Magyar Nemzet, 2017. május (80. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-23 / 118. szám

Magyar Nemzet 2017. MÁJUS 23., KEDD Mesekönyv a rákról: Sebaj haj! • Hogyan mondható el egy gyereknek, ha az anyukája súlyos beteg? • A kötet szerzőjével, Tóth Katával beszélgettünk Nem mindennapi kötet látott napvilá­got az idei anyák napján. A Sebaj haj! című mesekönyv, amelyet Tóth Kata - és az élet - írt, egy kislány és dagana­tos betegséggel küzdő édesanyja tör­ténetéről szól. A Bencze Anita mese­szép, lebegő illusztrációival ellátott mese fejezetről fejezetre kíséri végig a gyógyulási folyamatot, attól kezdve, ahogy Léna tudomást szerez anyuká­ja betegségéről, a halál lehetőségével való szembesülésen át egészen a gyó­gyulásig. SASHEGYI ZSÓFIA Az édesanya, aki két évvel ezelőtt épp második gyermekét várta, terápiás cél­lal kezdett írni, miután megtudta, hogy kiújult a rák a szervezetében. Az „Édes Szabadság” blog jótékony, öngyógyító folyamatot indított el benne, olyannyi­ra, hogy egy ponton túl már azzal is ké­pes volt foglalkozni, mit élhet át mellet­te akkor ötéves kislánya ezekben a ne­héz időkben. - Elérkezett az a pillanat, amikor úgy éreztem, bele tudok helyezkedni az ő nézőpontjába. A történeteket kezdet­ben csak neki írtam, és mivel nagyon tetszettek neki, és kérte, hogy folytas­sam, egyre nagyobb lendülettel vetet­tem bele magam az írásba - mondja Tóth Kata, aki időközben kikérte onko­­pszichiátere véleményét is. - Nem akartam olyan dologgal trak­­tálni a gyerekemet, ami esetleg nem tesz jót neki, ezért a kéziratot odaadtam dr. Mailáth Mónikának, akiről tudtam, hogy gyermekpszichiáterként is dolgo­zott. Ő elolvasta, és azt mondta nekem, hogy megnyugodhatok, ez így, ahogy van, tökéletes, és biztos, hogy nem te­szek vele semmi kárt a gyerekemben. Fontos volt számomra, hogy a szakmai­ságával mögém álljon, hiszen ez nagyon kényes téma - fogalmaz Tóth Kata, aki csak ezután döntött úgy, hogy a törté­neteiből könyvet ad ki. - Tudni kell, hogy ez a mesekönyv nem mindenkinek való. Én is voltam olyan állapotban, amikor még nem örültem volna egy ilyen kötetnek. Van, amikor még saját magunknak sem me­rünk feltenni bizonyos kérdéseket, és azt sem szeretnénk, ha a gyerekünk ten­né fel őket. Meg kellett érni arra, hogy természetesen tudjunk beszélni például a halálról. Fél éve, vagy egy évvel ez­előtt még nekünk sem ment volna. Biz­tos lesznek, akik úgy félnek majd ettől a könyvtől, mint a tűztől, de nyilván olya­nok is akadnak, akiknek viszont segíte­ni tud - fogalmaz a szerző, aki úgy gon­dolja, már az is jót tehet, ha a szülő eljut odáig, hogy kézbe vegye a könyvet, és a történetet olvasva belegondoljon abba: az itt felmerülő kérdések az ő gyereké­nek a fejében is megfogalmazódhatnak, így, amikor szembesül egy ilyen hely­zettel, már nem lesz teljesen ismeret­len számára. - A történet középpontjában elsősor­ban mi ketten állunk a lányommal, itt az apának csekély szerep jut csak - fogal­maz a szerző, aki azért időzítette anyák napjára a kötet megjelenését, mert mindkét alkalommal ebben az időszak­ban diagnosztizálták nála a betegséget, így annak, hogy a gyógyulásáról szóló mesekönyv éppen május elején jött ki, különös szimbolikája van az életében. - A Sebaj haj! nagyon komoly segítsé­get jelenthet minden olyan családnak, amelyben hasonló probléma fordul elő, legyen szó bármilyen betegségről, vá­lásról, vagy egyéb krízishelyzetről, ami­nek kommunikálásában tanácstalanok a szülők. Kata e mese megírása közben végigjárta az összes belső útvesztőjét, pontosan tudja, mit mikor és hogyan le­het elmondani a gyerekeknek, úgyhogy én jó szívvel ajánlhatom ezt a könyvet minden olyan kisgyerekes családnak, ahol felmerül hasonló gond - mondja dr. Mailáth Mónika gyerekpszichiáter, onkopszichiáter, aki