Magyar Nemzet, 2017. május (80. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-27 / 122. szám
Hap' .tanai 2017. MÁJUS 27., SZOMBAT Reformkor, szabadságharc: gyakran feltett, de nem mindig megválaszolt kérdésekre kaphat választ az olvasó A gúnyiratoktól a nemi betegségen át Petőfi holttestéig Hermann Róbert tanulmánykötete a reformkor, valamint az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakaszába enged közvetlen betekintést. Nemcsak a történelmi tények és események világába vezeti be az olvasót, hanem belső nézeti megvilágítást ad, amelyben politikusok és katonák szemszögéből figyelhetjük az eseményeket. Ebben a szemszögben mindenféle politikai és személyes párharc láthatóvá válik. HORÁNSZKI ZOLTÁN tanulmánykötet első fejezete gróf Andrássy Gyula és gróf Dessewffy Emil politikai párharcát mutatja be, akik paszkvillásokon (a XVIII. század során elterjedt, általában verses formájú gúnyirat) keresztül üzenik meg egymásnak, mi lesz a politikai életben betöltött végzetük, és ennek során nem fukarkodnak az obszcén hasonlatokkal. Nemcsak politikai, katonai szemszöget is kapunk. Az olvasó megismerkedhet a szabadságharc két legismertebb tábornokával, Bem Józseffel és Görgey Artúrral. Képet kapunk életpályájukról és egymásról alkotott véleményükről, valamint arról is, azok mennyiben változtak az idők során. Hogy ne csak a legendákkal, hanem kevésbé ismert személyekkel is találkozzunk, a szerző elénk tárja Répásy Mihály tábornok életét és a szabadságharcban betöltött szerepét, amely a nagyon is jelentős szervezőmunkákban mutatkozott meg. A kötet alapján úgy tűnik, erre valóban ő lehetett akkor a legalkalmasabb személy. Egy szintén kevésbé tárgyalt téma a korból a katonajog alkalmazása és az ítéletek tárgyalása. A kötetben erre is számos példa akad. Ilyen például Kiss Kálmán esete. Az önkényeskedő nemzetőr Sáros megyében a császárpárti szolgabíró minden vagyonát elkoboztatta, továbbá hamis papírokkal, kétezer forint értékben, pénzt követelt Dessewffy Emil tiszttartójától, s amikor nem tett eleget a követelésnek, Kiss megfenyegette. Elfogták, először akasztásra, végül kegyelem útján főbelövésre ítélték. Mint később kiderült, volt már korábban is önkényeskedő portyája Kiss Kálmánnak, de akkor Görgey elengedte azzal, hogy ne kerüljön még egyszer elé. Szintén érdekes eset Karovi Antal századosé. Azt példázza, hogyan (ne) viselkedjen hölgyek társaságában egy katona. Közszeméremsértés vádjával került ítélőszék elé, és ügyét a frissiben honvédelmi miniszternek kinevezett Görgey Artúr elé terjesztették. Védekezésként úgy érvelt: azért viselkedett illetlenül, mert „a katonai életben könnyen megkapható venericus bajban szenvedett”. A nemi úton terjedő betegségek valóban a katonai élet velejárói, ám mégiscsak kézenfekvő kérdés, hogyan kapott őrnagyi kinevezést és később miként lett dandárparancsnok ez az ember. A fejezet végén lévő epilógus talán választ ad erre. Némileg humoros éllel azt mondhatjuk, nincs szabadságharc trónfosztás nélkül, és így történt ez az 1848-49-es események során is. Visszhangjáról azonban már kevesebb szó esik, például arról, hogy az átlagos katonák mit gondoltak róla, vagy Görgeynek miért voltak fenntartásai vele szemben. Görgey azért is maradt királyhű, mert a hadseregen belül a trónfosztás híre igen nagy felháborodást keltett. A király- és császárhű többséget biztosítani kellett arról, hogy minden a megszokott mederben folytatódik. A szerző ezt a témát is részletesen körüljárja Molnár Ferdinánd alezredes memorandumain keresztül. Több mint másfél évszázada csak gyűlnek a kérdőjelek Petőfi Sándor eltűnése, illetve halála körül. Petőfivel foglalkozó több kutató mutatott már fel többségében ellentmondásos eredményt. Kerényi Ferenc, akit a költő legjobb életrajzírójának tartanak, bizonyossággal tesz hitet Heydte osztrák őrnagy állítása mellett, aki vallomásában azt mondta, a segesvári csata után látta a holttestet. Ez azonban csak egy a sok vallomás közül, amelyeket „bizonyítékként” igyekeznek előadni, és amelyek csak újabb ellentmondásokat szülnek. Amíg azonban nem kerül elő perdöntő bizonyíték, maradnak a regénybe illő történetek híres költőnkről, „aki, mint tudjuk, három helyen született, s legalább hat helyen halt meg”. Hermann Róbert ebben a tanulmánykötetben olyan forrásokat tár az olvasó elé, amelyek segítségével