Magyar Nemzet, 2017. április (80. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-01 / 77. szám
18" magazin Hamnal Géza a füveskerti költőkről, a svájci rokon pincéjében rejtőző, kincset érő dokumentumokról és az ötvenes évek koncepciós pereiről Az ismeretlen Gérecz Attila A hetvenes években cserkészcsapatot neveztek el róla Amerikában, itthon a rendszerváltásig azt sem tudtuk, ki volt Gérecz Attila. Az ’56-os forradalom Petőfijének is nevezett költőről szóló írások, életrajzok még ma is tele vannak ellentmondásokkal. Hajnal Géza hidrogeológus, a Budapesti Műszaki Egyetem docense, a Magyar Írószövetség tagja nemrég megjelent, A Gérecz-hagyaték című tanulmányában tiszta vizet önt a pohárba. LÁZÁR FRUZSINA - Vízépítő mérnök, a BME vízépítési és vízgazdálkodási tanszékének docense, doktori disszertációját a budai Várhegy hidrogeológiájáról írta. Hogy jön ide az irodalom? - Mindig is ugyanúgy érdekelt az irodalom, mint a matematika, a gimnáziumban mindkét tárgyból fakultáltam. Érettségi után azonban döntenem kellett, melyik irányba menjek tovább. A műszaki egyetemet választottam, de utolsó éves korom óta rendszeresen írok, hosszú ideig lapot is szerkesztettem. A ferences világi rend tagjaként a barátaimmal ’95- ben megalapítottuk a Ferences Irodalmi Lapot, három évig voltam a főszerkesztője, később pedig az Igen katolikus folyóirat szerzője és szerkesztőbizottsági tagja. - A Papucsok című novelláskötetének a részletei annak idején a Magyar Nemzetben és az Igenben jelentek meg, de írt már regényt, drámát,zenés színpadi művet, sőt krimit is. Nemrég jelent meg a Gérecz Attiláról szóló tanulmánykötete. Minden műfajban kipróbálja magát? - Az ötvenes évek eseményei különösen érdekelnek, Ördögárok című drámám is erről szól, nemrég több pinceszínházban is bemutatták. A tavaly megjelent Káépület című krimit azért írtam, mert úgy vettem észre, hogy a műszaki egyetem hallgatói nem nagyon olvasnak. Azt gondoltam, hogy egy olyan bűnügyi történet, amely az egyetem K épületében játszódik, ráadásul sorra ölik meg benne az oktatókat, talán az egyetemistákat is érdekelni fogja. A Gérecz-témának pedig egyszerűen nem tudtam ellenállni, magával ragadott a történet. - Gondolom, nem véletlenül, hiszen az ön édesapja is akkortájt töltötte börtönbüntetését, amikor Gérecz Attila. Esetleg ismerték is egymást? - Apámat és a barátait hasonló okok miatt tartóztatták le, mint Gérecz Attiláékat. Ismertek egy embercsempészt, aki rendszeresen átjárt a határon. Az ötvenes években már ezért is börtön járt, hiszen feljelentési kötelezettség volt érvényben. Apám 12 évet kapott 1954-ben, ugyanenynyi büntetést mértek Gérecz Attilára 1950- ben. Ám mivel Sztálin halála előtt sokkal szigorúbb ítéleteket hoztak, Géreczék közül volt, akit ki is végeztek, apámék esetében azonban nem született halálos ítélet. Az, hogy apám végül két év után kiszabadult, nagyapámnak, Hajnal István történésznek - egészen pontosan a haldoklásának - köszönhető. Erdei Ferenc miniszter ugyanis, aki nagyapám tanítványa volt az egyetemen, megszánta őt, és hogy még egyszer találkozhasson a fiával, utasítást adott, hogy engedjék ki apámat, így szabadulhatott 1956 nyarán Csolnokról. Gérecz Attilával nem ismerték egymást, de rengeteg párhuzamot fedeztem fel a két ügy között, például ugyanazok az ávósok hallgatták ki őket. - Más okból is érdekelte Gérecz Attila története? - Amikor a költő így bocskorosan című kötetét olvastam, feltűnt, hogy nagyon sok a hasonlóság Gérecz Attila és Ottlik Géza élete között. Például a katonaiskola, az édesapa korai elvesztése, a nyakas kálvinista világszemlélet vagy a sport: Ottlik atletizált, Gérecz öttusázott. Ám míg Ottlik életműve a magyar irodalmi kánon része, Gérecz költészetét szinte senki nem ismeri, Írtam erről egy tanulmányt, és megmutattam Szentmártoni Jánosnak, mert tudtam, hogy ő Gérecz Attila börtöntársa, Kárpáti Kamil köréhez tartozik. János mondta, hogy küldjem el Kárpáti Kamisnak, aki gyorsan válaszolt is. Tetszett neki, örült, hogy a „mérnöki kar” is foglalkozik ezzel a nagyszerű emberrel, de 23 pontba szedve hozzáfűzött még „némi” javítanivalót is. Mindenben igaza volt, ám azon csodálkoztam, hogy a Géreczről szóló dokumentumok, életrajzok tele vannak ellentmondásokkal, hiányokkal. Például nem világos, hogy hány évre ítélték, melyik börtönben volt, mikor szabadult. Felkerestem Gérecz Attila egykori jegyesét, H. Drechsel Máriát, azaz Maricát. Összebarátkoztunk, rengeteg új dolgot tudtam meg Gérecz Attiláról, aki egyébként amellett, hogy fantasztikusan tehetséges költő volt, még jóképű, izmos, „nők