Magyar Nemzet, 2016. november (79. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-15 / 268. szám

Önálló tanszék a biztonságos élelmiszerekért • A jelenlegi rendszer több sebből vérzik, komoly nehézséget jelent egy-egy termék eredetének kiderítése Miközben az élelmiszerlánc-biztonságról lépten-nyomon sikertörténetként be­szélnek, a jelek szerint több sebből vérzik a „termőföldtől az asztalig” szlogen­ről elhíresült rendszer. Van, amit még Palkovics László, a Szent István Egyetem tanára is hibának tart. A Budai Campus rektorhelyettesével annak kapcsán be­szélgettünk, hogy az egyetemen önálló tanszékkel egészül ki az élelmiszer-biz­tonsági szakemberek képzése. TÓTH LÁSZLÓ LEVENTE - A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)és a Szent István Egyetem (SZIE) együttműködésről döntött a na­pokban. Mit kell érteni ez alatt? - Arról írtuk alá a megállapodást, hogy az egyetem Élelmiszertudományi Karán élelmiszerlánc-biztonsági kocká­zatkezelési kihelyezett tanszék jön lét­re, továbbá a felek fejlesztik a magyar élelmiszerlánc-biztonságot a termő­földtől az asztalig. Az új tanszék vezető­je Kasza Gyula címzetes egyetemi tanár, a Nébih elnöki megbízottja. Az új tan­széken specifikus előadásokra és szé­les körű gyakorlati tapasztalatszerzésre nyílik lehetőség. Legfontosabb célja a hatékony utánpótlás-nevelés, megfele­lő elméleti és gyakorlati felkészültségű élelmiszermérnök szakemberek képzé­se, valamint tudományos kutatások-fej­­lesztések elősegítése. - Hogy néz majd ki a mindennapok­ban az együttműködés? A nyomonkövetési rendsze­­­­reket fejlesztik, de elvileg most is mindennek szabá­lyosan kellene történnie - A két szervezet közösen vállalja többek között a­ különféle szintű kép­zésekben, a tudományos, a kutatási-fej­lesztési feladatokban, a szaktanács­­adói munkákban való együttműködést. A két intézmény feladatként határozta meg továbbá egy hosszú távú élelmi­szerlánc-biztonsági oktatási stratégia ki­dolgozását és megvalósítását, valamint szakmai továbbképzések, tudományos és ismeretterjesztő konferenciák, ren­dezvények szervezését.­­ A 2013-ban elfogadott tízéves nemze­ti élelmiszerlánc-biztonsági stratégia új alapokra helyezte az élelmiszerlánc-biz­tonságért felelős szereplők viszonyát. A megszüntetni kívánt Nébih pedig jelenleg évente kétszázezer laboratóriumi vizsgá­latot végez.­­ Ez csepp a tengerben. De ne be­csüljük le a Nébih szerepét: ez egy na­gyon komoly szervezet, amely a lakos­sági érdekeket szolgálja egészségügyi szempontból. Nagyon jól megfogalma­zott a „termőföldtől az asztalig” mon­dat is. Régebben főleg az élelmiszerter­mékeket vizsgálták, jelenleg azonban az első vizsgálati hely a talaj, ellenőr­zik például a növényvédőszer-marad­­ványokat is egészen az asztalra kerülő élelmiszerek biztonságáig.­­ Igen, ez fontos, de a szakemberek szerint napjainkban már elengedhetetlen lenne, hogy a nappaliból vagy a piacon egy alkalmazással azonnali, hiteles in­formációkat nyerjünk bármilyen élelmi­szer eredetét és összetételét illetően. A va­lóság ezzel szemben az, hogy a fogyasztó hiába próbál utánanézni egyes élelmisze­rek eredetének, erre nincs lehetőség. Vé­gül is lehetetlen lenne? - Nem. - Tehát megtudhatjuk majd például, hogy egy hazai vágóhídon levágott állatot, mondjuk marhát, melyik magyarorszá­gi vagy európai uniós telepen neveltek fel? - A nyomonkövetési rendszereket fejlesztjük. Folyamatosan keressük a pályázati lehetőségeket, együttműkö­dési felületeket például arra, hogy egy magyarországi bor eredetét a borvidé­kig vissza lehessen követni. A módsze­rek már megvannak, és lesznek egyre jobb eszközök is.­­ A Magyar Nemzeti Kereskedőházon keresztül Kínába exportált marhahús kapcsán ez év tavasza óta hiába próbál­juk megtudni, hogy a Gyöngyösön levá­gott állatokat valóban Magyarországon nevelték-e, és ha igen, hol.