Magyar Nemzet, 2016. november (79. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-15 / 268. szám
Önálló tanszék a biztonságos élelmiszerekért • A jelenlegi rendszer több sebből vérzik, komoly nehézséget jelent egy-egy termék eredetének kiderítése Miközben az élelmiszerlánc-biztonságról lépten-nyomon sikertörténetként beszélnek, a jelek szerint több sebből vérzik a „termőföldtől az asztalig” szlogenről elhíresült rendszer. Van, amit még Palkovics László, a Szent István Egyetem tanára is hibának tart. A Budai Campus rektorhelyettesével annak kapcsán beszélgettünk, hogy az egyetemen önálló tanszékkel egészül ki az élelmiszer-biztonsági szakemberek képzése. TÓTH LÁSZLÓ LEVENTE - A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)és a Szent István Egyetem (SZIE) együttműködésről döntött a napokban. Mit kell érteni ez alatt? - Arról írtuk alá a megállapodást, hogy az egyetem Élelmiszertudományi Karán élelmiszerlánc-biztonsági kockázatkezelési kihelyezett tanszék jön létre, továbbá a felek fejlesztik a magyar élelmiszerlánc-biztonságot a termőföldtől az asztalig. Az új tanszék vezetője Kasza Gyula címzetes egyetemi tanár, a Nébih elnöki megbízottja. Az új tanszéken specifikus előadásokra és széles körű gyakorlati tapasztalatszerzésre nyílik lehetőség. Legfontosabb célja a hatékony utánpótlás-nevelés, megfelelő elméleti és gyakorlati felkészültségű élelmiszermérnök szakemberek képzése, valamint tudományos kutatások-fejlesztések elősegítése. - Hogy néz majd ki a mindennapokban az együttműködés? A nyomonkövetési rendszereket fejlesztik, de elvileg most is mindennek szabályosan kellene történnie - A két szervezet közösen vállalja többek között a különféle szintű képzésekben, a tudományos, a kutatási-fejlesztési feladatokban, a szaktanácsadói munkákban való együttműködést. A két intézmény feladatként határozta meg továbbá egy hosszú távú élelmiszerlánc-biztonsági oktatási stratégia kidolgozását és megvalósítását, valamint szakmai továbbképzések, tudományos és ismeretterjesztő konferenciák, rendezvények szervezését. A 2013-ban elfogadott tízéves nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági stratégia új alapokra helyezte az élelmiszerlánc-biztonságért felelős szereplők viszonyát. A megszüntetni kívánt Nébih pedig jelenleg évente kétszázezer laboratóriumi vizsgálatot végez. Ez csepp a tengerben. De ne becsüljük le a Nébih szerepét: ez egy nagyon komoly szervezet, amely a lakossági érdekeket szolgálja egészségügyi szempontból. Nagyon jól megfogalmazott a „termőföldtől az asztalig” mondat is. Régebben főleg az élelmiszertermékeket vizsgálták, jelenleg azonban az első vizsgálati hely a talaj, ellenőrzik például a növényvédőszer-maradványokat is egészen az asztalra kerülő élelmiszerek biztonságáig. Igen, ez fontos, de a szakemberek szerint napjainkban már elengedhetetlen lenne, hogy a nappaliból vagy a piacon egy alkalmazással azonnali, hiteles információkat nyerjünk bármilyen élelmiszer eredetét és összetételét illetően. A valóság ezzel szemben az, hogy a fogyasztó hiába próbál utánanézni egyes élelmiszerek eredetének, erre nincs lehetőség. Végül is lehetetlen lenne? - Nem. - Tehát megtudhatjuk majd például, hogy egy hazai vágóhídon levágott állatot, mondjuk marhát, melyik magyarországi vagy európai uniós telepen neveltek fel? - A nyomonkövetési rendszereket fejlesztjük. Folyamatosan keressük a pályázati lehetőségeket, együttműködési felületeket például arra, hogy egy magyarországi bor eredetét a borvidékig vissza lehessen követni. A módszerek már megvannak, és lesznek egyre jobb eszközök is. A Magyar Nemzeti Kereskedőházon keresztül Kínába exportált marhahús kapcsán ez év tavasza óta hiába próbáljuk megtudni, hogy a Gyöngyösön levágott állatokat valóban Magyarországon nevelték-e, és ha igen, hol. Nem ismerjük az