Magyar Nemzet, 2016. december (79. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-16 / 295. szám
Matar Nemzet 2016. DECEMBER 16., PÉNTEK Méreggel irtják a kutyákat több kerületben • Az állatvédők szerint nehéz bizonyítani a bűncselekményt • Négy esetet is regisztráltak a közelmúltban Zuglóban VECZÁN ZOLTÁN Fasírtba, húsba rejtett patkányméreg, fagyállóval átitatott falatok vagy éppen beleszúrt szögek - ilyen módszerekkel dolgoznak a kutyamérgezők. Az utóbbi hetekben négy hasonló eset is történt a Városliget környékén: két állat fagyállós fasírtot ehetett, de ők az azonnali tünetek miatt még időben megfelelő kezelést kaptak. Két társuk azonban hoszszabban ható mérget kaphatott, őket már nem tudták megmenteni az állatorvosok. Katát, a kaukázusi juhászt gazdája napok óta tartó étvágytalansága miatt vitte állatorvoshoz, aki a vérképből állapította meg, hogy az állatot megmérgezték, és egy héttel rá végül el kellett altatni. Az egyik „túlélő”, Ráfi a Városliget délnyugati csücskénél december 4-én szedett fel egy elejtett húsgalacsint, fél órával később pedig már jöttek is a tünetek, hányás, hasmenés és remegés. Ennek köszönhetően azonnal állatkórházba került, ahol éjszakai intenzív kezeléssel végül sikerült megmenteni a történetét a Retriever Rescue Fajtamentő Egyesület tette közzé, egyúttal gyűjtést is szervezve a költséges kezelésre. A környékbeli kutyatulajdonosokat felháborították az esetek, olyan is van közöttük, aki úgy véli, a kutyát tartó ligetvédők elleni akcióról van szó - de ez valószínűtlennek látszik, annál is inkább, mert hasonló mérgezés történt a múlt héten Csepelen is (egy itteni kutyatulajdonos arról mesélt, hogy náluk a szalámiba tekert, édeskés egérméreg „dívik”), a XI. kerületben szögekkel és csavarokkal átszúrt húsdarabokról, Kaposvárott fagyállóval átitatott babapiskótáról készült fényképek borzolták a kedélyeket. Állatok bántalmazása általában a késői kamaszkorúaknál fordul elő, erőfitogtatásból, felnőttkorban pedig főleg azok tesznek ilyet, akiket korábban valamilyen kutyákkal kapcsolatos trauma ért, bosszút akarnak állni, megmutatni, hogy „ők az erősebbek” - tárta fel az elkövetők lehetséges motivációit Bilkei Pál kriminálpszichológus. Hozzátette: az ilyen emberek jellemzően a bíróság előtt sem tanúsítanak megbánást, úgy érzik, a kutya megérdemelte. Bár szerencsére az ilyesmi elég ritkán, a traumatizált emberek csupán három-négy ezrelékénél hatalmasodik el annyira beteges módon az indulat, hogy a várható esetleges büntetés tudatában is elrejtsék a mérget, és várják, hogy a kutya megegye. Kata gazdája egyébként feljelentést is tett - mint mondta, nem volt egyszerű dolga, mert a nagy forgalomra hivatkozva kétszer hajtotta el a zuglói rendőrkapitányság portaszolgálata, végül e-mailben tudott feljelentést tenni, ügyéről pedig tegnapig nem is tájékoztatták. Mint megtudtuk, a rendőrség állatkínzás gyanúja miatt rendelt el büntetőeljárást ismeretlen tettessel szemben - más, hasonló esetről pedig a zuglói rendőrség nem tud. Egyébként az elkövető - ha többször is ő volt a mérgező - kettőtől öt évig terjedő börtönnel néz szembe, ennyi jár a több állaton elkövetett, különös szenvedést okozó állatkínzásért. Ugyanakkor ennél sokkal egyértelműbb esetekben is nehéz bizonyítani a mérgezés tényét Szalámiba tekert egérméreg, szögekkel átszúrt húsdarabok - ilyen módszereik vannak az elkövetőknek - mondta lapunknak a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke, Szilágyi István. A mérgezett étel mint hulladék eltakarítása egyébként