Magyar Nemzet, 2016. október (79. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-01 / 231. szám
10 el Belföld 2016. október 1., szombat A Kövér-féle tanács lesújtó országjelentése Többen vándorolnak ki - ráadásul a képzettebb és fiatalabb társadalmi rétegből mint ahány külföldi letelepszik hazánkban Közel sem festett hízelgő képet az ország állapotáról a Kövér László, az Országgyűlés elnöke által vezetett Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács első előrehaladási jelentése. A 2013-2014- es évekről született aktuális értékelésben arról írnak, hogy folyamatos az elvándorlás az országból, romló tendenciát mutat a gyermekek tudása, várhatóan egyre többen fognak krónikus betegségekben szenvedni, a külföldi közvetlen befektetések trendje csökken, a közbeszerzésekben pedig jelentős volt az ajánlattételi összejátszás kockázata. Hutter Marianna Átlag alatti vagy rossz állapotban van a nemzeti erőforrások többsége - derül ki a Kövér László országgyűlési elnök vezetésével működő Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) első, úgynevezett előrehaladási jelentéséből, amelyet a közelmúltban terjesztettek a parlament elé. A testületben nem a házelnök az egyetlen prominens szereplő, a társelnökök közt szerepel Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is, míg a tiszteletben elnök Szili Katalin. Azt vizsgálja a kétévente készülő jelentés, mennyi valósult meg a 2024-ig célokat megfogalmazó nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégiából. A mostani dokumentum a 2013 márciusától 2014. december végéig tartó periódust elemezte. Négy nagy nemzeti erőforrást határozmeg a keretstratégia: emberit, társadalmit, környezetit és gazdaságit. Ezek állapotát 16 fontosabb mutató alapján mérték. Rossz értékelést kapott többek között a teljes termékenységi arányszám, az oktatási kiadások GDP-hez viszonyított aránya, a súlyos anyagi deprivációban (tehát szegénységben) élők száma. De átlag alattinak bizonyult például a születéskor egészségesen várható élettartam, az általános bizalom szintje, a foglalkoztatási ráta a 20-64 éves korú lakosság körében és a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások aránya is. Egyetlen mutató lett átlag feletti: az időskori eltartottsági ráta, ami ugyanakkor romló tendenciát mutatott. Az előítéletekről Lesújtó képet mutatott 2014 végén az adatok részletesebb vizsgálata is. Az emberi erőforrások elemzésében azt olvasni: folyamatos az elvándorlás, ráadásul a külföldön dolgozók többsége fiatalabb, képzettebb és potenciálisan termelékenyebb munkavállaló. Fogy a magyarság: lélekszámunk a határon túliakkal együtt 12 millió főre apadt. Sőt, a jelenlegi trendek mellett Magyarország lakossága 2060-ban várhatóan mindössze 7,9 millió fő lesz. A bevándorlási politikáról az derült ki, migrációs egyenlegünk negatív: több magyar vándorol ki, mint ahány külföldi itthon letelepszik. A magyarok 40 százaléka már két éve is feltétel nélkül ellenezte az idegenek betelepedését. Itt a jelentés megjegyzi, a kormány 2013 őszén migrációs stratégiát fogadott el, ám a 2014 óta erősödő migrációs stressz az illegális bevándorlással kapcsolatos fellépést áhította középpontba, míg a stratégia más elemei, például az előítéletek csökkentése, „elhalványultak”. Gyenge eredmények az oktatásban A jelentés a „minőségi oktatás” vizsgálatakor azt fogalmazta meg: a 10-14 éves gyerekek szövegértése, matematikai és természettudományos tudása is OECD-átlag alatti, és romló tendenciát mutat. Elmarad az OECD-átlagtól a felsőfokú végzettségűek aránya is. Emellett enyhén növekedett az iskolát korán elhagyók aránya, holott az európai uniós átlag folyamatosan javult. Megjegyezték: az egyébként szintén az Orbán-kormány által kezdeményezett tankötelezettségi korhatár