Magyar Nemzet, 2017. február (80. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-11 / 36. szám

Magyar­­mió 2017. FEBRUÁR 11., SZOMBAT Orbán: Mi már túl vagyunk a lázadáson • Harc Brüsszellel, migránsellenesség, a liberális Nyugat bukása és sikerpropaganda az évértékelő sarokpontjai KATONA MARIANN Öt nagy támadást kell kivédenie az or­szágnak, öt súlyos kérdésre kell választ adnunk 2017-ben - vetítette előre Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Várkert bazárban elmondott évértékelő beszé­dében. Ezeket az előre beharangozott konfliktusokat szavai szerint Brüsszel­lel, illetve a kormányzati kommuniká­cióban az utóbbi hónapokban ismét fókuszba került Soros Györggyel kell felvállalni. - 2017-ben új nemzeti poli­tikára lesz szükségünk - szögezte le a miniszterelnök, majd gyorsan kiderült, Orbán Viktor nem aggódik a holnap miatt, inkább a holnapután okoz számára fejtörést emögött valójában a már 2010 óta han­goztatott nemzeti önrendelkezés meg­tartása áll. Az öt támadás közül elsőként Orbán Viktor azt említette, hogy Brüsszel meg akarja tiltani a rezsicsökkentést, „ter­vük már az asztalon van”. Ugyaneb­be a körbe tartozik, hogy a kormány­fő szerint Brüsszel újabb és újabb gaz­dasági jogosítványokat akar magához venni a tagállamoktól, vagyis az a kér­dés, hogy képesek leszünk-e nemze­ti hatáskörben tartani az adópolitikát. Orbán Viktor úgy látja, fel kell készül­ni arra is, hogy Brüsszel támadás alá ve­szi a munkahelyteremtő támogatáso­kat. Nem maradt ki a migráció témá­ja sem: konkrétan az, hogy a kormány vissza akarja állítani a menedékkérők esetében az idegenrendészeti őrizetet - a téma különben szintén összefügg Brüsszellel, hiszen ellentmond az uni­ós szabályoknak. Az ötödik pont nem az Európai Uniót érinti, hanem a nem­zetközi szervezetek felerősödő aktivitá­sát és személy szerint Soros Györgyöt. - Az a kérdés, engedünk-e az átláthatat­lan külföldi befolyásolási kísérleteknek - vetette fel a miniszterelnök, leszögez­ve, hogy itt nem a civil szervezetekről van szó, hanem nemzetközi szerveze­tek fizetett aktivistáiról és magyaror­szági irodáiról. Megfogalmazta: „nagy testű ragadozók úszkálnak a vízben”. Soros György határokon átnyúló biro­dalmának rengeteg pénze van, és nem­zetközi a nehéztüzérsége. Ők pedig - je­lentette ki - azon dolgoznak, hogy az egyébként eredménytelen kvótaellenes népszavazáson kinyilvánított akarattal szemben százezerszámra szállítsák Eu­rópába a migránsokat. Orbán Viktor mindezt úgy foglalta össze, hogy „nem­zetek szemben a globalistákkal”. Habár két hónappal ezelőtt a minisz­terelnök még arról beszélt, hogy 2017 a lázadás éve lesz, évértékelőjéből kide­rült, hogy ez nem Magyarországra vo­natkozik, mi már túl vagyunk ezen. Hi­szen 2010-ben „talán elsőként lázad­tunk fel”, amikor „felépítettük a saját magyar politikai és gazdasági rendsze­rünket”, a kormány által gyakran em­legetett nemzeti együttműködés rend­szerét. Ekkor a kormányzati kommuni­kációban sikerként megjelenő adatok felsorolása következett: a családok re­zsijének csökkentése, hét év alatt 700 ezer új munkahely, a bankok elszámol­tatása, a devizahitelek felszámolása, a migráció kapcsán pedig a kerítés felépí­tése, ami megvédte Magyarországot, „mellékesen” Európát is. Azt is megje­gyezte, hogy az igazi menekülteket per­sze be fogjuk fogadni: „németet, fran­ciát, olaszt, rémült politikusokat és új­ságírókat, akik az otthon elvesztett Európájukat majd nálunk akarják meg­tálálni”.