Magyar Nemzet, 2017. január (80. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-14 / 12. szám
2 ROVATVEZETŐ: TÖRÖK LÁSZLÓbelpol@magyarnemzet.hu Hallott erről? Nemzeti öngyilkosság, hogy Orbán Viktor a miniszterelnök. VADAI ÁGNES AZ ATV-BEN ARRÓL, HOGY ORBÁN VIKTOR SZERINT AZ EMBERI JOGOK SEHOL SEM ÍRJÁK ELŐ A NEMZETI ÖNGYILKOSSÁGOT Áder Jánosnak adott igazat az AB • Elbukott a közigazgatási felsőbíróság • Nem sikerült megkerülni a kétharmadot LANDORI TAMÁS Egyelőre nem lesz közigazgatási felsőbíróság Magyarországon, miután az Alkotmánybíróság (AB) semmisnek mondta ki a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény e szerv létrehozásáról szóló szakaszát - derült ki tegnap a testület teljes ülésén, melyen Sulyok Tamás elnök ismertette legújabb határozatukat. Az AB-hez a jogszabály országgyűlési elfogadását követően Áder János fordult. A köztársasági elnök azt kifogásolta, hogy míg a bíróságokról - az alaptörvény előírásának megfelelően - kétharmados sarkalatos törvény szól, az új szervezet felállítását csak egyszerű többségű törvényben mondták ki, ami alaptörvény-ellenes. Decemberi beadványában az államfő rámutatott, ha egy sarkalatos törvény tartalmát egyszerű törvény módosíthatná, az kiüresítené a sarkalatos törvények intézményét, a kétharmadosság pedig elveszítené garanciális jelentőségét, így tudniillik az egyszerű parlamenti többség bármikor könnyedén megkerülhetné a kétharmadosság követelme A tizenöt alkotmánybíró közül tizennégy egyetértett az államfői indítvánnyal nyit azáltal, hogy nem a már meglévő, kétharmados törvényt módosítanák, hanem hoznának egy újat. A köztársasági elnök a fenti problémát fedezte fel az említett törvény azon szakaszainál is, melyek a közigazgatási felsőbíróság hatáskörébe utalták a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve a választási bizottságok határozatainak felülvizsgálatát. Érvelése szerint ugyanis ezek a passzusok a már meglévő bíróságoktól vonnának el feladatokat, szintén korábbi kétharmados szabályok ellenében. Eddig az NMHH-döntéseket csak a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírálhatta felül, míg a választási bizottságok tevékenysége kapcsán indult felülvizsgálati eljárások az ítélőtáblák kizárólagos hatáskörébe tartoztak. A tizenöt alkotmánybíró közül tizennégy egyetértett az államfői indítványnyal, noha hárman más érvek alapján találták érvénytelennek az érintett szakaszokat. Stumpf István párhuzamos véleményében aláhúzta, szerinte a döntő kérdés nem az, hogy az adott témában van-e már kétharmados törvény, sokkal inkább az, hogy az alaptörvény a tárgykört sarkalatos törvénnyel rendeli-e szabályozni. A többségi határozati indoklás osztotta azt a köztársasági elnöki meglátást, miszerint a közigazgatási felsőbíróság megszületése akkor is új bíróság felállításának minősül, ha a törvény egyébként úgy rendelkezik, hogy e szerv feladatait egy már létező bíróság, a Fővárosi Törvényszék fogja ellátni. Ez utóbbival Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró nem értett egyet, akárcsak a határozat rendelkező részével - egyedüliként. Úgy látja, az, hogy egy tárgykört - bizonyos alkotmányos célok végett - sarkalatos törvényben kell szabályozni, nem jelenti azt, hogy az adott területen ne lennének olyan részletkérdések, amiket egyszerű törvénnyel is lehet. Magyarázata szerint a konkrét esetben a jogalkotónak van annyi szervezetalakítási szabadsága, hogy a Fővárosi Törvényszék új feladatkörrel való felruházásához ne kelljen kétharmados