Magyar Nemzet, 2017. január (80. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-26 / 22. szám

2 ROVATVEZETŐ: TÖRÖK LÁSZLÓ •belpol@magyarnemzet.hu Hallott erről? A Demokratikus Koalíció nem köt megállapodást Hunvald Györggyel. GRÉCZY ZSOLT, A DK SZÓVIVŐJE, A PÁRT VI-VII. KERÜLETI SZERVEZETE ELNÖKSÉGÉNEK FELOSZLATÁSA UTÁN A mecsetépítést is megtiltaná Toroczkai László • Ásotthalom képviselő-testülete heteken belül módosítja a helyi építési szabályzatot is • Állnak a jogi viták elé MARKOTAY CSABA Heteken belül módosítják Ásotthalmon a helyi építési szabályzatot, amelyben megtiltják például a mecsetek építését a településen. Ezt közölte lapunk ér­deklődésé­re Toroczkai László polgár­­mester, a Jobbik alelnöke. Korábban a sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy amikor tavaly novemberben megjelent a közösségi együttélés alapvető szabá­lyairól szóló rendelet, akkor abban a Toroczkai László áll bármi­lyen jogi vita elé, kitart a rendelet mellett, sőt „ezernyi terve és ötlete van” mecsetépítési tilalom is szerepelt. Való­jában azonban erre nem tért ki az omi­nózus rendelet, hiszen a mecsetépítés tiltásához nem a közösségi együttélés szabályairól szóló előírásokat, hanem a helyi építési szabályzatot kell módo­sítani. A Toroczkai László által vezetett tele­pülésen november 24-e óta betiltották többek között a burka, illetve a csador viseletét, a müezzin tevékenységét és az olyan propagandatevékenységet, amely az azonos neműek közötti házasságot népszerűsítené. A Csongrád Megyei Kormányhivatal emiatt törvényességi felhívással fordult a település polgár­­mesteréhez, és február 15-i határidővel kérte a kifogásolt tilalmak hatályon kí­vül helyezését. Kilátásba helyezték azt is, hogy ha ez nem történik meg, ak­kor a Kúriához fordulnak a hivatal sze­rint jogsértő korlátozásokat tartalmazó önkormányzati rendelet miatt. Székely László ombudsman pedig később az Al­kotmánybíróságon támadta meg a helyi rendeletet, mivel az szerinte sérti pél­dául a vallásszabadságot, illetve a véle­ménynyilvánítás szabadságát. Toroczkai László viszont jelezte, bár­milyen jogi vitának áll elébe, és arra ké­ri a képviselő-testületet, hogy tartsanak ki a helyi szabályozás mellett. Hozzátet­te, ha az Alkotmánybíróság végül meg­semmisíti a rendeletüket, akkor újat ké­szítenek, csak például nem a burka vagy a csador viselésének tilalmát írják be­le, hanem pusztán annyit, hogy tilos az egész testet elfedő viselet.­­ Kitartunk a rendelet mellett, „ezernyi tervem és életem van” - mondta a Magyar Nem­zetnek. Arról is beszélt a polgármester, hogy szerinte az ombudsman a valóság­tól elrugaszkodott álláspontot képvisel. Emlékeztetett arra, hogy a témát több nyugati politikus, például Angela Merkel német kancellár is felvetette már, és több ezzel kapcsolatos helyi szabályo­zás is született. Vagyis Toroczkai László úgy látja, „nem kompatibilis az EU-val” az ombudsmani megközelítés. A polgármester február közepéig a testület elé viszi a kormányhivatal állás­­foglalását, amit jó eséllyel elutasítanak, és várhatóan ugyanazon az ülésen dön­tenek az építési szabályok megváltozta­tásáról is. Korábban Vona Gábor, a Job­bik elnöke közölte, hogy nem ért egyet a már elfogadott rendelettel, de mint fo­galmazott, a Jobbik nagy párt, és van­nak olyan kérdések, amelyekről más­ként vélekednek. A burka és a csador viselését már betiltotta a Jobbik alelnöke FOTÓ: NAGY BÉLA Fideszes polgármester élt a vadászpanzióban MARKOTAY Soron kívüli vizsgálatot indít az állam­­kincstár az izsáki fideszes polgármes­ter vadászpanziója ügyében - számolt be a 444.hu. A portál írta meg, hogy Mondok József abban a vadászházban lakik, amelyet 2014-ben a településve­zető egyik cége, a Mondok Kft. 35 