­­ Fekete bárányok voltunk, má­ra sikertörténet lettünk - mondta Orbán Viktor. Vagyis a miniszterelnök nem is aggódik a holnap miatt, számára in­kább a holnapután okoz fejtörést, hogy mi lesz a magyarokkal 15-20 év múlva. Az évértékelőben tehát Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy a lázadás nem ránk, hanem a tőlünk nyugatra élőkre vonatkozik, akik „szavazatukkal elza­varják a liberális elitet”. Ki is fejtette, miért. Arra hivatkozott, hogy az elmúlt időszakban Európa nyugati felén „be­köszöntött a nyitott társadalmak kor­szaka, és megszületett gondolatrend­őrsége, a politikai korrektség is”. Ez azt jelenti, hogy „valódi hatalmat, döntése­ket és befolyást, a választott parlamen­ti képviselők és kormányzatok helyett a világhálózatba fogott emberek kezé­be, a médiagurukhoz, a senki által meg nem választott nemzetközi szervezetek­hez és azok helyi irodáihoz kell át- és ki­szervezni”. És ha az európai polgárok a sarkukra állnának, akkor rájuk zúdíta­nak néhány millió migránst. A „globa­­lista politika urai” - szóltak szavai - ki­hirdették, hogy a nép veszélyes a de­mokráciára. Értékelője végén a miniszterelnök röviden kitért saját kormányára és an­nak megítélésére is. „Legyen bármilyen vastag vaj a kenyéren, a magyar ember azt gondolja,'‘»szeretném látni azt a kor­mányt, amivel én meg vagyok eléged­ve«” - mondta. Éppen ezért szerinte az elégedetlenség hangjai miatt nem sza­bad elbizonytalanodni. - A magyarok épp eleget szenvedtek a bizonytalan, tehetetlen, azt ne mondjam, böszme vezetőktől - fogalmazott Orbán Viktor, kitérve arra, hogy ez a szocialista kor­mányok alatti időszak az önsajnálat kor­szaka volt, de ebből a „cselekvés kultú­rájába” léptünk át. Azt is mondta, úgy fogja fel, a jó kormányzás oly módon vi­szi el a célhoz az embereket, hogy ami­kor megérkezünk, a nép azt gondolja, nem is volt szükség a vezetőire. - Le­gyen a 2017-es év olyan év, amelynek végén úgy érezzük majd, ment ez ma­gától is, mint a karikacsapás - mondta. Beszédét a szokásos fordulattal zár­ta: „Hajrá, Magyarország! Hajrá, magya­rok!” Orbán Viktor a beszéd után szimpatizánsok gyűrűjében futó béres attila EMBER ZOLTÁN LEVENTE, AZ IRÁNYTŰ POLITIKAI ÉS GAZDASÁGKUTATÓ INTÉZET KUTATÁSVEZETŐJE: A je­lenlegi helyzet nem teszi indokolttá azt, hogy a miniszter­­elnöknek feltétlenül újítania kelljen a retorikáján. A közvé­lemény-kutatások jelentős Fidesz-előnyt mutatnak, a párt­­szövetség szavazótáborának körülbelül kétmilliós mérete láthatóan megfelel a vezetés számára. Éppen ezért Orbán Viktor nem helyezett hangsúlyt arra, hogy nyolcmillió ma­gyar felnőtthöz beszéljen, megelégedett a kormánypárti sza­vazók felé irányuló szónoklattal. Valószínűleg a saját tábor jelentős mértékben azonosulni tudott a beszéd tartalmá­val, azonban az ellenzéki vagy a bizonytalan szavazók jog­gal érezhették úgy, nem ugyanazt a mozifilmet nézik, mint a miniszterelnök. Aki kitekintést adott a világban, illetve az EU-ban zajló folyamatokra, végletekig egyszerűsített képet vázolt fel. Aztán a kormány hazai eredményeit sorolta, vé­gül pedig a hazánkra