Magyar Nemzet, 2016. november (79. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-24 / 276. szám

Polgári napilap LXXIX. évfolyam, 276. szám 2. kiadás Ára: 235 forint Előfizetőknek: 118 forint Közeleg a járvány Már kérhető az influenza elleni oltás a háziorvosoknál , 2016. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK KUSLITS SZONJA Egyre többen döntenek úgy, hogy orvos helyett az interneten próbálják diag­nosztizálni betegségüket, és a vénykö­teles szerek helyett inkább a recept nél­kül is kapható gyógyszereket választják. Riasztó adat, hogy a nem patikában vá­sárlók 26 százaléka az utcai piacokon, illetve vásárokban szerzi be a terméke­ket, 17 százalék pedig interneten vásá­rol - tudtuk meg Ilku Líviától, a­ Hami­sítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszer­hamisítás elleni munkacsoportjának vezetőjétől. A szakértő arról is beszélt a Magyar Nemzetnek: a világ gyógyszerforgal­mának 10 százaléka realizálódik hamis gyógyszerek formájában, és nehéz fel­venni a harcot a hamisítók ellen. Sok­szor az ügyészség is megszünteti az el­járást, mert úgy vélik, nem tudnának vádat emelni. Kiderült: Norvégiába, Svédországba és Finnországba is rend­szeresen jutnak ki olyan készítmények hazánkból, amelyeket illegálisan érté­kesítenek, és ezt még mindig nem sike­rült megfékezni. A magyarok évente legalább 320 mil­lió doboz gyógyszert fogyasztanak, eb­ből körülbelül 170 millió a vényköte­les gyógyszer. Szakértők szerint az „ön­­gyógyszerelés” azonban veszélyes is lehet, sok ugyanis az olyan oldal, ahol nem bevizsgált, vagy akár káros termé­ket is forgalmaznak. Bővebben a 4. oldalon Miniszteri elszólás A Wizz Airé lesz néhány járat, pedig még le sem zárult a tender • GEOPOLITIKAI SZEMBENÁLLÁS Visszafogottan bízik a Kreml az új amerikai elnökben ► 10 Tarolnak az illegális gyógyszere® O­DJJ • Egyre több magyar keresi a gyorsan és könnyen hozzáférhető orvosságokat A magyarok évente 320 millió doboz gyógyszert fogyasztanak, ennek egy részét nem patikában szerzik be fotó hegedűs Márta 3 Hadjárat Vizsgálatot indított a mé­diahatóság a TV2 Vona Gábort lejárató riportja miatt. Új Lakásfelújítás / Az ígértnél jóval keve­sebb otthon korszerűsítését támogatja a kormány.­­ i Cenzúra | Feladná a szólásszabadsá­got a Facebook, hogy új piaco­kat hódítson meg. i­Q Hagyományok Háza 1L. A kiemelt nemzeti intéz­mény Kárpát-medencei sza­murájokkal is együttműködik. Nem mindenki jár jól a minimálbér emelése után HORVÁTH ATTILA Első pillantásra történelminek nevez­hető béralku született kedden, mely kö­vetkeztében épp a választások előtti két évben tapasztalhatnak jelentős fizetés­emelkedést a munkavállalók. A megál­lapodás szerint a minimálbér 15, a ga­rantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, s 2018-ban tovább folytatódik ez az irány. Emellett 27-ről 22 százalék­ra csökkenhet a szociális hozzájárulá­si adó (szocho). Ebben egyezett meg a kormány a munkáltatói érdekképvise­letekkel, amelyek erről ma írják alá a megállapodást Orbán Viktor miniszter­­elnökkel. Persze az átlag munkavállaló­nak jutó valódi béremelkedés mértéke nemcsak ettől a megállapodástól függ, hanem attól is, hogy a jelenlegi hazai munkaerő-piaci helyzetben a munkál­tatók átadják-e majd az 5 százalékos já­rulékcsökkentés előnyét a dolgozóknak. Mint