Magyar Nemzet, 2016. december (79. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-03 / 284. szám
Búcsú a csúcson Visszavonul Nico Rosberg, a Forma 1 friss világbajnoka ► 16 Fluor és Diaz Semmi ráfeszülés. Kifaggattuk a Wellhello nagyjátékfilmmel előrukkoló zenészeit 12 „VESZETT KUTYA” KERÜL A PENTAGON ÉLÉRE Az Irán-ellenességéről ismert James Mattist jelölte Trump fi 2016. DECEMBER 3-4., HÉTVÉGE Polgári napilap LXXIX. évfolyam, 284. szám 1. kiadás Ára: 335 forint Előfizetőknek: 118 forint 4 Transzplantált babák Családias környezetben élhetnek együtt szüleikkel a súlyos beteg csecsemők. 5 Baráti cég Kiemelt üggyé nyilvánítaná a kormány a Telekom-székház hatósági ügyintézését. Porszem a gépezetben Gondokat okozhat az Erzsébet-utalvány időbeni eljuttatása minden nyugdíjashoz. j . Jó értelemben modern !s Elhunyt Lendvay Kamilló világhírű zeneszerző. Nem tett engedményt a stílus rovására. Bezárhatják a roma önkormányzat tizenkilenc irodáját HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ A jövő héten tartja az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) idei utolsó közgyűlését, amelynek egyik napirendi pontja a szervezet által fenntartott 19 megyei és területi iroda megszüntetése - értesült a Magyar Nemzet. A kirendeltségek bezárását a kisebbségi szervezet elnöke javasolta. Balogh János anyagi indokokra hivatkozott, valamint arra, hogy az irodák működtetése szabálytalan. Minderre Budapest Főváros Kormányhivatala hívta fel az elnök figyelmét. Az elnök az önkormányzaton keresztül 450 ezer forintot fizet cégének, de havi járandóságát is felveszi Mindez azért figyelemre méltó, mert a Romnet.hu portál októberben számolt be arról, hogy az irodákon keresztül havonta több tízmillió forintot juttat az ORÖ vezetése a hozzá lojális képviselők zsebébe. De az elnök tulajdonában álló betéti társaság is üzemeltet egy kirendeltséget. Ez pedig azt jelenti, hogy Balogh János az általa vezetett önkormányzaton keresztül 450 ezer forintot fizet cégének, de havi járandóságát is felveszi. A jövedelmező üzletből nemcsak a kisebbségi szervezet képviselői, hanem közvetlen családtagjaik is részesülnek. [Bezárhatják...] Folytatás az 5. oldalon ► Elengedik az alkotmánymódosítást • Orbán Viktor szerint az alaptörvény mostani szövege is védi az ország szuverenitását MARKOTAY CSABA A kormánypártok szerint az ellenzék kudarca, az ellenzékiek szerint viszont a kormány fiaskója az a határozat, amelyet az Alkotmánybíróság a kötelező kvótákkal és a csoportos betelepítéssel kapcsolatban a napokban közzétett. A kormánypárti politikusok Orbán Viktor kormányfőtől Halász Jánosig, a Fidesz-frakció szóvivőjéig már második napja ünnepelték tegnap az Alkotmánybíróság döntését, ami azért is érdekes, mert a testület nem hozott semmilyen konkrét határozatot a migránsok tervezett tömeges áttelepítésével kapcsolatban. Csupán elvi állásfoglalást adott ki, miszerint ha beadvány érkezik, akkor vizsgálhatják, hogy kiolvashatók-e a jelenlegi alaptörvényből is bizonyos következtetések. Vagyis hogy „az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát”. Ráadásul leválasztották az éppen a migránsok csoportos betelepítésével kapcsolatos lényegi kérdést a többi ombudsmani felvetésről (Székely László fordult korábban a testülethez), és csak később tárgyalják. Sokat elárul a helyzetről, hogy az MDF-, Fidesz-, majd KDNP-képviselő, jelenleg alkotmánybíró Salamon László különvéleményben fejtette ki, hogy a testület határozata „ezekből az elvi alapokból nem jut el az alapjogi biztos kérdéseire vonatkozó konzekvenciák levonásáig”. Az érvénytelenül végződött október 2-i népszavazás, valamint az alkotmánymódosítás november 8-i kudarca után viszont ennyi is elég volt a Fidesznek arra, hogy újabb kommunikációs lavinát indítson, és az ellenzék kudarcának állítsa be azt, amit az Alkotmánybíróság (nem) mondott. A határozat hivatkozási alappá válhat a korábban létfontosságúnak ítélt alaptörvény-módosítás elengedésére. A helyzet az, hogy amikor ezt meghallottam, akkor először megemeltem a kalapomat az Alkotmánybíróság döntése és a magyar alkotmánybírók előtt, utána pedig földobáltam az égnek, mert