szerint a gyerekek kérdései mindig jelzik, minek a befoga­dására állnak már készen. - Általában az a jó, ha rövid, érthe­tő válaszokat kapnak. Ez a mese na­gyon egyszerű kérdéseket hoz elő, és egyszerű válaszokat ad. Jellemző pél­dául, hogy komoly krízishelyzetekben a gyerekek magukat okolják a bajért. A könyvben is felteszi a kérdést a kis­lány: miattam lettél beteg? Az egysze­rű, pontos válasz nyomán azonban új­ra felszabadultan tud a saját korának megfelelő foglalatosságok után nézni. A gyerekek úgy érzik, hogy körülöttük forog az egész világ, a nap is miattuk kel fel, és fontos, hogy ne keressenek összefüggést anya betegsége és a saját rossz cselekedeteik között, mert ellen­kező esetben egy életen át hordozhat­ják a bűntudatot - fogalmaz a szakem­ber. Dr. Mailáth Mónika szerint a Sebaj haj! legfontosabb erénye, hogy jó kom­munikációs modellt mutat. - Bármi történik, tudnunk kell azt kis adagokban, jól közvetíteni a gyere­keknek, és mindig azt kell mondanunk, ami van. Ne szédítsük őket irreális dol­gokkal, ugyanakkor hagyjunk reményt. Nap mint nap beszélgetek olyan fiatal felnőttekkel, akik tíz-tizenöt éve, még gyerekként veszítették el valamelyik szülőjüket rákban. Érdekes módon so­kuknál nem a kudarc maradt meg eb­ből, hanem épp ellenkezőleg: a küzde­lem, amit a szülőjüktől láttak, és amit ők is követni fognak, ha úgy hozza a sors. Akárhogy is végződjön egy tér-TÓTH KATA: probléma fordul elő ténet, amikor a gyerekekből felnőttek lesznek, sokkal többet tudnak kezdeni egy olyan szülő emlékével, aki mindent megbeszélt velük és felvette a küzdel­met a betegségével szemben, mint egy olyannal, aki magába roskadt, és érzel­mileg elérhetetlenné vált élete utolsó hónapjaiban. Rengeteg családot látok, amelyről a beteg szülő leválik, a gyerekek nem látogathatják, vagy azért, hogy ne vi­selje meg őket, vagy azért, mert a be­teg nem szeretné, hogy így lássák őt, és ilyenkor a legrosszabb történik, ami történhet: a kapcsolat meglazul. Én itt, az onkológián tanultam meg, hogy nem az az igazi bukás, ha valaki bele­hal egy betegségbe. Van valami, ami túlél minket, és ez a gyerekeinknek ha­gyott örökség. Általában csak felnőtt­ként jutunk el oda, hogy beismerjük, van, amit a halál sem tud elvenni tő­lünk. - Mailáth Mónika szerint a Sebaj haj! olyan gyerekeknek is a kezébe ad­ható, akik nem érintettek a témában, hiszen ki tudja, mikor veszik még hasz­nát e történet tanulságának. - A pszichológiai fejlődése során minden egészséges gyerek eljut oda, hogy elkezd ok-okozati összefüggése­ket keresni, és valamikor a nagyóvodás- és a kisiskoláskor határán definitív do­loggá válik számára az élet végessége. Ilyenkor a legtöbb gyereknél eljön a me­tafizikai szorongás korszaka, még akkor is, ha nincs betegség a családban. A gye­rekek kérdeznek erről, és a szülőnek va­lamit mondania kell. Ez az a pont, ami­kor egy ilyen könyvet el lehet velük ol­vastatni. A Sebaj haj! a valóságról szól, és a gyerekeket nagyon izgatják a való­ságos dolgok. Szeretik a tündérmesé­ket, de a palettán rengeteg eszméletlen bugyuta mese van, ami elé rendre oda­ültetik őket, és amik semmit nem taní­tanak meg nekik a nehézségek elviselé­séről, a küzdelemről. Ha viszont valaha nehéz helyzetbe kerülnek, még egyszer eszükbe juthat ez a mese, és ki tudja, ta­lán erőt merítenek majd belőle - mond­ja a pszichiáter. [Tóth Kata: Sebaj haj! (Igaz mese) - Gyógyító mesekönyv kicsiknek és nagyok­nak, Édes Szabadság Kiadó, Debrecen, 2017, Ára: 2900 Ft] Kata e mese megírása közben végigjárta az összes belső útvesztőjét, pontosan tudja, mit mikor és hogyan lehet elmondani a gyerekeknek rajzolt bencze anita A kötet nagyon ko­moly segítséget je­lenthet minden olyan családnak, amelyben hasonló Bűntudat és kétségbeesés