Magyar Nemzet, 2016. december (79. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-03 / 284. szám

Búcsú a csúcson Visszavonul Nico Rosberg, a Forma 1 friss világbajnoka ► 16 Fluor és Diaz Semmi ráfeszülés. Kifaggattuk a Wellhello nagyjátékfilmmel előrukkoló zenészeit 12 „VESZETT KUTYA” KERÜL A PENTAGON ÉLÉRE Az Irán-ellenességéről ismert James Mattist jelölte Trump fi 2016. DECEMBER 3-4., HÉTVÉGE Polgári napilap LXXIX. évfolyam, 284. szám 1. kiadás Ára: 335 forint Előfizetőknek: 118 forint 4 Transzplantált babák Családias környezetben élhetnek együtt szüleikkel a súlyos beteg csecsemők. 5 Baráti cég Kiemelt üggyé nyilváníta­ná a kormány a Telekom-szék­­ház hatósági ügyintézését.­­ Porszem a gépezetben Gondokat okozhat az Er­­zsébet-utalvány időbeni eljut­tatása minden nyugdíjashoz. j . Jó értelemben modern !­s Elhunyt Lendvay Kamilló világhírű zeneszerző. Nem tett engedményt a stílus rovására. Bezárhatják a roma önkormányzat tizenkilenc irodáját HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ A jövő héten tartja az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) idei utolsó közgyű­lését, amelynek egyik napirendi pontja a szervezet által fenntartott 19 megyei és területi iroda megszüntetése - értesült a Magyar Nemzet. A kirendeltségek bezá­rását a kisebbségi szervezet elnöke java­solta. Balogh János anyagi indokokra hi­vatkozott, valamint arra, hogy az irodák működtetése szabálytalan. Minderre Budapest Főváros Kormányhivatala hív­ta fel az elnök figyelmét. Az elnök az önkormányza­ton keresztül 450 ezer fo­rintot fizet cégének, de havi járandóságát is felveszi Mindez azért figyelemre méltó, mert a Romnet.hu portál októberben számolt be arról, hogy az irodákon keresztül ha­vonta több tízmillió forintot juttat az ORÖ vezetése a hozzá lojális képviselők zsebé­be. De az elnök tulajdonában álló beté­ti társaság is üzemeltet egy kirendeltsé­get. Ez pedig azt jelenti, hogy Balogh Já­nos az általa vezetett önkormányzaton keresztül 450 ezer forintot fizet cégének, de havi járandóságát is felveszi. A jövedelmező üzletből nemcsak a kisebbségi szervezet képviselői, hanem közvetlen családtagjaik is részesülnek. [Bezárhatják...] Folytatás az 5. oldalon ► Elengedik az alkotmánymódosítást • Orbán Viktor szerint az alaptörvény mostani szövege is védi az ország szuverenitását MARKOTAY CSABA A kormánypártok szerint az ellenzék ku­darca, az ellenzékiek szerint viszont a kormány fiaskója az a határozat, amelyet az Alkotmánybíróság a kötelező kvóták­kal és a csoportos betelepítéssel kapcso­latban a napokban közzétett. A kormánypárti politikusok Orbán Viktor kormányfőtől Halász Jánosig, a Fidesz-frakció szóvivőjéig már második napja ünnepelték tegnap az Alkotmány­­bíróság döntését, ami azért is érdekes, mert a testület nem hozott semmilyen konkrét határozatot a migránsok terve­zett tömeges áttelepítésével kapcsolat­ban. Csupán elvi állásfoglalást adott ki, miszerint ha beadvány érkezik, akkor vizsgálhatják, hogy kiolvashatók-e a je­lenlegi alaptörvényből is bizonyos kö­vetkeztetések. Vagyis hogy „az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi mél­tóságot, más alapvető jogot vagy Magyar­­ország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát”. Ráadásul leválasztották az éppen a mig­­ránsok csoportos betelepítésével kap­csolatos lényegi kérdést a többi ombuds­­mani felvetésről (Székely László fordult korábban a testülethez), és csak később tárgyalják. Sokat elárul a helyzetről, hogy az MDF-, Fidesz-, majd KDNP-képviselő, jelenleg alkotmánybíró Salamon László különvéleményben fejtette ki, hogy a tes­tület határozata „ezekből az elvi alapok­ból nem jut el az alapjogi biztos kérdése­ire vonatkozó konzekvenciák levonásá­ig”. Az érvénytelenül végződött október 2-i népszavazás, valamint az alkotmány­­módosítás november 8-i kudarca után vi­szont ennyi is elég volt a Fidesznek arra, hogy újabb kommunikációs lavinát in­dítson, és az ellenzék kudarcának állítsa be azt, amit az Alkotmánybíróság (nem) mondott. A határozat hivatkozási alappá válhat a korábban létfontosságúnak ítélt alaptörvény-módosítás elengedésére.