bálványa” típusú férfi is, Amerikában már biztos több kalandfilmet forgattak volna róla. Annyira magával ragadott a története, hogy jelentkeztem a Pázmány Péter Tudományegyetem irodalomtudományi doktori képzésére, és elkezdtem írni a Gérecz Attiláról szóló doktori értekezésemet. - Hol kezdte a kutatást? - Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában rengeteg, a nagyközönség számára eddig ismeretlen információra bukkantam. Gérecz Attila Árpád nevű bátyjának Svájcban élő özvegyénél, Christine Gerecznél is nagyon fontos dokumentumokat találtam. Christine-ről nem sokat lehetett tudni, a telefonszámára teljesen véletlenül leltem rá az interneten. Mivel Markától tudtam, hogy Christine csak franciául beszél, megkértem egy Franciaországban élő barátomat, hogy hívja fel. Christine nagyon kedvesen azt kérte, hogy küldjünk neki kézírást Attilától vagy az édesanyjától, és akkor ő átnézi a pincéjében dobozokban álló iratkupacokat. Egy hét múlva jelentkezett, hogy megtalálta, amit keresünk, látogassunk el hozzá. Kincsekre bukkantunk, például rengeteg elküldetlen levélre, amelyet a Gérecz fivérek édesanyja, Básthy Irén fogalmazott. A naplószerű visszaemlékezésekben többek között arról ír, miként vesztette el férjét 1943-ban, aztán hogy Attila mindkét bátyja elhagyta Magyarországot, valamint hogy Attila börtönbe került. Illetve megmaradtak a forradalom idején Árpád fiának írott levelei is, amelyekben szinte óráról órára nyomon követi a forradalom eseményeit. - Mit lehet tudni Gérecz Attila gyerekkoráról? - Dunakeszin született, a MÁV-telepen élt a szüleivel és két bátyjával, onnan költöztek Budapestre, a Podmaniczky és a Munkácsy Mihály utca sarkára, a MÁV- és katonatisztek számára épült lakások egyikébe. Gérecz Attila az édesapja halála után került a nagyváradi hadapródiskolába, amelyet a háború miatt Sümegre, majd Németországba, a Boden-tó partjára telepítettek, ahol később társaival együtt francia hadifogságba esett. Amikor visszakerült Budapestre, egy év alatt három osztályt végzett el a gimnáziumban, ám mivel érettségi után nem tanulhatott tovább, vasesztergályosként kezdett dolgozni Csepelen. A hadapród- iskolában rengeteget sportolt, lőtt, lovagolt, vívott, ennek is köszönhető, hogy később Budapesten egy év alatt válogatott öttusázó lett. - Pontosan miért került börtönbe? - Az egyik barátjának, Bálint Gyulának a bátyja, a volt katonatiszt Bálint Antal embercsempészként ki-be járt a határon, és amikor illegálisan az országban tartózkodott, a baráti körük társaságában kétszer is járt Gérecz Attiláék lakásán. 1950. december 8-án tartóztatták le Attilát. Az ávósok által lejegyzett vádiratnak, amely szerint a Bálint-féle galeri katonai rendszámokat gyűjtött, és rádióadót működtetett, valószínűleg igen csekély az igazság- tartalma. Mégis becsukták az egész társaságot, összesen 28 ember került a vádlottak padjára, többüket halálra ítélték, sokan tíz évnél is súlyosabb büntetést kaptak. Attilát először a budapesti gyűjtőfogházba vitték, onnan került Vácra. Gérecz Attila korábban is írt verseket, vagy az úgynevezett „füveskerti költők”, Kárpáti Kamil, Béri Géza, Tollas Tibor, Tóth Bálint, Szathmáry György hatására kezdett verselni a váci börtönben? - Erről nincsenek egyértelmű információk, annyi azonban biztos, hogy Vácott egy cellába került Béri Gézával, és sokat beszélgettek költészetről. 1954 tavaszán, amikor a költők összegyűltek a börtön füves udvarán - a nevüket is innen kapták -, egyszer csak odavitte nekik az első, így bocskorosan című versét. Rónay László azt írta, hogy ennek a versnek a mondanivalóját úgy lehetne a legtalálóbban összefoglalni, hogy „én, Gérecz Attila, itt vagyok”. Nagyon erősen érződik benne az egyéni hang. Ettől kezdve írt verseket, de a költeményei nagyobb része az 1954. júliusi szökése után született. - Hogyan jutottak a rabok tollhoz, papírhoz? - Tűvel karcolták a verssorokat a harmonikaszerűen szétnyitható Sztálin-vécépapírra. Néha sikerült szerezniük egyegy ceruzacsonkot is, de többnyire az őrök jóindulatán múlt, hogy írhattak-e, vagy sem. Gérecznek 1955 elején sikerült kicsempésznie a börtönből a verseit, Marka négy példányban legépelte őket, és eljuttatta nyugatra. Tollas Tibor, a Nemzetőr szerkesztője, a Kádár-rendszer nagy ellensége később a füveskez- 2017. ÁPRILIS 1., SZOMBATMagyar Vbl Melyik a kedvenc... ...építésze? Foerk Ernő (ő tervezte a szegedi dómot, a feleségem dédnagyapja volt). ...budapesti épülete? Az épület a Műegyetemen. ...költője? Nem okozok meglepetést: Gérecz Attila. Mit csinál szabad idejében? Olvasok, írok és biciklizem.