óriási segítséget kaptam ahhoz a csatához, amit Brüsszelben meg kell vívni - ezt mondta Orbán Viktor tegnap az állami rádiónak, célozva a december közepén esedékes uniós csúcsra. [Elengedik...] Folytatás a 3., vezércikk a 9. oldalon ► Orbán Viktor és Lázár János a parlamentben. A miniszterelnök földobta a kalapját az Alkotmánybíróság döntése után fotó nagy Béla Fontos választás előtt az olaszok és az osztrákok • A szomszédban radikális jobboldali államfőt, Rómában kormányválságot hozhat a hétvége MUNKATÁRSAINKTÓL Olaszországban Matteo Renzi kormányának alkotmányjogi reformtervezetéről, Ausztriában pedig a következő államfő személyéről tartanak vasárnap szavazást; mindkét megméretést élénk figyelem övezi az Európai Unióban. A kétkamarás parlamenti rendszer módosításáról szóló olasz alkotmányos népszavazás az urnákhoz járulók többsége számára véleménynyilvánítással ér fel Renziről, aki már bejelentette, hogy bukás esetén benyújtja lemondását. A vasárnapi választás tehát ezért is különösen jelentős, Renziék kudarca esetén ugyanis könynyen előre hozott választásba torkollhat a kormányválság. Márpedig egy ilyen voksoláson a populista Öt Csillag Mozgalomnak akár a kormányzó, de csökkenő támogatással bíró Renzi-féle Demokrata Párt legyőzésére is esélye lehet. Ausztriában, a megismételt második fordulóban két államfőjelöltre lehet voksolni, és a felmérések szerint igen szoros küzdelem várható Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt jelöltje és a függetlenként induló, de a Zöldek pártjának támogatását élvező Alexander van der Bellen között. A tavasszal megtartott második kört azért kell megismételni, mert visszaélésekre hivatkozva a Szabadságpárt jogi úton támadta meg az eredményt, ezt pedig az alkotmánybíróság jóváhagyta. Hofer személyében Ausztriának a második világháború óta először lenne radikális jobboldali elnöke. Andreas Unterberger, a Die Presse korábbi főszerkesztője lapunknak úgy nyilatkozott, hogy Hofer megválasztása még úgy is mérföldkő lenne, hogy az elnök politikai súlya Ausztriában kisebb a kancellárénál. Bővebben a 10. oldalon Újabb gondok az EU-s forráslehívással • A pályáztatás menete mellett a bőkezű előlegfizetést is kifogásolja Brüsszel GYÖNGYÖSI BALÁZS Egyeztetések folynak az Európai Bizottsággal az európai uniós források magyarországi felhasználásával kapcsolatban, ám ezek lezárultáig információt nem tudunk adni - ezt közölte lapunkkal a Miniszterelnökség, miután arról érdeklődtünk, hogy két területen állítólag még mindig olyan horderejű vitáink vannak Brüsszellel, amelyek lényegében blokkolhatják az európai uniós támogatásaink kifizetését. A Portfolió úgy tudja, az egyik ilyen fajsúlyos nézeteltérés a Brüsszel-Budapest-tengelyen az állami pályázatértékelési rendszerhez kötődik, amelynek feloldása törvénymódosítást is szükségessé tehet. A másik a bőkezű magyarországi előlegfizetéshez kapcsolódhat, amely a határozott bizottsági ellenállás miatt jelentős költségvetési hiányt okozhat idehaza. Egyáltalán nem mindegy, ezek a konfliktusok mekkora hányadát érintik annak a 34 milliárd eurónyi támogatásnak, amelyről a brüsszeli testület megállapodott a magyar kormánnyal. Ez ugyanis a hozzá szükséges önerővel 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent a 2014-2020-as időszakban Magyarországon. Szakértők szerint a tárgyalások menetével kapcsolatban a magyar fél alighanem abban bízik, hogy sikerül most is addig lavírozni a diplomáciai csatornákon, míg Brüsszel megenyhül. A Pályázati Tanácsadók Országos Szövetsége (Potosz) elnöke szerint az uniós támogatásoknál a kifizetett előleg nem a támogatási, hanem a felhasználási oldalon, vagyis az elnyert összeg közbeszerzés útján történő elköltésekor jelent veszélyforrást. Maróczi Imre úgy látja, az 50, egyes esetekben pedig 100 százalékos előlegkifizetés a biztosítékmentesség kérdésére vezethető vissza. Utóbbinak köszönhetően lényegében bárki biztosítékmentesen juthat EU-s forráshoz, akinek van legalább egy lezárt, teljes üzleti éve, és nincs köztartozása. [Újabb...] Folytatás a 6. oldalon ► ► milliárd eurónyi támogatás érkezik ebben a fejlesztési ciklusban az Európai Uniótól