Magyar Nemzet, 2016. november (79. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-24 / 276. szám

2016. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK „A baromfi megsemmisítésre kerül” • Rendőri segítséggel folyik a madárinfluenzával fertőzött szárnyasok levágása Bugacon VARGA ATTILA Masszív épületben működik a gazdakör Kiskunfélegyháza tanyavilágában, a „ti­zenegyedik kerületben”. Süvítenek az autók a pusztába vájt úton, bent pedig négy-öt asszony sikálja a berendezést. Nem a madárinfluenza-járvány miatt: óvodabáljuk volt a környékbelieknek, s maradt utána némi takarítani való.­­ Madárinfluenza? Na, ne vicceljen már! Az csak Bugacon van. S az idő még majdnem tíz kilométer! Majd látják a szántóföldek szélén a figyelmeztető táb­lákat, s van, ahol az erdő mélyén is kife­szítettek határt jelző szalagokat. Onnan­tól kezdődik a madárzóna - világosít fel minket egy elénk siető asszony. Odakint a novemberi napsütésben Zsigulik, régi Skodák húznak el az úton, mustársárga Robur fuvaroz munkásokat valamerre. Nem gazdag vidék ez. Szár­nyasok, tartásából, töméséből, földből él errefelé minden második ember. Akit érint, és vállalkozóként, őstermelőként tartott jószágait le kell vágnia, fel kell számolnia, azt egy időre a földhöz vágja a mostani madárinfluenza-vész. Kap ér­te állami kártérítést, csak még nem tud­ni, mennyit. Viszont a történelmi emlé­kezet szerint olyan még sohasem volt, hogy hasonló esetben a paraszt, a gaz­dálkodó, az iparos járt volna jól. A madárinfluenza már két hónapja ütötte fel a fejét Európában, a fertő­zés veszélye 2017 tavaszáig tart még. Itt, Bács-Küskun megyében Bugacon, Kisszálláson és Kelebiában bukkantak a kór nyomára. Korábban pedig egy tót­­komlósi pulykaállományt és egy kis­­kunmajsai kacsatartó telepet kellett fel­számolni. Legutóbb 2006-ban duzzadt világméretűre a madárinfluenza. Akkor az emberre is veszélyes H1N1 törzset mu­tatták ki a szakemberek. A mostani en­nek a mutánsa, a H5N8. Nem jelent ve­szélyt az emberre, eddig sehol nem oko­zott megbetegedést. Bugac főutcáján a villanyoszlopokon, hirdetőtáblákon fehér papirost lobog­tat a szél. „Értesítjük a baromfitartókat, hogy Bugacon madárinfluenza-járvány tört ki. A járvány miatt védőintézkedés­ként az országos főállatorvos döntése alapján a baromfiállományok megsem­misítésre kerülnek állami kártérítés mel­lett annak érdekében, hogy a járvány ne terjedjen tovább. A madárinfluenza em­berre nem veszélyes, ezért a háznál tar­tott baromfi levágható és fogyasztható a megsemmisítési intézkedés foganatosí­tásáig!” A háznál tartott baromfikat Buga­con éppen a mai napig kell levágniuk a gazdáknak. Azaz be vele a mélyhűtőbe vagy a fazékba, a sütőbe. Bugaci borsós betyár (sertés helyett csirkéből), bugaci rakott darált húsból (lehet csirkéből is), bugaci töltött csirke, nyárson sült buga­ci csirke olvasztott zsírral csepegtetve - csak néhány recept a világhálóról, amely arról tanúskodik, hogy Bugac nemcsak az ősborókással, a pusztai romantikával, a Kurultajjal van jelen a köztudatban, ha­nem ételkülönlegességeivel is. A település megszokott hétköznapi képét mutatja. Boltba, postára igyekez­nek az emberek. Aki a madárinfluenzá­ról többet is szeretne tudni, az az önkor­mányzat hirdetőtáblájánál átlapozhatja a megyei kormányhivatal megfigyelési körzet kijelöléséről, illetve a védőkörzet kijelöléséről szóló