetet, hogy az oktatási kiadások folyamatosan csökkentek 2003-tól 2012-ig, ami miatt ezen a területen is Magyaror­szág a sereghajtó az EU-ban. Nem szerencsés az érettségit nyújtó kép­zések, illetve a duális szakképzés­ben az általános kompetenciák fej­lesztésének visszaszorulása sem. Utóbbi észrevétel annak fényében különösen érdekes, hogy a szak­képzés idén szeptemberben való át­alakításával tovább mérséklődik az említett általános kompetenciák fejlesztése, amivel tehát már két éve is gondok voltak. Ugyanis ettől a tanévtől jelentősen csökkent a köz­ismereti órák száma, köztük a ter­mészettudományos óráké. Később a jelentés megemlíti: azok a képzet­lenek és munkanélküliek vesznek részt a legkisebb arányban valami­lyen felnőttképzésben, akik eseté­ben a képzés a legtöbbet segítene a munkaerő-piaci helytállásban. Kirekesztettség: egyre betegebbek leszünk Nem javult a helyzet a társadalmi kirekesztettség csökkentése tekin­tetében sem. Mint írták, a lakosság hozzávetőleg hét százalékát kitevő cigányság továbbra is a társadalom legszegényebb, leginkább kire­kesztett csoportja maradt. Igaz, 2012-2014 között kismértékű egyenlőtlenségcsökkenés követke­zett be. Lényegesen rosszabb a helyzet az EU-átlagnál a dohányzás és az alkoholfogyasztás tekinteté­ben is. A magyar felnőtt lakosság 54 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, közel fele a munkája során nem vé­gez fizikai aktivitást, kétharmada pedig a szabadidejében sem sportol legalább napi tíz percet. Romló tendenciát mutattak a krónikus betegségekre vonatkozó mutatók a vizsgált időszakot meg­előző­ években, de azok alatt is­ több betegségnél további romlás várha­tó. Az ezzel összefüggő kormányza­ti intézkedések kapcsán megjegy­zik, „nem érte el az elvárható szín­vonalat” sem az alapellátás meg­erősítése, sem a szakellátás haté­konyságának javítása, a sürgősségi ellátás korszerű rendszerének ki­alakítása, s a rehabilitációs rend­szer fejlesztése sem. A halandóság csökkentésében is legfeljebb cse­kély mértékű, de „biztosan nem át­törést jelentő elmozdulás” történt. Az ajánlattevők összejátszása Gazdasági témákban is több kri­tikát fogalmaz meg a jelentés: a külföldi közvetlen befektetések trendje csökken, a hazai tulaj­donú vállalkozások fejlesztési képességei szerények, a kistele­püléseken elérhető szolgáltatá­sok mennyisége visszaszorul, to­vábbá a lokális-regionális gazda­sági kapcsolatok fejlődése sem jelentős. Különösen érdekes a járadék­vadászat csökkentésének neve­zett cél, amellyel kapcsolatban a jelentés beismeri: a közbeszerzé­sekben jelentős az ajánlattételi összejátszás kockázata. Hozzá­tették: a gazdaság számos terüle­tébe történő erőteljes állami be­avatkozás „utat nyithat járadék­vadász magatartások megjelené­sének”. A gazdasági növekedés­hez elengedhetetlen innovációról szólva hangsúlyozták, hosszú tá­von nem lesz erősíthető, „ha a közoktatás teljesítménye tovább­ra is átlag alatti marad”. Bár­ a foglalkoztatási ráta je­lentősen nőtt 2010-2014 között (66,7 százalékra), de még így sem érjük el az EU átlagát (69,2 százalék), és távol vagyunk a 2020-ra kitűzött 75 százalékos céltól. Fenntarthatósági szem­pontból pedig kockázatot jelent, hogy a vizsgálatok szerint a köz­foglalkoztatás hosszú távon nem vezeti vissza a munkaerőpiacra a közmunkásokat. Az elmúlt évtizedek a hibásak Az előrehaladási jelentés készítői leszögezték: az elmúlt évtizedek