Magyar Nemzet, 2016. december (79. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-16 / 295. szám

Matar Nemzet 2016. DECEMBER 16., PÉNTEK Méreggel irtják a kutyákat több kerületben • Az állatvédők szerint nehéz bizonyítani a bűncselekményt • Négy esetet is regisztráltak a közelmúltban Zuglóban VECZÁN ZOLTÁN Fasírtba, húsba rejtett patkányméreg, fagyállóval átitatott falatok vagy éppen beleszúrt szögek - ilyen módszerekkel dolgoznak a kutyamérgezők. Az utóbbi hetekben négy hasonló eset is történt a Városliget környékén: két állat fagyállós fasírtot ehetett, de ők az azonnali tü­netek miatt még időben megfelelő ke­zelést kaptak. Két társuk azonban hosz­­szabban ható mérget kaphatott, őket már nem tudták megmenteni az állat­orvosok. Katát, a kaukázusi juhászt gazdája napok óta tartó étvágytalan­sága miatt vitte állatorvoshoz, aki a vér­képből állapította meg, hogy az állatot megmérgezték, és egy héttel rá végül el kellett altatni. Az egyik „túlélő”, Ráfi a Városliget délnyugati csücskénél de­cember 4-én szedett fel egy elejtett hús­­galacsint, fél órával később pedig már jöttek is a tünetek, hányás, hasmenés és remegés. Ennek köszönhetően azon­nal állatkórházba került, ahol éjszakai intenzív kezeléssel végül sikerült meg­menteni­­ a történetét a Retriever Res­cue Fajtamentő Egyesület tette közzé, egyúttal gyűjtést is szervezve a költsé­ges kezelésre. A környékbeli kutyatulajdonosokat felháborították az esetek, olyan is van közöttük, aki úgy véli, a kutyát tartó li­getvédők elleni akcióról van szó - de ez valószínűtlennek látszik, annál is in­kább, mert hasonló mérgezés történt a múlt héten Csepelen is (egy itteni ku­tyatulajdonos arról mesélt, hogy náluk a szalámiba tekert, édeskés egérméreg „dívik”), a XI. kerületben szögekkel és csavarokkal átszúrt húsdarabokról, Ka­posvárott fagyállóval átitatott babapis­kótáról készült fényképek borzolták a kedélyeket.­­ Állatok bántalmazása általában a késői kamaszkorúaknál fordul elő, erő­fitogtatásból, felnőttkorban pedig főleg azok tesznek ilyet, akiket korábban va­lamilyen kutyákkal kapcsolatos trauma ért, bosszút akarnak állni, megmutat­ni, hogy „ők az erősebbek” - tárta fel az elkövetők lehetséges motivációit Bilkei Pál kriminálpszichológus. Hozzátette: az ilyen emberek jellemzően a bíróság előtt sem tanúsítanak megbánást, úgy érzik, a kutya megérdemelte. Bár sze­rencsére az ilyesmi elég ritkán, a trau­­matizált emberek csupán három-négy ezrelékénél hatalmasodik el annyira beteges módon az indulat, hogy a vár­ható esetleges büntetés tudatában is el­rejtsék a mérget, és várják, hogy a ku­tya megegye. Kata gazdája egyébként feljelentést is tett - mint mondta, nem volt egysze­rű dolga, mert a nagy forgalomra hi­vatkozva kétszer hajtotta el a zuglói rendőrkapitányság portaszolgálata, vé­gül e-mailben tudott feljelentést ten­ni, ügyéről pedig tegnapig nem is tájé­koztatták. Mint megtudtuk, a rendőr­ség állatkínzás gyanúja miatt rendelt el büntetőeljárást ismeretlen tettessel szemben - más, hasonló esetről pedig a zuglói rendőrség nem tud. Egyébként az elkövető - ha többször is ő volt a mérgező - kettőtől öt évig ter­jedő börtönnel néz szembe, ennyi jár a több állaton elkövetett, különös szenve­dést okozó állatkínzásért. Ugyanakkor ennél sokkal egyértelműbb esetekben is nehéz bizonyítani a mérgezés tényét Szalámiba tekert egérmé­reg, szögekkel átszúrt hús­­darabok - ilyen módszereik vannak az elkövetőknek - mondta lapunknak a Fehérkereszt Ál­latvédő Liga elnöke, Szilágyi István. A mérgezett étel mint hulladék eltakarítá­sa egyébként elvileg a