leselkedő külső-belső veszélyeket vá­zolta fel. Az elmúlt hét esztendőhöz hasonlóan a kormány továbbra is a védelmező szerepében fog tetszelegni. (Sz. Zs.) JUHÁSZ ATTILA, A POLITICAL CAPITAL ELEMZŐJE: Or­bán Viktor idei évértékelő beszéde nem okozott meglepe­tést. Amellett, hogy lerótta a hazai belpolitikát érintő „kö­telező köröket”, inkább a nemzetközi politikára helyezte a hangsúlyt. Beszéde a tőle megszokott nacionalista, populis­ta vonulatba illeszkedett. Vagyis a külföldi befolyásszerzés­től az országot védeni próbáló vezető szerepét öltötte ma­gára. Ezzel kapcsolatban érdekes ugyanakkor, hogy a nem­zetbiztonsági kockázatot rejtő hazai orosz befolyásszerzést egyetlen szóval sem említette. E tekintetben Orbán Viktor beszéde olyan volt, mintha orosz propagandisták kéziköny­véből olvasta volna fel. A miniszterelnök egyben kijelölte az idei év fő témáit és ellenségképeit. Kiderült, hogy a civilek - így a Soros-alapítványok - támadása folytatódni fog, meg fogják védeni a rezsicsökkentést, valamint a migráció okoz­ta válság továbbra is kihasználható lesz politikai szempont­ból. Donald Trump megválasztásával és a brexit említésével az átalakuló világrendet is üdvözölte, és ebben folyamatban helyezte el saját magát és politikáját is. (H. Cs. L.) Füttyszóval várta a miniszterelnököt az Együtt • Juhász Péter szerint ma már nem lehet értelmesen beszélni a Orbán Viktorral, ezért inkább sípolnak LŐRINCZ TAMÁS Sokan kérdezik tőlem, amikor aláírá­sokat gyűjtök az olimpiapályázat ellen, hogy a kormánynak mégis honnan van pénze paksi bővítésre, Liget-projektre, és olimpiára. Onnan, hogy ellopják a jö­vőnket - jelentette ki Szigetvári Viktor, az Együtt Országos Politikai Tanácsá­nak elnöke Orbán Viktor évértékelőjé­nek otthont adó Várkert bazár mellet­ti tüntetésen. A párt szimpatizánsai az Attila út és az Apród utca sarkán vár­ták a miniszterelnöki beszédre érkező­ket, akiket hangosan kifütyültek. A Vár­kert bazár környéke teljesen le volt zár­va, a hatalmas rendőri jelenlét mellett kordonokkal is körülvették az épületet. Korábban nem volt példa ilyen szintű biztonsági intézkedésekre Orbán Viktor évértékelője előtt. A tüntetők a beszéd délután három órai kezdetekor a rak­parton vonulva átmentek az épület má­sik oldalára, ahol szintén sípokkal fejez­ték ki nemtetszésüket. Szigetvári Viktor mintegy kétszáz demonstráló előtt azt mondta, hogy a kormány nem költ eleget oktatásra és egészségügyre, ez viszont zsákutcába viszi az országot. Szerinte a Jobbik sem jó választásba radikális párt ugyanis - győzelme esetén - ugyanezt az utat foly­tatná. - Úgy könnyű az ország pénzét pazarolni, ha nem költünk béremelésre az egészségügyben vagy az oktatásban. A tolvaj Fideszt le kell váltani, és akkor Orbán Viktor jövőre utoljára értékelheti az évet - fogalmazott. Szigetvári Viktor pártja előző évi eredményei között említette, hogy meg­akadályozták a mezőhegyesi ménes „el­lopását”, felléptek az Illatos úti környe­zetszennyezés ellen, valamint leleplez­ték az V. kerületi korrupciós ügyeket. Szerinte nem szabad hinni a „reményte­lenség prófétáinak”, akik azt terjesztik, hogy legyőzhetetlen a Fidesz. Úgy vélte, a választásokon 106 közös egyéni jelöl­tet kell állítania az ellenzéknek, viszont külön listára is szükség van. Alternatívát