po­litikájának örökségeként „egyetlen nemzeti erőforrásunk sincs jó vagy átlagosnál jobb állapotban”, bár a 16 fontosabb mutató közül nyolc javuló tendenciát mutat. Igaz, „a részben pozitív elmozdulásokkal jellemezhető erőforrás-területeken is sok az ellentmondás, a beavatko­zások sokszor szelektívek, továbbra is hiányzik a felső szintű politikai elköteleződés és a tudatos, haté­kony kormányzati koordináció”. Azt is hangsúlyozták: a keret­stratégia elfogadása óta eltelt két év nem ad lehetőséget komolyabb összefüggések feltárására, a fenn­tarthatóságot szolgáló intézkedé­sek sokszor csak viszonylag je­lentős időkéséssel éreztetik hatá­sukat. Ezért szerintük a jelentés nem alkalmas a kormányzati intézkedések definitív megítélésé­re, mindössze „helyzetértékelésre szolgálnak, nem pedig az érintett szereplők erőfeszítéseit értékelik”. Kövér László vezeti a fenntartható fejlődés tanácsát FOTÓ: NAGY BÉLA Szili Katalin a jelentést tevő szervezet tiszteletbeli elnöke fotó: hegedűs Márta Nem mindenki jár jól az egészségügyi béremeléssel Az a fiatal szakorvos, aki eddig 151 ezer forint támogatást kapott, mostantól csak 107 ezer forint pluszt vihet haza Kuslits Szonja A veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházban dolgozó reziden­seknek korábban kétszer annyi pénzt fizettek az ügyeleti munka után, mint amennyi egyébként a normál munkavégzés után járt volna, ezt a juttatást azonban most drasztikusan, a felére csök­kentették. Emiatt jelenleg is tár­gyalások folynak a kórház vezeté­se és a szakszervezetek között - tudta meg lapunk. Ez azonban nem az egyetlen dolog, ami miatt főhet a reziden­sek feje. A Medical Online a na­pokban arról írt: az egészségügyi béremelés ellenére kevesebb pénz­re számíthatnak azok a reziden­sek, akik idén szereznek szakvizs­gát, és szakképzésük ideje alatt Markusovszky-ösztöndíjban és 50 százalékos hiányszakmapótlékban részesültek. Szakvizsgájuk meg­szerzése után ugyanis ők elesnek ezektől a támogatásoktól, és ezt a béremelés első lépcsője sem kom­penzálja. A problémát eddig már több mint ötvenen jelezték a Rezi­densek és Szakorvosok Szakszer­vezetének (Reszasz). Máté-Horváth Nóra, a Reszasz alelnöke szerint a fiatal szakorvo­sok egy részének 2017-ig szintén alacsonyabb lesz a fizetése. A kor­mány ugyanis augusztus köze­pétől megszüntette a fiatal szak­orvosok támogatási programját, ami azt jelenti, hogy ezeknek a szakorvosoknak nagyságrendileg bruttó 50 ezer forinttal kevesebb érkezik a számlájukra október 1- jétől. Aki ugyanis eddig 151 ezer forint támogatást vitt haza havon­ta, most csak 107 ezer forint bér­emelést kap. Máté-Horváth Nóra szerint kellő mennyiségű ügyelet­tel eltüntethető ez a bruttó 44 ezer forint különbség, csakhogy ez esetleges. Ónodi-Szűcs Zoltán egészség­ügyért felelős államtitkár a napok­ban erre úgy reagált: tudomása sze­rint kevesebb mint tíz olyan fiatal orvos van, aki nem vállal ügyeletet, ezért elképzelhető, hogy egy-két ember rosszabbul jár majd. A hírek szerint az oktatói státusban dolgo­zó orvosok sem örülhetnek az októ­bertől járó pluszpénznek, ugyanis a januártól életbe lépő törvényterve­zetből az derült ki, rájuk nem vo­natkozik a szakorvosi bértábla. A Reszasz felhívást tett közzé, amelyben azt kérik, jelentkezze­nek azok, akiknek munkáltatója csökkentette a bérüket. A szakvizsga megszerzése bevételkieséssel járhat fotó: székelyhídi BALÁZS

Next