törvény, ez ugyanis nem sérti azokat a célokat, amik érdekében a bírósági törvény sarkalatosságára szükség van: a tisztességes eljáráshoz, illetve a jogorvoslathoz való jog érvényesülésének biztosítását. E megközelítéssel szemben Pokol Béla kiemelte, az alaptörvény szövege szerint a bírósági szervezetnél a részletszabályok is csak sarkalatos törvényben rendezhetők. Az Igazságügyi Minisztérium, valamint Gulyás Gergely a Fidesz-frakció nevében egyaránt közleményben jelezte, orvosolják a hibákat, és várhatóan még februárban sor kerül a javított verzió parlamenti elfogadására. Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró (jobbról az első) egyedül maradt véleményével fotó mti/szigetváry zsolt Amilír Orbán Viktor csupán átláthatóságot akar • A kormányszóvivő állította, az álcivilek a terrorszervezetekkel is együttműködnek LŐRINCZ TAMÁS Németh Szilárd Fidesz-alelnök után Kovács Zoltán kormányszóvivő is kirohanást intézett a civil szervezetek ellen. Az ATV-nek adott tegnapi interjúban azt mondta, hogy „a magukat emberijog-védőnek vagy civileknek nevezett emberek” együttműködnek a terror- és embercsempész-szervezetekkel. Ezt szerinte az bizonyítja, hogy az emberi jogi szervezetek arra buzdították - sőt állítása szerint hergelték - a menekülteket a déli határvidéken 2015 őszén, hogy lépjék át a magyar határt, mert joguk van ehhez. Mi is ott voltunk a szerb határnál, amikor a menekültek és a rendőrök öszszecsaptak, de nem tapasztaltuk, hogy a civil szervezetek vagy az újságírók bármire is biztatták volna a menekülteket - mondta a Magyar Nemzetnek Demeter Áron, az Amnesty International emberi jogi szakértője, aki egyben megjegyezte, hogy a menedékkérőknek joguk van Magyarország területére lépni. A szervezet egyébként megfigyelőként volt a helyszínen, hogy ellenőrizzék a határ lezárása után kialakult helyzetet. A civil szervezetekkel kapcsolatban megszólalt Orbán Viktor kormányfő is, aki az állami rádiónak adott szokásos péntek reggeli interjúban azt mondta, olyan világban élünk, ahol a befolyásolási kísérletek gyakoriak minden országban, és majdnem minden ország részéről. - Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a magyarok minden közéleti szereplőről tudhassák, kicsoda ő, és honnan kapja a pénzét - jelentette ki. Példaként Barack Obama elnökségét hozta, szerinte ugyanis az amerikaiak sokfajta befolyásolási módszert építettek ki a világban. - Erről én tudnék mesélni hosszasan (...), a legprimitívebb befolyásolási módszerekig bezárólag volt itt minden az elmúlt időszakban - mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy szövetségesek lévén nem a múlttal foglalkozik, inkább reméli, hogy a jövőben nem lesz ilyen. - Átláthatóságot akarunk, a magyaroknak ugyanis joguk van megérteni, milyen befolyásolási, manipulációs kísérletrendszerben éljük mindennap a politikai életünket - szögezte le Orbán Viktor. Honnan van a pénz? fotó: mti/bruzák noémi 2017. JANUÁR 14., SZOMBAT Magyar Nemzet FKF-buldózer Elbocsátották a sztrájkra készülő szakszervezetiseket Azonnali hatállyal elbocsátott négy olyan munkavállalót a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Nonprofit Zrt., akik „főállású szakszervezetisként” éppen sztrájkot szerveztek a vállalatnál. Király András, az egyik érintett lapunknak elmondta, a cég vezetői adták át nekik a felmondásokat, rá nem sokkal később pedig az informatikusok letiltották számítógépes hozzáférésüket is. Emiatt a rendőrséget is kihívták. A Budapesti Rendőr-főkapitányság este közölte: adatgyűjtést végeztek, majd „megadták a szükséges jogi felvilágosítást” a bejelentőnek. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondta: még egyeztet a közterület-fenntartó alkalmazottaival a továbbiakról, de mindenképpen bírósághoz fordulnak. Tarlós István főpolgármestert is megkeresték. Csontos István vezérigazgató kérdésünkre leszögezte: megszüntették a szakszervezeti vezetők „támogatását”, akik a törvény szerint nem dolgozhatnak a vállalatnak. Egy szakszervezetnek befolyástól mentesnek és a munkáltatótól függetlennek kell lennie, törvényesen nincs „főállású” érdekvédő. Éves szinten 30 millió forintot fizettünk ki, ezt a keretet a legkisebb fizetésű dolgozók bérrendezésére fordítjuk. Közölte, a szakszervezeti vezetők szabadon működhetnek, de fizetésüket ezután az érdekvédők állják. (MN) akt Seuso-ügy: Lázár 180 fokos fordulata ► Folytatás az 1. oldalról A bíróságtól azt kértük, hogy kötelezzék a tárcát a kért adatok kiadására, ám ekkor az is kiderült, hogy Lázár János nemcsak hogy nem adta ki, de 2043- ig titkosította azokat. A bíróság kénytelen-kelletlen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, hogy titokfelügyeleti eljárás keretében derítse ki, valóban jogos volt-e Lázártól az adatok titkosítása. A NAIH tehát megkérdezte a Miniszterelnökséget, hogy volt-e, és ha igen, akkor mi volt a titkosítás oka. Válasz helyett azonban Lázár inkább gyorsan feloldotta a titkosítást. Erőfeszítéseink gyümölcse a HVG. hu ölébe pottyant. Helyettünk ugyanis ez a lap hozhatta nyilvánosságra, hogy a tizenötmillió euróért, azaz nagyjából négy és fél milliárd forintért visszavásárolt Seuso-kincsek hét darabjának hazahozatalát nem más, mint az igazságügyi miniszter ügyvédi irodája bonyolíthatta le, pedig rajta kívül más ügyvédek is dolgoznak Magyarországon. A Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda 43 millió forintot kapott az államtól a munkára. Az ügynek itt nincs vége. A Miniszterelnökség bár először arra hivatkozva tagadta meg a tájékoztatást, hogy azzal jelentősen rontaná a kormányzat tárgyalási pozícióit, ám most kiderült, hogy ez nem igaz. A tárgyalások ugyanis nem zárultak le, továbbra is zajlanak. Tehát először vagy füllentett a Lázár János vezette tárca, vagy pedig a kormány most szándékosan rontja a saját tárgyalási pozícióját. És persze az a nagyon életszerű következtetés sem zárható ki, hogy az egész mizériának Trócsányiékszere-Vagy füllentett a Lázár vezette tárca, vagy a kormány most szándékosan rontja a saját tárgyalási pozícióját pe az oka, ami kínossá vált a kormánynak. Az, hogy az igazságügyi miniszter ügyvédi irodája számtalan állami megbízást kap és kapott, és emiatt volt szükség a titkosításra. Sokan emlékezhetnek rá, hogy a Fidesz 2003-ban hasonló megbízások miatt élesen bírálta a Medgyessy-kormány kancelláriaminiszterét, Kiss Elemért, aki az egyik ilyen ügy kipattanása után nem sokkal kénytelen volt lemondani. A fideszes Trócsányi László azonban előrelátó volt, mert miniszteri kinevezését követően azonmód kifejtette, hogy ő ilyen esetekben például nem tart összeférhetetlennek állami megrendeléseket. A szóban forgó Seuso-kincsek darabjait az 1970-es évek közepén találta meg Sümegh József, a Fejér megyei kőszárhegyi kőbánya kisegítő munkása. Ma sem tudni, pontosan, hol bukkant a felbecsülhetetlen értékű késő római kori ezüsttárgyegyüttesre, pedig ez az információ létfontosságú volna a kincs magyarországi eredetének bizonyításához, és a még külföldön lévő darabok visszaszerzéséhez.