Magyar Nemzet, 2017. május (80. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-10 / 107. szám
2017. MÁJUS 10., SZERDA Mesés gazdagodás az Orbán családnál • Közvetve állami pénzeknek is szerepük volt a gyorsan szerzett vagyonban • Mészáros cégeinek is bedolgoznak MARKOTAY CSABA Látványos növekedést értek el az elmúlt években Orbán Viktor családjának céges érdekeltségei, amelyek közvetett módon - az állammal szerződött vállalatok beszállítóiként - juthattak hozzá többmilliárdos bevételhez. A miniszterelnök édesapjának cége 2012 óta megkétszerezte bevételét, Orbán Viktor fiatalabb testvére pedig százmilliókkal gazdagodott - derült ki a Direkt36 portál oknyomozó cikkéből. Az Orbán Győző (ő az édesapa) többségi tulajdonában lévő gánti Dolomit Kft. forgalma például 2010-ben még 1 milliárd forint körül volt, ami 2015-re 3 milliárd fölé nőtt, 2015-ben 1,8 milliárd forintnyi osztalékot vettek ki a cégből. Hasonlóan jól megy a kormányfő testvére, Orbán Áron tulajdonában lévő Nehéz Kő Kft.-nek is, amelynek 2015-ben 1,6 milliárdos forgalma volt, és több mint 400 millió forintnyi osztalékot fizetett. A miniszterelnök édesapja és két testvére által birtokolt, bányászattal, betontermékek gyártásával és szállítmányozással is foglalkozó cégek esetében (az oknyomozó a Dolomit és a Nehéz Kő mellett a Gánt Kft.-t vette górcső alá) kiemelték, hogy míg a 2013-as, öszszesen 2,7 milliárd forintos bevételnek még csak 15 százaléka volt a profit, addig a 2015-ös 5,2 milliárdnál már 30 százalékos volt az arány. A három év alatt összeszedett nyereséget pedig teljes egészében ki is vették, és ebből - az üzlettársak részesedésének leszámítása után - csaknem 2 milliárd forint közvetlenül az Orbán család tagjainak magánvagyonát gyarapította. Arról is beszámolt a Direkt36, hogy a látványos felívelés minden részletét nem sikerült megismerniük. Ennek oka, hogy bár a miniszterelnök családtagjainak cégei többször kaptak megrendeléseket állami finanszírozású munkákra, ez nem nyilvános, ugyanis beszállítóként vettek részt a munkákban. A közbeszerzések nyertes kivitelezőit ugyan fel kell tüntetni a nyilvános adatbázisokban, a cégek által megbízott beszállítókra azonban ilyen szabály nem vonatkozik. Már korábban jelentek meg hírek arról, hogy a Dolomit Kft.-től szállítottak követ egy nagyobb vasúti felújításra, tavaly nyáron pedig a budapesti Margit-szigeten indított csatornázási munkák helyszínén tűntek föl olyan betonelemek, amelyeket az említett Orbán-cég gyártott. A Direkt36 által most megszerzett dokumentumok bizonyítják, hogy a Dolomit legalább két nagyszabású csatornázási projektben is részt vett az elmúlt években, ezzel pedig közvetve állami pénzhez jutott. Az egyik csatornázás Érden zajlott, a másik Budapest külső kerületeiben. A megrendelők között volt a Közgép Zrt., majd Mészáros Lőrinc cége, a Mészáros és Mészáros Kft. Az érdi és a budapesti projekteknek is több tíz milliárdos költségvetésük volt, bár ennek valószínűleg csak egy kis része jutott az Orbán család érdekeltségeihez. Más részletek is utalnak az említett társaságok állami kötődéseire: a gánti kőbányából például a Colas jászberényi aszfaltkeverő üzemébe szállítottak követ, ezt a portál a gánti bányában megrakott kamionokat követve derítette ki. A Colas az állami építőipari beruházások, főleg az útépítések egyik legnagyobb szereplője. Úgy gondolom, a határ a törvényesség és a törvénytelenség között van. Aki szabálysértést sejt, az jelezze a rendőrségen - mondta tegnap Kósa Lajos (Fidesz). Az Együtt jelezte: a parlament mentelmi bizottságához fordul, mert szerintük a miniszterelnöknek a bevallottnál sokkal nagyobb a vagyona. A DK szerint az ehhez hasonló ügyeket egy kormányváltás után kell kivizsgálni. Orbán Viktor mellett édesapja, Győző (homlokán napszemüveggel), aki bányászatban és