Magyar Nemzet, 2016. november (79. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-10 / 264. szám

10 ROVATVEZETŐ: ERDŐSI CSABA • gazdasag@magyarnemzet.hu BUX 30 400 30 300 30 200 30 100 30 000 29 900 29 800 29 29 9.00 Maximum 30 367,0 Minimum 29 691,3 12.00 15.00 Rogán Antalnak továbbra sem megy az igazmondás • Tisztázó kérdéseinkre a kabinetminiszter tárcája is félrevezető módon reagált WIEDEMANN TAMÁS Aligha fejtette ki az igazság minden rész­letét Rogán Antal, a Miniszterelnöki Ka­binetiroda vezetője kedden este az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Mint az élő adásban állította, a letelepedési­­kötvény-programban részt vevő külföl­diek csak egy tartózkodási engedélyt kapnak, amely öt évre szól. - Amikor ez lejár, mehet mindenki, amerre lát, te­hát nem adunk állampolgárságot sem­milyen formában - közölte a kabinet-Rogán Antal azt állítja, hogy a kötvényprogramban részt vevők csak ötéves tartózko­dási engedélyt kapnak miniszter. Csakhogy ez nem felel meg a valóságnak. Az a külföldi, aki magyar letelepedési állampapírba fekteti a pén­zét, véglegesnek tekinthető letelepedési engedélyt kap Magyarországon, amely csak nagyon indokolt esetben, például bűncselekmény elkövetése esetén von­ható vissza. Ez a szabály ugyan csak júli­us 1-jétől érvényes, de a befektető az azt megelőző időszakban is jogosult volt a letelepedési engedélyre, csupán egy két­lépcsős rendszerben: először a tartóz­kodási engedélyt kapta meg, majd hat hónap után igényelhette a letelepedési engedélyt. (A letelepedésikötvény-prog­­ram elnevezéséből is egyértelmű egyéb­ként, hogy letelepedési engedélyt kap­nak a kötvénybe fektető külföldiek.) Rogán Antal abban sem mondott iga­zat, hogy a programban lehetővé tett magyarországi tartózkodás csak öt évre ■szól. Nemcsak a jogszabályokban, de a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapján is egyértelműen le van írva, hogy „a letelepedett határozatlan idejű magyarországi tartózkodásra jogosult”. Az ötéves szabály, amiről a propaganda­miniszter beszélt, csupán az okmány ér­vényességi idejére vonatkozik, amely meghosszabbítható, vagyis ez csak tech­nikai kérdés. Újabb csavar akkor következett be a műsorban, amikor Rogán Antal azt állí­totta, a kötvényprogramban részt vevő külföldieknek lakást is kell venniük Ma­gyarországon.­­ Cserébe viszont, ha Ma­gyarországra jönnek, itt lakást kell va­lamilyen formában vásárolniuk, állan­dó lakcímet kell létesíteniük, biztosítást kell fizetniük, bankszámlát kell nyitni­uk, egy csomó költségük van, amely a magyar emberek munkahelyeihez já­rul hozzá - mondta a miniszter. Ez sem igaz, sőt a kötvényprogramban részt ve­vő külföldieknek az eljárás során még magyarországi tartózkodási címet sem kell megadniuk, ez a szabály szintén júliustól érvényes. A kötvényprogram egyébként olyan egyszerű, hogy a kül­földinek az engedélyhez még Magyar­­országra sem kell utaznia személyesen. Természetesen ingatlant sem kell vásá­rolnia, ez sincs benne abban a jogsza­bályban, amelyet egyébként még töb­bek között Rogán Antal nyújtott be a parlamentnek 2012-ben. Igaz ugyan, hogy az ingatlanvásárlással kapcsolatos állítását a miniszter a műsorban később korrigálta. - Lakcímet kell létesíteniük, ahhoz pedig előbb-utóbb ingatlant is kell valamilyen formában vásárolniuk - finomította a korábbi kötelező lakásvá­sárlással kapcsolatos kijelentését. Szerettük volna Rogán Antallal a le­telepedési kötvénnyel kapcsolatos el­lentmondásokat feloldani, ezért inter­júkérelemmel fordultunk a Miniszterel­nöki Kabinetirodához. A tárca azonban elutasította a kérésünket.