Nem Tóth Kata könyve az első, amely hasonló témát dolgoz fel: Árvai Nóra pszi­chológus két éve jelentetett meg mesekönyvet Anyu Beteg címen. Akkor így nyi­latkozott róla: „Magam is voltam betegséggel küzdő édesanya, átéltem azt a bűn­tudatot és kétségbeesést, amit akkor érez egy nő, ha attól fél, nem tudja anyaként a maximumot nyújtani a gyermekének”. Az Anyu Beteg a szülő betegségétől szen­vedő család legkiszolgáltatottabb tagját, a gyermeket célozza meg kedves törté­neteivel, beszélgetésre ösztönző gyakorlataival, játékos feladataival, amelyek se­gítenek megfogalmazni és feloldani szorongásaik okát. (Honlapja is van, amely az anyubeteg.hu/anyu-beteg-mesekonyv címen érhető el.) Tóth Krisztina költő, író Anyát megoperálták címen írt könyvet - derűs hangút, vicceset. A könyv azt ma­gyarázza el a gyerekeknek, hogy mit jelent egy daganat, hogy a betegségből meg lehet gyógyulni, és hogy mindenről lehet, sőt kell is beszélgetnünk. A beszélgetés helye Megnyílt a Szent István Könyvhét Megkezdődött a XXV. Szent István Könyvhét tegnap Budapesten, az ese­ményt Erdő Péter bíboros, a Szent Ist­ván Társulat (SZIT) fővédője nyitotta meg a Pázmány Péter Katolikus Egye­temen. Erdő Péter kiemelte: „a jubileu­mi könyvhét jó alkalom arra, hogy el­gondolkodjunk a könyvről”, jelentősé­géről és jövőjéről „gazdag választékú, kicsit széttöredezett világunkban”. Az elektronikus információk korában is épülnek új könyvtárak, ezekben az in­tézményekben pedig helye van nem­csak a könyvnek, hanem a zenének, a képzőművészetnek, sőt még a gasztro­nómiának is. Legfőképpen pedig helye van a beszélgetésnek, hiszen a kultu­rális élményekre a róluk való beszélge­tés teszi fel a koronát - mondta a bíbo­ros. A szombatig tartó rendezvényen a budapesti Ferenciek terén 32 könyvki­adó csaknem 8000 kiadvánnyal, köztük 76 könyvheti újdonsággal várja az ér­deklődőket. Az ünnepségen Erdő Péter és Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, a Stephanus Alapítvány elnöke átadta a 2017. évi Stephanus-díjakat. Az idei kitüntetett teológiai kategóriában Szuromi Szabolcs Anzelm kánonjogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, irodalmi kategóriában pedig Pierre Riché francia történész, profes­sor emeritus. A könyvhét programjai a www.szentistvankonyvhet.hu interne­tes oldalon találhatók. (MTI) ­ A szabadság földje Nem zenélhetnek a fal ellen Amerikában Rendhagyó koncerttel tiltakozna az amerikai-mexikói határra tervezett fal ellen a Drezdai Szimfonikusok. A zene­kar a tervek szerint június 3-án a San Diego és Tijuana között már megépí­tett falszakasz két oldalán játszana egy­szerre, hogy fölhívják a figyelmet Do­nald Trump politikájának árnyoldalaira, a kirekesztésre és a fanatizmusra. Ám az amerikai hatóságok, úgy látszik, keresz­tülhúzzák a számításaikat. Hivatalos in­doklásukban biztonsági szempontokra és a parkban élő madarak védelmére hi­vatkozva tiltották meg a zenekar fellépé­sét a San Diegó-i Friendship (Barátság) parkban. Markus Rindt, a zenekar inten­dánsa közölte,­­ezért csak a park mexi­kói oldalán, Tijuanában fognak zenélni. Korábban azt nyilatkozta, ha nem enge­délyezik koncertjüket, az komoly kérdé­seket vet föl az amerikai szólásszabad­sággal kapcsolatban. A zenekar együtt­működésre hívja a művészet minden területén alkotókat, hogy június 3-án sa­ját akciókkal és flashmobokkal vegyenek részt a tiltakozásban a két ország 3144 ki­lométeren húzódó határán. - Akciónkra szükség volna a világ számos helyén. A szóba kerülő falak listája sajnos túl hosz­­szú. Európának is sürgősen más lehe­tőségeket kellene keresnie, nem pedig egyre jobban elzárnia magát. A földközi­tengeri menekültek szenvedése tűrhe­tetlen. Akadályozzuk meg az újabb falak építését - fogalmazott Rindt. (MN) Kultúra 113

Next