Magyar Nemzet, 2017. február (80. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-01 / 27. szám
41 belföld f HUTTER MARIANNA Több iskola vezetőjét is arról értesítették, hogy hiányosan készült el a nevelés-oktatást segítő (noks) dolgozók szerződésmódosítása - derül ki a Magyar Nemzet birtokába került, az egyik tankerületi központ által írt tájékoztatásból. Noks-munkatársnak számítanak például az iskolatitkárok, a pedagógiai asszisztensek, a könyvtárosok vagy a rendszergazdák. Aki közülük nem tartozik a pedagógus-életpályamodell hatálya alá, annak idén januártól meg kellene kapnia a megemelt garantált bérminimumot, illetve a minimálbért, ezenfelül pedig további 7+3 százalékos fizetésemelés jár nekik 2017-től. Utóbbi azt jelenti, hogy hétszázalékos béremelést mindenki egységesen kap, míg a maradék három százalékot az intézményvezetők oszthatják szét. Úgy tűnik azonban, hogy az illetékes szerveknek nem mindenhol sikerült a fizetésekben történő változásokat megfelelően átvezetni, és több dolgozót is hátrány érhet. Információink szerint a Klebelsberg Központ (KK) egyik tankerületi központjában „technikai okok” miatt az érintetteknek készült új okirat nem tartalmazza a legalább hétszázalékos illetményemelést, így elég meglepő lenne, ha a nevelés-oktatást segítő dolgozók a februári bérek kifizetésekor megkapnák a januártól érvényes fizetésemelésüket, hiszen ez jelenleg nem szerepel a munkaszerződésükben. Az érintett tankerületi központ egyébként ígéretet tett arra, hogy a szóban forgó munkatársak hamarosan új okiratot kapnak, ami tartalmazni fogja visszamenőleg az illetményemeléseket. Hogy a fizetésemelés nélküli szerződések problémája csak helyi vagy országos szintű-e, azt hiába szerettük volna megtudni, sem a KK, sem a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtóosztálya nem reagált kérdéseinkre lapzártánkig, így arról sem adtak információt, hogy öszszesen hány dolgozó szerződéséből maradt ki a béremelés, és hogy emiatt késhet-e a már januártól járó illetmény kifizetése. Azt ugyanakkor tudni lehet, hogy az országban több tízezerre tehető a neki dolgozók száma, ám közülük sem mindenki a KK alá tartozik. Hiányosak a szerződések egyes iskolákban • Vannak oktatási intézmények, ahol technikai okok miatt még nem szerepel fizetésemelés az okiratokban A fizetésemelés egyébként igencsak jól jött az érintetteknek, hisz korábban nyolc éven át nem emelték az amúgy is alacsony bérüket, így információink szerint volt olyan fővárosi iskola, ahol mindössze nettó 85 ezer forint volt a nevelés-oktatást segítő dolgozók fizetése tavaly decemberben. Az érintettek bérének rendezése szerepelt a pedagógusok követelései között is, például a Pedagógusok Sztrájkbizottsága nagyobb volumenű, 10+3 százalékos emelést javasolt, ám ebbe a kormány nem ment bele. Ugyanakkor tavaly kétszer 35 ezer forintos pluszjuttatás járt nekik. Mint lapunk a múlt héten beszámolt róla, egyes tankerületekben a technikai dolgozók (portások, takarítók) szerződéseivel is problémák voltak. Balkáni szintre jutott az egészségügyünk • Egyre hátrébb csúszunk az európai ranglistán • Csehország már felzárkózott a Nyugathoz KUSLITS SZONJA Tovább romlott a magyar egészségügy megítélése és helyzete. Hazánkat az európai egészségügyi fogyasztói index (Europe Health Consumer Index - EHCI) legfrissebb, 2016-ra vonatkozó jelentése szerint már azok az országok is megelőzik, amelyek egy évvel korábban még a legrosszabbak közé tartoztak. Ilyen például Szerbia, amely a 30. helyről a 24.-re lépett előre, illetve Görögország, utóbbi továbbra is a 28. helyen szerepel. Hazánk jelentősen hátracsúszott: míg 2015-ben a 27.