­­ Nem ismerjük az eset körülménye­it, így nehéz erről nyilatkozni, de ez va­lószínűleg a rendszer hibája. A magyar élelmiszerlánc-biztonsági rendszerben még a szállítást is ellenőrzik. Az is telje­sen biztos, hogy van, aki tudja, honnét származik az a hús. Elvileg mindennek szabályosan kellett történnie. Ha van ál­latorvosi tanúsítvány, nem valószínű, hogy a hatósági állatorvos kockáztat az­zal, hogy hamis igazolást állít ki. Arról te­hát, hogy az állatokat hol nevelték, hol vágták le, papíroknak kell lenni. Az más kérdés, milyen titok lengi körül ezt, ha nem adják ki a papírokat róla. Ez hiba.­­ Dániából úgy exportálnak sertése­ket hazánkba és az EU-ba is, hogy sem az uniós, sem a magyar jogszabályok szerint nem kell bejelenteni a dán sertések között terjedő, emberre is veszélyes LA -MRSA-fer­tőzést. Hogyan lehetséges ez?­­ Az LA-MRSA baktérium hőkezelés során elpusztul. Eddig is ismert volt az állattartók körében, humán előfordulá­sa minimális, szinte nullának tekinthető. Palkovics László elmondta, fontos céljuk, hogy kineveljék az utánpótlást fotó: székelyhídi balázs Újabb fertőzések Újabb madárinfluenza-megbetegedéseket találtak három magyarországi telepü­lésen, a vírus jelenlétét a Bács-Kiskun megyei Bugac, Kisszállás és Kelebia telepü­léseken mutatták ki. A Nébih hétfői tájékoztatása alapján ezzel ötre emelkedett az érintett magyarországi települések száma, korábban egy tótkomlósi pulyka­állományban és egy kiskunmajsai kacsatartó telepen tűnt fel a betegség. Német­országban és Ausztriában is megjelent baromfiállományokban a madárinfluen­za, pénteken német és osztrák baromfitartó gazdaságok H5 típusú madárinf­­luenza-fertőzöttséget állapítottak meg. (MTI) Uniós elvbe ütközhet a magyar mentőcsomag • Az Európai Bizottság már egyeztet a magyar hatóságokkal az esetleges jogszabálysértések ügyében HAJDÚ PÉTER Vizsgálja az Európai Bizottság (EB), hogy nem sértett-e uniós jogot a deviza­­hiteles-törvény meghozatalakor a par­lament, illetve annak kidolgozásakor a magyar kormány. Az eljárás alapját adó beadványt összeállító Léhmann György ügyvéd lapunknak elmondta, két év­vel ezelőtt azért támadta meg a jogsza­bályt, mert az belenyúlt az igazságszol­gáltatás működésébe azzal, hogy a bíró­ságoknak utasítást ad a tisztességtelen szerződési feltételek megállapításával kapcsolatosan indított perek felfüggesz­tésére. Az ügyvéd szerint ez egyértel­műen szembemegy az uniós szabállyal, amely a fogyasztói szerződések tisz­tességtelenségével kapcsolatban fektet le irányelveket. Ez az uniós jogszabály ugyanis kimondja, a bíróságoknak hiva­talból vizsgálniuk kell az egyes szerző­dések esetleges tisztességtelenségét. - A közelmúltban kaptam kézhez azt a levelet, amelyben Veronica Manfredi, az Európai Bizottság jogérvényesülé­si és fogyasztópolitikai főigazgatóságá­nak vezetője arról tájékoztat, hogy már felvették a kapcsolatot a magyar ható­ságokkal, amelyek már meg is küldték a beadványomban felvetett problémák­kal kapcsolatos válaszukat - jelentet­te ki kérdésünkre az ügyvéd. Léhmann György biztató jelként értékelte, hogy a főigazgatóság korábbi levelében leír­tak szerint a szervezet előzetes értéke­lése alapján úgy tűnik, valóban az uniós jog helytelen átültetéséről lehet szó. Az ügyvédnek arról nincs tudomása, hogy pontosan milyen kérdéseket tettek fel a magyar hatóságoknak, és azok mit vá­laszoltak. A Magyar Nemzet megkeres­te az Igazságügyi Minisztériumot, hogy részleteket tudjunk meg a levélváltás­ról, de lapzártánkig nem érkezett vá­lasz kérdéseinkre. Az ügyvéd már az eredeti beadvány benyújtásakor is arról beszélt, azért tartja kifejezetten fontosnak az Európai Bizottság a törvénnyel kapcsolatos ál­láspontját, mert az idézett uniós elv sze­rint a bíróságoknak a tisztességtelen­ség megállapítása esetén azt is vizsgál­ni kell, hogy a tisztességtelen passzusok eltávolítását követően egyáltalán tel­­jesíthetők-e