kell adni azoknak, akik nem akarnak az MSZP-DK-ra szavazni - tette hozzá. Hajdú Nóra, a párt alelnöke úgy vé­li, a kormányfő fél az emberektől. - Eu­rópa várkapitánya kordonok mögé bú­jik, rendőrsorfal nélkül pedig már nem is mer beszélni - fogalmazott. A politi­kus azt gondolja, a kormány „lerabolta az országot”, a magyarokat pedig egy­más ellen hergelte. - Magyarországnak nem Európa az ellensége, hanem a sa­ját miniszterelnöke - mondta. Juhász Péter, az Együtt elnöke be­szédében köszönetet mondott azok­nak, akik a munkaidő ellenére el tudtak menni a tüntetésre. Szerinte olyan or­szágot kell építeni, amelyben konszen­zus jöhet létre a jobb- és a baloldal, a liberálisok és a konzervatívok között. A politikus szerint azért választották a fütyülés eszközét, mert Orbán Viktorral értelmesen ma már nem lehet beszélni, újságíró kérdést nem tehet fel neki, po­litikusokkal pedig nem vitázik. - Csak óbégatni vagy böfögni lehet, ennél sza­lonképesebb a sípolás - jegyezte meg. Juhász Péter is kifütyülte Orbánt _______________belföld 3 Nekiment az ellenzék a beszédnek VECZÁN ZOLTÁN Kerülte a főbb problémákat, gyáva volt, hazudozott, és zagyvaságokat beszélt Orbán Viktor évértékelő beszédében az ellenzék szerint. Volner János, a Jobbik frakcióveze­tője úgy találta, a miniszterelnök nem említette a lejáratókampányokat, ame­lyeket ellenfelei ellen folytatott, „ami keresztény és jóérzésű emberhez mél­tatlan, és ezért Magyarországtól kell bo­csánatot kérnie”; nem beszélt a csúcsra járatott korrupcióról, a Fidesz-holdud­­var gazdagodásáról, és kerülte az egész­ségügy helyzetének témáját - ez utóbbit egyébként minden ellenzéki párt felrót­ta a kormányfőnek. Volner János hang­súlyozta: a miniszterelnök egyébként volt Soros-ösztöndíjasként ostorozza a liberális társadalmat, így ő „a magyar politika legnagyobb szélkakasa”. Orbán Viktor nem nézett szembe a magyar valósággal az MSZP szerint az sem; a párt sajtófőnöke, Nyakó István hiányolta a beszédből az embereket foglalkoztató problémákat, miközben - úgy vélte - a miniszterelnök „saját pénz­tárcájaként használja” Mészáros Lőrinc és Garancsi István vállalkozókat, a ma­gyarok tömegével menekülnek az or­szágból, hazánk pedig versenyképes­ségben és jövedelmekben is lemarad. Az alacsony béreket helyezte fókuszba kritikájában az LMP is; a párt szóvivője, Gál József azt mondta: az ország legna­gyobb problémája, hogy „a bérek sok­kal kisebb ütemben növekednek, mind NYAKÓ ISTVÁN: Tömegével mene­külnek az emberek az országból, ver­senyképességben is lemaradunk a fideszes oligarchák bankszámlái”. Az ellenzéki párt felszólította továbbá a kormányt, hogy ha a kabinet a migráció ügyében ki tudta írni a népszavazást, te­gye ezt az olimpiai pályázat esetében is. Esetenként zagyvaságoktól hem­zsegő, összefüggéstelen beszéd - bí­rálta az évértékelőt Niedermüller Pé­ter, a DK alelnöke. A Párbeszéd pedig a gyász évének nevezte 2016-ot, amikor „Rogán Antal helikopterrel repked, Mé­száros Lőrinc még a kerekesszékes gye­rekek alól is kilopja a fóti gyermekott­hont”. Nem meglepő módon egyedül a KDNP dicsérte a beszédet; „felelős és magabiztos miniszterelnök szólalt fel” - mondta Harrach Péter frakcióvezető. VOLNER JÁNOS: Orbán Viktornak bo­csánatot kellene kérnie Magyaror­szágtól

Next