-ek voltunk 578 ponttal, addig 2016-ban az elért 575 pont csupán a 30. helyre volt elég. Ez azt jelenti, hogy míg más országok egészségügyi rendszere dinamikusan fejlődik, addig hazánk ezt a tempót nem tudja tartani. A magyar egészségügynél a mutatók szerint egyedül a lengyel, az albán, a bolgár, a montenegrói és a román rosszabb. Az EHCI még 2005-ben indult, 35 ország egészségügyi rendszerét vizsgálja és pontozza. Mérik, hogy milyen a betegjogok érvényesülése, az ellátás hozzáférhetősége, a gyógyítás eredményessége, a rendszer finanszírozottsága, mennyire hangsúlyos a megelőzés, és milyen a gyógyszerellátás. Hazánk eredményeinél, melyeket a stockholmi Health Consumer Powerhouse (HCP) szervezet tett közzé, a visegrádi országok közül egyedül Lengyelországé roszszabb, őket egy hellyel előzzük meg, miközben Szlovákia hét, Csehország pedig már 17 hellyel van előrébb, mint Magyarország. Norvégia kiemelkedően jól teljesített, ugyanis maximális pontszámot szerzett a betegjogok érvényesülése terén, akárcsak Belgium, Macedónia és Svájc az ellátás hozzáférhetőségének tekintetében. Magyarország sajnos meszsze van ezektől az eredményektől. Sőt, a szerzők kiemelték: Lengyelország és Magyarország most is tagadni próbálja, hogy radikális egészségügyi reformra volna szüksége. Hazánk több tekintetben is kifejezetten rossz pontozást kapott. A betegjogok érvényesülése esetében öt piros (nem megfelelő) jelzésünk van a 12-ből, és alig több mint a maximális pont felét szereztük meg, 73-at a 125-ből. A jelentés szerint nem megfelelő Magyarországon a műhiba elleni biztosítás elérhetősége, és a betegszervezeteket sem vonják be eléggé a döntésekbe. Hatból három esetben szintén piros jelzést kaptunk az egészségügy hozzáférhetősége esetében is, gond volt például azzal, hogy a rákterápiák nem kezdődnek meg 21 napnál hamarabb, és a CT-re is többet kell várni, mint hét nap. A megszerezhető 225 pontból itt csupán 125-öt kaptunk. Az egészségügyi rendszer sem számít különösebben eredményesnek, 300 pontból hazánk mindössze 163-at kapott. A kilenc indikátorból öt nem megfelelő. Ilyen a kardiovaszkuláris halálozás csökkenése, a daganatosok túlélési aránya, a kórházi fertőzések között a multirezisztens kórokozók (MRSA) által okozott fertőzések száma, az abortuszok aránya és a légzőrendszeri betegségek közül a krónikus légúti betegség, a COPD miatti halálozási ráta. Mindezek mellett az EHCI nem tartja elegendőnek az állam részesedését az egészségügyi büdzséből (66 százalék), ugyanis a kívánatos a 80 százalék fölötti közfinanszírozás lenne. Emellett császármetszésből is túl soktörténik nálunk, és a hálapénz is problémákat okoz. A megelőzés színvonalának mérése során az derült ki, hogy a felnőtt lakosság több mint 30 százaléka szenved magas vérnyomástól. A gyógyszerek tekintetében is siralmas a helyzet, 100 pontból ugyanis mindössze 52-t kaptunk, hét indikátorból öt nem megfelelő. Gond van többek között az új rákgyógyszerek alkalmazási rátájával és az új gyógyszerek támogatásba való befogadásával. A sok negatívum mellett Magyarországon kivételesen jó a védőoltási rendszer, a hazai egészségügy ugyanis listavezető a gyerekek nyolc betegség elleni, 95 százalék fölötti oltottságával. Emellett a második legjobbnak számítunk az iskolai testnevelésórák számával. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a kiváló orvosképzés és a társadalombiztosításon alapuló egészségügy ellenére Lengyelország és Magyarország egyaránt rosszul szerepelt a felmérésen, és elsőre egyáltalán nem egyértelmű, hogy ennek mi az oka. Mint írják, az elmúlt években a magyar kormány a menekültek távol tartására koncentrált az ország optimális működtetése helyett, ami szánalmas annak fényében, hogy évi 1200 menekültről beszélhetünk. 575 2016-ban ► pontot ért el Magyarország az 1000-ből, ezzel csupán a 30. helyen állunk Az európai egészségügyi fogyasztói index rangsora 927 904 865 860 854 780 oo$o«««®««oo*e§o «j p TD S £■ ›o c *o cn cu cn ”o oo » .1 i | 1 -a 1 1 | 3~|I.SjS* Bo cn iS2 ”0 'E ·0 •e °o‡› o §› s o 2 BT Q El Q Q KQm Q| £jj |g £3 oi EH Rangsor 4 Folyamatosan hívták a mentőket a sérültek • Az ónos eső miatt húsz százalékkal több dolga volt a szolgálatnak, mint általában MTI Több mint ötszázszor kellett segíteniük a mentőknek a fővárosban tegnap kora délutánig az ónos eső és a csúszós utak miatt - közölte tegnap az Országos Mentőszolgálat szóvivője. Győrfi Pál elmondta: az esetek száma szerda reggelre megduplázódhat, országosan 15-20 