Magyar Nemzet, 2016. december (79. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-01 / 282. szám
2016. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK I Tíz év fegyház a „terrorista” szír férfinak A jogászok szerint nagyon szigorú a büntetés, bár a bíró a törvényi minimumot szabta ki LŐRINCZ TAMÁS Ahmed H. esete jól példázza, hogy a terrorizmusról szóló törvény olyan emberek elítélésére is lehetőséget ad, akik valójában nem követtek el semmilyen terrorista cselekményt - kommentálta a Szegedi Törvényszék ítéletét Demeter Áron, az Amnesty International emberi jogi szakértője. A szerdai ítélet szerint Ahmed H. Cipruson élő szír férfi tíz év fegyházbüntetést kapott első fokon, amiért tavaly ősszel a röszkei zavargások során megafonba beszélt, rázta a kordont, három követ a rendőrsorfal felé dobott, valamint az elsők között lépett illegálisan Magyarország területére, amikor áttört a tömeg. Rajta kívül másokat is meggyanúsítottak, ám az elfogott menekültek közül csak őt vádolták terrorizmussal. Meglehetősen tág keretet ad a törvény a terrorizmus megállapítására. Erről a kifejezésről mindenkinek robbantások, merényletek jutnak eszébe, de a magyar törvény már azt is terrorizmusnak nevezi, ha valaki arra kényszeríti a hivatalos állami szerveket, hogy azok tegyenek, ne tegyenek vagy eltűrjenek valamit - mondta Demeter Áron. Ahmed H. esetében a bíróság szerint akkor valósult meg a kényszerítés, amikor a férfi három követ dobott a rendőrök felé - tette hozzá. Nagy Andrea, a Szegedi Törvényszék tanácsvezető bírója az ítélet indoklása során elmondta, hogy a vádlott az átélt események hatására beszűkült tudatállapotba került, ami ugyan nem akadályozta tette következményeinek felismerésében, de hozzájárult a történtekhez. Ezt a bíróság nyomatékos enyhítő körülményként értékelte. A bíró kifejtette, a törvényszék így elegendőnek látta a törvényi minimummal megegyező büntetés kiszabását. A vádlott az utolsó szó jogán azt mondta, a családtagjait akarta biztonságba helyezni, próbálkozott ezzel a legális úton, de nem járt sikerrel, így érkezett végül a magyar határhoz. Neki egyébként legális papírjai voltak, felesége ugyanis ciprusi, így szabadon mozoghatott az unió területén. Azt állította, nem vett részt a zavargásokban, csak segíteni próbált a rokonain. Hangsúlyozta, nem terrorista, nagyon sajnálja, ha bármikor megsértette a magyar törvényeket, nem volt szándékában ilyet tenni. A tárgyalást rendkívüli biztonsági intézkedések között tartották meg. A vádlottat csuklyát viselő fegyőrök kéz- és lábbilincsben vezették a tárgyalóterembe. A bírósági folyosót lezárták, és a tárgyalóteremet is civil ruhás rendőrök felügyelték. A férfi a szerdai tárgyalás során a Korán egy példányát tartotta a kezében, az ítéletet hallva pedig elsírta magát. Az ügyészség hosszabb szabadságvesztés kiszabása érdekében fellebbezést jelentett be, míg a vádlott a terrorcselekmény vádja alóli felmentést és a büntetés enyhítését kéri. Az ítéletet szokatlanul súlyosnak tartja Lattman Tamás nemzetközi jogász is, aki szerint ha másodfokon is megerősítik az ítéletet, akkor a férfinak feltehetőleg Cipruson kell majd letöltenie a büntetését. A törvényszék a férfit kiutasította Magyarországról, és arról döntött, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Ahmed H.