betongyártásban utazik fotó: béres attila Az LMP a kormány plakátkampányait is szabályozná KATONA MARIANN Tett ugyan egy gesztust a Fidesz az LMP-nek, hogy a zöldpárt szavazataival meglegyen a pártok plakáthirdetéseit tovább szigorító törvényjavaslatukhoz a kétharmados többség, az ellenzéki pártnak viszont ez még kevés. Arról a fideszes törvényjavaslatról van szó, amely előírná, hogy a pártok a kampányidőszakon kívül csak „piaci áron” hirdethessenek. Benyújtói „lex csicskának” nevezik, mert szerintük ezzel szabnának gátat annak, hogy milliárdosok pártokat támogathassanak. Kósa Lajos tegnap azt mondta, támogatják az LMP egyik módosító javaslatát, amely nemcsak az óriásplakátokra, hanem minden szolgáltatásra előírná, hogy a pártok ne kaphassanak kedvezményt. Az LMP azonban ezt még kevésnek tartja ahhoz, hogy biztosítsák a kétharmados többséget. Hadházy Ákos, a párt társelnöke a Magyar Nemzetnek úgy beszélt, ők csak akkor fogják megszavazni a fideszes indítványt, ha minden javaslatukat elfogadják. Márpedig ezek közül az egyik a kormányzati propagandát is tiltaná. Javasolják ugyanis, hogy a kormány se költhessen olyan reklámra, amely a választók döntésének befolyásolására alkalmas. Kiállnak a CEU-ért Lovász László marad az MTA elnöke Újraválasztotta Lovász László elnököt (képünkön) a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tegnapi, 188. közgyűlése. A három évre szóló megbízatása során tovább segíti őt Török Ádám főtitkár és Barnabás Beáta főtitkárhelyettes is. Élettudományi alelnöknek Freund Tamást, társadalomtudományi alelnöknek Vékás Lajost, természettudományi alelnöknek pedig a leköszönő Szász Domokos helyett Bokor Józsefet választotta az MTA döntéshozó testülete. Lovász László új ciklusának első beszédében kiemelte, hogy „az akadémia olyan szervezet, amelynek politikai megosztottságtól függetlenül elsődleges célja a tudomány szolgálata”. Első ciklusának tanulságaként megjegyezte, hogy az MTA munkája rendkívül szerteágazó, így egyszerre kell figyelni a kiterjedt nemzetközi kapcsolatokra, a tudomány népszerűsítésére és a magyar társadalom általános kérdéseire is. A legfőbb megoldandó problémák között jegyezte meg a női kutatók helyzetét: tavaly egy sem került az akadémiára, ezért ösztönzőkön és kedvezményeken dolgoznak. A CEU helyzete kapcsán az elnök kitart korábbi álláspontja mellett: a kormány tegye lehetővé a „kiemelkedő” egyetem további zavartalan működését Budapesten, mert „nagyon szerencsétlennek” tartanák, ha külföldre költözne. Az MTA ebben közvetítene - mondta. (MTI) Semjén: Néha pszichiáternek éreztem magam • Összesen 950 ezer embert honosítottak • Változhat az Ukrajnával kapcsolatos külpolitika LŐRINCZ TAMÁS A kormány összesen 89 milliárd forintot költött 2016-ban a határon túli magyarok támogatására, miközben ez az összeg 2009-ben még kilencmilliárd forint volt - jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes éves parlamenti meghallgatásán. A pénz egy részét kulturális és oktatási célokra fordították, így például több egyetem és iskola is kapott belőle, de úgy tervezik, jövőre indul egy 17 milliárd forintos óvodafejlesztési program is. " ‘ ► milliárd forintos óvodafejlesztési programot indít a kormány a határon túli magyaroknak A határon túli gyerekek valamivel több mint 22 ezer forintos oktatási támogatásával kapcsolatban Semjén Zsolt megjegyezte, hogy korábban felmerült ennek a juttatásnak a rászorultsági elven való elosztása, ám a magyar hatóságok nem tudnák megbízhatóan ellenőrizni egy külföldi család anyagi helyzetét. - Az is fontos szempont volt a rendszer kialakításakor, hogy közvetlen kapcsolat legyen a külhoni magyarok és a magyar állam között - tette hozzá. Egységes demográfiai program készül, és minden lehetséges kezdeményezésbe bevonják a külhoni magyarságot is - derül ki a miniszterelnök-helyettes