a kor iránt érdeklődők valószínűleg igen gyakran feltett, ám sokszor megválaszolatlan kérdésekre kapnak választ. Mindemellett kevésbé tárgyalt témákon keresztül is megismerkedhetünk a korszak szellemével. Hermann Róbert: Reformkor, forradalom, szabadságharc Line Design Kft., Budapest, 2016 3400 forint A FOTÓK: WIKIPÉDIA JíVínánii jínvíli bti magazin 29 Ferenc atyánk megtalált életrajza B. KOVÁCS GERGELY Mivel járul hozzá egy újonnan megtalált életrajz Assisi Szent Ferenc életének ismeretéhez? Lehet-e újat mondani a középkor egyik legjobban dokumentált személyiségéről, akiről megszámlálhatatlan biográfiával rendelkezünk? Ezeket a kérdéseket nem is elsősorban mi fogalmazzuk meg, hanem Jacques Dalarin francia középkorkutató, a kézirat megtalálója teszi fel előszavában. Majd rátér a feleletet illető dilemmákra. „Félek, csalódást kell okoznom a szenzációk kedvelőinek és az összeesküvés-elméletek híveinek. Assisi Szent Ferenc nem volt kriptoeretnek, s nem lázadt a római egyház ellen. Illés testvér nem fúrt lyukakat a leendő szent holttestének kezébe és lábába, hogy stigmákat láttasson. Azoknak viszont, akik megelégszenek a történelmi valósággal, szeretnék a lehető legpontosabban válaszolni, mégpedig úgy, hogy se alá ne becsüljem, se túl ne értékeljem a felfedezés jelentőségét.” A válasz pedig az, hogy Celanói Tamás Boldogságos Ferenc élete című, korábbi Szent Ferenc-legendájához valóban nem is tesz hozzá túl sokat a most felfedezett életrajz, a szent életéhez kapcsolódó csodák sora viszont újabb harminchárom tétellel gyarapodik. Megjelenik továbbá néhány olyan epizód, amely Szent Ferenc egyszerűségét, a szegénységhez fűződő viszonyát domborítja ki. A legenda 61. pontja például azt az esetet rögzíti, amikor Ferenc kereskedőként Rómába érkezett, és megpillantotta a Szent Péter-bazilika körül tanyázó szegényeket és koldusokat. Társai tudtán kívül átöltözött a szegények rongyaiba, közéjük telepedett, velük vacsorázott. Később azt hirdette, sosem evett nagyobb gyönyörűséggel. . A most megjelent mű szinte bizonyosan az első életrajz szerzője, Celanói Tamás által rövidített változat, az új epizódok pedig azért kerülhettek bele - állapítja meg Calaran -, mert írója és társai, köztük Illés testvér, a rend miniszter generálisa szívesen emlékeztették volna a rendbe újonnan belépő, egyre kényelmesebb kolostorokban élő értelmiségi, egyetemi rendtársaikat, akik kényelmét laikus testvérek szolgálata enyhíti, és hatalmas könyvekkel veszik körbe magukat, hogy a ferences szegénység nem amolyan spirituális póz vagy szimbolikus gesztus. Szintén Dalarun állítja, hogy a csodákat „politikai célzattal” mesélték el a rendtársak Celanói Tamásnak, mivel szemükben a rend fejlődési iránya mesterük lelki-szellemi hagyatéka elárulásának tűnik. Ha figyelmesen olvassuk, biztosan találunk ebben az üzenetben valami aktuálisat is. Jacques Dalarin: Boldogságos Ferenc atyánk megtalált életrajza Ford.: Varga Kapisztrán Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, Budapest, 2017 Ármegjelölés nélkül HIRDETÉS Sarka, DR. ERNEST DRAKE: SÁRKÁNYTAN - A SZINEZOKONYV „Sárkányok tanulmányozásakor fontos, hogy különbséget tudjunk tenni az egyes alfajok között, hiszen ezen múlhat, hogy egy érdekes, új barátra lelünk, vagy fájdalmas - feltehetően tűz általi - halált halunk. Épp ezért büszke vagyok, hogy bemutathatom ezt a kötetet, amely 31 darab fekete-fehér, sárkányokat ábrázoló táblát tartalmaz részletes leírás kíséretében.” Minden kezdő sárkányológusnak! MÓRA KÖNYVKIADÓ 64 oldal, 2499 Ft ntJTm szervezitek (j.ö .) ■ A J, C J&ZI y r?-Cf*i-*‘ , j———.r. SZVETELSZKY ZSUZSANNA: REJTETT SZERVEZETEK A munkahelyi titok dinamikája A könyv célja, hogy a munkahelyi szóbeszéd működését, a szervezetek rejtett kommunikációs folyamatait vizsgálva bemutassa az informális vállalati kommunikáció tipikus vonásait. Minél több beosztott elégedetlen a vállalat hivatalos információival, vagyis minél kevésbé megfelelő a formális kommunikáció, annál kiterjedtebb és intenzívebb lesz a cégen belüli informális eszmecsere. Minél kevesebb energiát fektet abba a vezetés, hogy maga uralja ezt a területet, annál nagyobb hitele lesz a beosztottak pozitív, negatív vagy éppen ellentmondásos véleményének, s így a vállalaton belül - a formális mellett - létrejöhet a rejtett szervezet. TYPOTEX KIADÓ 208 oldal, 2900 Ft