elvileg a közterület-fenntartók feladata lenne, ők azonban nappal dolgoznak, a mérget pedig értelemszerűen este terítik az elkövetők, a kutyákat is ilyenkor sétáltatják a tulajdonosaik. Szilágyi hozzátette: hiába a fagyállózás a leggyakoribb mérgezési forma, ők öt éve hasztalan fáradoznak azon, hogy törvény kötelezze az ablakmosó folyadékok gyártóit arra, hogy egy olcsó vegyület hozzáadásával kellemetlen szagúvá tegyék az édeskés, állatok számára igencsak vonzó illatú fagyállat. Ezért a jelenlegi helyzetben sajnos a kutyák gazdáinak felelőssége, hogy állatukat arra neveljék, hogy ne szedjenek fel a földről idegen eredetű élelmiszert - tette hozzá. Ebben segédkeznek egyébként a különféle, Facebookon szerveződő civil csoportok, mint például a Zöld Eb Kutyás Érdekvédelmi Egyesület. Nemrég például egy kutyaiskola akciójára hívták fel a figyelmet, ahol a rendkívüli helyzetre való tekintettel ingyenes élelemmegtagadási tréninget tartottak a kutyatulajdonosoknak. De figyelmeztető plakátokat is kihelyeztek a mérgezések helyszíneire, korábban pedig a Zuglói Állatorvosi Rendelő bejegyzését terjesztették, amely részletes útmutatásokat tartalmaz a különféle mérgezések kezelésére. A kutyákat célszerű arra nevelni, ne szedjenek fel idegen eredetű élelmiszert a földről (képünk illusztráció) fotó: székelyhídi balázs Jövő tavasszal szigoríthatnak Mint korábban megírtuk, állatvédők februárban tüntettek a Parlament előtt, amire reagálva nyáron az Igazságügyi Minisztérium egyeztetni kezdett civilekkel a vonatkozó törvények szigorításáról. A legkorábban azonban csak jövő tavaszszal lehet ebből törvény - mondta lapunknak Egyed Zsolt, a Jobbik szakpolitikusa, hozzátéve: az is csak akkor, ha a kormánypártok szokatlan módon támogatnák az ellenzéki módosító javaslatokat. Ezek leszavazásával, majd saját, hasonló ötleteik benyújtásával viszont a kormány újabb hónapokkal odázhatja el a törvény megszületését. (MN) Mentik vagy gyilkolják a fákat a Városligetben? • Az átültetők a legfontosabbnak az utógondozást tartják • Beismerte hibáit az állami beruházó SZABÓ ZSOLT Semmit nem tudtunk eddig a faátültetésről, s bizony kellő szakismeret híján Magyarország is lemaradt erről az évszázados módszerről - derült ki a Városliget Zrt. tegnapi sajtótájékoztatójából. Az esemény apropója az volt, hogy szerdán a ligetvédők megpróbálták megakadályozni nyolc fa áttelepítését, amit ugyanúgy „gyilkosságnak” tartanak, mint a fakivágást, amely ellen korábban tiltakoztak. A Liget Budapest projekt 153 milliárdos állami beruházásáért felelős cég most 188 fát akar átültetni a múzeumépítések miatt, s csak 44 elöregedett, balesetveszélyes egyedet vágnának ki. Kórody Olivér, a Galapagos Zoo Ser- S vice Kft. ügyvezetője, aki az eddigi vásárosligeti faátültetéseket végző német Opitz GmbH magyarországi képviselője és kizárólagos partnere, elmondta: a németországi Frankfurtban már 1907- ben ültettek át fákat, az első Opitz ültetőgépet 1971-ben fejlesztették. - Az elmúlt 45 évben csaknem egymillió fát ültettünk át, s ezeknek a növényeknek a 95 százaléka megmaradt. Ugyan Magyarországon már voltak kísérletek, de ezek zöme kudarcba fulladt, mert a legfontosabbat elfelejtették: az utógondozást - magyarázta Kórody Olivér, aki Tom Braammal, az Opitz cégvezetőjével közösen mutatta be a tapasztalataik szerint helyes eljárást. A megfelelő gépet kell kiválasztani a megfelelő átmérőhöz. A jelenlegi legnagyobb gépükkel több mint 47 centiméter átmérőjű, korosabb fát is át lehet ültetni gond nélkül akár egy óra alatt. A