a szerződésben foglaltak. Léhmann György álláspontja szerint a megoldás az lehet, hogy - miután válto­zó kamatozású devizahiteles-szerződé­­sekről van szó - a bíróságnak kellene re­ferenciakamatot megállapítania. Ez pe­dig nem lehet más, mint a deviza - az esetek többségében svájci frank - alap­kamata. Az árfolyamváltozás sem hárít­ható teljes egészében a hitelt felvevőre, legfeljebb csak akkor, ha előzetesen kö­zölték az adóssal, hogy nincs felső ha­tára az ügyfél számára kedvezőtlen irá­nyú változásnak. Erre pedig az ügyvéd szerint nem nagyon lehet példát látni a banki gyakorlatban. Vagyis ebben az esetben is tisztességtelen szerződési fel­tételekről van szó. Az ügyvéd a Sonline.hu portálnak nyilatkozva arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon kívül, a környező országokban mindenütt jogállami mó­don rendezték a devizahiteles-problé­­mát. Lengyelországban sikerült tisz­tességes törvényt alkotni a devizahite­lesek védelme érdekében. Legutóbb pedig Romániában is pontot tettek az ügy végére. Keleti szomszédunkban fel­­vételkori árfolyamon kell visszaváltani a bankoknak a svájci frankban nyújtott hiteleket. LÉHMANN GYÖRGY szerint a bíróság­nak kellene re­ferenciakamatot megállapítania Széchenyi más színben Megújul az ötezres és a kétezres Megújulnak a 2000 és az 5000 forintos bankjegyek, az új bankók mától válnak törvényes fizetőeszközzé, de a kész­pénzforgalomban csak jövő március­tól lehet találkozni velük - adta hírül a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jelen­legi 2000 és 5000 forintos bankjegyek 2017. július 31-ig maradnak forgalom­ban, augusztus 1-jétől már csak a meg­újított bankjegyekkel lehet fizetni. A ré­gieket a hitelintézetek és a posta ezt követően még három évig, 2020. júli­us 31-ig, az MNB pedig húsz évig, 2037. július 31-ig díjmentesen átváltja azonos címletű törvényes fizetőeszközre. (MN) Repülés Lépéshátrányba került Európa Sorozatban negyedszer lett a legjobb légitársaság az Air New Zealand az AirlineRatings.com szerint, a top 10-be európaiként a hatodik British Airways és a tizedik Lufthansa került be. A szer­vezet olyan területeket vizsgált, mint a kényelem, az innováció, az érték és a biztonság. Az élmezőnyben nyomasz­tó az ázsiai fölény a Singapore Airlines, a hongkongi Cathay Pacific, az arab emírségekben Etihad, a japán All Nip­pon és a kínai Éva Air révén. A legjobb első osztályú kabin az Etihadé lett, a turistaosztály győztese pedig a Singa­pore Airlines. (MN) Elmozdulás Az új lakásokat is keresik már Nőtt az új lakás építésére vagy vásár­lására családi otthonteremtési kedvez­ményt (csok) igénybe vevők száma a pénzintézeteknél, míg az alapszám­la és az egyszerűsített bankváltás lehe­tősége iránt minimális az érdeklődés. A bankok adatai szerint a fő trendek nem változtak, a legtöbben tovább­ra is használt lakás vásárlására fordít­ják a támogatást, de egyre többen ve­szik igénybe a csokot új lakáshoz is. Ezt elősegíti a kiadott új lakásépítési enge­délyek számának ugrásszerű növeke­dése és a csok feltételeinek szeptembe­ri könnyítése is, amely szerint egyebek mellett tervezés, építés alatt álló lakást is meg lehet vásárolni így. A csok-támo­­gatások mintegy felét biztosító bank, az OTP idén 7542 alkalommal, 14,8 mil­liárd forintnyi támogatást folyósított, az egy család által kapott összeg átla­gosan kétmillió forint. A legtöbb kére­lem a fővárosi agglomerációból érke­zik, és nő az új lakás vásárlására, építé­sére fordított támogatás aránya is. Idén az igénylések csaknem felénél két gyer­mek után kérték a támogatást a szülők, majd 30 százalékos aránnyal a három­­gyerekes családok következnek. Új la­kás építésekor vagy vásárlásakor a csa­ládok 60 százaléka három gyermek után igényli a csokot, közülük tízből ki­lencen a további 10 milliós kedvező ka­matozású támogatott hitelt is igénybe veszik. (MTI)

Next