mil­lió forint európai uniós forrást elnyer­ve épített fel. Bár a vadászpanziót szál­láshelyként nyilvántartásba vették, de nem ilyen célra használják. Ennek oka, hogy a polgármester odaköltözött - írta a portál. Az N1TV januári anyagában a fideszes településvezető maga vallja be, hogy az uniós pénzből épített vadász­házban lakik, mert az épületben van­nak a trófeái, és mivel már négyszer be­törtek, ezért jobb, ha ott tartózkodik. Csepreghy Nándor, a Miniszterel­nökség parlamenti államtitkára a 444- nek azt mondta, vizsgálatot indítanak Mondok József cége ellen, mert felme­rült, hogy kár érte az államkincstárat. Az ügyben sikkasztás gyanúja miatt a fideszes Tényi István bejelentést tett az ügyészségen. Távirat a pápától Nincs defektre utaló nyom A magyar rendőrök nem találtak a tizenhat halálos áldozat­tal járó veronai buszbaleset helyszínén arra utaló nyomot, hogy defektet kapott volna a jármű - mondta Óberling József rendőr ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság közleke­désrendészeti főosztályvezetője. Tájékoztatása szerint az ob­jektív bizonyítékok gyakorlatilag megsemmisültek, így az is lehet, sosem derül ki, pontosan miért és hogyan történt a bal­eset. A tragédia híre bejárta a világot, több külföldi ve­zető pedig részvétét fejezte ki. Ferenc pá­pa a balesetben érintetteknek szóló táviratában - amelyet Erdő Péter bíboros ismer­tetett - például úgy fogal­mazott: „Az elhunytakat a mindenható Isten irgal­mas szeretetére bízva imádkozik azért, hogy a családtagok és barátok vigasztalást találjanak gyászukban, és erőt tudja­nak meríteni az Úr kegyelméből.” António Guterres ENSZ-fő­­titkár üzenetében szintén a legmélyebb együttérzését fejezte ki „az oly sok ígéretes fiatal életet követelő” buszbaleset mi­att. A balesetet szenvedett busz tavaly decemberben esett át utoljára kötelező szervizen. A sofőrök minimum 3-5 éves ve­zetői tapasztalattal kerülnek a céghez - közölte Czakó Tibor, a balesetben érintett Pizolit Busz Kft. vezetője. Azt is elmondta, hogy a jövőben minden indulás előtt megmutat­ják a vészkijáratokat, ismertetik a biztonsági övek, az üvegtörő ka­lapács helyét, használatát. (MN) 2017. JANUÁR 26., CSÜTÖRTÖK Kisléta polgármestere is méltatlan • Az elítélt Madácsi Imre posztja napokon belül megüresedhet SZABÓ ZSOLT Méltatlan tisztségére Madácsi Imre, Kis­léta polgármestere - ezt állapította meg a Nyíregyházi Közigazgatási és Munka­ügyi Bíróság; a döntés még nem jogerős - közölte lapunkkal tegnap Kiss Elek, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kor­mányhivatal igazgatója. Tájékoztatá­sa szerint a hivatal kezdeményezésére indított eljárásban az elsőfokú döntés csaknem két hete, január 13-án érkezett meg hozzájuk, a döntés jogerőre emel­kedéséről még nincs információjuk. A törvény szerint ha a polgármester a jog­szabálynak megfelelően nyolc napon belül fellebbezést nyújtott be, akkor a Nyíregyházi Törvényszék háromtagú bí­rótanácsa nemperes eljárásban, a beér­kezéstől számított három napon belül dönt. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb hét­főn jogerős döntés születhet, amely el­len fellebbezésnek helye nincs. Ameny­­nyiben jóváhagyják az elsőfokú végzést, azonnali hatállyal megszűnik a koráb­ban jogerősen szabadságvesztésre ítélt Madácsi Imre tisztsége, akárcsak nem­rég a gyömrői Gyenes Leventéé. Ebben az esetben a szabolcsi községben is idő­közi polgármester-választást kell tarta­ni. Az időközi szavazást a helyi választá­si bizottság még nem tűzte ki. A kislétai Madácsi Imre egykori fideszes, majd független településveze­tő tavaly szeptember óta van előzetes letartóztatásban, csalás miatt nem jog­erősen négy és fél év letöltendő börtön­­büntetésre ítélték. A polgármester 2002 és 2005 között megváltozott munkaképességű embe­reket foglalkoztatott cégeinél, és vissza­élt az állami támogatással. Ezután a bí­róság egyszer már méltatlannak találta tisztségére, de a 2016 tavaszán tartott időközi választáson nagy többséggel új­raválasztották, majd tavaly ősszel újabb méltatlansági eljárás indult ellene.