Magyar Nemzet, 2016. december (79. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-01 / 282. szám

2016. DECEMBER 1. CSÜTÖRTÖK Polgári napilap LXXIX. évfolyam, 282. szám 1. kiadás Ára: 235 forint Előfizetőknek: 118 forint Karaktergyilkosság Hercule Poirot új története silány Agatha Christie-stílusgyakorlat 13 Válasz nélkül Az államfő egyelőre nem árulja el, találkozik-e a Jobbik elnökével 2 KÖZÉPPONTBAN A VEZETŐ KULTÚRA Egy fogalomról vitázik egész Németország ► 11 MAGYAR DIASZPÓRA 2 Dicsérő szavak Fényes jövőt jósolt Ma­gyarországnak Orbán Viktor a diaszpóra tanács ülésén. 7 Lyukas rendszer Hatékonyabb magyar fel­lépést vár a pénzmosás ellen az Európa Tanács bizottsága.­­1­­ Padlón a baloldal ! Csak kilencszázalékos a támogatottsága Francois Hollande francia elnöknek. ■1Q A szabadság íze 10 Szörényi Levente a jazz korszakos slágereit idézi meg új koncertműsorában. Az új izraeli nagykövet megérti a magyar kerítést LÁSZLÓ DÁVID Nem tartja egyedülállónak, más orszá­goktól különösebben eltérőnek a Ma­gyarországon tapasztalható idegen­­ellenességet, antiszemitizmust Izrael új budapesti nagykövete. Joszef Amra­­ni lapunknak adott interjújában hang­súlyozta, külképviseleti vezetőként fel­adata a növekvő antiszemitizmus elleni harc, s ebben számít a magyar kormány, az oktatás, a véleményformálók segítsé­gére. Hozzátette ugyanakkor, hogy Ma­gyarországon virágzó zsidó közösség él, amelynek tagjai összességében bizton­ságban érzik magukat. A menekültválsággal kapcsolatban a diplomata elmondta, a nemzetközi kö­zösségnek kötelessége segíteni a bajba­jutottakon, de ez nem azt jelenti, hogy egyes országoknak több százezer mig­­ránst kellene beengedniük. Arról is be­szélt, hogy Izraelben egyáltalán nem nézték rossz szemmel a magyar kerítés felépítését.­­ Mi is építettünk kerítést dé­li határunkon, hogy megvédjük magun­kat az illegális bevándorlóktól, mert ezt diktálta nemzetünk biztonsága. Hogyan is ítélhetnénk el Magyarországot, ha lé­nyegében mi is ugyanazt csináltuk? - fo­galmazott a nagykövet. Joszef Amrani szerint Magyarország népszerű Izrael­ben, egyrészt mint turisztikai, másrészt mint befektetési célpont. Fontos kapocs­nak nevezte a magyar származású izrae­li polgárok népes közösségét. Interjú a 10. oldalon 770237 379040 16282 Véget ért a Gyárfás-kor • 23 év után feláll az úszóvezér, ám a történetben jöhet még fordulat BUCSÚ LEVENTE Amikor tegnap reggel Hosszú Katinka magára öltötte a gyárfási „diktatúra” el­len tiltakozó pólót, még nem tudhatott a hírről, ami Kanadába menet érte utol: a Magyar Úszószövetséget (MÚSZ) 1993 óta vezető Gyárfás Tamás a távirati iro­dának üzent, távozik a szervezet élé­ről. Noha a lemondás még nem hivata­los, az úszósport vezetőtársasága kezd­heti keresni az örökséget átvevő utódot azok után, hogy áprilisban egy kivételé­vel mind Gyárfás Tamást támogatták a pozícióban tartásáról szóló bizalmi sza­vazáson. A repülőn ülő háromszoros olimpiai bajnok úszónő a hírre egyébként gyor­san a Facebookhoz fordult, hogy ott ünnepelje a rendszerváltozás utáni Ma­gyarország egyik legbefolyásosabb sze­mélyiségének lelépését. Hosszút köve­tően ötkarikás aranyérmes sporttársa, Gyurta Dániel érkezett a közösségi ol­dalra: „Nagy levegő. Tabula rasa.” A Katinka-ügybe feltűnően korán be­lefolyó állami sportirányítás most sem késlekedett, a reggeli hírre az ebédidő-Bárki is jön, a legfontosabb a zökkenőmentes együtt­működés - üzente Szabó Tünde sportállamtitkár ben tartott sajtótájékoztatón kimerítő­en reagált is Szabó Tünde sportállam­titkár, mondván, elfogadja a döntést, köszönve az úszóvezérnek, hogy ver­senyek rendezőjeként Magyarországot a sportvilág meghatározó szereplőjévé tette. De nem fejezte be itt. - Bárki is jön, a legfontosabb, hogy zökkenőmentes együttműködés indul­hasson meg a szövetség, a sportolók és a kormányzat között - vélekedett, hoz­zátéve, menedzser típusú embert vár a MÚSZ élére. A november 8-án a parla­ment által elfogadott új sporttörvény­nek ugyanakkor fő célja az egycsatornás finanszírozási modell megvalósítása, valamint az állami és a civil sportigazga­tás hatáskörének elkülönítése; visszake­rül a sportért felelős államtitkársághoz az állami források tervezése, elosztása, felhasználása, elszámolása és ellenőrzé­se is. Röviden: a kasszakulcsot és a jo­gart kezébe veszi az állami sportirányí­tás. Hogy mire számíthatunk, azt Sza­bó Bence, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) nemrég menesztett főtitkára mi­nap a tanulságokat levonva érzékeltet­te: nem mindig jó őszintének lenni. [A Gyárfás­...] Folytatás a 16. oldalon ► A budapesti vizes világbajnokság kabalafigurái nem hoztak