határozatait. Egyéb­ként ezekből kiderül, hogy a gazdáknak, az állattartóknak a következő dolgokra kell figyelniük: baj lehet, ha az állomány takarmány- és vízfelvétel-csökkenése meghaladja a húsz százalékot, ha a tojás­termelés tartósan visszaesik, és ha az ál­latok elhullási aránya egy hét alatt meg­haladja a három százalékot. Hosszas kérdezősködés után eljutunk egy helyi vállalkozó erdő mélyén talál­ható állattartó telepére. Az állatorvos fe­hér védőruhában áll az ingatlan bejárata előtt, két rendőr segíti a munkáját. Az ál­latorvos rendkívül erőteljesen próbál el­hajtani minket. Később a két rendőr tes­sékel ki minket az erdőből. - Miért? - kérdezem. - Mert ez magánterület. - Az erdei út a másik, nem ide tarto­zó ingatlannal? A volt kisvasút a még fel nem szedett sínekkel is? - Igen. - Nincs jelölve, de akkor kérünk enge­délyt az úttól - intek a tulaj felé. - Nem mennek oda! Ő kérte, hogy küldjük el magukat innen - hangzik a vá­lasz. A falu utolsó utcáján, egy portáról ekkor élő szárnyasokkal teli teherautó hajt ki. Amikor fényképeket készítünk róla, egyszerre egy civil ruhás ember hajt autójával elénk, s kérdőre von min­ket. Azt állítja, hogy ő csak egy helybé­li, aki bizalmatlan a fényképezgető ide­genek láttán. Rövid idő múlva a faluban egy rendőrautó szegődik a nyomunkba. Ha megállunk, tisztes távolban megáll az is. De van, amikor elhúz mellettünk, és nagyon lassan megy tovább, később le­parkol. Madárinfluenzáról, de akár arról, hogy hány csirketenyésztőt, csirkét tar­tó helyi lakost érint a zárlat és a leölé­si kényszer, nem nyilatkozik Bugac pol-Bugacon két nagyobb gaz­daságot is felszámoltak, így a településen 14 ezer kacsát és libát kellett leölni gázmestere. Titkárnője az országos főál­latorvoshoz irányít minket. Bár több környékbeli állatorvost is felhívunk te­lefonon, és kiderül, hogy aznap sok teendőjük lesz madárinfluenza-ügyben, az országos főállatorvos engedélye nél­kül nem állhatnak szóba velünk. Végül a Nemzeti Élelmiszerlánc­biztonsági Hivatal ad választ a kérdé­seinkre. Az utóbbi napokban Bugacon két nagyobb gazdaságot is felszámoltak, így a településen 14 ezer kacsát és libát kellett leölni. Az állategészségügyi ható­ság általában speciális, leölő gépjármű­veket visz a helyszínre, és a helyszínen végzi el a munkát, amelyhez gyors hatá­sú gázkeveréket használ. Kisebb létszá­mú állományok esetében alkalmazható az egyedi eutanáziainjekciós készítmény beadása. Megkérdeztük, miért vannak fehér védőruhában az állatorvosok, és a kö­vetkező feleletet kaptuk: „Az állatorvo­sok egyszer használatos járványvédel­mi védőöltözékben végzik a munkát az egyes gazdaságokban, hogy megelőz­zék a kórokozók esetleges továbbhurco­­lását. A járványvédelmi védőöltözék (ru­ha, kesztyű, lábzsák, maszk) jellemzően fehér, de létezik belőle sötét színű is, a lé­nyeg, hogy egyetlenegyszer használják, és a telepről a vírus az öltözéken, a cipő­talpon, a kézen stb. keresztül ne kerül­hessen át más telepre.” Kíváncsiak voltunk, hogy nagyobb tömegű állomány elpusztításához miért szükséges rendőri erők felvonultatása. Azt a választ kaptuk, hogy a nagyobb állományok ártalmatlanítása jelentős munkaerőt igényel, és jelentős technikai feltétel megteremtését teszi szükséges­sé. A rendőri erők a logisztikai feltételek hatékonyságát tudják növelni akár az út­vonal, a személyek, az eszközök mozgá­sának, akár a munkaterület