­­ Kisléta képviselő-testülete szep­tember 16-án tárgyalt a Szabolcs-Szat­­már-Bereg Megyei Kormányhivatal mél­tatlansági megkereséséről, de érdemi döntést nem hozott, s azóta bírósági ér­tesítést sem kaptunk - mondta kérdé­sünkre Lánczi Julianna aljegyző múlt novemberben. Azóta az önkormányzat illetékesei elérhetetlenek lapunk szá­mára, megkeresésünkre nem reagál­nak. A helyhatóság honlapján polgár­­mesterként máig Madácsi Imre szere­pel, de a börtönbe zárt politikus helyett valójában a település háziorvosa, Szabó László alpolgármester viszi a tényleges ügyeket. MADÁCSI IMRE POLGÁRMESTER KISLÉTA Magyar Nemzet *­ Az agrárkamara főigazgatója is gyanúsított lett ► Folytatás az 1. oldalról A Földművelésügyi Minisztérium fel­ügyelete alatt működő agrárkamara el­nökét és védőjét nem tudták utolérni az ügyben. Ugyanakkor az ügyészség arról tájékoztatott, hogy mind a három gya­núsított panasszal élt a gyanúsítással szemben. Nátrán Roland védője lapunk­nak korábban azt mondta, az Eximbank egykori vezérigazgatója nem követett el bűncselekményt. Fülöp Tamás közölte, a rendőrség egy alapvető büntetőjogi té­vedésre alapozza a gyanúsítást. Hozzá­tette, védence részletes vallomást tesz majd, és tisztázni fogja, hogy nem köve­tett el semmi törvénybe ütközőt. Nobilis Kristóf ügyvédje is hasonló ál­lásponton volt, ő „jogi abszurdumnak” nevezte az üzletember gyanúsítását. Papp Gábor azt mondta, a büntetőeljá­rás alapját olyan állítások képezik, ame­lyekről már a magyar bíróság első fokon tényszerűen kimondta, hogy nem iga­zak. Utalt ezzel arra, hogy a patinás in­gatlanra kötött bérleti szerződés miatt polgári per is folyamatban van, amit el­ső fokon elveszített az Eximbank. A Fővárosi Törvényszék tavaly év végén hozott nem jogerős ítéletet az ügyben, amelyben alaptalannak talál­ta az Eximbank keresetét. A pénzinté­zet azért perli a Nobilis érdekeltségébe­n gyanúsítottja van a büntetőeljárás­nak, mindhárman panasszal éltek az ügyben a Fővárosi Főügyészségnél tartozó céget, mert álláspontja szerint feltűnően értékaránytalan módon ad­ta számukra bérbe a Duna-parti ingat­lant. Úgy vélik, Nátrán vezérigazgatósá­ga idején Nobilis Kristóf közbenjárha­tott annak érdekében, hogy a bank az új székhelyéül a Clark Ádám téri épüle­tet válassza, miután cége más bankok hiteléből megvásárolta. Azonban a megállapított bérleti díj meghaladja a törlesztőrészleteket, te­hát a milliárdos vállalkozó úgy szerzi meg a palotát, hogy ezt nem a saját, ha­nem az exportbank pénzéből finanszí­rozza - derült ki a bank ügyvédjeinek érveléséből. Mindez azt jelenti, hogy az Eximbank jelenlegi vezetése azt sejti a háttérben, hogy a korábbi döntéshozók lepaktáltak Nobilisékkal, hogy az üzlet­embert hozzásegítsék egy csillagászati értékű műemléki irodaházhoz. Ehhez képest a vállalkozó és ügyvéd­je a bíróság előtt tagadta, hogy feltű­nő értékaránytalanság állt volna fenn a szerződés megkötésekor. Úgy érveltek, a felperes egy bank, amely a perben is hangoztatta, hogy jártas az ingatlanpia­con, s maga is finanszíroz nagy ingatlan­beruházásokat, így ha értékaránytalan­ság állt volna fenn, azt fel kellett volna ismernie a vezetőségnek - hangoztat­ták Nobilisék. Az eljárás másodfokon folytatódik. Az ugyanakkor a per fon­tos kérdése lehet, hogy az államot meg­előzve miért Nobilis Kristóf cége szerez­hette meg az ingatlant, noha előbbinek elővásárlási joga lett volna rá. 4

Next