Magyar Nemzet, 2017. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-14 / 12. szám

2 ROVATVEZETŐ: TÖRÖK LÁSZLÓbelpol@magyarnemzet.hu Hallott erről? Nemzeti öngyilkosság, hogy Orbán Viktor a miniszterelnök. VADAI ÁGNES AZ ATV-BEN ARRÓL, HOGY ORBÁN VIKTOR SZERINT AZ EMBERI JOGOK SEHOL SEM ÍRJÁK ELŐ A NEMZETI ÖNGYILKOSSÁGOT Áder Jánosnak adott igazat az AB • Elbukott a közigazgatási felsőbíróság • Nem sikerült megkerülni a kétharmadot LANDORI TAMÁS Egyelőre nem lesz közigazgatási fel­sőbíróság Magyarországon, miután az Alkotmánybíróság (AB) semmisnek mondta ki a közigazgatási perrendtar­tásról szóló törvény e szerv létrehozá­sáról szóló szakaszát - derült ki tegnap a testület teljes ülésén, melyen Sulyok Tamás elnök ismertette legújabb hatá­rozatukat. Az AB-hez a jogszabály országgyű­lési elfogadását követően Áder János fordult. A köztársasági elnök azt kifo­gásolta, hogy míg a bíróságokról - az alaptörvény előírásának megfelelően - kétharmados sarkalatos törvény szól, az új szervezet felállítását csak egyszerű többségű törvényben mondták ki, ami alaptörvény-ellenes. Decemberi beadványában az ál­lamfő rámutatott, ha egy sarkalatos tör­vény tartalmát egyszerű törvény módo­síthatná, az kiüresítené a sarkalatos tör­vények intézményét, a kétharmadosság pedig elveszítené garanciális jelentősé­gét, így tudniillik az egyszerű parlamen­ti többség bármikor könnyedén megke­rülhetné a kétharmadosság követelme­ A tizenöt alkotmánybíró közül tizennégy egyetértett az államfői indítvánnyal nyit azáltal, hogy nem a már meglévő, kétharmados törvényt módosítanák, hanem hoznának egy újat. A köztársasági elnök a fenti problé­mát fedezte fel az említett törvény azon szakaszainál is, melyek a közigazgatá­si felsőbíróság hatáskörébe utalták a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve a választási bizottsá­gok határozatainak felülvizsgálatát. Ér­velése szerint ugyanis ezek a passzusok a már meglévő bíróságoktól vonnának el feladatokat, szintén korábbi kéthar­mados szabályok ellenében. Eddig az NMHH-döntéseket csak a Fővárosi Köz­­igazgatási és Munkaügyi Bíróság bírál­hatta felül, míg a választási bizottságok tevékenysége kapcsán indult felülvizs­gálati eljárások az ítélőtáblák kizáróla­gos hatáskörébe tartoztak. A tizenöt alkotmánybíró közül tizen­négy egyetértett az államfői indítvány­nyal, noha hárman más érvek alapján találták érvénytelennek az érintett sza­kaszokat. Stumpf István párhuzamos vé­leményében aláhúzta, szerinte a döntő kérdés nem az, hogy az adott témában van-e már kétharmados törvény, sok­kal inkább az, hogy az alaptörvény a tárgykört sarkalatos törvénnyel rende­li-e szabályozni. A többségi határozati indoklás osz­totta azt a köztársasági elnöki meglá­tást, miszerint a közigazgatási felső­­bíróság megszületése akkor is új bíró­ság felállításának minősül, ha a törvény egyébként úgy rendelkezik, hogy e szerv feladatait egy már létező bíróság, a Fővárosi Törvényszék fogja ellátni. Ez utóbbival Dienes-Oehm Egon al­kotmánybíró nem értett egyet, akár­csak a határozat rendelkező részével - egyedüliként. Úgy látja, az, hogy egy tárgykört - bizonyos alkotmányos célok végett - sarkalatos törvényben kell sza­bályozni, nem jelenti azt, hogy az adott területen ne lennének olyan részletkér­dések, amiket egyszerű törvénnyel is le­het. Magyarázata szerint a konkrét eset­ben a jogalkotónak van annyi szervezet­alakítási szabadsága, hogy a Fővárosi Törvényszék új feladatkörrel való felru­házásához ne kelljen kétharmados tör­vény, ez ugyanis nem sérti azokat a cé­lokat, amik