közterület-fenn­tartók feladata lenne, ők azonban nap­pal dolgoznak, a mérget pedig érte­lemszerűen este terítik az elkövetők, a kutyákat is ilyenkor sétáltatják a tulaj­donosaik. Szilágyi hozzátette: hiába a fagyállózás a leggyakoribb mérgezési forma, ők öt éve hasztalan fáradoznak azon, hogy törvény kötelezze az ablak­mosó folyadékok gyártóit arra, hogy egy olcsó vegyület hozzáadásával kelle­metlen szagúvá tegyék az édeskés, álla­tok számára igencsak vonzó illatú fagy­állat. Ezért a jelenlegi helyzetben sajnos a kutyák gazdáinak felelőssége, hogy ál­latukat arra neveljék, hogy ne szedje­nek fel a földről idegen eredetű élelmi­szert - tette hozzá. Ebben segédkeznek egyébként a kü­lönféle, Facebookon szerveződő civil csoportok, mint például a Zöld Eb Ku­tyás Érdekvédelmi Egyesület. Nemrég például egy kutyaiskola akciójára hív­ták fel a figyelmet, ahol a rendkívüli helyzetre való tekintettel ingyenes éle­lemmegtagadási tréninget tartottak a kutyatulajdonosoknak. De figyelmez­tető plakátokat is kihelyeztek a mérge­zések helyszíneire, korábban pedig a Zuglói Állatorvosi Rendelő bejegyzését terjesztették, amely részletes útmutatá­sokat tartalmaz a különféle mérgezések kezelésére. A kutyákat célszerű arra nevelni, ne szedjenek fel idegen eredetű élelmiszert a földről (képünk illusztráció) fotó: székelyhídi balázs Jövő tavasszal szigoríthatnak Mint korábban megírtuk, állatvédők februárban tüntettek a Parlament előtt, amire reagálva nyáron az Igazságügyi Minisztérium egyeztetni kezdett civilekkel a vonatkozó törvények szigorításáról. A legkorábban azonban csak jövő tavasz­­szal lehet ebből törvény - mondta lapunknak Egyed Zsolt, a Jobbik szakpolitiku­­sa, hozzátéve: az is csak akkor, ha a kormánypártok szokatlan módon támogat­nák az ellenzéki módosító javaslatokat. Ezek leszavazásával, majd saját, hasonló ötleteik benyújtásával viszont a kormány újabb hónapokkal odázhatja el a tör­vény megszületését. (MN) Mentik vagy gyilkolják a fákat a Városligetben? • Az átültetők a legfontosabbnak az utógondozást tartják • Beismerte hibáit az állami beruházó SZABÓ ZSOLT Semmit nem tudtunk eddig a faátülte­tésről, s bizony kellő szakismeret híján Magyarország is lemaradt erről az év­százados módszerről - derült ki a Vá­rosliget Zrt. tegnapi sajtótájékoztató­jából. Az esemény apropója az volt, hogy szerdán a ligetvédők megpróbál­ták megakadályozni nyolc fa áttelepíté­sét, amit ugyanúgy „gyilkosságnak” tar­tanak, mint a fakivágást, amely ellen ko­rábban tiltakoztak. A Liget Budapest projekt 153 mil­liárdos állami beruházásáért felelős cég most 188 fát akar átültetni a múzeum­építések miatt, s csak 44 elöregedett, balesetveszélyes egyedet vágnának ki.­­ Kórody Olivér, a Galapagos Zoo Ser- S vice Kft. ügyvezetője, aki az eddigi vá­sá­rosligeti faátültetéseket végző német­­ Opitz GmbH magyarországi képviselő­je és kizárólagos partnere, elmondta: a németországi Frankfurtban már 1907- ben ültettek át fákat, az első Opitz ül­tetőgépet 1971-ben fejlesztették. - Az el­múlt 45 évben csaknem egymillió fát ültettünk át, s ezeknek a növényeknek­­ a 95 százaléka megmaradt. Ugyan Ma­gyarországon már voltak kísérletek, de ezek zöme kudarcba fulladt, mert a leg­fontosabbat elfelejtették: az utógondo­zást - magyarázta Kórody Olivér, aki Tom Braammal, az Opitz cégvezetőjével­­ közösen mutatta be a tapasztalataik sze­rint helyes eljárást. A megfelelő gépet kell kiválasztani a megfelelő átmérőhöz. A jelenlegi legna­gyobb gépükkel több mint 47 centimé­ter átmérőjű, korosabb fát is át lehet ül­tetni gond nélkül akár egy óra alatt. A