kiszámoltuk, havonta akár 10- 15 ezer forinttal is több maradhat jövő­re némely munkavállalók zsebében, de a helyzet nem ennyire egyszerű. - A mi­nimálbér-emelésnek ugyanis számos munkavállaló látja kárát - mondta ezzel kapcsolatban lapunknak Angyal József okleveles adószakértő. - Csak a szak­képzetlen munkaerő jár egyértelműen jól az emeléssel, a segédmunkások bé­re lesz nagyobb, a képzett, tanult mun­kaerő továbbra is külföldre fog menni. [Felemás...] Folytatás a 7. oldalon ► Külügyes hátszél Pharaonnak • A Szijjártó-féle tárca hozta össze Tarsollyal az arab befektetőt PILHÁL TAMÁS Ghaith Pharaon volt az az arab üzletem­ber, akivel a Szijjártó Péter által vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 2015-ben összehozta Tarsoly Csabát, a Quaestor-csoport csalással vá­dolt egykori vezetőjét - olvasható a Ma­gyar Narancs mai számában. A hetilap­nak - előzetes letartóztatásba helyezése óta először - nyilatkozott a 753 rendbe­li, bűnszervezetben elkövetett csalással és sikkasztással vádolt Tarsoly Csaba, akinek cégbirodalmából a vád szerint 210 milliárd forint tűnt el szőrén-szálán. Az interjúban előadta, hogy soha nem kapott üzletet egyik kormánytól sem, noha nagyon sokat segített, ám „jött egy kérés, hogy nincs Budapesten normális konferencia-központ”. Ezért ők a Duna Citybe terveztek egy tízezer fős közpon­tot szállodával a Finta építészstúdió se­gítségével; ez 300­ milliárdos projekt lett volna. Ekkor hozta őt össze Ghaith Pha­raonnal a külügy. Az esetet így idézte fel az interjúban a volt Quaestor-vezér: „2015 elején a külügyminisztérium ho­zott is egy Ghaith Pharaon nevű sza­­úd-arábiai befektetőt tárgyalni. A Budd­ha Bárban volt egy nagy ebéd, ahol be­mutattak neki és a titkárának, aztán én is meghívtam őket ebédelni. Utána meg­jelentek az irodámban a befektetők, és elmondták, hogy beszállnának a Duna City fejlesztésébe.” [A külügy...] Folytatás a 2. oldalon ► Szijjártó Péter Ghaith Pharaon Tarsoly Csaba Madárinfluenza: kárpótlásban bíznak a gazdák VARGA ATTILA Újra megjelent a madárinfluenza Ma­gyarországon. Szerencsére ezúttal nem az emberre is veszélyes H1N1 törzset mu­tatták ki a szakemberek, hanem egy „eny­hébb” mutánst, a H5N8-at. Ez emberre elvileg nem veszélyes­­ az állományukat likvidálni kénytelen gazdákat azonban ez nem vigasztalja, és talpra állásuk­hoz csak az állami kárpótlásban bízhat­nak. A madárinfluenza már két hónap­ja felütötte a fejét Európában, és a fertő­zés veszélye 2017 tavaszáig tart még. A legfrissebb adatok szerint Magyarorszá­gon is terjedőben van. A Békés megyei Tótkomlós és a Bács-Kiskun megyei Kis­­kunmajsa után Bugacon, Kisszálláson és Kelebiában bukkantak a kór nyomára. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hiva­tal lapunknak adott tájékoztatása szerint tegnap már a Csongrád megyei Forrás­­kúton és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Öcsödön is madárinfluenzát találtak egy kacsa-, illetve egy libatartó gazdaságban. Riportunk helyszínén, Bugacon eddig 14 ezer kacsát és libát kellett leölni. Elővi­gyázatosságból az állatorvosok maszk­ban, fehér védőruhában és rendőri fel­ügyelettel végzik a telepek felszámolását gáztartályos leölőautókkal és méregin­jekciókkal. Felvonulásuk egy-egy telepü­lésen ijedelmet is okozhat. Riport az 5. oldalon

Next