­­ Mint az köz­tudomású, a Magyar Nemzet tulajdono­sának Magyarország miniszterelnöké­ről mondott obszcén szavai miatt a ma­gyar kormány tagjai nem adnak interjút a Magyar Nemzetnek és nem vállalnak szereplést a Hír TV műsoraiban - kö­zölte lapunkkal a kabinetiroda. Úgy lát­szik, nemcsak Rogán Antal, hanem az általa vezetett, kormányzati kommuni­kációért felelős tárca sincs tisztában a valósággal, hiszen Szijjártó Péter külgaz­dasági és külügyminiszter, illetve Lázár János kancelláriaminiszter is adott már idén interjút a Magyar Nemzetnek. Nem véletlen, hogy Rogán Antal hallgat a botrányos letelepedésiköt­­vény-programról, amely busás hasznot hoz a kormánypárt által kivételes hely­zetbe hozott offshore közvetítő cégek­nek. A letelepedésikötvény-konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érke­ző befektetők legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, öt­éves futamidejű államkötvényt vásárol­hatnak, cserébe pedig letelepedési en­gedélyt kapnak. Csak az Országgyűlés gazdasági bi­zottsága által kijelölt vállalkozások for­galmazhatják a kötvényt. Jelenleg öt vállalkozásnak van erre engedélye. A társaságok ügyfelenként 24-28 millió forintot zsebelnek be, amely szokatla­nul magas haszonnak számít a kötvény­piacon. Eddig 3975 kötvényt adtak el, családtagokkal együtt több mint tízez­ren szereztek letelepedési jogosultsá­got Magyarországon. A kormánypártok által favorizált közvetítőcégek tehát me­sés, közel 110 milliárd forintos bevétel­hez jutottak, amelyből 35 milliárd forint közpénznek tekinthető. Jelenleg öt vál­lalkozásnak van forgalmazási engedé­lye, ezek között egy magyar kft. találha­tó, a többi céget a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán és Cipruson jegyezték be. Úgy tűnik, mintha saját kötvényprogramja részleteit sem ismerné eléggé a kabinetminiszter FOTÓ: BÉRES ATTILA Tőzsdecsúcs Szárnyalt a BUX, gyengült a forint A Budapesti Értéktőzsde részvényinde­xe, a BUX 16,76 pontos, 0,06 százalékos emelkedéssel, 30 365,21 ponton zárt tegnap, ami az eddig mért legmagasabb értéke, meghaladta a hétfői 30 353,45 pontos csúcsot is. Korábbi legmagasabb értéke 30 132 pont volt 2007. július 24- én. A részvénypiac forgalma 13,8 milli­árd forint volt tegnap, a vezető részvé­nyek vegyesen teljesítettek. Wéber Ta­más, az MKB Bank portfoliókezelője az M1-en elmondta: a kezdeti negatív han­gulat a nap végére pluszba váltott az európai piacokon, a Richter részvényei új csúcsra emelkedtek, az OTP és a Mol kisebb mínusszal fejezte be a kereske­dést. Vegyesen alakult a forintárfolyam a főbb devizákkal szemben a bankközi devizapiacon: estére az euróval szem­ben erősebben, a dollárral és a sváj­ci frankkal szemben gyengébben állt a reggelinél. Az amerikai elnökválasztás piaci várakozásokra rácáfoló eredmé­nyére reagálva a dollár nagyot veszített a főbb devizákkal szemben reggelre, de visszanyerte, túl is teljesítette vesztesé­gét. Este az euró 1,0938 dolláron állt, a dollár a reggeli 272,31 forintról 279,37- re kúszott. Reggel az eurót 307,14 forin­ton jegyezték a forinttal szemben, este 305,81 forinton. A svájci frank a reggeli 284,28 forint után 284,51 forinton zárta a napot. (MN) * Az MNB hivatalos devizaárfolyamai ÉRVÉNYESSÉG: 2016.11. 