eset körülményeit, így nehéz erről nyilatkozni, de ez valószínűleg a rendszer hibája. A magyar élelmiszerlánc-biztonsági rendszerben még a szállítást is ellenőrzik. Az is teljesen biztos, hogy van, aki tudja, honnét származik az a hús. Elvileg mindennek szabályosan kellett történnie. Ha van állatorvosi tanúsítvány, nem valószínű, hogy a hatósági állatorvos kockáztat azzal, hogy hamis igazolást állít ki. Arról tehát, hogy az állatokat hol nevelték, hol vágták le, papíroknak kell lenni. Az más kérdés, milyen titok lengi körül ezt, ha nem adják ki a papírokat róla. Ez hiba. Dániából úgy exportálnak sertéseket hazánkba és az EU-ba is, hogy sem az uniós, sem a magyar jogszabályok szerint nem kell bejelenteni a dán sertések között terjedő, emberre is veszélyes LA -MRSA-fertőzést. Hogyan lehetséges ez? Az LA-MRSA baktérium hőkezelés során elpusztul. Eddig is ismert volt az állattartók körében, humán előfordulása minimális, szinte nullának tekinthető. Palkovics László elmondta, fontos céljuk, hogy kineveljék az utánpótlást fotó: székelyhídi balázs Újabb fertőzések Újabb madárinfluenza-megbetegedéseket találtak három magyarországi településen, a vírus jelenlétét a Bács-Kiskun megyei Bugac, Kisszállás és Kelebia településeken mutatták ki. A Nébih hétfői tájékoztatása alapján ezzel ötre emelkedett az érintett magyarországi települések száma, korábban egy tótkomlósi pulykaállományban és egy kiskunmajsai kacsatartó telepen tűnt fel a betegség. Németországban és Ausztriában is megjelent baromfiállományokban a madárinfluenza, pénteken német és osztrák baromfitartó gazdaságok H5 típusú madárinfluenza-fertőzöttséget állapítottak meg. (MTI) Uniós elvbe ütközhet a magyar mentőcsomag • Az Európai Bizottság már egyeztet a magyar hatóságokkal az esetleges jogszabálysértések ügyében HAJDÚ PÉTER Vizsgálja az Európai Bizottság (EB), hogy nem sértett-e uniós jogot a devizahiteles-törvény meghozatalakor a parlament, illetve annak kidolgozásakor a magyar kormány. Az eljárás alapját adó beadványt összeállító Léhmann György ügyvéd lapunknak elmondta, két évvel ezelőtt azért támadta meg a jogszabályt, mert az belenyúlt az igazságszolgáltatás működésébe azzal, hogy a bíróságoknak utasítást ad a tisztességtelen szerződési feltételek megállapításával kapcsolatosan indított perek felfüggesztésére. Az ügyvéd szerint ez egyértelműen szembemegy az uniós szabállyal, amely a fogyasztói szerződések tisztességtelenségével kapcsolatban fektet le irányelveket. Ez az uniós jogszabály ugyanis kimondja, a bíróságoknak hivatalból vizsgálniuk kell az egyes szerződések esetleges tisztességtelenségét. - A közelmúltban kaptam kézhez azt a levelet, amelyben Veronica Manfredi, az Európai Bizottság jogérvényesülési és fogyasztópolitikai főigazgatóságának vezetője arról tájékoztat, hogy már felvették a kapcsolatot a magyar hatóságokkal, amelyek már meg is küldték a beadványomban felvetett problémákkal kapcsolatos válaszukat - jelentette ki kérdésünkre az ügyvéd. Léhmann György biztató jelként értékelte, hogy a főigazgatóság korábbi levelében leírtak szerint a szervezet előzetes értékelése alapján úgy tűnik, valóban az uniós jog helytelen átültetéséről lehet szó. Az ügyvédnek arról nincs tudomása, hogy pontosan milyen kérdéseket tettek fel a magyar hatóságoknak, és azok mit válaszoltak. A Magyar Nemzet megkereste az Igazságügyi Minisztériumot, hogy részleteket tudjunk meg a levélváltásról, de lapzártánkig nem érkezett válasz kérdéseinkre. Az ügyvéd már az eredeti beadvány benyújtásakor is arról beszélt, azért tartja kifejezetten fontosnak az Európai Bizottság a törvénnyel kapcsolatos álláspontját, mert az idézett uniós elv szerint a bíróságoknak a tisztességtelenség megállapítása esetén azt is vizsgálni kell, hogy a tisztességtelen passzusok eltávolítását követően egyáltalán