leszállítása (18-ról 16 évre) az oktatásban eltöltött időt csökkentheti. Európai összehasonlításban rendkívül szelektív módon működik az oktatási rendszer, jelentős különbségek vannak a diákok családi-jövedelmi helyzetében. A probléma felszámolására érdemi lépés nem született a kormányzat részéről a vizsgált időszakban. Sőt, említhető hatással járó változtatás nem történt abban a tekintetben sem, hogy Magyarországon az OECD-államok között egyre kevesebb a kiemelkedően teljesítő tanulók aránya. Kiderült az is, hogy kevesen vesznek részt az élethosszig tartó tanulásban Magyarországon (a miénk az ötödik legrosszabb EU- érték), és még kevesebben beszélnek idegen nyelveket. Utóbbiban annyira gyengék vagyunk, hogy az unió legrosszabb eredményét tudhatjuk magunkénak. A jelentés leszögezi: nem segíti a fenntarthatósági átmenetet, hogy az oktatási kiadások folyamatosan csökkentek 2003-tól 2012-ig, ami miatt ezen a területen is Magyarország a sereghajtó az EU-ban. Nem szerencsés az érettségit nyújtó képzések, illetve a duális szakképzésben az általános kompetenciák fejlesztésének visszaszorulása sem. Utóbbi észrevétel annak fényében különösen érdekes, hogy a szakképzés idén szeptemberben való átalakításával tovább mérséklődik az említett általános kompetenciák fejlesztése, amivel tehát már két éve is gondok voltak. Ugyanis ettől a tanévtől jelentősen csökkent a közismereti órák száma, köztük a természettudományos óráké. Később a jelentés megemlíti: azok a képzetlenek és munkanélküliek vesznek részt a legkisebb arányban valamilyen felnőttképzésben, akik esetében a képzés a legtöbbet segítene a munkaerő-piaci helytállásban. Kirekesztettség: egyre betegebbek leszünk Nem javult a helyzet a társadalmi kirekesztettség csökkentése tekintetében sem. Mint írták, a lakosság hozzávetőleg hét százalékát kitevő cigányság továbbra is a társadalom legszegényebb, leginkább kirekesztett csoportja maradt. Igaz, 2012-2014 között kismértékű egyenlőtlenségcsökkenés következett be. Lényegesen rosszabb a helyzet az EU-átlagnál a dohányzás és az alkoholfogyasztás tekintetében is. A magyar felnőtt lakosság 54 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, közel fele a munkája során nem végez fizikai aktivitást, kétharmada pedig a szabadidejében sem sportol legalább napi tíz percet. Romló tendenciát mutattak a krónikus betegségekre vonatkozó mutatók a vizsgált időszakot megelőző években, de azok alatt is több betegségnél további romlás várható. Az ezzel összefüggő kormányzati intézkedések kapcsán megjegyzik, „nem érte el az elvárható színvonalat” sem az alapellátás megerősítése, sem a szakellátás hatékonyságának javítása, a sürgősségi ellátás korszerű rendszerének kialakítása, s a rehabilitációs rendszer fejlesztése sem. A halandóság csökkentésében is legfeljebb csekély mértékű, de „biztosan nem áttörést jelentő elmozdulás” történt. Az ajánlattevők összejátszása Gazdasági témákban is több kritikát fogalmaz meg a jelentés: a külföldi közvetlen befektetések trendje csökken, a hazai tulajdonú vállalkozások fejlesztési képességei szerények, a kistelepüléseken elérhető szolgáltatások mennyisége visszaszorul, továbbá a lokális-regionális gazdasági kapcsolatok fejlődése sem jelentős. Különösen érdekes a járadékvadászat csökkentésének nevezett cél, amellyel kapcsolatban a jelentés beismeri: a közbeszerzésekben jelentős az ajánlattételi összejátszás kockázata. Hozzátették: a gazdaság számos területébe történő erőteljes állami beavatkozás „utat nyithat járadékvadász magatartások megjelenésének”. A gazdasági növekedéshez elengedhetetlen innovációról szólva hangsúlyozták, hosszú távon nem lesz erősíthető, „ha a közoktatás teljesítménye továbbra is átlag alatti marad”. Bár a foglalkoztatási ráta jelentősen nőtt 