Magyar Nemzet, 2017. január (80. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-26 / 22. szám
2 ROVATVEZETŐ: TÖRÖK LÁSZLÓ •belpol@magyarnemzet.hu Hallott erről? A Demokratikus Koalíció nem köt megállapodást Hunvald Györggyel. GRÉCZY ZSOLT, A DK SZÓVIVŐJE, A PÁRT VI-VII. KERÜLETI SZERVEZETE ELNÖKSÉGÉNEK FELOSZLATÁSA UTÁN A mecsetépítést is megtiltaná Toroczkai László • Ásotthalom képviselő-testülete heteken belül módosítja a helyi építési szabályzatot is • Állnak a jogi viták elé MARKOTAY CSABA Heteken belül módosítják Ásotthalmon a helyi építési szabályzatot, amelyben megtiltják például a mecsetek építését a településen. Ezt közölte lapunk érdeklődésére Toroczkai László polgármester, a Jobbik alelnöke. Korábban a sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy amikor tavaly novemberben megjelent a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendelet, akkor abban a Toroczkai László áll bármilyen jogi vita elé, kitart a rendelet mellett, sőt „ezernyi terve és ötlete van” mecsetépítési tilalom is szerepelt. Valójában azonban erre nem tért ki az ominózus rendelet, hiszen a mecsetépítés tiltásához nem a közösségi együttélés szabályairól szóló előírásokat, hanem a helyi építési szabályzatot kell módosítani. A Toroczkai László által vezetett településen november 24-e óta betiltották többek között a burka, illetve a csador viseletét, a müezzin tevékenységét és az olyan propagandatevékenységet, amely az azonos neműek közötti házasságot népszerűsítené. A Csongrád Megyei Kormányhivatal emiatt törvényességi felhívással fordult a település polgármesteréhez, és február 15-i határidővel kérte a kifogásolt tilalmak hatályon kívül helyezését. Kilátásba helyezték azt is, hogy ha ez nem történik meg, akkor a Kúriához fordulnak a hivatal szerint jogsértő korlátozásokat tartalmazó önkormányzati rendelet miatt. Székely László ombudsman pedig később az Alkotmánybíróságon támadta meg a helyi rendeletet, mivel az szerinte sérti például a vallásszabadságot, illetve a véleménynyilvánítás szabadságát. Toroczkai László viszont jelezte, bármilyen jogi vitának áll elébe, és arra kéri a képviselő-testületet, hogy tartsanak ki a helyi szabályozás mellett. Hozzátette, ha az Alkotmánybíróság végül megsemmisíti a rendeletüket, akkor újat készítenek, csak például nem a burka vagy a csador viselésének tilalmát írják bele, hanem pusztán annyit, hogy tilos az egész testet elfedő viselet. Kitartunk a rendelet mellett, „ezernyi tervem és életem van” - mondta a Magyar Nemzetnek. Arról is beszélt a polgármester, hogy szerinte az ombudsman a valóságtól elrugaszkodott álláspontot képvisel. Emlékeztetett arra, hogy a témát több nyugati politikus, például Angela Merkel német kancellár is felvetette már, és több ezzel kapcsolatos helyi szabályozás is született. Vagyis Toroczkai László úgy látja, „nem kompatibilis az EU-val” az ombudsmani megközelítés. A polgármester február közepéig a testület elé viszi a kormányhivatal állásfoglalását, amit jó eséllyel elutasítanak, és várhatóan ugyanazon az ülésen döntenek az építési szabályok megváltoztatásáról is. Korábban Vona Gábor, a Jobbik elnöke közölte, hogy nem ért egyet a már elfogadott rendelettel, de mint fogalmazott, a Jobbik nagy párt, és vannak olyan kérdések, amelyekről másként vélekednek. A burka és a csador viselését már betiltotta a Jobbik alelnöke FOTÓ: NAGY BÉLA Fideszes polgármester élt a vadászpanzióban MARKOTAY Soron kívüli vizsgálatot indít az államkincstár az izsáki fideszes polgármester vadászpanziója ügyében - számolt be a 444.hu. A portál írta meg, hogy Mondok József abban a vadászházban lakik, amelyet 2014-ben a településvezető egyik cége, a Mondok Kft. 35 millió forint európai uniós forrást elnyerve épített fel. Bár a vadászpanziót szálláshelyként nyilvántartásba vették, de nem ilyen célra használják. Ennek oka, hogy a polgármester odaköltözött - írta a portál. Az N1TV januári anyagában a fideszes településvezető maga vallja be, hogy az uniós pénzből épített vadászházban lakik, mert az épületben vannak a trófeái, és mivel már négyszer betörtek, ezért jobb, ha ott tartózkodik. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a 444- nek azt mondta, vizsgálatot indítanak Mondok József cége ellen, mert felmerült, hogy kár érte az államkincstárat. Az ügyben sikkasztás gyanúja miatt a fideszes Tényi István bejelentést tett az ügyészségen. Távirat a pápától Nincs defektre utaló nyom A magyar rendőrök nem találtak a tizenhat halálos áldozattal járó veronai buszbaleset helyszínén arra utaló nyomot, hogy defektet kapott volna a jármű - mondta Óberling József rendőr ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályvezetője. Tájékoztatása szerint az objektív bizonyítékok gyakorlatilag megsemmisültek, így az is lehet, sosem derül ki, pontosan miért és hogyan történt a baleset. A tragédia híre bejárta a világot, több külföldi vezető pedig részvétét fejezte ki. Ferenc pápa a balesetben érintetteknek szóló táviratában - amelyet Erdő Péter bíboros ismertetett - például úgy fogalmazott: „Az elhunytakat a mindenható Isten irgalmas szeretetére bízva imádkozik azért, hogy a családtagok és barátok vigasztalást találjanak gyászukban, és erőt tudjanak meríteni az Úr kegyelméből.” António Guterres ENSZ-főtitkár üzenetében szintén a legmélyebb együttérzését fejezte ki „az oly sok ígéretes fiatal életet követelő” buszbaleset miatt. A balesetet szenvedett busz tavaly decemberben esett át utoljára kötelező szervizen. A sofőrök minimum 3-5 éves vezetői tapasztalattal kerülnek a céghez - közölte Czakó Tibor, a balesetben érintett Pizolit Busz Kft. vezetője. Azt is elmondta, hogy a jövőben minden indulás előtt megmutatják a vészkijáratokat, ismertetik a biztonsági övek, az üvegtörő kalapács helyét, használatát. (MN) 2017. JANUÁR 26., CSÜTÖRTÖK Kisléta polgármestere is méltatlan • Az elítélt Madácsi Imre posztja napokon belül megüresedhet SZABÓ ZSOLT Méltatlan tisztségére Madácsi Imre, Kisléta polgármestere - ezt állapította meg a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság; a döntés még nem jogerős - közölte lapunkkal tegnap Kiss Elek, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal igazgatója. Tájékoztatása szerint a hivatal kezdeményezésére indított eljárásban az elsőfokú döntés csaknem két hete, január 13-án érkezett meg hozzájuk, a döntés jogerőre emelkedéséről még nincs információjuk. A törvény szerint ha a polgármester a jogszabálynak megfelelően nyolc napon belül fellebbezést nyújtott be, akkor a Nyíregyházi Törvényszék háromtagú bírótanácsa nemperes eljárásban, a beérkezéstől számított három napon belül dönt. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb hétfőn jogerős döntés születhet, amely ellen fellebbezésnek helye nincs. Amenynyiben jóváhagyják az elsőfokú végzést, azonnali hatállyal megszűnik a korábban jogerősen szabadságvesztésre ítélt Madácsi Imre tisztsége, akárcsak nemrég a gyömrői Gyenes Leventéé. Ebben az esetben a szabolcsi községben is időközi polgármester-választást kell tartani. Az időközi szavazást a helyi választási bizottság még nem tűzte ki. A kislétai Madácsi Imre egykori fideszes, majd független településvezető tavaly szeptember óta van előzetes letartóztatásban, csalás miatt nem jogerősen négy és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. A polgármester 2002 és 2005 között megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatott cégeinél, és visszaélt az állami támogatással. Ezután a bíróság egyszer már méltatlannak találta tisztségére, de a 2016 tavaszán tartott időközi választáson nagy többséggel újraválasztották, majd tavaly ősszel újabb méltatlansági eljárás indult ellene. Kisléta képviselő-testülete szeptember 16-án tárgyalt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal méltatlansági megkereséséről, de érdemi döntést nem hozott, s azóta bírósági értesítést sem kaptunk - mondta kérdésünkre Lánczi Julianna aljegyző múlt novemberben. Azóta az önkormányzat illetékesei elérhetetlenek lapunk számára, megkeresésünkre nem reagálnak. A helyhatóság honlapján polgármesterként máig Madácsi Imre szerepel, de a börtönbe zárt politikus helyett valójában a település háziorvosa, Szabó László alpolgármester viszi a tényleges ügyeket. MADÁCSI IMRE POLGÁRMESTER KISLÉTA Magyar Nemzet * Az agrárkamara főigazgatója is gyanúsított lett ► Folytatás az 1. oldalról A Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alatt működő agrárkamara elnökét és védőjét nem tudták utolérni az ügyben. Ugyanakkor az ügyészség arról tájékoztatott, hogy mind a három gyanúsított panasszal élt a gyanúsítással szemben. Nátrán Roland védője lapunknak korábban azt mondta, az Eximbank egykori vezérigazgatója nem követett el bűncselekményt. Fülöp Tamás közölte, a rendőrség egy alapvető büntetőjogi tévedésre alapozza a gyanúsítást. Hozzátette, védence részletes vallomást tesz majd, és tisztázni fogja, hogy nem követett el semmi törvénybe ütközőt. Nobilis Kristóf ügyvédje is hasonló állásponton volt, ő „jogi abszurdumnak” nevezte az üzletember gyanúsítását. Papp Gábor azt mondta, a büntetőeljárás alapját olyan állítások képezik, amelyekről már a magyar bíróság első fokon tényszerűen kimondta, hogy nem igazak. Utalt ezzel arra, hogy a patinás ingatlanra kötött bérleti szerződés miatt polgári per is folyamatban van, amit első fokon elveszített az Eximbank. A Fővárosi Törvényszék tavaly év végén hozott nem jogerős ítéletet az ügyben, amelyben alaptalannak találta az Eximbank keresetét. A pénzintézet azért perli a Nobilis érdekeltségében gyanúsítottja van a büntetőeljárásnak, mindhárman panasszal éltek az ügyben a Fővárosi Főügyészségnél tartozó céget, mert álláspontja szerint feltűnően értékaránytalan módon adta számukra bérbe a Duna-parti ingatlant. Úgy vélik, Nátrán vezérigazgatósága idején Nobilis Kristóf közbenjárhatott annak érdekében, hogy a bank az új székhelyéül a Clark Ádám téri épületet válassza, miután cége más bankok hiteléből megvásárolta. Azonban a megállapított bérleti díj meghaladja a törlesztőrészleteket, tehát a milliárdos vállalkozó úgy szerzi meg a palotát, hogy ezt nem a saját, hanem az exportbank pénzéből finanszírozza - derült ki a bank ügyvédjeinek érveléséből. Mindez azt jelenti, hogy az Eximbank jelenlegi vezetése azt sejti a háttérben, hogy a korábbi döntéshozók lepaktáltak Nobilisékkal, hogy az üzletembert hozzásegítsék egy csillagászati értékű műemléki irodaházhoz. Ehhez képest a vállalkozó és ügyvédje a bíróság előtt tagadta, hogy feltűnő értékaránytalanság állt volna fenn a szerződés megkötésekor. Úgy érveltek, a felperes egy bank, amely a perben is hangoztatta, hogy jártas az ingatlanpiacon, s maga is finanszíroz nagy ingatlanberuházásokat, így ha értékaránytalanság állt volna fenn, azt fel kellett volna ismernie a vezetőségnek - hangoztatták Nobilisék. Az eljárás másodfokon folytatódik. Az ugyanakkor a per fontos kérdése lehet, hogy az államot megelőzve miért Nobilis Kristóf cége szerezhette meg az ingatlant, noha előbbinek elővásárlási joga lett volna rá. 4