09. Devizanem Árfolyam egy egységre, forintban Angol font 342,48 Ausztrál dollár 211,91 Cseh korona 11,30 Dán korona 41,04 Euró 305,42 Horvát kuna 40,70 Kanadai dollár 205,77 Lengyel zloty 70,37 Norvég korona 33,53 Orosz rubel 4,33 Svájci frank 282,28 USA-dollár 276,35 Román lej 67,71 2016. NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖKMagyar int Már hetek óta akadoznak az Airbnb kifizetései • A cég gyakorlatilag nem nyilatkozik az ügyről • Egy új európai uniós átutalási rendszer lehet a ludas? HORVÁTH ATTILA Közel két hete a legtöbb magyar lakás­­tulajdonosnak nem fizetett az Airbnb - tudta meg a Magyar Nemzet. Beszéltünk olyan felhasználóval, aki négy ingatlant ad ki a fővárosban, és 210 ezer forint­tal tartozik neki cég. Sok felhasználó ke­reste meg az amerikai vállalkozást, de a legtöbbjüknek nem válaszoltak. Akinek igen, ott banki problémára hivatkoztak, egyiküknek pedig épp megkeresésünk után utalták a tartozását. Volt, akinek azt írták, hogy legfeljebb egy hetet kell még várnia arra, hogy­ a pénzéhez jusson. Az online szállásközvetítő szolgálta­tás lényege, hogy az Airbnb portálon ke­resztül a szobát, lakást igénylő vendég lefoglalhatja az alvóhelyét, ennek díját pedig az Egyesült Államokban alapított cégnek utalja át. Az üzleti szabályzat sze­rint miután a vendég elfoglalta a szállá­sát, az Airbnb huszonnégy órán belül utalja tovább a tulajdonosnak az éjsza­kák után járó összeget. Mi is megkeres­tük a fent jelzett problémák ügyében a céget, ám ők azt válaszolták, hogy nem adhatnak információt a kifizetések rész­leteiről. Azt javasolták, a felhasználók forduljanak közvetlenül hozzájuk, hogy segíteni tudjanak nekik. A HVG.hu egy európai uniós szabá­lyozásnak, a SEPA-átutalásra való átál­lás életbelépésének tulajdonítja a fizeté­sek akadozását. Ez a rendszer válik foko­zatosan az euró átutalásának alapvető, alapértelmezett formájává. Az átutalá­si megbízás azoknak a hitelintézeteknek adható, amelyek csatlakozási megálla­podásban vállalták a SEPA eljárási sza­bályaira való átállást. Az átutalás ked­vezményezettje csak olyan bank ügyfele lehet, amelyik csatlakozott a rendszer­hez. A folyamatot az euróövezeti or­szágokban 2016. októberig kellett vol­na befejezni. A HVG.hu szerint ebben a rendszerben keletkezhetett valamilyen probléma, ám mivel az Airbnb gyakorla­tilag nem nyilatkozott az ügyről, így ez csak találgatás maradt. Nem tudjuk, hogy mely államokban okoz még gondot az átutalás, de beszél­tünk francia, horvát és német felhasz­nálókkal is, akik rendben megkapták a pénzüket. Múlt héten írtuk meg a lakás­kiadó portálról, hogy egyre több helyen akadályozzák a működését, Magyaror­szágon két belvárosi társasházban is köz­gyűlési törvényt hoztak ellene. Amszter­dam 2014-ben évi 60 napban maximálta a kiadható napok, és négy főben a lakók számát. Izlandon 90 nap ez az idő, és re­gisztrációhoz kötik. Berlinben május óta tilos teljes lakást kiadni rövid időre az Airbnb-hez hasonló oldalakon. Nyáron New Yorkban a szenátus megtiltotta a la­kástulajdonosoknak, hogy az Airbnb-n hirdessenek. Barcelonában csak ön­­kormányzati engedéllyel lehet turisták­nak néhány napra kiadni lakásokat, ezt a legtöbben nem igénylik meg. Hazánk­ban kilencezren hirdetnek az Airbnb-n, világszerte több mint kétmillióan. Csak­nem 200 országban és negyvenezer vá­rosban érhető el a szolgáltatás. Keresik az Airbnb-t fotó béres attila ► ezer városban érhető el a világon az online szállásközvetítés

Next