Magyar Nemzet, 2016. december (79. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-01 / 282. szám
2016. DECEMBER 1. CSÜTÖRTÖK Polgári napilap LXXIX. évfolyam, 282. szám 1. kiadás Ára: 235 forint Előfizetőknek: 118 forint Karaktergyilkosság Hercule Poirot új története silány Agatha Christie-stílusgyakorlat 13 Válasz nélkül Az államfő egyelőre nem árulja el, találkozik-e a Jobbik elnökével 2 KÖZÉPPONTBAN A VEZETŐ KULTÚRA Egy fogalomról vitázik egész Németország ► 11 MAGYAR DIASZPÓRA 2 Dicsérő szavak Fényes jövőt jósolt Magyarországnak Orbán Viktor a diaszpóra tanács ülésén. 7 Lyukas rendszer Hatékonyabb magyar fellépést vár a pénzmosás ellen az Európa Tanács bizottsága.1 Padlón a baloldal ! Csak kilencszázalékos a támogatottsága Francois Hollande francia elnöknek. ■1Q A szabadság íze 10 Szörényi Levente a jazz korszakos slágereit idézi meg új koncertműsorában. Az új izraeli nagykövet megérti a magyar kerítést LÁSZLÓ DÁVID Nem tartja egyedülállónak, más országoktól különösebben eltérőnek a Magyarországon tapasztalható idegenellenességet, antiszemitizmust Izrael új budapesti nagykövete. Joszef Amrani lapunknak adott interjújában hangsúlyozta, külképviseleti vezetőként feladata a növekvő antiszemitizmus elleni harc, s ebben számít a magyar kormány, az oktatás, a véleményformálók segítségére. Hozzátette ugyanakkor, hogy Magyarországon virágzó zsidó közösség él, amelynek tagjai összességében biztonságban érzik magukat. A menekültválsággal kapcsolatban a diplomata elmondta, a nemzetközi közösségnek kötelessége segíteni a bajbajutottakon, de ez nem azt jelenti, hogy egyes országoknak több százezer migránst kellene beengedniük. Arról is beszélt, hogy Izraelben egyáltalán nem nézték rossz szemmel a magyar kerítés felépítését. Mi is építettünk kerítést déli határunkon, hogy megvédjük magunkat az illegális bevándorlóktól, mert ezt diktálta nemzetünk biztonsága. Hogyan is ítélhetnénk el Magyarországot, ha lényegében mi is ugyanazt csináltuk? - fogalmazott a nagykövet. Joszef Amrani szerint Magyarország népszerű Izraelben, egyrészt mint turisztikai, másrészt mint befektetési célpont. Fontos kapocsnak nevezte a magyar származású izraeli polgárok népes közösségét. Interjú a 10. oldalon 770237 379040 16282 Véget ért a Gyárfás-kor • 23 év után feláll az úszóvezér, ám a történetben jöhet még fordulat BUCSÚ LEVENTE Amikor tegnap reggel Hosszú Katinka magára öltötte a gyárfási „diktatúra” ellen tiltakozó pólót, még nem tudhatott a hírről, ami Kanadába menet érte utol: a Magyar Úszószövetséget (MÚSZ) 1993 óta vezető Gyárfás Tamás a távirati irodának üzent, távozik a szervezet éléről. Noha a lemondás még nem hivatalos, az úszósport vezetőtársasága kezdheti keresni az örökséget átvevő utódot azok után, hogy áprilisban egy kivételével mind Gyárfás Tamást támogatták a pozícióban tartásáról szóló bizalmi szavazáson. A repülőn ülő háromszoros olimpiai bajnok úszónő a hírre egyébként gyorsan a Facebookhoz fordult, hogy ott ünnepelje a rendszerváltozás utáni Magyarország egyik legbefolyásosabb személyiségének lelépését. Hosszút követően ötkarikás aranyérmes sporttársa, Gyurta Dániel érkezett a közösségi oldalra: „Nagy levegő. Tabula rasa.” A Katinka-ügybe feltűnően korán belefolyó állami sportirányítás most sem késlekedett, a reggeli hírre az ebédidő-Bárki is jön, a legfontosabb a zökkenőmentes együttműködés - üzente Szabó Tünde sportállamtitkár ben tartott sajtótájékoztatón kimerítően reagált is Szabó Tünde sportállamtitkár, mondván, elfogadja a döntést, köszönve az úszóvezérnek, hogy versenyek rendezőjeként Magyarországot a sportvilág meghatározó szereplőjévé tette. De nem fejezte be itt. - Bárki is jön, a legfontosabb, hogy zökkenőmentes együttműködés indulhasson meg a szövetség, a sportolók és a kormányzat között - vélekedett, hozzátéve, menedzser típusú embert vár a MÚSZ élére. A november 8-án a parlament által elfogadott új sporttörvénynek ugyanakkor fő célja az egycsatornás finanszírozási modell megvalósítása, valamint az állami és a civil sportigazgatás hatáskörének elkülönítése; visszakerül a sportért felelős államtitkársághoz az állami források tervezése, elosztása, felhasználása, elszámolása és ellenőrzése is. Röviden: a kasszakulcsot és a jogart kezébe veszi az állami sportirányítás. Hogy mire számíthatunk, azt Szabó Bence, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) nemrég menesztett főtitkára minap a tanulságokat levonva érzékeltette: nem mindig jó őszintének lenni. [A Gyárfás...] Folytatás a 16. oldalon ► A budapesti vizes világbajnokság kabalafigurái nem hoztak szerencsét a veterán sportvezetőnek FOTÓ: BÉRES ATTILA Sokan nem tudnak a fertőzésükről • Nagyon kevesen vesznek részt a HIV-szűréseken KUSUTSSZONJA Magyarországon folyamatosan emelkedik a HIV-fertőzöttek száma, minden évben 250-300 új beteget regisztrálnak, és köztük nem csak tünetmentes vírushordozók vannak, egyre nagyobb ugyanis az AIDS-stádiumban lévő páciensek aránya - mondta lapunknak Szlávik János, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház infektológusa. Az Országos Epidemiológiai Központ legfrissebb adataiból megtudtuk azt is: hazánkban 3237 regisztrált HIV-fertőzött beteg él, ám Szlávik János szerint rajtuk kívül legalább négyezren vannak azok, akik egyáltalán nem tudják, hogy megfertőződtek. Ezért volna fontos, hogy sokkal több HIV-szűrőállomás létesüljön, mint amennyi jelenleg elérhető az országban, hiszen nagyon alacsony azoknak a száma, akik részt vettek ilyen vizsgálaton. Az infektológus úgy véli, jó volna, ha a patikában is lehetne kapni anonim gyorsteszteket, amelyek egyébként csupán pár száz forintba kerülnek, és a jelenleginél nagyobb szerepet kellene kapniuk a civil szervezeteknek is. Utóbbi egyébként annak fényében különösen érdekes, hogy - ahogy arról az Index tegnap beszámolt - bár a 2016-os költségvetésben civil szervezeteknek különítettek el 15 millió forintot HIV- és AIDS-prevencióra, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri kabinetje október végén úgy döntött, az idei pénzt az állam fogja elkölteni. Mocsanaki László, a Civil AIDS Fórum ügyvezetője a portálnak elmondta: a kormány a pénzből a HIV-szűrések számát növelné, s tanácsadói tanfolyamokat szerveznének. A civil szervezetek egyébként a keret egy részéből eddig prevencióként óvszereket osztottak ingyenesen, most azonban informálisan arról értesítették őket, erre nem lehet költeni majd a támogatásból. [Több...] Folytatás a 4. oldalon ► ► regisztrált HIV-fertőzött él hazánkban, de rajtuk kívül még négyezer beteg lehet Felemás döntés a betelepítési kvóta ügyében MARKOTAY CSABA Bár részben határozatot hozott az Alkotmánybíróság a kötelező kvóta ügyében felvetett problémákkal kapcsolatban, a fő kérdést, a migránsok csoportos betelepítésével összefüggő ügyet elkülönítették, és később tárgyalják majd - derül ki a testület tegnap este közzétett határozatából. Egyelőre nem tudni, de könnyen elképzelhető, hogy utóbbival megvárják majd a döntést az Európai Bíróságon folyamatban lévő perben, és csak utána hozzák meg határozatukat az ombudsman beadványa nyomán. Tegnapi ülésén a testület többek között azt állapította meg: az indítvány alapján vizsgálhatja, hogy „az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát”. Az alaptörvény értelmezését az alapjogok biztosa, Székely László kérte meg tavaly a menekültek tömeges áthelyezését lehetővé tevő európai uniós kvótarendszer miatt. Arról a tavaly szeptemberi, az uniós bel- és igazságügyi miniszterek által elfogadott határozatról van szó, amely 120 ezer migráns kötelező, valamint további 40 ezer önkéntes alapon történő áthelyezéséről, illetve a menekültügyi eljárások lefolytatásáról szól. Hazánkra a döntés alapján 1294-en jutnának. [Az Alkotmánybíróság...] Folytatás a 3. oldalon ► Brüsszel szemmel tartja a magyar útépítéseket GYÖNGYÖSI BALÁZS A 2007-2013-as uniós ciklusban tapasztalt versenykorlátozó pályáztatás után az Európai Bizottság a 2014-2020-as időszakban is fokozott figyelmet fordít a magyar útépítések tisztaságára, a szabályok betartására - értesült brüszszeli forrásokból lapunk. Információink szerint ez egyelőre nem jelenti hivatalos vizsgálat elrendelését az uniós intézmény részéről, illetve a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) beavatkozását, de Brüsszelben gondosan ügyelni fognak arra, hogy a magyar hatóságok ne csempésszék vissza a korábban kifogásolt protekcionista feltételeket. Míg az előző ciklusban az aszfaltkeverő telepek távolsága miatt kellett magyarázkodni, addig a 2014-2020-asban a környezetterhelési érték számítása lehet a vita alapja. Utóbbival az a gond, hogy megint a keverőtelepek távolsága lesz a perdöntő. Ha valóban a természet óvása lenne a cél, a környezetterhelést nemcsak az aszfalt szállításánál mérnék, hanem a föld vagy a kő esetében is, hiszen a többi alapanyagot is teherautókkal viszik az építéshez. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára szerint Brüsszelnek egyenlő mércével kellene mérnie a tagállamokat. Továbbiak a 6. oldalon