-nak nem sok lehetősége maradt, hogy elkerülje a szigorú büntetést. Miután Ciprus uniós ország, nem kérdőjelezhetik meg egy másik tagállam ítéletét, így a férfinak ott sem lenne jogorvoslati lehetősége. Magyarországon az Alkotmánybíróság jelenthet reményt számára, ez az út azonban csak akkor működhet, ha a tárgyalás során az egyik alkalmazott jogszabályban hibát találnak. Ebben az esetben is csak a tárgyalások újrakezdését lehet elérni. A strasbourgi emberi jogi bírósághoz pedig akkor fordulhatna, ha a megafonba való beszédet vagy a kerítés rángatását a véleménykifejezés egyik eszközének értékelik. Nem mernek vállalkozásba kezdeni a magyar fiatalok • Önbizalom-hiányos és egyre jobban fél elköteleződni az ifjúság • Fordul vajon a trend? VECZÁN ZOLTÁN Nyolcezer fiatal megkérdezésével újabb nagy mintás kutatás indul, hogy felmérje, milyen problémákkal szembesül a 15-29 év közötti korosztály. A Magyar Ifjúság 2016 első gyorsjelentése januárban érkezik, nem sokkal később, mint a tavaly szeptemberi, négyezer határon túli fiatallal készített felmérés, így teljes képet kaphatunk az egész Kárpát-medencei fiatalság valóságáról. Erről a valóságról beszélgettek tegnap kutatók és szakemberek a Magyar Ifjúság 2016 sajtókonferenciáján Budapesten. Az előző, 2012-es hullám legfőbb tanulsága az volt, hogy a fiatalok a létbizonytalanságtól, a munkanélküliségtől és a jövőtől félnek - az eseményt megnyitó Illés Boglárka, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára egyébként úgy vélte, hogy legalább a fiatalokat sújtó munkanélküliséget sikerült csökkenteni azóta. A 2000 óta négyévente elkészített, nagyszabású kutatás rámutat: „későn érés”, valamint egyszerre elköteleződés- és bizonytalanságkerülés jellemzi az egész generációt a párkapcsolatban, családalapításban, de a tanulásban és a munkában is. Egyre később alapítanak saját családot a fiatalok, és bár ugyanúgy mintegy 30 százalékuk él kapcsolatban, mint az ezredfordulón, nekik kétharmaduk házas volt, csak a többiek voltak együtt „papír nélkül”. Mostanra viszont megfordult ez az arány, ráadásul egyre többen vannak, akik nem is terveznek házasságot kötni - ennek miértjére a 2016-os kutatás is rákérdez. Ami a céltudatosságot illeti, az egyetemen háromféle fiatallal lehet találkozni: a többséget alkotó, egyre növekvő arányú tanácstalanokkal, akik igyekeznek mindenben minél később dönteni; a második csoport a sodródóké, akiknek támpontot ad egy meglévő családi vállalkozás vagy a szülők szakmája. Végül van a néhány százaléknyi, motivált és céltudatos „versenyló” - sorolta Perlaky-Papp József, a Budapesti Metropolitan Egyetem docense. A vágyak mindenkiben megvannak, de ezeket visszafogja az önbizalom és a tudás hiánya. Például míg az Egyesült Államokban a hallgatók fele, itthon csak 8 százaléknyi fiatal mondta, hogy gondolkodik saját vállalkozás indításán. Mint elhangzott: a szocializmusból hozott rossz szemlélet miatt lapítunk, de aki a kapitalizmusban lapít, éhen hal. Másrészt a tudás is hiányzik: bár technológiában, például a 80 százal A szocializmusból hozott rossz szemlélet miatt lapítunk, de aki a kapitalizmusban lapít, éhen hajlékos internetelérésben behoztuk már a Nyugatot, a digitális írástudás terén lemaradók vagyunk. Miközben lassan harmincezer informatikus hiányzik Magyarországon, ilyen képzésre a hallgatók alig 8 százaléka jelentkezik, ráadásul a cégek már az iskolapadból igyekeznek kihalászni leendő munkatársaikat, állandósítva a hiányt. - Az eszközökhöz vagy az információkhoz való hozzáférés tehát többé nem akadály - összegezte Perlaky-Papp József -, hanem a fiatalok fejében, képességeiben van a gát. Nem véletlenül nevezi őket a kutatás „elveszett generációnak”. Kérdés, hogy a 2016-os hullám mutat-e majd változó trendeket. Januárban például kiderül, hogy növelte-e a vállalkozási kedvet a „menő” startupok felfutása, vagy beigazolódnak-e a KSH számai, miszerint újabban ismét megnőtt a családalapítási kedv. Több ezer magyar nem is tudja, hogy HIV-fertőzött • Rendkívül kevesen vesznek részt a szűréseken • A patikákban továbbra sem lehet kapni a tesztet ? Folytatás az 1. oldalról Szlávik János a szűréssel kapcsolatban arról is beszélt a Magyar Nemzetnek: idén a kórházukban volt lehetőség gyorstesztes szűrésre, amelynek során névtelenül, ingyenesen vizsgáltak mindenkit. A teszt előnye, hogy azonnal kimutatja, ha probléma