2010-2014 között (66,7 százalékra), de még így sem érjük el az EU átlagát (69,2 százalék), és távol vagyunk a 2020-ra kitűzött 75 százalékos céltól. Fenntarthatósági szempontból pedig kockázatot jelent, hogy a vizsgálatok szerint a közfoglalkoztatás hosszú távon nem vezeti vissza a munkaerőpiacra a közmunkásokat. Az elmúlt évtizedek a hibásak Az előrehaladási jelentés készítői leszögezték: az elmúlt évtizedek politikájának örökségeként „egyetlen nemzeti erőforrásunk sincs jó vagy átlagosnál jobb állapotban”, bár a 16 fontosabb mutató közül nyolc javuló tendenciát mutat. Igaz, „a részben pozitív elmozdulásokkal jellemezhető erőforrás-területeken is sok az ellentmondás, a beavatkozások sokszor szelektívek, továbbra is hiányzik a felső szintű politikai elköteleződés és a tudatos, hatékony kormányzati koordináció”. Azt is hangsúlyozták: a keretstratégia elfogadása óta eltelt két év nem ad lehetőséget komolyabb összefüggések feltárására, a fenntarthatóságot szolgáló intézkedések sokszor csak viszonylag jelentős időkéséssel éreztetik hatásukat. Ezért szerintük a jelentés nem alkalmas a kormányzati intézkedések definitív megítélésére, mindössze „helyzetértékelésre szolgálnak, nem pedig az érintett szereplők erőfeszítéseit értékelik”. Kövér László vezeti a fenntartható fejlődés tanácsát FOTÓ: NAGY BÉLA Szili Katalin a jelentést tevő szervezet tiszteletbeli elnöke fotó: hegedűs Márta Nem mindenki jár jól az egészségügyi béremeléssel Az a fiatal szakorvos, aki eddig 151 ezer forint támogatást kapott, mostantól csak 107 ezer forint pluszt vihet haza Kuslits Szonja A veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházban dolgozó rezidenseknek korábban kétszer annyi pénzt fizettek az ügyeleti munka után, mint amennyi egyébként a normál munkavégzés után járt volna, ezt a juttatást azonban most drasztikusan, a felére csökkentették. Emiatt jelenleg is tárgyalások folynak a kórház vezetése és a szakszervezetek között - tudta meg lapunk. Ez azonban nem az egyetlen dolog, ami miatt főhet a rezidensek feje. A Medical Online a napokban arról írt: az egészségügyi béremelés ellenére kevesebb pénzre számíthatnak azok a rezidensek, akik idén szereznek szakvizsgát, és szakképzésük ideje alatt Markusovszky-ösztöndíjban és 50 százalékos hiányszakmapótlékban részesültek. Szakvizsgájuk megszerzése után ugyanis ők elesnek ezektől a támogatásoktól, és ezt a béremelés első lépcsője sem kompenzálja. A problémát eddig már több mint ötvenen jelezték a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (Reszasz). Máté-Horváth Nóra, a Reszasz alelnöke szerint a fiatal szakorvosok egy részének 2017-ig szintén alacsonyabb lesz a fizetése. A kormány ugyanis augusztus közepétől megszüntette a fiatal szakorvosok támogatási programját, ami azt jelenti, hogy ezeknek a szakorvosoknak nagyságrendileg bruttó 50 ezer forinttal kevesebb érkezik a számlájukra október 1- jétől. Aki ugyanis eddig 151 ezer forint támogatást vitt haza havonta, most csak 107 ezer forint béremelést kap. Máté-Horváth Nóra szerint kellő mennyiségű ügyelettel eltüntethető ez a bruttó 44 ezer forint különbség, csakhogy ez esetleges. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a napokban erre úgy reagált: tudomása szerint kevesebb mint tíz olyan fiatal orvos van, aki nem vállal ügyeletet, ezért elképzelhető, hogy egy-két ember rosszabbul jár majd. A hírek szerint az oktatói státusban dolgozó orvosok sem örülhetnek az októbertől járó pluszpénznek, ugyanis a januártól életbe lépő törvénytervezetből az derült ki, rájuk nem vonatkozik a szakorvosi bértábla. A Reszasz felhívást tett közzé, amelyben azt kérik, jelentkezzenek azok, akiknek munkáltatója csökkentette a bérüket. A szakvizsga megszerzése bevételkieséssel járhat fotó: székelyhídi BALÁZS