teljesíthetők-e a szerződésben foglaltak. Léhmann György álláspontja szerint a megoldás az lehet, hogy - miután változó kamatozású devizahiteles-szerződésekről van szó - a bíróságnak kellene referenciakamatot megállapítania. Ez pedig nem lehet más, mint a deviza - az esetek többségében svájci frank - alapkamata. Az árfolyamváltozás sem hárítható teljes egészében a hitelt felvevőre, legfeljebb csak akkor, ha előzetesen közölték az adóssal, hogy nincs felső határa az ügyfél számára kedvezőtlen irányú változásnak. Erre pedig az ügyvéd szerint nem nagyon lehet példát látni a banki gyakorlatban. Vagyis ebben az esetben is tisztességtelen szerződési feltételekről van szó. Az ügyvéd a Sonline.hu portálnak nyilatkozva arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon kívül, a környező országokban mindenütt jogállami módon rendezték a devizahiteles-problémát. Lengyelországban sikerült tisztességes törvényt alkotni a devizahitelesek védelme érdekében. Legutóbb pedig Romániában is pontot tettek az ügy végére. Keleti szomszédunkban felvételkori árfolyamon kell visszaváltani a bankoknak a svájci frankban nyújtott hiteleket. LÉHMANN GYÖRGY szerint a bíróságnak kellene referenciakamatot megállapítania Széchenyi más színben Megújul az ötezres és a kétezres Megújulnak a 2000 és az 5000 forintos bankjegyek, az új bankók mától válnak törvényes fizetőeszközzé, de a készpénzforgalomban csak jövő márciustól lehet találkozni velük - adta hírül a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jelenlegi 2000 és 5000 forintos bankjegyek 2017. július 31-ig maradnak forgalomban, augusztus 1-jétől már csak a megújított bankjegyekkel lehet fizetni. A régieket a hitelintézetek és a posta ezt követően még három évig, 2020. július 31-ig, az MNB pedig húsz évig, 2037. július 31-ig díjmentesen átváltja azonos címletű törvényes fizetőeszközre. (MN) Repülés Lépéshátrányba került Európa Sorozatban negyedszer lett a legjobb légitársaság az Air New Zealand az AirlineRatings.com szerint, a top 10-be európaiként a hatodik British Airways és a tizedik Lufthansa került be. A szervezet olyan területeket vizsgált, mint a kényelem, az innováció, az érték és a biztonság. Az élmezőnyben nyomasztó az ázsiai fölény a Singapore Airlines, a hongkongi Cathay Pacific, az arab emírségekben Etihad, a japán All Nippon és a kínai Éva Air révén. A legjobb első osztályú kabin az Etihadé lett, a turistaosztály győztese pedig a Singapore Airlines. (MN) Elmozdulás Az új lakásokat is keresik már Nőtt az új lakás építésére vagy vásárlására családi otthonteremtési kedvezményt (csok) igénybe vevők száma a pénzintézeteknél, míg az alapszámla és az egyszerűsített bankváltás lehetősége iránt minimális az érdeklődés. A bankok adatai szerint a fő trendek nem változtak, a legtöbben továbbra is használt lakás vásárlására fordítják a támogatást, de egyre többen veszik igénybe a csokot új lakáshoz is. Ezt elősegíti a kiadott új lakásépítési engedélyek számának ugrásszerű növekedése és a csok feltételeinek szeptemberi könnyítése is, amely szerint egyebek mellett tervezés, építés alatt álló lakást is meg lehet vásárolni így. A csok-támogatások mintegy felét biztosító bank, az OTP idén 7542 alkalommal, 14,8 milliárd forintnyi támogatást folyósított, az egy család által kapott összeg átlagosan kétmillió forint. A legtöbb kérelem a fővárosi agglomerációból érkezik, és nő az új lakás vásárlására, építésére fordított támogatás aránya is. Idén az igénylések csaknem felénél két gyermek után kérték a támogatást a szülők, majd 30 százalékos aránnyal a háromgyerekes családok következnek. Új lakás építésekor vagy vásárlásakor a családok 60 százaléka három gyermek után igényli a csokot, közülük tízből kilencen a további 10 milliós kedvező kamatozású támogatott hitelt is igénybe veszik. (MTI)