céljára szol­gáló területnek a biztosításával. Az egyik bugaci portánál tizenöt csir­két terveznek levágni délután. Az asz­­szony, özvegy Bajnócziné nem érti, ha a csirkék emberi fogyasztásra alkalmasak, akkor miért kell levágni most hirtelen mindet. Éppen ezért besétált az önkor-­ irányzathoz feltenni a kérdéseit, de ott a miértekről nem tudott senki semmit. - Hát akkor felrakjuk a vizet forrni, ki­csit megborotválom a nyakukat, aztán elvágom mindet - mondja az asszony. Élettársa a kopasztásban segít neki. Megtörtént az első vágás. Folyik a sű­rű vér a földre. Halálos iram Utcai verseny miatt halhattak meg Hétfőn késő délután két Volkswagen Golf csapódott nagy sebességgel a luc­­falvai mellékútról kikanyarodó busz­ba Salgótarján külterületén, a 21-es főút 48-as kilométerszelvényében. Erről a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság részéről Dankóné Nagy Éva tájékoztat­ta az állami hírügynökséget. Mint azt a megyei katasztrófavédelmi igazgató­ság szóvivője, Angyal Eszter hozzátet­te, a két személyautóban a sofőrökön kí­vül más nem utazott. Egyikük a helyszí­nen, fiatalabb sorstársa pedig - akit a salgótarjáni és bátonyterenyei tűzoltók szabadítottak ki járműve maradványai­ból - a kórházba szállítását követően halt bele sérüléseibe. A gépkocsik szin­te a felismerhetetlenségig összeroncso­­lódtak. A Hatvan felé tartó menetrend szerinti járat hat utasa közül hármat, va­lamint a járművezetőt könnyebb sérü­lésekkel szállították kórházba, utóbbit már hazaengedték. A Blikk értesülései szerint a 37 éves P. Sándor és a 26 éves K. Tamás versenyzett a közúton, ez volt az óriási sebesség oka. Az idősebb férfi egyébként korábban már motorkerék­párral is szenvedett balesetet, most 11 és 5 éves gyermekei gyászolják. K. Tamás rajongott az autókért, édesapja autósze­relő, és maga is alkatrészeket forgalma­zó cégnél helyezkedett el - írja a bulvár­lap, amely úgy tudja, az egyik kocsi se­bességmérőjét 200-as értéknél kiakadva találták meg a helyszínelők. (L. T.) Veszélyes az emberre? Azzal kapcsolatban, hogy a madárinfluenza vírusa megbetegítheti-e az embert, az interneten a következő információk találhatók. Általánosságban az a tapasztalat, hogy az állatok influenzavírusai közvetlenül nem ragadnak át az emberre, és for­dítva sem. Extrém körülmények között, például ha valaki folyamatosan és nagy mennyiségben lélegzi be a madárinfluenza vírusát (is) tartalmazó port, akkor ki­vételesen előfordulhat, hogy emberben közvetlenül a madárinfluenza vírusa okoz megbetegedést. Az Ázsiában észlelt emberi, de madárinfluenza vírusa által oko­zott megbetegedések azoknál jelentkeztek, akik a madarakkal nap mint nap, „hi­vatásszerűen” foglalkoztak, és nem használtak egyéni védőmaszkot. (MN) Felmentő ítélet Megúszta a volt FKF-vezér Bizonyítottság hiányában jogerősen fel­mentette a hűtlen kezelés vádja alól a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. volt vezérigazgatóját és vádlott-tár­sait tegnap a Fővárosi Ítélőtábla. A má­sodfokú bíróság lényegében helyben­hagyta az elsőfokú ítéletet. Bielek Pé­ter ellen 2012 júniusában emelt vádat a Fővárosi Főügyészség a pusztazámo­­ri hulladéklerakó metánmentesítésével kapcsolatos beruházás miatt. A vádirat szerint a volt FKF-vezér összejátszott a hulladéklerakó metánmentesítésé­re kiírt pályázat nyertes cégének veze­tőjével, és ezért az indokoltnál mint­egy 70 