százalékkal több dolguk volt a mentőknek, mint egy átlagos munkanapon. Elsősorban elcsúszásból, elesésből származó sérülésekkel találkoztak, jellemző volt a lábtörés, a fejsérülés és az agyrázkódás - jelezte. A segélyhívások a kora reggeli óráktól folyamatosan érkeztek a mentőkhöz, ekkor még elsősorban a budai oldal hegyvidéki részéből. Reggel még főként a munkába indulók szenvedtek balesetet, délelőtt pedig elsősorban idős emberekhez hívták őket - mondta Győrfi Pál. Délután 4-5 órára jelentősen romlott a helyzet, és szinte percenként érkeztek a segélyhívások a főváros minden pontjáról. Annyira sok értesítést kaptak, hogy előfordult: egy mentőkocsit két címre is ki kellett küldeniük. A rengeteg feladat miatt növelték a szolgálatban lévő járművek számát is - mondta a szóvivő. Az ónos eső veszélye miatt tegnap több megyére és a fővárosra is másodfokú riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat. Szerda napközben a Győr-Debrecen vonaltól északra várható több milliméternyi ónos eső, kiemelten az Alföld északi részén és az Északi-középhegység előterében. Emellett a fővárosban és Pest megyében, továbbá Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Komárom-Esztergom és Nógrád megyében a havazás miatt is elsőfokú figyelmeztetés van érvényben. Magyarország 575 pont, ebből: Elérhető Betegjogok pontszám érvényesülése 125 Az egészségügy hozzáférhetősége (várakozási idő) Az egészségügyi rendszer eredményessége A szolgáltatások finanszírozottsága és az ellátások skálájának gazdagsága A megelőzés színvonala Gyógyszerellátás 100 Forrás: EHCI / MN-grafika 2017. FEBRUÁR 1., SZERDA Magyar telizet A Jobbikot másolná a kormány? HÍRÖSSZEFOGLALÓ Bentlakásos felzárkóztató intézményekbe terelné a hátrányos családi hátterű, nehezen beilleszkedő gyerekeket az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkársága - állította tegnap a HVG.hu arra a jelentésre hivatkozva, amelyet a PISA-felmérés kudarcaira válaszul készítettek. A dokumentum szerint ugyanis néhány térségben az integrációs képzési modell az eredeti elvárásokhoz képest teljesen ellentétes eredményre vezetett. „Az osztályközösségekben sokkal erőteljesebben érvényesülnek, sőt, uralkodóvá válnak a néhány gyerek által otthonról hozott negatív viselkedési és életvezetési minták.” Így azt javasolják, hogy „a hátrányos családi hátterű, negatív hatások veszélyeztetettségében élő gyerekek esetén” erősítsék meg és terjesszék ki a bentlakásos rendszerben működő felzárkóztató képzési formát. Mint a lap írja, ez gyakorlatilag megegyezik a Jobbik 2010 óta visszatérő javaslatával a kezelhetetlenként leírt tanulók bentlakásos iskolákba tereléséről. Ezt 2005-ben már Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök is felvetette, ám ezt a Fidesz akkor a roma családokat súlyosan sértőnek nevezte. A HVG.hu szerint a jelentés a közoktatás problémái között említi például a tanulási motiváció hiányát és „a fogyasztás kizárólagos értékmérőkénti megjelenését a közgondolkodásban”. Utóbbi tendenciát a média kritikátlanul közvetíti, így „egyre többen nem a tudás, hanem az ügyeskedés hatalmában hisznek”, és vesztes-Szelekciós pontnak tartják a hat- és nyolcosztályos gimrnáziumokat, felülvizsgáltatnák az iskolaszerkezetet ként tekintenek a munka útján érvényesülőkre - írták. A dokumentum emellett korai szelekciós pontnak nevezi a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat, ezért javasolja a jelenlegi iskolaszerkezet felülvizsgálatát. Ugyancsak a nehézségek között említették, hogy a hátrányos helyzetű iskolák komoly szakemberhiánnyal küzdenek. Palkovics László oktatásért felelős államtitkár a bentlakásos iskolák kérdésével kapcsolatban tegnap cáfolta, hogy bármiféle szegregációra készülnének. Szerinte a jelentés azt tartalmazza, hogy a különböző képességű gyerekeket az igényeiknek megfelelően, eltérő módon oktassák. Tegnap egyébként a Tanítanék Mozgalom bejelentette, a holnapra tervezett, az oktatási rendszer hiányosságai miatti tüntetésüket a rossz időjárási körülményekre való tekintettel február 5-re halasztják.