gép hidraulikus ásófejeivel körbeássák a fák gyökérzetét, majd részleges gyö­kérmetszést hajtanak végre óvatosan, hogy a hajszálgyökerek ne roncsolód­janak. Ezt követően a növény érzékeny részét gyökérnövekedés-serkentő gom­bával kezelik, majd elhelyezik egy má­sik gödörben. Kiemelten fontos a törzs­védelem, a fa bekötése és a gyökérzet megerősödéséig a megtámasztása is. Az átültetett egyedeket hetente 500-1000 liter vízzel kell locsolni. - Hiba volt, hogy korábban nem szá­moltunk a faátültetéssel, de ezen a til­takozások, a társadalmi nyomás hatá­sára változtattunk - ismerte el Gyorgye­­vics Benedek, a Városliget Zrt. általános vezérigazgató-helyettese. Elmondta: ar­ra, hogy ki dolgozhat majd a liget 7105 fájából átültetendő 188 növénnyel, egységes nagy közbeszerzési eljárást hirdetnek. A ligetvédők legutóbbi tiltakozása ► százaléka meg­maradt azoknak a fáknak, amelyeket az elmúlt 45 évben ültetett át a cég Közpénz Milliókat fizetnek az MSZP-s védői A bíróság 3,7 millió forint és járulékai visszafizetésére kötelezte a Hőrich és Varga ügyvédi irodát, mert korábban közpénzből védték egyik büntetőügyé­ben Szenteczky Jánost, az MSZP csepe­li elnökét - közölte lapunkkal a XXI. ke­rületi önkormányzat. Az ítélet alapján a politikus a helyi költségvetésből fi­zette védőit. Az úgynevezett lakásmu­­tyiperben Szenteczkyt hűtlen kezelés­sel vádolja az ügyészség, mert önkor­mányzati cégvezetőként közpénzből felújított szociális lakásokat juttatott ki­vételezetteknek, akik harmadáron meg is vehették a bérleményeket. (Sz. Zs.) Sportkár Tovább izgulhat Molnár Gyula Február 15-ig hosszabbították meg az Újbuda Tornaklub (ÚTC) ügyében hűt­len kezelés miatt zajló nyomozás ha­táridejét - közölte lapunk érdeklődésé­re Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. A Molnár Gyula országos MSZP-elnök XI. kerületi pol­gármestersége, illetve UTC-elnöksé­­ge idején keletkezett ügy miatt a város­rész fideszes vezetői tettek feljelentést 2011-ben. Szerintük a csődbe vitt sport­egyesület gazdálkodása miatt több száz millió forintos kár érhette az önkor­mányzatot. Gyanúsítottként máig nem hallgattak ki senkit. (Sz. Zs.) Koncepciós per? Tiltakoznak Szima Judit elítélése ellen „Ma jogász, holnap vádlott” - ez volt olvasható egy transzparensen tegnap a Kúria épülete előtt, ahol a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezet tar­tott korábbi főtitkára, Szima Judit mel­letti szimpátiatüntetést. A demonstrá­ció kiváltó oka az volt, hogy novem­ber végén a Zalaegerszegi Törvényszék folytatólagosan, üzletszerűen és bűn­­szövetségben elkövetett csalás és sik­kasztás, valamint más bűncselekmé­nyek miatt jogerősen öt év börtönre ítélte a szakszervezeti vezetőt.­­ Ahol egy ilyen embert üldöztetés ér, ott a jogállamnak vége - hangsúlyozta közle­ményében az Élőlánc Magyarországért, amely szolidaritását kifejezve kiállt Szi­ma Judit mellett. - Ismerve a hatalom­nak az ügy kapcsán tett megnyilvánu­lásait, beleértve a közvélemény tuda­tos félretájékoztatását, nem hisszük el, hogy ez a per sikkasztásról szólt - ír­ta az Élőlánc. Szerintük az ítélet legin­kább az ötvenes években lezajlott kon­cepciós perekhez hasonlítható. Úgy fo­galmaztak: a hatalom ekként számol le egy számára veszélyesnek ítélt ember­rel és az általa képviselt értékrenddel. Az Élőlánc emlékeztetett, a 2006-os rendőri brutalitás után Szima Juditék tették világossá: a törvénytelen paran­csot a rendőrnek meg kell tagadnia. Felszólították az államfőt, avatkozzon közbe, továbbá az ügyészséget, hogy indítson új vizsgálatot. (V. T.) belföld 5

Next