van. Szlávik szerint leginkább olyanok érkeztek hozzájuk, akik attól tartottak, megfertőződhettek. A tesztet igénylők között döbbenetesen magas, 2,4 százalék volt a HIV-pozitívak aránya. Tavaly összesen nyolcvanezer szűrést végeztek hazánkban, ami egy tízmilliós országban drámaian alacsony szám. A betegség akár 5-10 évig is tünetmentesen lappanghat, és minden évben 40-50 beteget már a sokkal veszélyesebb AIDS-stádiummal kell kezelni. A rizikócsoportba tartoznak a homoszexuális férfiak, a prostituáltak, valamint az intravénás droghasználók. Szlávik János tapasztalatai szerint növekszik azoknak a száma, akiknél későn fedezik fel a betegséget, mert az emberek nem gondolnak arra, hogy szűrésre menjenek. A későn diagnosztizált AIDS- es betegeknek azonban a felét elveszítik, pedig ha hamarabb (a HIV-stádiumban) jutnának kezeléshez, évtizedekkel tovább élhetnének. A HIV-vírussal fertőzöttek ugyanis, a mai gyógyszeres terápiáknak hála, akár 50-60 évet is élhetnek a betegség felfedezése után. Szlávik János kitért arra is: a várandósok esetében 30 százalék az esély arra, hogy a baba is fertőzött lesz, ebben az évben azonban három olyan várandós nőt is szűrtek, aki HIV-pozitív volt, és két baba is megfertőződött. Hangsúlyozta, azért, hogy ezt elkerüljük, érdemes volna a terhes nőket automatikusan szűrni. Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) adataiból megtudtuk: 2016 első fél évében 121 új HIV-fertőzöttet regisztráltak az országban, míg 2015-ben és 2014-ben is 271 új beteg volt. Százezer főre akkor 2,7 új vírushordozó jutott. Az érintettek nagy része férfi. Az adatokból az látszik, hogy a legtöbb regisztrált beteg (1469 fő) a fővárosban él, míg a legkevesebb HIV-pozitív lakosa Zala megyének van (19 fő). A betegség előfordulása az EU-ban is magas. Az Európai Betegség-megelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legfrissebb adataiból az derült ki: tavaly 29 747 ember fertőződött meg HIV-vírussal az EU és az Európai Gazdasági Térség (EGT) 31 országában. Ez háromezer esettel kevesebb, mint 2014-ben, ám becslések szerint a 31 országban öszszesen 122 ezer olyan fertőzött él, aki nem is tud a betegségéről. A mutatók szerint százezer lakosra átlagosan 6,3 újonnan fertőzött jutott. Még rosszabbak a mutatók, ha az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai régiójának ötven országát nézzük, ott ugyanis rekordmagas, 153 407 volt tavaly az új HIV-fertőzöttek száma. A fertőzés veszélye a kelet-európai országokban (Ukrajnában és Oroszországban) a legnagyobb. Az ECDC szerint az egyik fő probléma, hogy nagyon sokan azt sem tudják, vírushordozók, az EU és az EGT országaiban hétből átlagosan egy fertőzött nincs tisztában azzal, hogy HIV-pozítív. Pedig kiemelten fontos lenne, hogy minél előbb felállítsák a diagnózist, hiszen aki időben értesül a fertőzésről, az a megfelelő kezelésnek köszönhetően hosszú, problémamentes életet élhet. Európában azonban az érintettek átlagosan csupán négy évvel a megfertőződés után tudják meg, hogy vírushordozók. Az adatok szerint a leggyakrabban - az esetek 42 százalékában - a férfiak közötti szexuális kapcsolat okozott HIV-fertőzést. Az esetek 32 százalékában a heteroszexuális kapcsolat során fertőződnek meg a betegek. A fertőzések négy százalékát a nem steril injekciós tű használata okozza, és egy százaléknál is kevesebb azon esetek aránya, amikor az anya adja át a vírust újszülöttjének. A többi érintett esetében nincs információ a fertőzés mikéntjéről. A nyáron Szlávik János egyébként arról beszélt lapunknak, hogy nemcsak a HIV, hanem más, nemi úton terjedő betegségek is egyre gyakrabban fordulnak elő Magyarországon, ilyen például a szifilisz, a hepatitis C és a gonorrhoea. Ennek hátterében az áll, hogy az emberek kevésbé tartanak ezektől a betegségektől, mint régen, így nem is védekeznek ellenük megfelelően.