­­ A helyzet az, hogy amikor ezt meghallot­tam, akkor először megemeltem a kala­pomat az Alkotmánybíróság döntése és a magyar alkotmánybírók előtt, utána pe­dig földobáltam az égnek, mert óriási se­gítséget kaptam ahhoz a csatához, amit Brüsszelben meg kell vívni - ezt mond­ta Orbán Viktor tegnap az állami rádió­nak, célozva a december közepén esedé­kes uniós csúcsra. [Elengedik...] Folytatás a 3., vezércikk a 9. oldalon ► Orbán Viktor és Lázár János a parlamentben. A miniszterelnök földobta a kalapját az Alkotmánybíróság döntése után fotó nagy Béla Fontos választás előtt az olaszok és az osztrákok • A szomszédban radikális jobboldali államfőt, Rómában kormányválságot hozhat a hétvége MUNKATÁRSAINKTÓL Olaszországban Matteo Renzi kormányá­nak alkotmányjogi reformtervezetéről, Ausztriában pedig a következő államfő személyéről tartanak vasárnap szava­zást; mindkét megméretést élénk figye­lem övezi az Európai Unióban. A kétka­marás parlamenti rendszer módosításá­ról szóló olasz alkotmányos népszavazás az urnákhoz járulók többsége számára véleménynyilvánítással ér fel Renziről, aki már bejelentette, hogy bukás esetén benyújtja lemondását. A vasárnapi vá­lasztás tehát ezért is különösen jelentős, Renziék kudarca esetén ugyanis köny­­nyen előre hozott választásba torkollhat a kormányválság. Márpedig egy ilyen voksoláson a populista Öt Csillag Mozga­lomnak akár a kormányzó, de csökkenő támogatással bíró Renzi-féle Demokrata Párt legyőzésére is esélye lehet. Ausztriában, a megismételt második fordulóban két államfőjelöltre lehet vok­solni, és a felmérések szerint igen szo­ros küzdelem várható Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt jelöltje és a füg­getlenként induló, de a Zöldek pártjá­nak támogatását élvező Alexander van der Bellen között. A tavasszal megtar­tott második kört azért kell megismé­telni, mert visszaélésekre hivatkozva a Szabadságpárt jogi úton támadta meg az eredményt, ezt pedig az alkotmány­­bíróság jóváhagyta. Hofer személyében Ausztriának a második világháború óta először lenne radikális jobboldali elnö­ke. Andreas Unterberger, a Die Presse korábbi főszerkesztője lapunknak úgy nyilatkozott, hogy Hofer megválasztása még úgy is mérföldkő lenne, hogy az el­nök politikai súlya Ausztriában kisebb a kancellárénál. Bővebben a 10. oldalon Újabb gondok az EU-s forráslehívással • A pályáztatás menete mellett a bőkezű előlegfizetést is kifogásolja Brüsszel GYÖNGYÖSI BALÁZS Egyeztetések folynak az Európai Bizott­sággal az európai uniós források ma­gyarországi felhasználásával kapcsolat­ban, ám ezek lezárultáig információt nem tudunk adni - ezt közölte lapunk­kal a Miniszterelnökség, miután arról érdeklődtünk, hogy két területen állí­tólag még mindig olyan horderejű vitá­ink vannak Brüsszellel, amelyek lénye­gében blokkolhatják az európai uniós támogatásaink kifizetését. A Portfolió úgy tudja, az egyik ilyen fajsúlyos né­zeteltérés a Brüsszel-Budapest-tenge­lyen az állami pályázatértékelési rend­szerhez kötődik, amelynek feloldása törvénymódosítást is szükségessé te­het. A másik a bőkezű magyarországi előlegfizetéshez kapcsolódhat, amely a határozott bizottsági ellenállás miatt je­lentős költségvetési hiányt okozhat ide­haza. Egyáltalán nem mindegy, ezek a konfliktusok mekkora hányadát érintik annak a 34 milliárd eurónyi támogatás­nak, amelyről a brüsszeli testület meg­állapodott a magyar kormánnyal. Ez ugyanis a hozzá szükséges önerővel 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent a 2014-2020-as időszakban Magyaror­szágon. Szakértők szerint a tárgyalá­sok menetével kapcsolatban a magyar fél alighanem abban bízik, hogy sikerül most is addig lavírozni a diplomáciai csatornákon, míg Brüsszel megenyhül. A Pályázati Tanácsadók Országos Szövetsége (Potosz) elnöke szerint az uniós támogatásoknál a kifizetett elő­leg nem a támogatási, hanem a felhasz­nálási oldalon, vagyis az elnyert összeg közbeszerzés útján történő elköltésekor jelent veszélyforrást. Maróczi Imre úgy látja, az 50, egyes esetekben pedig 100 százalékos előlegkifizetés a biztosíték­mentesség kérdésére vezethető vissza. Utóbbinak köszönhetően lényegében bárki biztosítékmentesen juthat EU-s forráshoz, akinek van legalább egy le­zárt, teljes üzleti éve, és nincs köztar­tozása. [Újabb...] Folytatás a 6. oldalon ► ► milliárd eurónyi támogatás érkezik ebben a fejlesztési ciklusban az Euró­pai Uniótól

Next