szerencsét a veterán sportvezetőnek FOTÓ: BÉRES ATTILA Sokan nem tudnak a fertőzésükről • Nagyon kevesen vesznek részt a HIV-szűréseken KUSUTSSZONJA Magyarországon folyamatosan emelke­dik a HIV-fertőzöttek száma, minden évben 250-300 új beteget regisztrál­nak, és köztük nem csak tünetmentes vírushordozók vannak, egyre nagyobb ugyanis az AIDS-stádiumban lévő pá­ciensek aránya - mondta lapunknak Szlávik János, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház infektológusa. Az Országos Epidemiológiai Központ legfrissebb adataiból megtudtuk azt is: hazánkban 3237 regisztrált HIV-fertő­­zött beteg él, ám Szlávik János szerint rajtuk kívül legalább négyezren van­nak azok, akik egyáltalán nem tudják, hogy megfertőződtek. Ezért volna fon­tos, hogy sokkal több HIV-szűrőállomás létesüljön, mint amennyi jelenleg elér­hető az országban, hiszen nagyon ala­csony azoknak a száma, akik részt vet­tek ilyen vizsgálaton. Az infektológus úgy véli, jó volna, ha a patikában is lehetne kapni anonim gyor­steszteket, amelyek egyébként csupán pár száz forintba kerülnek, és a jelenle­ginél nagyobb szerepet kellene kapniuk a civil szervezeteknek is. Utóbbi egyéb­ként annak fényében különösen érde­kes, hogy - ahogy arról az Index tegnap beszámolt - bár a 2016-os költségvetés­ben civil szervezeteknek különítettek el 15 millió forintot HIV- és AIDS-prevenció­­ra, az Emberi Erőforrások Minisztériu­mának miniszteri kabinetje október vé­gén úgy döntött, az idei pénzt az állam fogja elkölteni. Mocsanaki László, a Civil AIDS Fórum ügyvezetője a portálnak el­mondta: a kormány a pénzből a HIV-szű­­rések számát növelné, s tanácsadói tan­folyamokat szerveznének. A civil szer­vezetek egyébként a keret egy részéből eddig prevencióként óvszereket osztot­tak ingyenesen, most azonban informá­lisan arról értesítették őket, erre nem le­het költeni majd a támogatásból. [Több...] Folytatás a 4. oldalon ► ► regisztrált HIV-fertőzött él ha­zánkban, de rajtuk kívül még négyezer beteg lehet Felemás döntés a betelepítési kvóta ügyében MARKOTAY CSABA Bár részben határozatot hozott az Alkot­mánybíróság a kötelező kvóta ügyében felvetett problémákkal kapcsolatban, a fő kérdést, a migránsok csoportos bete­lepítésével összefüggő ügyet elkülöní­tették, és később tárgyalják majd - de­rül ki a testület tegnap este közzétett határozatából. Egyelőre nem tudni, de könnyen elképzelhető, hogy utóbbival megvárják majd a döntést az Európai Bíróságon folyamatban lévő perben, és csak utána hozzák meg határozatukat az ombudsman beadványa nyomán. Tegnapi ülésén a testület többek kö­zött azt állapította meg: az indítvány alapján vizsgálhatja, hogy „az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi mél­tóságot, más alapvető jogot vagy Magyar­­ország szuverenitását, illetve történeti al­kotmányán alapuló önazonosságát”. Az alaptörvény értelmezését az alap­jogok biztosa, Székely László kérte meg tavaly a menekültek tömeges áthelyezé­sét lehetővé tevő európai uniós kvóta­­rendszer miatt. Arról a tavaly szeptem­beri, az uniós bel- és igazságügyi mi­niszterek által elfogadott határozatról van szó, amely 120 ezer migráns köte­lező, valamint további 40 ezer önkén­tes alapon történő áthelyezéséről, illet­ve a menekültügyi eljárások lefolytatá­sáról szól. Hazánkra a döntés alapján 1294-en jutnának. [Az Alkotmánybíróság...] Folytatás a 3. oldalon ► Brüsszel szemmel tartja a magyar útépítéseket GYÖNGYÖSI BALÁZS A 2007-2013-as uniós ciklusban tapasz­talt versenykorlátozó pályáztatás után az Európai Bizottság a 2014-2020-as időszakban is fokozott figyelmet for­dít a magyar útépítések tisztaságára, a szabályok betartására - értesült brüsz­­szeli forrásokból lapunk. Információ­ink szerint ez egyelőre nem jelenti hiva­talos vizsgálat elrendelését az uniós in­tézmény részéről, illetve a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) beavatkozását, de Brüsszelben gondosan ügyelni fog­nak arra, hogy a magyar hatóságok ne csempésszék vissza a korábban kifogá­solt protekcionista feltételeket. Míg az előző ciklusban az aszfaltke­verő telepek távolsága miatt kellett ma­gyarázkodni, addig a 2014-2020-asban a környezetterhelési érték számítása le­het a vita alapja. Utóbbival az a gond, hogy megint a keverőtelepek távolsága lesz a perdöntő. Ha valóban a természet óvása lenne a cél, a környezetterhelést nemcsak az aszfalt szállításánál mér­nék, hanem a föld vagy a kő esetében is, hiszen a többi alapanyagot is teher­autókkal viszik az építéshez. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitká­ra szerint Brüsszelnek egyenlő mércé­vel kellene mérnie a tagállamokat. Továbbiak a 6. oldalon

Next