érdekében a bírósági tör­vény sarkalatosságára szükség van: a tisztességes eljáráshoz, illetve a jogor­voslathoz való jog érvényesülésének biztosítását. E megközelítéssel szem­ben Pokol Béla kiemelte, az alaptörvény szövege szerint a bírósági szervezetnél a részletszabályok is csak sarkalatos tör­vényben rendezhetők. Az Igazságügyi Minisztérium, vala­mint Gulyás Gergely a Fidesz-frakció ne­vében egyaránt közleményben jelezte, orvosolják a hibákat, és várhatóan még februárban sor kerül a javított verzió parlamenti elfogadására. Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró (jobbról az első) egyedül maradt véleményével fotó mti/szigetváry zsolt A­m­i­l­í­r Orbán Viktor csupán átláthatóságot akar • A kormányszóvivő állította, az álcivilek a terrorszervezetekkel is együttműködnek LŐRINCZ TAMÁS Németh Szilárd Fidesz-alelnök után Ko­vács Zoltán kormányszóvivő is kiroha­nást intézett a civil szervezetek ellen. Az ATV-nek adott tegnapi interjúban azt mondta, hogy „a magukat emberi­­jog-védőnek vagy civileknek nevezett emberek” együttműködnek a terror- és embercsempész-szervezetekkel. Ezt szerinte az bizonyítja, hogy az emberi jogi szervezetek arra buzdították - sőt állítása szerint hergelték - a menekül­teket a déli határvidéken 2015 őszén, hogy lépjék át a magyar határt, mert jo­guk van ehhez.­­ Mi is ott voltunk a szerb határnál, amikor a menekültek és a rendőrök ösz­­szecsaptak, de nem tapasztaltuk, hogy a civil szervezetek vagy az újságírók bármire is biztatták volna a menekülte­ket - mondta a Magyar Nemzetnek De­meter Áron, az Amnesty International emberi jogi szakértője, aki egyben meg­jegyezte, hogy a menedékkérőknek jo­guk van Magyarország területére lépni. A szervezet egyébként megfigyelőként volt a helyszínen, hogy ellenőrizzék a határ lezárása után kialakult helyzetet. A civil szervezetekkel kapcsolatban megszólalt Orbán Viktor kormányfő is, aki az állami rádiónak adott szokásos péntek reggeli interjúban azt mondta, olyan világban élünk, ahol a befolyá­solási kísérletek gyakoriak minden or­szágban, és majdnem minden ország részéről. - Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a magyarok minden közéleti szereplőről tudhassák, kicsoda ő, és honnan kapja a pénzét - jelentet­te ki. Példaként Barack Obama elnöksé­gét hozta, szerinte ugyanis az amerika­iak sokfajta befolyásolási módszert épí­tettek ki a világban. - Erről én tudnék mesélni hosszasan (...), a legprimití­vebb befolyásolási módszerekig bezáró­lag volt itt minden az elmúlt időszakban - mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy szövetségesek lévén nem a múlttal foglalkozik, inkább reméli, hogy a jövő­ben nem lesz ilyen. - Átláthatóságot akarunk, a magya­roknak ugyanis joguk van megérteni, milyen befolyásolási, manipulációs kí­sérletrendszerben éljük mindennap a politikai életünket - szögezte le Orbán Viktor. Honnan van a pénz? fotó: mti/bruzák noémi 2017. JANUÁR 14., SZOMBAT Magyar Nemzet FKF-buldózer Elbocsátották a sztrájkra készülő szakszervezetiseket Azonnali hatállyal elbocsátott négy olyan munkavállalót a Fő­városi Közterület-fenntartó (FKF) Nonprofit Zrt., akik „főál­lású szakszervezetisként” éppen sztrájkot szerveztek a vál­lalatnál. Király András, az egyik érintett lapunknak elmond­ta, a cég vezetői adták át nekik a felmondásokat, rá nem sokkal később pedig az informatikusok letiltot­ták számítógépes hozzáférésüket is. Emiatt a rendőrséget is kihív­ták. A Budapesti Rendőr-főkapi­tányság este közölte: adatgyűj­tést végeztek, majd „megadták a szükséges jogi felvilágosítást” a bejelentőnek. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szö­vetség elnöke elmondta: még egyeztet a közterület-fenntartó alkalmazottaival a további­akról, de mindenképpen bírósághoz fordulnak. Tarlós István főpolgármestert is megkeresték. Csontos István vezérigazga­tó kérdésünkre leszögezte: megszüntették a szakszervezeti vezetők „támogatását”, akik a törvény szerint nem dolgoz­hatnak a vállalatnak.­­ Egy szakszervezetnek befo­lyástól mentesnek és a munkáltatótól független­nek kell lennie, törvényesen nincs „főállású” érdekvédő. Éves szinten 30 millió forintot fi­zettünk ki, ezt a keretet a legkisebb fizetésű dolgozók bérrendezésére fordítjuk. Közölte, a szakszerveze­ti vezetők szabadon működhetnek, de fizetésüket ezután az érdekvé­dők állják. (MN) a­kt Seuso-ügy: Lázár 180 fokos fordulata ► Folytatás az 1. oldalról A bíróságtól azt kértük, hogy kötelez­zék a tárcát a kért adatok kiadására, ám ekkor az is kiderült, hogy Lázár János nemcsak hogy nem adta ki, de 2043- ig titkosította azokat. A bíróság kény­telen-kelletlen a Nemzeti Adatvédel­mi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, hogy titokfelügyeleti el­járás keretében derítse ki, valóban jo­gos volt-e Lázártól az adatok titkosítá­sa. A NAIH tehát megkérdezte a Minisz­terelnökséget, hogy volt-e, és ha igen, akkor mi volt a titkosítás oka. Válasz he­lyett azonban Lázár inkább gyorsan fel­oldotta a titkosítást. Erőfeszítéseink gyümölcse a HVG. hu ölébe pottyant. Helyettünk ugyanis ez a lap hozhatta nyilvánosságra, hogy a tizenötmillió euróért, azaz nagyjából négy és fél milliárd forintért visszavásá­rolt Seuso-kincsek hét darabjának haza­hozatalát nem más, mint az igazságügyi miniszter ügyvédi irodája bonyolíthat­ta le, pedig rajta kívül más ügyvédek is dolgoznak Magyarországon. A Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda 43 millió forin­tot kapott az államtól a munkára. Az ügynek itt nincs vége. A Minisz­terelnökség bár először arra hivatkoz­va tagadta meg a tájékoztatást, hogy azzal jelentősen rontaná a kormányzat tárgyalási pozícióit, ám most kiderült, hogy ez nem igaz. A tárgyalások ugyan­is nem zárultak le, továbbra is zajlanak. Tehát először vagy füllentett a Lázár Já­nos vezette tárca, vagy pedig a kormány most szándékosan rontja a saját tárgya­lási pozícióját. És persze az a nagyon életszerű kö­vetkeztetés sem zárható ki, hogy az egész mizériának Trócsányiék­szere-Vagy füllentett a Lázár ve­zette tárca, vagy a kormány most szándékosan rontja a saját tárgyalási pozícióját pe az oka, ami kínossá vált a kormány­nak. Az, hogy az igazságügyi minisz­ter ügyvédi irodája számtalan állami megbízást kap és kapott, és emiatt volt szükség a titkosításra. Sokan emlékez­hetnek rá, hogy a Fidesz 2003-ban ha­sonló megbízások miatt élesen bírálta a Medgyessy-kormány kancelláriaminisz­­terét, Kiss Elemért, aki az egyik ilyen ügy kipattanása után nem sokkal kény­telen volt lemondani. A fideszes Trócsá­nyi László azonban előrelátó volt, mert miniszteri kinevezését követően azon­mód kifejtette, hogy ő ilyen esetekben például nem tart összeférhetetlennek állami megrendeléseket. A szóban forgó Seuso-kincsek darab­jait az 1970-es évek közepén találta meg Sümegh József, a Fejér megyei kőszár­­hegyi kőbánya kisegítő munkása. Ma sem tudni, pontosan, hol bukkant a fel­becsülhetetlen értékű késő római kori ezüsttárgyegyüttesre, pedig ez az infor­máció létfontosságú volna a kincs ma­gyarországi eredetének bizonyításához, és a még külföldön lévő darabok vissza­szerzéséhez.

Next