beszámolójából. Első lépés a 64 ezer forintos anyasági támogatás, ami a külhoni magyar állampolgárokra is ugyanúgy vonatkozik - mondta. A miniszterelnök-helyettes szavai szerint eddig - 30 ezer kérelem elutasítása mellett - összesen 950 ezer főt honosítottak, ebben a ciklusban pedig „meglesz az egymillió új állampolgár”. Szávay István, a Jobbik képviselője aggályosnak tartotta a honosítási eljárás „megengedőségét”, több tízezren ugyanis úgy kapták meg az állampolgárságot, hogy nem is tudnak magyarul. Semjén Zsolt szerint ugyanakkor bizonyos területeken kisebb nyelvi tudással is indokolt lehet az állampolgárság megadása. A jelenlegi szisztémában egyébként a közigazgatási vizsga után a jelentkezők nemzetbiztonsági, valamint közbiztonsági ellenőrzéseken is átesnek. Az állampolgárságok közül utólag kétszázat vontak vissza, jellemzően nyelvi problémák miatt. A kormány stratégiájának része a külföldi magyar cégek erősítése is, ezért jelentős összegű vissza nem térítendő támogatásokat, valamint kedvezményes hiteleket is biztosítottunk - mondta Semjén Zsolt. Szávay István erre vonatkozólag megjegyezte, , szerinte nem biztos, hogy érdemes ilyen összegű támogatást önteni a szomszédos országok költségvetésébe, a támogatásokból befolyó adó ugyanis a környező államokat gazdagítja. A miniszterelnök-helyettes az autonómiatörekvések támogatásáról azt mondta, hogy Magyarország nem kért semmilyen „extrém” dolgot, mindöszsze olyan követelésekkel állt elő, ami más országban már megvalósult. - Hiába hívogatják be a nagyköveteinket - jegyezte meg. Semjén arra is kitért, hogy a határon túli magyar pártokkal kapcsolatban az volt a kormány elsődleges célja, hogy e szervezetek együtt induljanak a választásokon. Állítása szerint az összefogásról szóló tárgyalásokon - amelyeken a miniszterelnök-helyettes is részt vett - inkább pszichiáternek érezte magát, akinek régi problémákat kell megoldania. A szlovákiai magyar pártok összefogásával kapcsolatban azt közölte, hogy azért a Magyar Koalíció Pártjával (MKP) kötöttek megállapodást, mert a Híd önmagát vegyes pártként határozta meg. Szávay kifogásolta, hogy „folyamatosan kapjuk a pofonokat Ukrajnától”, miközben a kormány csak azt hangoztatja, hogy Magyarország elkötelezett Ukrajna uniós tagsága mellett. Semjén erre úgy reagált: „Van egy pont, ahol azt kell mondani, hogy a mi hozzáállásunk is változhat, ha az övék nem változik.” Semjén Zsolt fotó: mti/bruzák noémi Vége a tesztüzemnek Csak célzott ellenőrzések lesznek A kormány ideiglenesen felfüggeszti a szisztematikus határellenőrzésről szóló uniós rendelet alkalmazását - közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Kontrát Károly elmondta, az intézkedés miatt többórás várakozás alakult ki egyes határszakaszokon, és félő, hogy a nyári időszakban a várakozás ideje megsokszorozódhat. Hozzátette: a kormány ezért szükségesnek látja a szisztematikus határellenőrzés ideiglenes felfüggesztését, helyette célzott határellenőrzést vezet be. Magyarországnak kezdettől voltak fenntartásai a jogszabály gyakorlati működésével kapcsolatban, és az elmúlt heteket tesztüzemnek tekintette - fejtette ki Kontrát Károly. Az illegális bevándorlás Európa legfontosabb vívmányait, így a schengeni rendszert és az uniós állampolgárok szabad mozgását veszélyezteti - tette hozzá. Kontrát Károly azt is mondta, hogy a kormány szerint Brüszszelnek nem az uniós állampolgárok „vegzálásával”, hanem az illegális bevándorlók megállításával, ellenőrzésével és a terroristák felkutatásával kellene elsősorban foglalkoznia. Az Európai Unió Tanácsa április elejétől vezette be a kötelező szisztematikus határellenőrzést, amelynek értelmében mindenkit ellenőrizni kell a schengeni határokon. A tagállamok eltekinthetnek ettől, de csak akkor, ha ez nem okoz biztonsági kockázatot. (MTI)