gép hidraulikus ásófejeivel körbeássák a fák gyökérzetét, majd részleges gyökérmetszést hajtanak végre óvatosan, hogy a hajszálgyökerek ne roncsolódjanak. Ezt követően a növény érzékeny részét gyökérnövekedés-serkentő gombával kezelik, majd elhelyezik egy másik gödörben. Kiemelten fontos a törzsvédelem, a fa bekötése és a gyökérzet megerősödéséig a megtámasztása is. Az átültetett egyedeket hetente 500-1000 liter vízzel kell locsolni. - Hiba volt, hogy korábban nem számoltunk a faátültetéssel, de ezen a tiltakozások, a társadalmi nyomás hatására változtattunk - ismerte el Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. általános vezérigazgató-helyettese. Elmondta: arra, hogy ki dolgozhat majd a liget 7105 fájából átültetendő 188 növénnyel, egységes nagy közbeszerzési eljárást hirdetnek. A ligetvédők legutóbbi tiltakozása ► százaléka megmaradt azoknak a fáknak, amelyeket az elmúlt 45 évben ültetett át a cég Közpénz Milliókat fizetnek az MSZP-s védői A bíróság 3,7 millió forint és járulékai visszafizetésére kötelezte a Hőrich és Varga ügyvédi irodát, mert korábban közpénzből védték egyik büntetőügyében Szenteczky Jánost, az MSZP csepeli elnökét - közölte lapunkkal a XXI. kerületi önkormányzat. Az ítélet alapján a politikus a helyi költségvetésből fizette védőit. Az úgynevezett lakásmutyiperben Szenteczkyt hűtlen kezeléssel vádolja az ügyészség, mert önkormányzati cégvezetőként közpénzből felújított szociális lakásokat juttatott kivételezetteknek, akik harmadáron meg is vehették a bérleményeket. (Sz. Zs.) Sportkár Tovább izgulhat Molnár Gyula Február 15-ig hosszabbították meg az Újbuda Tornaklub (ÚTC) ügyében hűtlen kezelés miatt zajló nyomozás határidejét - közölte lapunk érdeklődésére Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. A Molnár Gyula országos MSZP-elnök XI. kerületi polgármestersége, illetve UTC-elnöksége idején keletkezett ügy miatt a városrész fideszes vezetői tettek feljelentést 2011-ben. Szerintük a csődbe vitt sportegyesület gazdálkodása miatt több száz millió forintos kár érhette az önkormányzatot. Gyanúsítottként máig nem hallgattak ki senkit. (Sz. Zs.) Koncepciós per? Tiltakoznak Szima Judit elítélése ellen „Ma jogász, holnap vádlott” - ez volt olvasható egy transzparensen tegnap a Kúria épülete előtt, ahol a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezet tartott korábbi főtitkára, Szima Judit melletti szimpátiatüntetést. A demonstráció kiváltó oka az volt, hogy november végén a Zalaegerszegi Törvényszék folytatólagosan, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csalás és sikkasztás, valamint más bűncselekmények miatt jogerősen öt év börtönre ítélte a szakszervezeti vezetőt. Ahol egy ilyen embert üldöztetés ér, ott a jogállamnak vége - hangsúlyozta közleményében az Élőlánc Magyarországért, amely szolidaritását kifejezve kiállt Szima Judit mellett. - Ismerve a hatalomnak az ügy kapcsán tett megnyilvánulásait, beleértve a közvélemény tudatos félretájékoztatását, nem hisszük el, hogy ez a per sikkasztásról szólt - írta az Élőlánc. Szerintük az ítélet leginkább az ötvenes években lezajlott koncepciós perekhez hasonlítható. Úgy fogalmaztak: a hatalom ekként számol le egy számára veszélyesnek ítélt emberrel és az általa képviselt értékrenddel. Az Élőlánc emlékeztetett, a 2006-os rendőri brutalitás után Szima Juditék tették világossá: a törvénytelen parancsot a rendőrnek meg kell tagadnia. Felszólították az államfőt, avatkozzon közbe, továbbá az ügyészséget, hogy indítson új vizsgálatot. (V. T.) belföld 5