millió forinttal többet fizettek ki a munkálatokra. Nehrer Péter tanács­elnök indoklása szerint egyetértettek a szakértői véleményben foglaltakkal, miszerint a munkák túlárazottsága, a díj megalapozatlansága műszakilag sem vetődött fel. Mint kifejtette, az FKF közbeszerzési bizottságában vol­tak azok az emberek, akiknek megfele­lő volt a képzettségük ahhoz, hogy az ajánlatot meg tudták volna ítélni, ám az ügyészség ellenük nem emelt vádat. Elmondta, a negyedrendű vádlott az őrizetben töltött idő miatt kártalanítá­si igénnyel élhet. A Fővárosi Ítélőtábla határozatában Bieleket és két vádlott­társát a hűtlen kezelés, míg a negyed­rendű vádlottat folytatólagosan elköve­tett sikkasztás bűntettének vádja alól mentette fel. (MTI) belföld 5 Távollétében ítélték el Nancy gyilkosát LÁNDORI Első fokon távollétében ítélt el a Fővá­rosi Törvényszék egy kínai férfit, aki ta­valy május 1-jén az Akácfa utcában bru­tálisan meggyilkolt egy 19 éves prosti­tuáltat. Tette után Jao Kao-peng (Yao Gaopeng) Kínába menekült, ahol fel­adta magát és beismerő vallomást tett. Kiadatása azért nem történt meg, mert egy helyi miniszterelnöki rendelet ér­telmében Kína nem adja ki saját állam­polgárait más országoknak. A törvényszéken feltárt esemény­sor szerint a szakácsként dolgozó vád­lott tavasszal otthagyta szegedi mun­kahelyét, hogy Budapesten keressen állást. Egy telefonos csevegőalkalma­záson keresztül, „Holnap jobb lesz” je­lentésű kínai felhasználónevet használ­va vette fel a kapcsolatot a Nancy ne­vű fiatal örömlánnyal, akit este fél tíz körül otthonában, a nő édesanyja laká­sán keresett fel. A lány egyedül volt, de jelezte barátjának, hogy kuncsaftot fo­gad. Arról is mindig értesítést küldött, ha a vendége távozott, nem úgy a vég­zetes éjszakán. A lakásban vitába keveredtek, a férfi úgy véli, azért, mert Nancy előre kérte a pénzt, és ez számára kellemetlennek bi­zonyult. A szóváltás elfajult, Kao-peng egy hamutartóval fejbe verte, drótveze­tékkel fojtogatta, majd egy konyhakés­sel többször megszúrta áldozatát. Ez­után a sértett értékes telefonját, bank­kártyáját, valamint a helyszínen talált 150 ezer forint készpénzt eltulajdonítot­ta, a kést magához vette, majd elhagyta a tetthelyet. Nancy halálát a vérveszte­ség okozta a szúrások után negyed órá­val; holttestét édesanyja találta meg. Az elkövető egyik ismerőse segítsé­gével tudott másnap hazarepülni. A ma­gyar hatóságok a Kínai Népköztársaság hivatalos tájékoztatása alapján szerez­tek tudomást arról, hogy Kao-peng fel­adta magát. A bíróság most különös kegyetlen­séggel elkövetett emberölés és kifosztás bűntettében találta bűnösnek, nem jog­erős büntetése 18 év fegyház, melynek legalább kétharmadát ki kell töltenie, mielőtt feltételes szabadlábra bocsát­hatnák. Kirendelt védője enyhítésért je­lentett be fellebbezést. Ha másodfokon jogerőre emelkedik a döntés, a büntetés végrehajtására ak­kor lesz lehetőség, ha az illetékes kínai szervek úgy döntenek, érvényt kíván­nak szerezni az ítéletnek. Kao-peng je­lenleg nincs előzetes letartóztatásban, csupán a helyi hatóságok megfigyelése alatt áll. Az informatikai eszközök és DNS-minták vizsgálata kétséget kizá­róan bizonyítja, hogy a gyilkosságot a vádlott követte el - írja a törvényszék közleménye. " ► évnyi fegyház­i ri¥ büntetéséből leg­alább 12-t kell le­töltenie, ha jogerős lesz az ítélet, és Kí­na is egyetért

Next